Ázsia forrásának megtekintése

{{Kontinens infobox
|név = Ázsia
|kép = Asia (orthographic projection).svg
|terület = {{szám|44579000}}
|népesség = kb. 4,65–4,7 milliárd  <ref>{{Cite web |title=Population of Asia (2020) - Worldometer |url=https://www.worldometers.info/world-population/asia-population/ |work=www.worldometers.info |accessdate=2020-12-11 |language=en}}</ref><ref name="Population">{{Cite web |title=Population |url=https://www.un.org/en/sections/issues-depth/population/ |work=www.un.org |date=2015-12-14 |accessdate=2020-12-11 |language=en}}</ref>
|népsűrűség = 150 <ref>{{Cite web |title=Population of Asia (2020) - Worldometer |url=https://www.worldometers.info/world-population/asia-population/ |work=www.worldometers.info |accessdate=2020-12-11 |language=en}}</ref>
|országok = 48 ([[Ázsia országai|bővebben itt]])
|függő területek = 4
}}
'''Ázsia''' a világ legnagyobb [[kontinens]]e, amely területét és népességét tekintve is vezető helyet foglal el. Több mint 44 millió négyzetkilométeres területével bolygónk szárazföldi felszínének körülbelül 30%-át, és teljes felszínének 8%-át teszi ki. Az [[emberiség]] történetében Ázsia mindig is kiemelkedő szerepet játszott, hiszen a földkerekség első civilizációinak bölcsőjeként szolgált. A kontinens népessége jelenleg 4,7 milliárd fő körül mozog, ami a világ összlakosságának körülbelül 60%-át jelenti.
Földrajzi értelemben Ázsia [[Eurázsia]] földtömegének keleti részét képezi, és az [[Afroeurázsia]] szuperkontinens részeként [[Afrika|Afrikával]] és [[Európa|Európával]] osztozik. Kelet felé a [[Csendes-óceán]], dél felé az [[Indiai-óceán]], észak felé pedig az [[Északi-sarkvidéki-óceán]] határolja. Európával való határa történelmi és kulturális konvenciókon alapul, mivel fizikai és földrajzi értelemben nincs egyértelmű elválasztó vonal közöttük. Általánosan elfogadott, hogy Ázsia a [[Szuezi-csatorna]] keleti oldalán, a [[Török-szorosok]]on, az [[Urál (hegység)|Urál-hegységen]], az [[Urál (folyó)|Urál-folyón]], a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus-hegység]] déli oldalán, valamint a [[Kaszpi-tenger|Kaszpi]]- és [[Fekete-tenger]] vonalán túl található.
Ázsia, mint földrajzi és kulturális egység, Eurázsia hatalmas területének azon része, amely Európa nélkül marad. Ez a megközelítés a kulturális és történelmi különbségek alapján jött létre, amelyek azóta is meghatározzák a két [[kontinens]] közötti megosztottságot.
Gazdasági szempontból Ázsia már az 1. és 19. század között vezető helyet foglalt el, különösen [[Kína]] és India gazdaságának köszönhetően. Kína például egészen a 16. századig a legmagasabb GDP-vel rendelkező ország volt, míg a [[Selyemút]] és a [[Malaka-szoros|Malakka-szoros]] a kereskedelem fő tengelyei voltak. A 20. században Ázsia gazdasága újabb lendületet vett, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a népességnövekedés üteme jelentősen mérséklődött.
A kontinens kulturális és vallási szempontból is kiemelkedő, hiszen Ázsia a legtöbb világvallás, például a [[hinduizmus]], a [[buddhizmus]], a [[judaizmus]], a [[kereszténység]] és az [[iszlám]] szülőhelye. Társadalmai és kormányzati rendszerei rendkívül sokfélék, és földrajzi adottságai is rendkívül változatosak, az [[egyenlítő]]i trópusoktól a [[Sarkvidékek|sarkvidéki]] tundráig.[[Fájl:Asia satellite orthographic.jpg|bélyegkép|Ázsia műholdas képe|250px]]
== Elhelyezkedése ==
Északon a [[Jeges-tenger]], keleten a [[Csendes-óceán]] és melléktengerei, délkeleten [[Ausztrália és Óceánia]], délen az [[Indiai-óceán]], délnyugaton a [[Vörös-tenger]], a [[Szuezi-csatorna]] és a [[Földközi-tenger]], nyugaton a [[Fekete-tenger]], a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázusi-hegység]], a [[Kaszpi-tenger]], az [[Urál (folyó)|Urál folyó]], és az [[Urál (hegység)|Urál hegység]] Amerikától pedig a [[Bering-szoros]] határolja.
A hatalmas kontinensnek két vitatott hovatartozású területe is van. Az egyik [[Európa]], amelytől „mesterséges” határ (a viszonylag jelentéktelen Urál hegység és Urál folyó) választja el, és ezért sokan a két földrészt ''Eurázsia'' néven egyetlen [[kontinens]]nek tartják. A másik terület az [[Arab-félsziget]], amely szerkezetét, éghajlatát, növény- és állatvilágát tekintve inkább [[Afrika|Afrikához]] tartozik.
Ázsia partvidéke nagyon tagolt. Déli részét nagy félszigetek alkotják: [[Anatólia|Kis-Ázsia]], az Arab-félsziget, a [[Hindusztáni-félsziget]] és [[Indokína]]. [[Hátsó-India]] keskeny nyúlványa a [[Maláj-félsziget]]. Ázsia keleti partvidékén terül el [[Kamcsatka]] és a [[Koreai-félsziget]]. A legjelentősebb ázsiai [[sziget]]ek és szigetcsoportok a következők (északnyugatról, az óramutató járása szerint): [[Novaja Zemlja]], [[Szevernaja Zemlja]], [[Új-szibériai-szigetek]], [[Vrangel-sziget]], [[Szahalin]], a [[Kuril-szigetek]], a [[Szunda-szigetek]].
== Történelme ==
{{Fő|Ázsia történelme}}
A kontinens népei rendkívül kevertek, [[mongolid]] (kínai, koreai, japán, vietnámi, burmai, maláj stb.), [[europid]] (indiai, iráni, kaukázusi, orosz stb.), valamint [[ausztralid]] típusú emberek élnek itt. A különféle ázsiai népek [[kultúra|kultúrája]] és gazdasági-technikai fejlettsége a történelem során mindig igen különböző volt.
[[Eurázsia]] nagy kiterjedése miatt a különböző részein élő nemzetek sokáig nem sokat tudtak egymásról. Az Ázsia távoli részei közötti felfedezőutak már az [[i. e. 6. század]]ban elkezdődtek [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz]] perzsa király parancsára, amikor is a perzsák az [[Indus]] torkolatát derítették fel. Az [[európa]]iak az ókorban csak [[Délnyugat-Ázsia]] egyes részeit ismerték (a [[Ókori Görögország|görög]] és [[Római Birodalom|római]] hódítások révén).
