Ájatana forrásának megtekintése

{{Buddhizmus}}
Az '''''ájatana''''' ([[Páli nyelv|páli]]; [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]) [[Buddhizmus|buddhista]] fogalom, amelynek magyar fordításai '''érzéktartomány''',<ref>[http://kungfu.sport.hu/pdfek/Buddhizmus/A%20jogacsara%20filozofiaja.pdf www.kungfu.sport.hu - Tenigl-Takács László: A jógácsára filozófiája,  Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó Budapest, 1997] {{Wayback|url=http://kungfu.sport.hu/pdfek/Buddhizmus/A%20jogacsara%20filozofiaja.pdf# |date=20130626080921 }} - olvasva: 2015.02.08.</ref>'''észlelési tartomány''',<ref>[http://buddhista-szakkor.wdfiles.com/local--files/kozmologia/Szegedi_M_Apokaliptika_a_buddhizmusban.pdf www.buddhista-szakkor.wdfilles.com - Szegedi Mónika: Szándéketika és pszicho-kozmikus összeomlás: apokaliptika a buddhizmusban] - olvasva: 2015.02.08.</ref> '''érzékszerv alapja'''.<ref>[http://buddhistaminilexikon.blogspot.hu/2008/09/prattja-szamutpda-fgg-keletkezs.html www.buddhistaminilexikon.blogspot.hu - Pratítja szamutpáda, Függô keletkezés, 2008. szeptember 19.] - olvasva: 2015.02.08.</ref>
A buddhizmusban hat ''belső'' (páli: ''addzshattikáni ájatanáni'' - "szervek", "kapuk", "ajtók", "erők", "gyökerek"<ref name="pine102">Pine 2004, 102. o.</ref>) és hat ''külső'' (''báhiráni ájatanáni'' - "érzékelés tárgyai") érzékelési alapot különböztetnek meg. Tehát hat pár (szerv-tárgy) észlelési alapot különböztetnek meg:
:* a szem és a látható dolgok
:* a fül és a hangok
:* az orr és a szagok, illatok
:* a nyelv és az ízek
:* a test és az érintés
:* a tudat és a mentális tárgyak.
A buddhizmus és más indiai episztemológiák<ref>Hamilton (2001), 53. o.</ref><ref name="pine101">Lásd még: Pine 2004, 101. o.</ref> hat "érzékszervet" különböztetnek meg, a Nyugaton elterjedt öttel szemben. A buddhizmusban a "tudat" egy belső érzékszerv, amely kapcsolatba lép  a mentális tárgyakkal: [[Szparsa|érzékszervi kapcsolódások]], [[Védana|érzések]], [[Szannyá|észlelés]] és [[Szankhára|akarat]].<ref>Lásd, például, Bodhi (2000a), 288. o.</ref>
A '''''[[sadájatana]]''''' mind a hat érzékszervet és azok érzékelését jelenti a [[függő keletkezés]] [[A tizenkét nidána|tizenkét oksági láncszemével ''(nidána)'']] kapcsolatban.<ref>[http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.3:1:3909.pali Rhys Davids & Stede (1921–5), 699. o.]{{Halott link|url=http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.3:1:3909.pali |date=2018-11 }}</ref>
==A páli kánonban==
A [[négy nemes igazság]]ban szerint a [[Dukkha|szenvedés]] (páli, szanszkrit: ''[[dukkha]]'') a sóvárgás (páli: ''[[tanha]]''; szanszkrit: ''trisna'').  A [[függő keletkezés]] oksági láncolatában Buddha az [[Védana|érzékelést]] nevezi a sóvárgás okának, amely a [[Szparsa|kapcsolatból]] (szparsa) ered (lásd a 2. ábrán).  Tehát a sóvárgástól és a szenvedéstől való megszabaduláshoz alaposan meg kell ismerni az érzéktartományokat.
