Árgírus forrásának megtekintése

[[Fájl:Árgyéluslotz.png|thumb|right|250px|[[Lotz Károly (festő)|Lotz Károly]]: ''Árgírus királyfi és Tündér Ilona'' (1865)]]
'''Árgírus''' (népi változatban '''Árgyélus''') egy feltehetően [[középkor]]i eredetű [[széphistória]] hőse, a korai magyar verses [[líra (műnem)|líra]], majd a nép ajkán élő [[tündérmese|tündérmesék]] egyik közkedvelt alakja. A király gyümölcsfájáról rejtélyes körülmények között eltűnő termést Árgírus őrzi meg sikerrel az azt dézsmáló tündércsapattól, de egy átok vagy saját hibája miatt a tündérek legszebbikét, [[Tündérszép Ilona|Tündérszép Ilonát]] szem elől téveszti. Az Árgírus-történetek azokat a hosszas megpróbáltatásokat és szenvedéseket mesélik el, amelyek végén a két szerelmes egymásra talál.
Legkorábbi magyar nyelvű töredéke az [[1618]]-as keltezésű Tatrosy György-énekeskönyvből ismert ''(História egy Árgírus nevű királyfiról és egy tündérkirály szűzleányról)'', első kiadását [[1749]]-ből ismerjük. Egyes feltevések szerint a [[16. század]] második felében írhatta az erdélyi [[Gergei Albert]], közvetlen olasz forrás alapján, de a történet motívumai ismertek a [[bizánci irodalom|bizánci]], [[görög irodalom|görög]], [[török irodalom|török]], [[román irodalom|román]] és délszláv [[irodalom]]ból is. Legnépszerűbb irodalmi feldolgozása [[Vörösmarty Mihály]] [[Csongor és Tünde (színmű)|Csongor és Tünde]] című műve.
A szerzőség kapcsán felmerült kérdéseket lásd [[Kokas Károly]]–[[Szijj Ferenc]]: ''Megjegyzések Tóth István Árgirus-cikkéhez (Az Árgirus-széphistória szerzőjéről)''.<ref>''Filológiai Közlöny'', XXVII(1981), 320–331.</ref>
==Források==
*{{MNL|2|355–356}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/argirus-historiaja/adatok.html www.tankonyvtar.hu, Könyvek » Szépirodalom » Árgirus históriája - Internetes kritikai kiadás]
{{DEFAULTSORT:Árgirus}}
[[Kategória:Magyar irodalmi művek szereplői]]
[[Kategória:Régi magyar irodalom]]