=== Ázsia a nagy földrajzi felfedezések korában ===
Az európaiak Ázsia keleti és belső területeivel csak a [[13. század]]tól ismerkedtek meg. [[Marco Polo]] velencei utazó kereskedő [[1271]]-ben szárazföldi úton elindult [[Kína|Kínába]]. [[Anatólia|Kis-Ázsián]], a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] déli részén, a [[Kaszpi-tenger]] déli partvidékén áthaladva [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiába]] érkezett. Innen aztán a [[Pamír]] és a [[Tien-san]] hegységek lábainál húzódó keskeny völgyeken át eljutott a mai Kína területére, és elérte annak keleti partvidékét. Jelentős szerepe volt abban, hogy az európaiak kapcsolatba kerültek azzal a fejlett [[civilizáció]]val, amely például a [[könyvnyomtatás]]t és a [[selyem|selymet]] feltalálta.
A további utazók Ázsiát a tenger felől közelítették meg. A kora újkortól a portugálok, spanyolok és oroszok sorra indították expedícióikat a partvidékek és a belső területek megismerésére. [[Vasco da Gama]] portugál hajós [[1499]]-ben eljutott [[India|Indiába]]; előbb azonban körülhajózta Afrikát. Néhány évtizeddel később Ázsia partjaihoz délkelet felől egy további portugál expedíció érkezett. Vezetője, [[Ferdinand Magellan]] (Fernão de Magalhães) azonban nem sokkal később életét vesztette a bennszülöttekkel vívott harcban a [[Fülöp-szigetek]]en. Északon a [[Jeges-tenger]] és a [[Csendes-óceán]] közötti [[Bering-szoros]] felfedezésében – leküzdve a nehéz feltételeket – az orosz expedíciók szereztek érdemeket. A technikailag legfejlettebb (kínai és japán) civilizációk azonban a [[19. század]] második feléig csaknem teljesen zárt területek maradtak az idegenek számára.
=== Ázsia felfedezői ===
Az első jelentősebb „felfedezőutat” az ókorban [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hadjáratai jelentették, amely során egészen az Indus torkolatáig jutott i. e. 4. században. A kereskedők révén India drágaköveivel, fűszereivel, Kína selymeivel ismerkedhettek meg a Római Birodalom népei. A középkorban egyre több hajós kereskedő jelent meg India, Malájföld, Kína partvonalainál. Az Európát Ázsiával összekötő szárazföldi kereskedelmi úton, a [[selyemút]]on nemcsak kereskedők, hanem hittérítők, papok és követek is megfordultak. Hitelt érdemlően először a velencei [[Marco Polo]] írta le a távoli ázsiai területek, birodalmak sajátosságait az 1200-as években. 1498-ban a portugál hajós [[Vasco da Gama]] Afrika megkerülésével jutott el Indiába. 1519-ben a [[Ferdinand Magellan]] vezetésével hajóflotta indult a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán közti átjáró megkeresésére a spanyol király támogatását elnyerve, az átjárót meg is találták, viszont a körbehajózás folytatását választók közül csak egyetlen hajó tért vissza 19 fővel 1522-ben (Magellán a Fülöp-szigeteken halt meg). A 17. században a hollandok eljutottak a délkelet-ázsiai szigetvilágba. A 18. században a Csendes-óceánt kutató angol [[James Cook]] felfedezései voltak a legeredményesebbek. A svéd [[Sven Hedin]] a 19. század végén átkelt az óceánokon, majd Szibérián keresztül kínai és tibeti területeket járt be.
{{lásd|Ázsia felfedezőinek listája}}
=== Magyar felfedezők ===
Ázsia megismeréséhez magyar kutatók is hozzájárultak. A legjelentősebbek: [[Kőrösi Csoma Sándor]] 1819-ben kezdődő útjai során gyalog és karavánnal bejárt különböző ázsiai utakat. Egy tibeti kolostorban elkészítette egy 40 000 szóból álló tibeti-angol szótárat és nyelvtant. [[Baktay Ervin]] maga is végighaladt Kőrösi útján, ezzel hitelesítve munkáját. Ő India őskultúrájával, és történelmével foglalkozott. [[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|Id. Lóczy Lajos]] geológus, geográfus [[Széchenyi Béla]] expedíciójának tagjaként a Himalája földtani szerkezetét vizsgálta. [[Stein Aurél]] brit támogatással vezetett expedíciókat Ázsiába. További kutatók: [[Vámbéry Ármin]], [[Cholnoky Jenő]], [[Prinz Gyula]], [[Germanus Gyula]], [[Xántus János (etnológus)|Xantus János]].
A felfedezések után a 19. századtól Ázsia legértékesebb területeit főként európai gyarmatosítók foglalták el. A gyarmati uralom megszűnése hosszú harc eredményeként, a 20. század végére tehető.
== Földrajza ==
Ázsia szorosan kapcsolódik Európához. A két földrészt együttesen Eurázsiának nevezzük.
=== Ázsia régiói ===
[[Fájl:Location-Asia-UNsubregions.png|bélyeg|300px|Ázsia régiói az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] felosztása szerint:
{{legend|#0000E0|[[Észak-Ázsia]]}}
{{legend|#E000E0|[[Közép-Ázsia]]}}
{{legend|#00E000|[[Délnyugat-Ázsia]]}}
{{legend|#E00000|[[Dél-Ázsia]]}}
{{legend|#FFFF20|[[Kelet-Ázsia]]}}
{{legend|#FFC000|[[Délkelet-Ázsia]]}}]]
[[Fájl:Everest North Face toward Base Camp Tibet Luca Galuzzi 2006 edit 1.jpg|bélyegkép|200px|A [[Csomolungma|Mount Everest]] a Földünk legmagasabb pontja.]]
Ázsia részei az ENSZ meghatározása alapján:
* [[Észak-Ázsia]],
* [[Közép-Ázsia]] (''történeti fogalomként [[Belső-Ázsia]] szokott szerepelni''),
* [[Kelet-Ázsia]],
* [[Dél-Ázsia]],
* [[Délnyugat-Ázsia]],
* [[Délkelet-Ázsia]].
=== Határai ===
Határai:
* északi részén a [[Jeges-tenger]],
* északnyugaton: Európa és Ázsia határánál húzódik az [[Urál (hegység)|Urál hegység]], a [[Kaszpi-tenger]], a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]], a Fekete- és a [[Földközi-tenger]] és a hozzájuk kapcsolódó tengerek.
* délnyugaton: Afrikától a [[Szuezi-csatorna]], a [[Vörös-tenger]] és az [[Ádeni-öböl]] választja el.
* keleti részén a [[Bering-szoros]], a [[Csendes-óceán]] és tengerei húzódnak,
* délen az [[Indiai-óceán]] és tengerei övezik.
=== Szigetei, félszigetei ===
Főbb szigetcsoportjai:
* a [[Jeges-tenger]] szigetvilága,
* a [[Japán szigetvilág]],
* a [[Fülöp-szigetek]]
* az [[Indonézia|Indonéz-szigetek]].
Nagyobb félszigetei:
* a [[Koreai-félsziget|Koreai-fsz.]],
* az [[Indokínai-félsziget|Indokínai-fsz.]],
* a [[Maláj-félsziget]],
* a [[Indiai szubkontinens|Hindusztán-fsz.]],
* az [[Arab-félsziget]],
* a [[Kamcsatka-félsziget]],
* [[Anatólia|Kis-Ázsia]] félszigete.