=== Érzékelési mezők ===
{{Csacsakka|figno=1}}
{| style="float:right; clear:right; border:1px solid DimGray; font-size:80%; text-align:center; margin:0.5em 0 0.5em 1em"
|-
| colspan=9 | &nbsp;
|-
| colspan=3 rowspan=14 style="vertical-align:top" | <span style="font-size:100%;">↑<br>''[[A tizenkét nidána|12<br>oksági láncszem]]''<br>↓</span>
| style="border:1px solid Gray" | [[Avidja (buddhizmus)|Tévelygés]]
| colspan=5 rowspan=14 | &nbsp;
|-
| &nbsp;
|-
| style="border:1px solid Gray" | [[Szankhára|Formations]]
|-
| &nbsp;
|-
| style="border:1px solid Gray" | [[Vidzsnyána|Tudatosság]]
|-
| &nbsp;
|-
| style="border:1px solid Gray" | [[Námarúpa|Név és forma]]
|-
| &nbsp;
|-
| style="border:1px solid black; background:Yellow" | '''Hat érzéktartomány'''
|-
| ↓
|-
| style="border:1px solid Gray; background:Gold" | [[Szparsa|Kapcsolat]]
|-
| ↓
|-
| style="border:1px solid Gray; background: Orange" | [[Védana|Érzés]]
|-
| ↓
|-
| &nbsp;
| style="border:1px solid black; background:Red" | '''[[Dukkha|Szenvedés]]'''
| {{color|DimGray|←}}
| style="border:1px solid black; background:OrangeRed" | '''[[Tanha|Sóvárgás]]'''
| &nbsp;
| style="border:1px solid Gray" | [[Niródha|Megszüntetés]]
| &nbsp;
| style="border:1px solid Gray" | [[Nemes nyolcrétű ösvény|Az ösvény]]
| &nbsp;
|-
| colspan=9 style="text-align:left" | <span style="font-size:100%;">&nbsp;← ''[[Négy nemes igazság|4 nemes igazság]]'' →</span>
|-
| colspan=3 rowspan=8 | &nbsp;
| style="border:1px solid Gray" | [[Upádána|Ragaszkodás]]
| colspan=5 rowspan=8 | &nbsp;
|-
| &nbsp;
|-
| style="border:1px solid Gray" | [[Bhava|Létesülés]]
|-
| &nbsp;
|-
| style="border:1px solid Gray" | [[Dzsáti (buddhizmus)|Születés]]
|-
| &nbsp;
|-
| style="border:1px solid Gray" | [[Dzsarámarana|Öregkor és halál]]
|-
| &nbsp;
|-
| colspan=9 style="border-top:1px solid DimGray; background:LightGrey; text-align:center" | <span style="font-size:100%;"><u>Figure 2:</u> [[A tizenkét nidána]] és<br>a [[négy nemes igazság]]:<br>hogyan vezetnek az érzékelési mezők szenvedéshez.</span><ref>Ez az ábra [[Bhikkhu Bodhi]] egyik előadása alapján készült (Bodhi, 2005, kezdési időpont: 50:00). Természetesen az egész előadáson sokszor elhangzik a [[négy nemes igazság]], a véget nem érő [[A tizenkét nidána|12 nidána]] a [[dukkha|szenvedés]] egy formája. Az utolsó két láncszemet kifejezetten a szenvedés részeinek nevezte Buddha a négy nemes igazságban (például a Dhammacsakkappavattana-szuttában).</ref>
|}
A [[Tipitaka|páli kánonban]] több száz szövegben szerepelnek az érzékelési mezők.<ref>A legtöbbször a [[Szamjutta-nikája]], 35. fejezetében szerepel a kifejezés, a "A hat érzékalap könyvében" ''(Szal-ájatana-vagga)''. Például: Bodhi (2000b) a Szamjutta-nikája kiadása 248 beszédet tartalmaz.</ref> A beszédekben különböző szövegkörnyezetben szerepelnek:
* '''a hatok''' (Pali: ''csakka''):<br>az érzékelési alapokat két hatos csoportra vannak osztva: hat érzékszerv (vagy belső alapok) és tárgyak (vagy külső alapok). A hat párból különböző mentális tényezők keletkeznek. Így például, amikor jelen vagy egy fül és egy hang, akkor az ezzel kapcsolatos tudatosság (páli: ''[[vidnyána]]'') lép fel. A három elem együtt állása ''(dhátu)'' eredményezi az ún. "kapcsolatot" ''([[szparsa]])'', amely után kialakul a kellemes, kellemetlen vagy semleges érzés vagy érzékelés ''([[vedaná]])''.  A "sóvárgás" ''([[tanha]])'' ezekből az érzésekből keletkezik (lásd 1. ábra).  Ehhez hasonló a "A hatok hat csoportja " beszéd (''Chachakka Sutta'', [[Maddzshima-nikája|MN]] 148), ahol a "hatok hat csoportját" (szem-alap, fül-alap, orr-alap, nyelv-alap, test-alap és elme-alap) vizsgálják és végül [[Anatta|üresnek]] találják.<ref>Nāṇamoli & Bodhi (2001), 1129–36. o.; és [http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.148.than.html Thánisszaró (1998a).]</ref>
