Ádám György (fiziológus) forrásának megtekintése

{{Tudós infobox
| név                            = Ádám György
| kép                            = Gyorgy_Adam.jpg
| képméret                       =
| képaláírás                     =  2009-ben
| ismeretes mint                 = orvos, [[pszichofiziológus]], egyetemi tanár
| nemzetiség                     =
| állampolgárság                 = magyar
| születés dátuma                = [[1922]]. [[augusztus 25.]]
| születés helye                 = [[Nagyvárad]]
| halál dátuma                   = [[2013]]. [[február 3.]] {{életkor-holt|1922|8|25|2013|2|3}}
| halál helye                    = [[Budapest]]
| házastárs                      = Deutsch Katalin
| gyermekei                      =
| felsőoktatási intézmény        = [[Semmelweis Egyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Kar]]
| szakterület                    = biológiai tudományok
| kutatási terület               = [[pszichofiziológia]], összehasonlító élettan
| tudományos fokozat             = kandidátus (1955), akadémiai doktor (1965)
| felsőoktatási munkahely1       = [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]
| felsőoktatási beosztás1        = [[professor emeritus]] (tanszékvezető 1967–1992, rektor 1972–1978)
| kutatóintézeti munkahely       = MTA Pszichológiai Intézet
| kutatóintézeti beosztás        = igazgató (1970–1972)
| jelentős munkái                =
| tudományos publikációk száma   =
| szakmai kitüntetések           = [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]] (1988), [[Széchenyi-díj]] (2007)
| akadémiai tagság               = levelező (1970), rendes (1979)
}}
{{egyért2|a fiziológusról|Ádám György (egyértelműsítő lap)}}
[[Fájl:Ádám György sírja.jpg|300px|bélyegkép|Sírja a [[Kozma utcai izraelita temető]]ben]]
'''Ádám György''' ([[Nagyvárad]], [[1922]]. [[augusztus 25.]] – [[Budapest]], [[2013]]. [[február 3.]]) [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami-]] és [[Széchenyi-díj]]as magyar orvos, pszichofiziológus, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. Az összehasonlító ember- és állatélettan neves kutatója. 1967 és 1992 között az ELTE általa alapított Összehasonlító Élettani Tanszékének vezetője, 1970 és 1972 között az MTA Pszichológiai Intézet igazgatója is, 1972 és 1978 között az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] rektora.
== Életpályája ==
Érettségi után először órássegéd lett, majd megszerezte a mesteri képesítést (1940–1943). 1943–1944 között behívták [[munkaszolgálat]]ra.<ref>[https://www.nevpont.hu/palyakep/adam-gyorgy-17737 Ádám György a ''Névpont.hu''-ban]</ref> A háború után beiratkozott a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem]]re, majd a [[Semmelweis Egyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karára]] (ma: Semmelweis Egyetem), utóbbi helyen kapott 1949-ben orvosi diplomát. Diplomájának megszerzése után egy évig [[kórház]]i orvosként kezdett dolgozni, majd 1950-től a [[Semmelweis Egyetem|Budapesti Orvostudományi Egyetem]] (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Élettani Intézetének munkatársa lett. 1952 és 1955 között a [[Szentpétervár|leningrádi]] Pavlov Intézet aspiránsaként kutatott, majd visszatért a SOTE Élettani Intézetébe, ahol önálló [[idegélettan]]i munkacsoportot szervezett és vezetett. 1966-ban meghívták az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]re, ahol a Természettudományi Karra kapott [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezést. Egy évvel később az általa alapított összehasonlító élettani tanszék vezetője lett. 1970-ben egyetemi állása mellé a [[MTA Pszichológiai Intézet|Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézet]]e igazgatójává is kinevezték, mely tisztséget 1972-ig viselte. Ebben az évben választották az ELTE rektorává, valamint az MTA Elnökségébe. Előbbi pozíciót 1978-ig, utóbbit 1977-ig viselte. 1992-ben [[professor emeritus|emeritálták]], illetve kutatóprofesszori megbízást kapott.
1955-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1965-ben pedig akadémiai doktori értekezését. Az MTA Pszichológiai Bizottsága és Neurobiológiai Bizottsága elnöke, később tagja lett. 1970-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává. Taggá választása után a Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága, illetve a Tanulás életen át akadémiai elnöki bizottság tagjai közé került be. 1990 és 2000 között az MTA Tudósklub vezetője volt. Akadémiai tisztségei mellett jelentős a tevékenysége a tudományos ismeretterjesztésben: 1978 és 1990 között a [[Tudományos Ismeretterjesztő Társulat]] országos elnöke, 1990 és 1992 között az etikai bizottság elnöke volt. 1994-ben pedig megválasztották a [[Magyar Pedagógiai Társaság]] elnökévé. Több esszét írt a tudományos ismeretterjesztés fontosságáról. Számos tudományos [[folyóirat|szakfolyóirat]] szerkesztőbizottságában dolgozott, többek között az ''Acta Physiologica'', a ''[[Magyar Tudomány]]'' és a ''[[Természet Világa]]'' című folyóiratoknál. A ''Magyar Pszichológiai Szemle'' szerkesztőbizottságának elnöke. Számos külföldi tudományos társaság tiszteleti tagja [egyebek mellett az Association des Physiologistes (Párizs), az Oroszországi Pavlov Társaság, a Pavlovian Society of America és a Collegium Internationale Activitatis Nervosae Supoerioris].