=== Felszíne ===
Ázsia tájai rendkívül változatosak. A [[Földközi-tenger]] hullámaitól a [[Csendes-óceán]] hatalmas víztömegéig fiatal, magas, gyakran jégmezőkkel borított hegységek övezik a földrészt: Kaukázus, [[Zagrosz]], Hindukus, Pamír, [[Himalája]] ([[Mount Everest]], 8848 méter, a világ legmagasabb csúcsa), és az indonéz szigetekben folytatódó, még emelkedőben lévő burmai lánchegységek. Ázsia északi területén [[alföld (síkság)|alföld]]ek és [[fennsík]]ok szabdalják a szibériai pajzs prekambriumi sziklarétegeit. Ázsia mai felszíne alapvetően a negyedkori [[gleccser]]ek tevékenysége folytán alakult ki.
=== Kialakulása ===
Ázsia legősibb darabjai északon az [[Angara]] (Szibériai)-, keleten a [[Kínai-masszívum|Kínai-]], délkeleten a [[Kambodzsai-masszívum]], amelyek az [[Eurázsiai-lemez]] részei; míg délen az [[india]]i [[Dekkán-masszívum]] és délnyugaton az [[Arab-tábla]] ([[Arábiai-lemez]]),
az ősi [[Gondwana (őskontinens)|Gondvána]]-föld maradványai. A [[masszívum]]ok már az őskorban letarolódtak.
Törmelékeikből gyűrődtek fel az ókori lánchegységek, amelyek pusztulása keletkezésükkel egyidőben megindult. Tönkjeik a [[Harmadidőszak|harmadkor]]ban összetöredeztek, és [[röghegység]]gé alakultak. A [[karbon]]korban gyűrődött fel a kontinens határát képező [[Urál-hegység]] és az [[Altaidák]] vonulata. A harmadkorban két újabb hatalmas hegységrendszer: az [[Eurázsiai-hegységrendszer]] és a [[Pacifikus-hegységrendszer]] alakult ki. Előbbinél a gyűrődés játszotta a főszerepet egyenetlen [[vulkanizmus]]sal kísérve, utóbbi
létrejötténél a [[vetődés]] volt a jellemző, erős vulkáni működéssel. A pacifikus övezetben napjainkban is gyakori a vulkáni kitörés és a földrengés.
Ázsia legfiatalabb – negyedkori – képződményei az alföldek, amelyek azt követően jöttek létre, hogy a hatalmas hegyláncok kiemelkedtek. Ekkor megnövekedett a folyók eróziós tevékenysége, és feltöltötték a sekélyebb öblöket, vízzel borított belső medencéket (például [[Mezopotámia]], [[Kínai-alföld]], az [[Indus]] alföldje, [[Hindusztáni-alföld]]). Ezek a feltöltések az egyes lemezeket ([[masszívum]]okat) szinte hozzáragasztották a kontinens központi tömbjeihez. Ilyen – tengeri és folyami feltöltéssel kialakult – hatalmas síkság a [[Nyugat-szibériai-alföld]] is, amely még az [[oligocén]]ban is [[belső tenger]] volt. A kontinens mai alakját a negyedkorban érte el, de még jelenleg is változik, hiszen a lepusztulás-feltöltődés napjainkban is zajlik (például a [[Gangesz]]-delta).
=== Vízrajza ===
[[Fájl:LenaJakutsk.jpg|bélyegkép|270px|jobb|A [[Léna (folyó)|Léna]] folyó]]
{{Bővebben|Ázsia vízrajza}}
Ázsia vízrajzi hálózatát nagy mértékben befolyásolja az éghajlat és a domborzat, mondhatni ezeknek a függvénye. Szibéria vizét észak felé olyan nagy folyók, mint az [[Ob]], a [[Jenyiszej]] és a [[Léna (folyó)|Léna]] vezetik le, melyek télen a nagy hideg miatt befagynak, ezzel hatalmas árvizeket okozva a tavaszi olvadáskor. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia vidékein a lefolyástalan területek a jellemzőek. A vizekben bővelkedő hegységekben a leereszkedő kevés folyó – a [[Tigris (folyó)|Tigris]] és az [[Eufrátesz]] kivételével – vagy a sivatagok homokjában tűnnek el, vagy beltengerekbe ömlenek. Ázsia monszun vidékein a bőséges esők duzzasztják a folyókat, melyek nyáron jelentősen megáradnak. Fontosabb ilyen folyók: [[Gangesz]], [[Mekong]], [[Jangce]] és a [[Huangho]].
=== Éghajlat ===
{{Bővebben|Ázsia éghajlata}}
[[Fájl:Heavy clouds over Salt Lake, Calcutta.JPG|bélyegkép|280px|jobb|[[Monszun]]felhők [[Kalkutta]] közelében]]
Ázsia éghajlata a terület nagysága és a változatos természeti viszonyai miatt igen változó. Ázsia északi részén poláris éghajlat uralkodik, ennek sajátossága az, hogy főként a zord telek következtében nagyok a hőmérsékleti különbségek és kevés a csapadék. Legészakabban a tundra, a tundranövényzet a jellemző, azaz sovány, mohás-zuzmós sztyepp. Délebbre a tajga övezet húzódik, illetve ahol túl kevés a csapadék a fákhoz ott füves puszták találhatók. Dél-Ázsia és Kelet-Ázsia vidékein [[monszun]]-éghajlat van. A tél száraz és hűvös, a nyár meleg és esős, mert a déli passzátszél behatol az északi félgömbre. Ez a nedvességet hozó szél a nyári monszun. Az eső – különösen a magaslatokon – rendkívül bőséges. Dél felé fokozatosan az egyenlítői éghajlat válik uralkodóvá. A vidéket olyan erdő borítja, ahol mérsékelt égövi és trópusi növényzet keveredik. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia éghajlata a tengerszint feletti magasság (Arab-félsziget), illetve a tengertől távoli fekvés és a domborzati elrendezés (Tibet, Góbi sivatag) miatt száraz, helyenként hideg, máshol meleg, a csapadék kevés és rendszertelen, s a növénytakaró sem összefüggő. Csak Nyugat-Ázsia partszegélyén van igen enyhe mediterrán éghajlat.
=== Talajtípusok ===
[[Fájl:2006-07 altaj steppe.jpg|bélyegkép|280px|jobb| Sztyeppvidék [[Kína|Kínában]]]]
[[Fájl:Kota Kinabalu by Dale Preston.jpg|bélyegkép|280px|jobb|Egy ázsiai [[Trópusok|trópus]]i sziget]]
[[Fájl:Gobi Desert.jpg|bélyegkép|280px|jobb|A [[Góbi sivatag]]]]
Ázsia egyik jellegzetessége, hogy a területén sokféle tájtípus fordul elő. Ezt nemcsak a nagy kiterjedése teszi lehetővé, hanem a domborzatának a nagyon eltérő tengerszint feletti magassága is.
=== Flóra és fauna ===
{{lásd|:Kategória:Ázsia élővilága}}
A fő vegetációs övezetek vagy ökoövezetek (többnyire északról délre):
; Tundra
Ázsia legészakibb részén terül el a fátlan [[tundra]]. A tundra talaja az év nagy részében befagy. A rövid nyár folyamán némileg felolvad. Ekkor a tundra kizöldül, kivirágzanak a tarka virágai. Legjellegzetesebb növénye a [[Mohák|moha]] és a [[zuzmó]]. A fák közül többnyire csak elkorcsosodott nyírfák és fűzfák találhatók. Az állatvilág képviselői például a [[rénszarvas]], a [[sarki nyúl|sarki nyulak]] és [[rókák]], amelyek a legszélsőségesebb életfeltételeket is elviselik.