* '''"a minden"''' (páli: ''szabba''):<br>Az "A minden" ([[Szamjutta-nikája|SN]] 35.23) című beszédben Buddha azt állítja, hogy a "minden" a hatok hat csoportját jelenti.<ref>Bodhi (2000b), 1140. o.; és [http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn35/sn35.023.than.html  Thánisszaró (2001b).]</ref>
* '''[[a tizenkét nidána]]''' (páli, szanszkrit: ''nidána''):<br>Ahogy az az alábbi kapcsolódó buddhista koncepciókban és a 2. ábrán, az érzékelési alapok fontos kapcsot jelentenek az újjászületések végtelen körforgásában, azaz a tizenkét nidánában, amelyet a [[Bhavacsakra|létkerék]] (szanszkrit.: ''bhavacsakra'') ábrázol.<ref>Bodhi, 2005a, 316. o.</ref>
=== "Lángoló vágy, gyűlölet és csalódás" ===
Az "A viperák" beszédben (''Aszivisza-szutta'', [[Szamjutta-nikája|SN]] 35.197) Buddha egy "üres faluhoz" hasonlítja a belső érzékelési alapokat és a "falut fosztogató banditákhoz" a külső érzékelési alapokat. Ezzel a metaforával Buddha bemutatja, hogyan támadják az "üres"<ref>Bodhi, 2000b, 1163–64. o.</ref> érzékszerveket a "kellemes és kellemetlen" érzékelési tárgyak.<ref>Bodhi (2000b), 1237–1239. o.</ref>
Ugyanebben a gyűjteményben máshol ([[Szamjutta-nikája|SN]] 35.191), "A tiszteletreméltó Kotthitának szóló beszéd"-ben Buddha egyik legfőbb tanítványa [[Száriputta]] világossá teszi, hogy az érzékszervvel és tárgyával kapcsolatos valóságos [[dukkha|szenvedés]] nem a belső természetükből, jellegükből fakad, hanem a [[Béklyó (buddhizmus)|"béklyókból"]] (itt az jelenti, hogy "vágy és vágyakozás"), amely az érzékszerv és a tárgya kapcsolatából fakad.<ref>Bodhi (2000b), 1230–1231. o.</ref>
Buddha megvilágosodása után tartott "[[Tűzbeszéd]]ében" (''Adittaparijája-szutta'', [[Szamjutta-nikája|SN]] 35.28) elmagyarázza az érzéktartományokat és az azzal kapcsolatos mentális folyamatokat:
:"– Szerzetesek, már minden ég! És mi az a minden? Ég a szem, égnek a színek, ég a látvány tudati felfogása, ég a látás folyamata, ég a látási folyamatból származva keletkező érzet, akár kellemes, akár szenvedésteli, akár közömbös. És mitől ég? Én azt állítom, hogy a szenvedély tüzétől, a harag tüzétől és a tompaság tüzétől ég; a születéstől, öregségtől, haláltól, bánattól, siránkozástól, szenvedéstől, borútól és bajtól ég."<ref>[http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Samyutta-35-28-cs1 www.a-buddha-ujja.hu - Fordította: A páli fordító csoport: SN 35.28 Ādittapariyāya Sutta - Az égés példázata] - olvasva: 2015-02-08.</ref>
=== A szenvedés tüzének kioltása ===