== Munkássága ==
Kutatási területe az összehasonlító ember- és állatélettan, az [[agykutatás]], valamint a [[pszichofiziológia]]. Tudományos pályája elején az [[agykéreg]] és a [[vese]]működés egymás közötti kapcsolatát vizsgálta. Két kutatási területen ért el maradandó eredményeket, váltak tankönyvi adatokká kísérleti eredményei és vált nemzetközileg sokat idézett szerzővé:
#Igazolta a [[belső szervek]] (a gyomor-bélhuzam, a szív-érrendszer, a húgyivarszervek stb.) [[nagyagy]]i kapcsolatait, ezek tudattalan jellegét és tanulás által tudatossá válásuk feltételeit.
#Más kísérletekben az elemi tanulási és [[emlékezési mechanizmus]]okat kutatta. Kidolgozta azt az elemi [[feltételes reflex]]modellt, amely az [[agy]]velő elektromos aktivitásának változásán alapul. Ennek segítségével sikerült feltárnia az elemi tanulás és az „emléknyomrögzítés” egyes alapjelenségeit.
Jelentős tankönyvírói és tudománynépszerűsítési munkássága is. A szkeptikus mozgalom egyik fontos alakja, a [[Szentágothai János]] vezetésével létrejött [[Tényeket Tisztelők Társasága]] egyik alapítója. Munkáit elsősorban magyar, angol és német nyelven adta közre.
== Családja ==
Nős, felesége Deutsch Katalin, középiskolai tanár. Házasságukból egy leánygyermekük született, Ágnes (1953) családorvos, belgyógyász, egyetemi oktató. Unokájuk Hajdu Tamás (1975) informatikus mérnök.
== Díjai, elismerései ==
*[[Akadémiai Díj]] (1961)
*Vavilov-emlékérem (1985)
*[[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]] (1988) – A hazai pszichofiziológiai kutatás megteremtéséért, nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredményeiért, az ismeretterjesztés területén kifejtett országos visszhangot kiváltott tevékenységéért.
*[[Grastyán-díj]] (1997)
*[[Eötvös József-díj]] (2002)
*[[Budapest XIII. kerülete|Angyalföld-Újlipótváros]] díszpolgára (2002)
*[[Széchenyi-díj]] (2007)
*A Szentpétervári (Leningrádi) Állami Egyetem, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) és az ELTE díszdoktora
== Főbb publikációi ==
*''Az élettan tankönyve'' (társszerző, 1963, 1965 és 1968)
*''Lehrbuch der Physiologie'' (az előző könyv német nyelven, 1963)
*''Élettan pszichológusoknak'' (egyetemi tankönyv, 1966)
*''Interoception and Behaviour'' (monográfia, 1967)
*''Érzékelés, tudat, emlékezés'' (ismeretterjesztő könyv 1969, négy nyelven)
*''Összehasonlító élettan'' (tankönyv, Fehér Ottóval, 1975)
*''A megismerés csapdái'' (Gyorsuló Idő sorozat, 1987)
*''Élettan biológusoknak'' (szerkesztő és társszerző, 1988)
*''Visceral Perception, Understanding Internal Cognition'' (monográfia, 1998)
*''Az emberi elme színe és fonákja'' (tanulmánygyűjtemény, 2002)
*''A rejtőzködő elme'' (tudományos esszé, 2004)
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== Források ==
*{{MTA1825-2002|1|28}}
*MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 6. old., {{ISSN|1787-288X}}
*[https://web.archive.org/web/20090214014451/http://www.mta.hu/index.php?id=421 Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján]
*[https://web.archive.org/web/20090914165748/http://www.budapest13.hu/wps/portal/vakbarat/kerulet?folder=disz&menuid=RBOI-7GRBUX Életrajz Angyalföld-Újlipótváros Önkormányzatának honlapján]
*[http://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-adam-gyorgy-131281/ Elhunyt Ádám György pszichofiziológus, az MTA rendes tagja], mta.hu, 2013. február 5.
{{Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorai 1950–}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|orvostudomány|i }}
[[Kategória:Magyar orvosok]]
[[Kategória:Magyar fiziológusok]]
[[Kategória:Magyar professor emeritusok]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Munkaszolgálatosok]]
[[Kategória:A holokauszt magyar túlélői]]
[[Kategória:Állami díjasok]]
[[Kategória:Széchenyi-díjasok]]
[[Kategória:Szkeptikusok]]
[[Kategória:Nagyváradiak]]
[[Kategória:1922-ben született személyek]]
[[Kategória:2013-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Eötvös József-díjasok]]
[[Kategória:Akadémiai díjasok]]
[[Kategória:Az ELTE rektorai]]
[[Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek]]