; Mérsékelt égövi erdők, tajga
Észak-Ázsia legnagyobb részét tűlevelű erdő, a [[tajga]] borítja. Széles övezete a Nyugat-szibériai-alföldtől a Csendes-óceán partjáig húzódik. A fenyőfák lehullott tűlevele olyan anyagokat tartalmaz, amelyek befolyásolják a tajga talajának a tulajdonságait. Ezt a talajt podzolnak nevezzük. A mi erdeinktől eltérően a tajga csak nehezen járható.
A [[Távol-Kelet]]en és a [[Kaszpi-tenger]] térségében főleg [[lombhullató erdő]]k vannak.
Nyáron a helybéli emberek életét kellemetlenné teszi a rengeteg [[Rovarok|rovar]], főleg a [[szúnyog]]ok, mert az alacsonyan fekvő helyek mocsarasak. A tajga azonban a vadászok birodalma. A rénszarvasokon, [[Medvefélék|medvéken]], [[farkas]]okon és rókákon kívül előfordulnak ott a becses [[szibériai tigris]]ek is.
; Sztyeppek
Közép-Ázsiában a [[sztyepp]]ek keskeny sávja átmenetet képez a sivatagok és félsivatagok tájai felé. Kelet-Ázsiában a [[Sárga-folyó]] (Huang-ho) menti nagy kiterjedésű löszhátakon sztyeppek vannak. A [[lösz]]talajok a szél tevékenysége révén keletkeztek.
A pusztákon természetesen élő állatfajok közé tartoznak a vadlovak, a farkasok.
; Sivatagok, félsivatagok
Sivatagok és félsivatagok húzódnak Közép-Kínától és Mongóliától kezdve egész Közép-Ázsián át az Arab-félszigetig. A sivatagok talajai terméketlenek, gyakran sok sót tartalmaznak. A szegényes növényzet lehetővé teszi a [[kecske|kecskék]] és a [[teve|tevék]] tenyésztését; a magasabb fekvésű területeken, ahol valamivel több a nedvesség, [[juh]]okat tenyésztenek.
[[Hegyvidéki éghajlat|Hegyvidéki]] és [[sivatagi éghajlat]], nagy nappali hőmérséklet ingadozásokkal és sok napsütéssel.
A közép-ázsiai hegyek legfontosabb ragadozója a [[hópárduc]].
; Szubtrópusok
Kis-Ázsiát, a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázuson]] túl és Kelet-Ázsia nagyobb részét a szubtrópusi tájak közé soroljuk. Ezeken a tájakon például [[Tea (növényfaj)|teacserjét]], [[gyapot]]ot és [[rutafélék|citrusokat]] termesztenek.
; Trópusi szavannák
A szavannák Ázsiában főleg a [[Hindusztáni-félsziget]]en (Elő-India) terülnek el, de Délkelet-Ázsiában is. Az [[indiai szubkontinens]]en él a ma már gyér létszámú [[bengáli tigris]].
Trópusi [[Monszun éghajlat|monszun]] területek, mint például a [[Mekong]]-delta vidékén: a rizstermesztés dominál, a baromfi és a sertés pedig haszonállatként, valamint a halászat.
Állatvilága nem olyan gazdag, mint az [[afrika]]i szavannáké. Termékeny fekete- és szürketalajait azonban az ember sokkal jobban kihasználja [[mezőgazdaság]]i célokra.
; Trópusi erdők, esőerdők
Trópusi erdők, esőerdők és monszunerdők főleg Dél- és Délkelet-Ázsia szigetein, a [[Maláj-félsziget]]en és az [[Indokínai-félsziget]]en ([[Hátsó-India]]) nőnek. Az ember a partvidék vörös és vörössárga talajait mezőgazdaságilag hasznosítja. Az erdőirtások után gyakran az olyan monokultúrák termesztése jellemző, mint az [[olajpálma]]-ültetvények.
A parttól távolabbi belső területeken az erdők megőrizték az eredeti állapotukat és összetételüket ([[teak]]), valamint állatvilágukat (majmok – [[makákó]]k, [[gibbonfélék]], [[orangután]]ok). Az indonéz szigetvilágnak néhány [[sziget]]én Ausztráliára jellemző állatok is élnek, ilyen az erszényesek közé tartozó [[medvekuszkusz]] a [[Celebesz]]-szigeten.
A hegységekben megfigyelhető, hogy a növényzet és az állatvilág magassági övezetekbe rendeződött. A nagy népsűrűségű területeken az emberek általában kedvezőtlenül alakították át a tájat.
=== Élővilág ===
[[Fájl:Tigerramki.jpg|bélyegkép|280px|jobb|Egy [[bengáli tigris]]]]
[[Fájl:Panda Cub from Wolong, Sichuan, China.JPG|bélyegkép|280px|jobb|[[Óriáspanda]] egy kínai pandáknak létrehozott központban]]
* '''Trópusok, szubtrópusok'''
** Növényvilág
** Állatvilág
*** majmok, félmajmok, [[tigris (állat)|tigris]], [[indiai elefánt]], [[orrszarvú]]
* '''Monszunterületek'''
** Növényvilág
** Állatvilág
*** szarvasfélék, tigris, [[fácánfélék]]
* '''Mediterrán területek'''
** Növényvilág
** Állatvilág
*** [[kétpúpú teve]], [[antilop]], [[Afrikai vadszamár|vadszamár]], [[Házi jak|jak]]
* '''Északi területek'''
** Növényvilág
** Állatvilág
*** [[Medvefélék|medve]], [[rókák|róka]], [[Szürke farkas|farkas]], [[szarvas (állat)|szarvasfélék]]
* '''Tenger'''
** Növényvilág
** Állatvilág
*** [[bálna]], [[fóka]], [[jegesmedve]], [[rozmár]]
: → {{fő|:kategória:Ázsia élővilága}}
=== Természetvédelem ===
Az erdei természeti tájak védelme (főleg az esőerdők és monszunerdők meg a mérsékelt éghajlati öv erdeinek, sztyeppjeinek a védelme) a veszélyeztetett állatfajok, például a [[Óriáspanda|panda]], a szibériai tigris, a [[Przsevalszkij-ló]] megmentését is jelenti.
Azt, hogy az emberi tevékenység kedvezőtlenül hat a természetre, bizonyítja például Közép-Ázsiában az [[Aral-tó]] fokozatos kiszáradása. A Himalájában nehézségeket okoz az alpinisták túlzott érdeklődése [[Nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsok listája|a 8000 méteres hegycsúcsok]] leküzdése iránt, valamint az ottani növekvő számú lakosság erdőt irtó tevékenysége.
== Demográfia ==
=== Népesség ===
Ázsia a legnépesebb kontinens.
Itt él a Föld lakosságának több mint 60%-a.