Buddha azt tanította a hagyományok szerint, hogy ahhoz, hogy valaki megmeneküljön az érzék alapok veszélyei elől, meg kell tanulni megérteni azokat [[Klésák (buddhizmus)|szennyeződésektől]] mentesen. A "Béklyók levedlése" ([[Szamjutta-nikája|SN]] 35.54) példabeszédben Buddha szerint akkor szabadulhat meg valaki a béklyóktól, ha az érzék alapokat, a tárgyakat, a tudatosság-alapot és az észleléseket [[Állandótlanság|állandótlannak]]" (páli: ''aniccsa'') látja.<ref>Bodhi (2000b), p. 1148.</ref> Ehhez hasonlóan, a "Bilincsektől való megszabadulás" (SN 35.55) beszédben Buddha azt mondja, hogy úgy lehet megszabadulni a béklyóktól, hogy a korábban említett öt hatos csoportra "[[Anatta|nem-énként]]" ''(anatta)'' tekint.<ref>Bodhi (2000b), 1148. o.</ref>
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Szív szútra]] - [[mahájána]] szöveg, amely bemutatja az ájatanákat
* [[Indrija]] - érzékszervek
* [[Bölcsesség a buddhizmusban|Pradzsnyá]] (bölcsesség)
* [[Sadájatana]] - a "hat észlelési alap" tárgyalása
* [[Szatipatthana-szutta]] - tartalmaz egy meditációt, amely az érzékszervekkel kapcsolatos
* [[Szkandha]] - hasonló buddhista fogalom
* [[A tizenkét nidána]] - a függő keletkezés oksági láncolata
==Jegyzetek==
{{reflist|30em}}
==Források==
* Aung, S.Z. és C.A.F. Rhys Davids (ford.) (1910). ''Compendium of Philosophy (Translation of the Abhidhamm'attha-sangaha)''. Chipstead: Pali Text Society.  Cited in Rhys Davids & Stede (1921–5).
* [[Bhikkhu Bodhi|Bodhi, Bhikkhu]] (szerk.) (2000a). ''A Comprehensive Manual of Abhidhamma: The Abhidhammattha Sangaha of Ācariya Anuruddha''. Seattle, WA: BPS Pariyatti Editions. {{ISBN|1-928706-02-9}}.
* Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000b). ''The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya''. (Part IV is "The Book of the Six Sense Bases (Salayatanavagga)".) Boston: Wisdom Publications. {{ISBN|0-86171-331-1}}.
* Bodhi, Bhikkhu (2005a). ''In the Buddha's Words: An Anthology of Discourses from the Pali Canon''. Boston: Wisdom Publications. {{ISBN|0-86171-491-1}}.
* Buddhagósza, Bhadantācariya (1999). ''The Path of Purification: Visuddhimagga''. (Chapter XV is "The Bases and Elements (Ayatana-dhatu-niddesa)".) Seattle, WA: BPS Pariyatti Editions. {{ISBN|1-928706-00-2}}.
* Hamilton, Sue (2001). ''Indian Philosophy: A Very Short Introduction''. Oxford: Oxford University Press. {{ISBN|978-0-19-285374-5}}.
*Red Pine. ''The Heart Sutra: The Womb of the Buddhas'' (2004) Shoemaker & Hoard. {{ISBN|1-59376-009-4}}
* Soma Thera (2003). ''The Way of Mindfulness: English translation of the Satipaṭṭhāna Sutta Commentary''. Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. {{ISBN|955-24-0256-5}}.
* [[Thánisszaró Bhikkhu]] (ford.) (2004). ''Asivisa Sutta: Vipers'' ([[Szamjutta-nikája|SN]] 35.197). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn35/sn35.197.than.html.
*Upatissa, Arahant, N.R.M. Ehara (trans.), Soma Thera (ford.) and Kheminda Thera (trans.) (1995). ''The Path of Freedom (Vimuttimagga)''. Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. {{ISBN|955-24-0054-6}}.
* Vipassana Research Institute (VRI) (ford.) (1996). ''Mahāsatipaṭṭhāna Sutta: The Great Discourse on Establishing Mindfulness'' (Pali-English edition). Seattle, WA: Vipassana Research Publications of America. {{ISBN|0-9649484-0-0}}.
==Külső hivatkozások==
* [https://web.archive.org/web/20141216193518/http://a-buddha-ujja.hu/ www.a-buddha-ujja.hu - Páli szutták magyar nyelven]
* [http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/index.html#salayatana "Salayatana Vagga] a [[Szamjutta-nikája]] gyűjteményből, angolul - www.accesstoinsight.org
{{Buddhizmussal kapcsolatos témák}}
[[Kategória:Buddhista filozófia]]