[[2020]]-ban mintegy 4,7 milliárd fő él itt.<ref name="Population">{{Cite web |title=Population |url=https://www.un.org/en/sections/issues-depth/population/ |work=www.un.org |date=2015-12-14 |accessdate=2020-12-11 |language=en}}</ref>
[[File:Foyers3.png|thumb|300px|[[Népsűrűség]]i térkép]]
Népességének változása milliárd főben:
<timeline>
Colors=
 id:lightgrey value:gray(0.9)
 id:darkgrey value:gray(0.7)
 id:sfondo value:rgb(1,1,1)
 id:barra value:rgb(0.6,0.7,0.8)
ImageSize = width:400 height:200
PlotArea = left:50 bottom:50 top:30 right:30
DateFormat = x.y
Period = from:0 till:5
TimeAxis = orientation:vertical
AlignBars = justify
ScaleMajor = gridcolor:darkgrey increment:1 start:0
BackgroundColors = canvas:sfondo
BarData=
 bar:1950 text:1950
 bar:1960 text:1960
 bar:1970 text:1970
 bar:1980 text:1980
 bar:1990 text:1990
 bar:2000 text:2000
 bar:2010 text:2010
 bar:2020 text:2020
PlotData=
 color:barra width:20 align:left
 bar:1950 from:0 till:1.403389000
 bar:1960 from:0 till:1.707682000
 bar:1970 from:0 till:2.134993000
 bar:1980 from:0 till:2.637586000
 bar:1990 from:0 till:3.199481000
 bar:2000 from:0 till:3.719044000
 bar:2010 from:0 till:4.164252000
 bar:2020 from:0 till:4.700000000
PlotData=
 bar:1950 at: 1.403389000 fontsize:S text:1,4 shift:(-10,5)
 bar:1960 at: 1.707682000 fontsize:S text:1,7 shift:(-10,5)
 bar:1970 at: 2.134993000 fontsize:S text:2,1 shift:(-10,5)
 bar:1980 at: 2.637586000 fontsize:S text:2,6 shift:(-10,5)
 bar:1990 at: 3.199481000 fontsize:S text:3,2 shift:(-10,5)
 bar:2000 at: 3.719044000 fontsize:S text:3,7 shift:(-10,5)
 bar:2010 at: 4.164252000 fontsize:S text:4,2 shift:(-10,5)
 bar:2020 at: 4.700000000 fontsize:S text:4,7 shift:(-10,5)
TextData=
 fontsize:S pos:(20,20)
 text:"Forrás: United Nations, Department of Economic and Social Affairs"
</timeline>
=== Népsűrűség ===
Ázsia a legsűrűbben lakott világrész. Lakosságának az elhelyezkedése nagyon egyenlőtlen. Túlnyomórészt a kelet-[[kína]]i, [[india]]i, [[japán]], [[Koreai-félsziget|korea]]i, [[banglades]]i, [[vietnám]]i, [[jáva]]i, [[fülöp-szigetek]]i területek sűrűn lakottak. A lakosság jelentős száma a dél- és kelet-ázsiai nagy folyamok és a tengerpart közelében él. Ezzel szemben gyéren lakott a kontinens belső része, a belső- és nyugat-ázsiai sivatagok és a hegyvidéki területek.
A [[Kínai-alföld]] egyes részein 1&nbsp;km²-re több mint 1000 lakos jut. (''Ez kb. tízszerese a magyarországi [[népsűrűség]]nek.'')
Számos ázsiai országban különféle problémákat okoz a lakosság számának a gyors növekedése. Ezeknek az országoknak a kormányai ezt különféleképpen, főleg gazdasági intézkedésekkel igyekeznek megoldani. Például sokoldalú előnyökben részesítik azokat a családokat, amelyek kis létszámúak, művelődési programokat szerveznek stb.
=== Rasszok, nemzetek ===
Ázsia lakosságát két nagy rasszhoz (emberfajta) soroljuk. Délnyugat-, Dél- és Észak-Ázsiában az [[Europid nagyrassz|europid rassz]] képviselői vannak túlsúlyban, Ázsia többi részén pedig a [[Mongoloid nagyrassz|mongoloid rassz]].
A legnépesebb nemzetek: a [[kína]]i, a [[hindi]], a [[bengália|bengáli]], az [[indonézia|indonéz]] és a [[japánok|japán]] nemzet.
[[Fájl:Hong Kong Skyline Restitch - Dec 2007.jpg|bélyegkép|250px|jobb| [[Hongkong]] városa]]
=== Agglomerációk ===
Ázsiában gyorsan növekszik a városi lakosság részaránya; 2017-ben a teljes lakosság mintegy fele városlakó.<ref>http://www.worldometers.info/world-population/asia-population/</ref> Az emberek főleg a nagyvárosokba költözködnek. [[Japán]]ban és [[Izrael]]ben jelentős a városi lakosság túlsúlya. Sok ázsiai nagyváros, mint például  [[Tokió]], [[Sanghaj]], [[Peking]], [[Kalkutta]], [[Mumbai]], [[Delhi]], [[Karacsi]], [[Jakarta]], [[Bangkok]], [[Manila]], a [[A Föld legnépesebb várostömörülései|világ legnagyobb várostömörülései]] közé sorolható.
=== Vallás ===
Ázsia régi civilizációk őshazája, ezért számos világvallás innen származik. Némelyik, például a [[kereszténység]] és a [[judaizmus]], elterjedt Európában és fokozatosan további világrészekben is. A [[buddhizmus]], a [[hinduizmus]], a [[sintoizmus]] és a [[taoizmus]] Ázsia egyes részein a legjelentősebb vallások.
A világrész déli részén főleg az [[iszlám]] terjedt el. Délnyugat-Ázsia csaknem valamennyi országának a lakója ennek a hitnek a híve. Jelentős ez a vallás Dél-Ázsiában ([[Pakisztán]], [[Banglades]]) és Délkelet-Ázsiában is ([[Malajzia]], [[Indonézia]]). Sok muzulmán él Indiában is.
{{fő|A vallás Ázsiában}}
== Kultúra ==
{{fő|Ázsia kultúrája}}
== Térségei és országai ==
[[File:Location-Asia-UNsubregions.png|thumb|300px|Ázsia régiói az [[ENSZ]] statisztikai hivatala alapján<div style="column-count:2;">{{legend|#0000E0|Észak-Ázsia}}{{legend|#E000E0|Közép-Ázsia}}{{legend|#00E000|Nyugat-Ázsia (Közel-Kelet)}}{{legend|#E00000|Dél-Ázsia}}{{legend|#FFFF20|Kelet-Ázsia (Távol-Kelet)}}{{legend|#FFC000|Délkelet-Ázsia}}</div>]]
A természeti környezet jellege és a gazdasági viszonyok alapján az ázsiai világrészt négy nagy térségre osztjuk. Ezek:
* 1) a délnyugati,
* 2) a déli és a délkeleti,
* 3) a keleti és középső,
* 4) az északi.
Az északi térségben Oroszország ázsiai része terül el. Tekintettel arra, hogy Oroszország gazdasági súlypontja Európában van, az ázsiai részét is az Oroszországi Föderáció földrajzi jellemzésébe soroljuk Európa keretében.
=== Délnyugat-Ázsia ===
Két óceán, az Atlanti- és az Indiai-óceán perem- és beltengerei mossák a legtöbb délnyugat-ázsiai ország partjait.
Idesoroljuk a térség két legfejlettebb országát: [[Törökország]]ot és [[Izrael]]t, továbbá az [[Arab-félsziget]]et és a [[Perzsa-öböl]] országait ([[Szíria]], [[Libanon]], [[Jordánia]], [[Szaúd-Arábia]], [[Irán]], [[Irak]] stb.), valamint [[Ciprusi Köztársaság|Ciprust]]. Külön csoportba tagoljuk a Kaukázuson túli országokat, [[Grúzia|Grúziát]], [[Örményország]]ot és [[Azerbajdzsán]]t.
{{fő|Délnyugat-Ázsia}}
=== Dél- és Délkelet-Ázsia ===
Dél- és Délkelet-Ázsia az összes ázsiai térség közül a legnépesebb. Ez a legtermékenyebb térség, bár a felszíne túlnyomórészt hegyvidéki jellegű, és a partvidéki alföldeken kívül ott csak a [[Hindusztáni-alföld]] terül el. A lakosság gyakran a hegyoldalakon teraszokat alakít ki, hogy ezeken mezőgazdasági terményeket termeszthessen.
A kiterjedése és a lakosság száma alapján Dél-Ázsia legnagyobb állama [[India]], a délkelet-ázsiai térségé [[Indonézia]].
{{fő|Dél-Ázsia|Délkelet-Ázsia}}
=== Kelet-Ázsia és Belső-Ázsia ===
[[Kína]], [[Japán]], a [[Dél-Korea|Koreai Köztársaság]] és a [[Észak-Korea|Koreai Népi Demokratikus Köztársaság]] [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]] terül el. [[Belső-Ázsia|Belső-Ázsiában]] fekszik Kína egy része, [[Mongólia]] (melyet gyakran Kelet-Ázsiához is sorolnak), valamint [[Afganisztán]] és az egykori [[Szovjetunió]] köztársaságai közül [[Kazahsztán]], [[Üzbegisztán]], [[Kirgizisztán]], [[Türkmenisztán]] és [[Tádzsikisztán]]. Az utóbbiakat összefoglaló néven [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiának]] is nevezik. A Belső-Ázsia kifejezést ugyanakkor gyakran csak Mongóliára és Kína nyugati felére használják.
A térség eltérő természeti feltételei befolyásolják a lakosság elhelyezkedését. A hegyvidéki jellegű, illetve sztyeppés Közép-Ázsiában a száraz éghajlat, valamint a nyár és a tél közötti nagy hőmérsékleti különbségek nem kínálnak kedvező életfeltételeket az emberek nagyobb csoportjai számára. A Csendes-óceán peremtengerei közelében elterülő térségek sűrűn lakott területek, sőt a Kínai-alföld egyes részein már a túlnépesedés figyelhető meg (Kína, Japán).
{{fő|Kelet-Ázsia|Belső-Ázsia}}
== Ázsia országai ==
{{Bővebben|Ázsia országai}}
[[Fájl:Asian countries by Human Development Index (2015).png|bélyeg|300px|Ázsia országai az [[emberi fejlettségi index]] alapján<br> (2015 – a sötétzöld a legmagasabb, piros a legalacsonyabb)]]
=== Független államok ===
{| border="0" cellpadding="2"
|-----
|
* {{Zászló|Afganisztán}} [[Afganisztán]]
* {{Zászló|Azerbajdzsán}} [[Azerbajdzsán]]<ref name="ReferenceA">Területének egy része Európában van.</ref>
* {{Zászló|Bahrein}} [[Bahrein]]
* {{Zászló|Banglades}} [[Banglades]]
* {{Zászló|Bhután}} [[Bhután]]
* {{Zászló|Brunei}} [[Brunei]]
* {{Zászló|Ciprus}} [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]]<ref name="ReferenceB">Történelmi és kulturális szempontok alapján Európához is szokták sorolni, de földrajzilag teljes területe ázsiai.</ref>
* {{Zászló|Dél-Korea}} [[Dél-Korea]]
* {{Zászló|Arab Emírségek}} [[Egyesült Arab Emírségek]]
* {{Zászló|Egyiptom}} [[Egyiptom]]<ref>Afrikai országnak számít, területének 6%-a van Ázsiában.)</ref>
* {{Zászló|Észak-Korea}} [[Észak-Korea]]
* {{Zászló|Fülöp-szigetek}} [[Fülöp-szigetek]]
* {{Zászló|Grúzia}} [[Grúzia]]<ref name="ReferenceA"/>
* {{Zászló|India}} [[India]]
* {{Zászló|Indonézia}} [[Indonézia]]<ref>Az Új-Guinea szigetén található része Óceániához tartozik.</ref>
* {{Zászló|Irak}} [[Irak]]
* {{Zászló|Irán}} [[Irán]]
* {{Zászló|Izrael}} [[Izrael]]
* {{Zászló|Japán}} [[Japán]]
* {{Zászló|Jemen}} [[Jemen]]
* {{Zászló|Jordánia}} [[Jordánia]]
* {{Zászló|Kambodzsa}} [[Kambodzsa]]
* {{Zászló|Katar}} [[Katar]]
* {{Zászló|Kazahsztán}} [[Kazahsztán]]<ref>Területének 13%-a, az Urál folyótól nyugatra és északra fekvő rész Európában van.</ref>
* {{Zászló|Kelet-Timor}} [[Kelet-Timor]]
| valign="top" |
* {{Zászló|Kína}} [[Kína]]
* {{Zászló|Kirgizisztán}} [[Kirgizisztán]]
* {{Zászló|Kuvait}} [[Kuvait]]
* {{Zászló|Laosz}} [[Laosz]]
* {{Zászló|Libanon}} [[Libanon]]
* {{Zászló|Malajzia}} [[Malajzia]]
* {{Zászló|Maldív-szigetek}} [[Maldív-szigetek]]
* {{Zászló|Mianmar}} [[Mianmar]]
* {{Zászló|Mongólia}} [[Mongólia]]
* [[Fájl:Flag of Nepal.svg|17px|Nepál zászlaja]] &nbsp;&nbsp;[[Nepál]]
* {{Zászló|Omán}} [[Omán]]
* {{Zászló|Oroszország}} [[Oroszország]]<ref>Az Urál hegységtől nyugatra fekvő területei Európához tartoznak.</ref>
* {{Zászló|Örményország}} [[Örményország]]<ref name="ReferenceA"/>
* {{Zászló|Pakisztán}} [[Pakisztán]]
* {{Zászló|Srí Lanka}} [[Srí Lanka]]
* {{Zászló|Szaúd-Arábia}} [[Szaúd-Arábia]]
* {{Zászló|Szingapúr}} [[Szingapúr]]
* {{Zászló|Szíria}} [[Szíria]]
* {{Zászló|Tádzsikisztán}} [[Tádzsikisztán]]
* {{Zászló|Thaiföld}} [[Thaiföld]]
* {{Zászló|Törökország}} [[Törökország]]<ref>Területének 3%-a, a Boszporusztól és a Márvány-tengertől nyugatra Európában van.</ref>
* {{Zászló|Türkmenisztán}} [[Türkmenisztán]]
* {{Zászló|Üzbegisztán}} [[Üzbegisztán]]
* {{Zászló|Vietnám}} [[Vietnám]]
|}
=== Függő területek ===
{| border="0" cellpadding="2"
|-----
|
* {{Zászló|Nagy-Britannia}} [[Akrotíri és Dekélia]]<ref>Brit szuverén támaszpontok Ciprus szigetén.</ref>
* {{Zászló|Kókusz-szigetek}} [[Kókusz-szigetek]]<ref name="Ausztrália külső területe">Ausztrália külső területe.</ref>
* {{Zászló|Karácsony-sziget}} [[Karácsony-sziget]]<ref name="Ausztrália külső területe"/>
|}
=== Nem elismert, de facto államok ===
{| border="0" cellpadding="2"
|-----
|
* {{Abházia}}
* {{Dél-Oszétia}}
* {{Zászló|Észak-Ciprus}} [[Észak-Ciprus]]<ref>Nemzetközi jogilag Ciprus része, csak Törökország ismeri el önálló államnak.</ref>
* {{Zászló|Hegyi-Karabah}} [[Hegyi-Karabah]]<ref>Azerbajdzsán területén.</ref>
* {{Zászló|Tajvan}} [[Kínai Köztársaság|Tajvan]]<ref>Nemzetközi jogilag Kína része, 24 ország önálló államnak ismeri el.</ref>
*[[Tamil Ílam]]<ref>Csak a [[Srí Lanka|Srí Lankán]] élő tamilok ismerik el független államként</ref>
|}
=== Bizonytalan státuszú területek ===
{| border="0" cellpadding="2"
|-----
|
* {{Zászló|Palesztina}} [[Palesztina]] ([[Ciszjordánia]] és [[Gázai-övezet]])<ref>Az országok több mint fele elismeri, jelenleg Izrael szuverenitása alá tartozó félautonóm államkezdemény.</ref>
|}
=== Ázsián kívüli állam ázsiai területe ===
* [[Sínai-félsziget]] ({{Egyiptom}})
== Az országok régiónként ==
{| class="wikitable"
!Ország
!Főváros
!Terület (km²)
!Népesség (2016)<ref>{{Internetquelle|url=https://www.dsw.org/wp-content/uploads/2016/08/DSW-Datenreport_2016.pdf|titel=DSW-Datenreport 2016|werk=|hrsg=Stiftung Weltbevölkerung|zugriff=2017-10-29|title=Archivált másolat|accessdate=2020-12-11|archívurl=https://web.archive.org/web/20170110165204/https://www.dsw.org/wp-content/uploads/2016/08/DSW-Datenreport_2016.pdf|archívdátum=2017-01-10}} {{Wayback|url=https://www.dsw.org/wp-content/uploads/2016/08/DSW-Datenreport_2016.pdf |date=20170110165204 }} {{Cite web |url=https://www.dsw.org/wp-content/uploads/2016/08/DSW-Datenreport_2016.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2020-12-11 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170110165204/https://www.dsw.org/wp-content/uploads/2016/08/DSW-Datenreport_2016.pdf |archivedate=2017-01-10 }}</ref>
|-
! colspan="4" class="hintergrundfarbe2" |[[Észak-Ázsia]]
|-
|{{Oroszország}}* <small>(az európai rész nélkül)</small>
|[[Moszkva]]
| align="right" |13.122.850 <small>(csak az ázsiai rész)</small>
| align="right" |kb. 38 millió <small>(csak az ázsiai rész)</small>
|-
! colspan="4" class="hintergrundfarbe2" |[[Kelet-Ázsia]]
|-
|{{Kína}}
|[[Peking]]
| align="right" |9.572.419
| align="right" |1.380.000.000
|-
|{{Tajvan}}
|[[Tajpej]]<br /><br />
| align="right" |35.980
| align="right" |23.500.000
|-
|{{Japán}}
|[[Tokió]]
| align="right" |377.835
| align="right" |126.900.000
|-
|{{Mongólia}}
|[[Ulánbátor]]
| align="right" |1.565.500
| align="right" |3.000.000
|-
|{{Észak-Korea}}
|[[Phenjan]]
| align="right" |122.762
| align="right" |25.000.000
|-
|{{Dél-Korea}}
|[[Szöul]]
| align="right" |99.392
| align="right" |50.700.000
|-
! colspan="4" class="hintergrundfarbe2" |[[Dél-Ázsia]]
|-
|{{Afganisztán}}
|[[Kabul]]
| align="right" |647.500
| align="right" |32.200.000
|-
|{{Banglades}}
|[[Dakka]]
| align="right" |144.000
| align="right" |160.400.000
|-
|{{Bhután}}
|[[Timpu|Thimphu]]
| align="right" |47.000
| align="right" |800.000
|-
|{{India}}
|[[Delhi|Új-Delhi]]
| align="right" |3.287.590
| align="right" |1.314.100.000
|-
|{{Maldív-szigetek}}
|[[Malé]]
| align="right" |298
| align="right" |300.000
|-
|{{Nepál}}
|[[Katmandu|Kathmandu]]
| align="right" |147.181
| align="right" |28.000.000
|-
|{{Pakisztán}}
|[[Iszlámábád]]
| align="right" |803.940
| align="right" |199.000.000
|-
|{{Srí Lanka}}
|[[Szrí Dzsajavardhanapura Kótté]]
| align="right" |65.610
| align="right" |20.900.000
|-
! colspan="4" class="hintergrundfarbe2" |[[Délkelet-Ázsia]]
|-
|{{Brunei}}
|[[Bandar Seri Begawan]]
| align="right" |5.770
| align="right" |400.000
|-
|{{Indonézia}}
|[[Jakarta]]
| align="right" |1.912.988
| align="right" |255.700.000
|-
|{{Kambodzsa}}
|[[Phnompen|Phnom Penh]]
| align="right" |181.040
| align="right" |15.400.000
|-
|{{Laosz}}
|[[Vientián]]
| align="right" |236.800
| align="right" |6.900.000
|-
|{{Malajzia}}
|[[Kuala Lumpur]]
| align="right" |329.750
| align="right" |30.800.000
|-
|{{Mianmar}}
|[[Nepjida]]
| align="right" |676.600
| align="right" |52.100.000
|-
|{{Fülöp-szigetek}}
|[[Manila]]
| align="right" |300.000
| align="right" |103.000.000
|-
|{{Szingapúr}}
|[[Szingapúr]]
| align="right" |682
| align="right" |5.500.000
|-
|{{Thaiföld}}
|[[Bangkok]]
| align="right" |513.115
| align="right" |65.100.000
|-
|{{Kelet-Timor}}
|[[Dili]]
| align="right" |15.007
| align="right" |1.200.000
|-
|{{Vietnám}}
|[[Hanoi]]
| align="right" |331.690
| align="right" |91.700.000
|-
! colspan="4" class="hintergrundfarbe2" |[[Délnyugat-Ázsia]]
|-
|{{Egyiptom}} <small> (csak a [[Sínai-félsziget|Sínai-fsz.]])</small>
|[[Kairó]]
| align="right" |60.000 (csak a Sinai-fsz.)
| align="right" |≈1.300.000 (csak a Sinai-fsz.)
|-
|{{Örményország}}
|[[Jereván]]
| align="right" |29.800
| align="right" |3.000.000
|-
|{{Azerbajdzsán}}
|[[Baku]]
| align="right" |86.600
| align="right" |9.700.000
|-
|{{Bahrein}}
|[[Manáma|Manama]]
| align="right" |711
| align="right" |1.400.000
|-
|{{Grúzia|Georgia}}
|[[Tbiliszi]]
| align="right" |69.700
| align="right" |3.800.000
|-
|{{Irak}}
|[[Bagdad]]
| align="right" |437.072
| align="right" |37.100.000
|-
|{{Irán}}
|[[Teherán]]
| align="right" |1.648.195
| align="right" |78.500.000
|-
|{{Izrael}}
|[[Jeruzsálem]]
| align="right" |22.380
| align="right" |8.400.000
|-
|{{Jemen}}
|[[Szanaa|Sanaa]]
| align="right" |527.970
| align="right" |26.700.000
|-
|{{Jordánia}}
|[[Ammán|Amman]]
| align="right" |89.342
| align="right" |8.100.000
|-
|{{Katar}}
|[[Doha]]
| align="right" |11.437
| align="right" |2.400.000
|-
|{{Kuvait}}
|[[Kuvaitváros]]
| align="right" |17.820
| align="right" |3.800.000
|-
|{{Libanon}}
|[[Bejrút]]
| align="right" |10.452
| align="right" |6.200.000
|-
|{{Omán}}
|[[Maszkat]]
| align="right" |309.500
| align="right" |4.200.000
|-
|{{Palesztina}}**
|[[Rámalláh]]
| align="right" |6.220
| align="right" |4.500.000
|-
|{{Szaúd-Arábia}}
|[[Rijád]]
| align="right" |2.240.000
| align="right" |31.600.000
|-
|{{Szíria}}
|[[Damaszkusz]]
| align="right" |185.180
| align="right" |17.100.000
|-
|{{Törökország}} <small>(az európai [[Trákia]] nélkül)</small>
|[[Ankara]]
| align="right" |779.452
| align="right" |67.000.000
|-
|{{Egyesült Arab Emírségek}}
|[[Abu-Dzabi]]
| align="right" |83.600
| align="right" |9.600.000
|-
|{{Ciprus}}*
|[[Nicosia]]
| align="right" |9.251
| align="right" |775.927
|-
! colspan="4" class="hintergrundfarbe2" |[[Közép-Ázsia]]
|-
|{{Kazahsztán}} <small>(az európai rész nélkül)</small>
|[[Nur-Szultan]]
| align="right" |2.717.300
| align="right" |17.500.000
|-
|{{Kirgizisztán}}
|[[Biskek]]
| align="right" |198.500
| align="right" |6.000.000
|-
|{{Tádzsikisztán}}
|[[Dusanbe]]
| align="right" |143.100
| align="right" |8.500.000
|-
|{{Türkmenisztán}}
|[[Aşgabat]]
| align="right" |488.100
| align="right" |5.400.000
|-
|{{Üzbegisztán}}
|[[Taskent]]
| align="right" |447.400
| align="right" |31.300.000
|}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Ajánlott irodalom ==
<div style="height:250px; overflow:auto; padding:3px; border:1px solid #aaa;" class="scrollbox">
=== Általános munkák ===
*Detre Józsefné (szerk.): A Kultúra Világa. A Világ Népei – Ázsia [Budapest, 1965.]
*Kiszely István: A Föld népei 2. – Ázsia népei [Budapest, 1984.]
*Stefány Judit et al.: Ázsiai kultúrák [Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, 1994.]
*Winfried Scharlau: Ázsia, Ausztrália [ADAC, Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993.]
*Boros János: A Kaukázus – a népek hegye [Budapest, 1980.]
*Oláh László: Kelet [Pátria, Budapest, 1990.]
*Patkó Imre: Tibet [Budapest, 1957.]
*Baktay Ervin: India Bölcsessége [Budapest, 1943.]
*Mayer, Adrian: India [Biográf, Budapest, 1996.]
*Waterstone, Richard: India [Magyar Könyvklub – Helikon, Budapest, 1996.]
*Wojtilla Gyula: A Mesés India [Gondolat, Budapest, 1988.]
=== Kultúra ===
*Alleg, Henri: Vörös Csillag és Zöld Félhold [Budapest, 1988.]
*Bacski György (szerk.): Szovjetunió [Panoráma útikönyvek, Budapest, 1979.]
*Balázs, Etienne: Gazdaság és társadalom a régi Kínában [Budapest, 1976.]
*Balogh András: Társadalom és politika a gyarmati Indiában [Budapest, 1977.]
*Béládi László – Miszlivecz Ferenc (szerk.): Történelmi átmenetek, átmeneti társadalmak [Fejlődéstörténeti Tanulmányok II., Budapest, ELTE JTK1983.]
*Bitterli, Urs: „Vadak” és „Civilizáltak” [Budapest, 1882.]
*Bodrogi Tibor – Boglár Lajos (szerk.): Törzsi művészet II. kötet: Amerika, Ázsia [Budapest, 1981.]
*Boulnois, Luce: A Selyemút [Budapest, 1972.]
*Brentjes, Burchard: Kánok, szultánok, emírek [Budapest, 1985.]
*Ecsedy Ildikó: Hétköznapok és ünnepek a régi Kínában [Budapest, 1990.]
*Ecsedy Ildikó: Nomádok és kereskedők Kína határán [Budapest, 1972.]
*Erdélyi István: Ázsiai lovas nomádok [Budapest, 1982.]
*Fitzgerald, Patrick: Az ősi Kína [Budapest, 1978.]
*Gáthy Vera: Államigazgatás a gyarmati és független Indiában [Budapest, 1985.]
*Gáthy Vera: Kasztok és falvak a változó Indiában [Fejlődéstörténeti Tanulmányok. Regionális., Budapest, ELTE JTK1985.]
*Halász György: Afganisztán gyújtópontban [Budapest, 1980.]
*Kidder, Edward: Az ősi Japán [Budapest, 1987.]
*[[Henri Maspero|Maspero, Henri]]: Az ókori Kína [Budapest, 1978.]
*Maszanori, Jamadzsi: Japán, történelem és hagyományok [Budapest, 1976.]
*Pilbeam, Mayis: Nagy civilizációk [Budapest, 1990.]
*Terebess Gábor: Ezerízű Kína [Budapest, 1986.]
*[[Tőkei Ferenc]]: Őstársadalmak és ázsiai termelési mód [Budapest, 1982.]
=== Útleírások ===
*Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor [Budapest, 1962.]
*Bakonyi Péter: Kalandok Keleten [Interart, Budapest, 1990.]
*Bodrogi Tibor (szerk.): Messzi népek magyar kutatói [Budapest, 1978.]
*Brunton, Paul: India titkai [Sorger, Budapest, 1991.]
*David-Neel, Alexander: Mágusok között Tibetben [Sorger, Budapest, 1991.]
*Györffy György (közr.): Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései [Budapest, 1965.]
*Hedin, Sven: A rejtelmes India felé I-II. [Budapest, én.]
*Hedin, Sven: Első utam Ázsiába [Budapest, én.]
*Jankó János: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai [Budapest, 1897.]
*Landor, Henry S.: Utazás a rejtelmes Tibetbe [Tolnai, Budapest, 1930.]
*Ligeti Lajos: Sárga Istenek, Sárga Emberek [Kentaur, Budapest, 1988.]
*Molisch, Hans: A felkelő nap országában [Budapest, 1930.]
*Takács Zoltán: Buddha Útján…1-2. [Akadémia, Budapest, 1938.]
*Vajda Imre (ford.): Marco Polo utazásai [Budapest, 1963.]
</div>
== További információk ==
{{commonskat|Asia}}
{{Wikinewsportal|Ázsia}}
*[http://azsia.lap.hu Ázsia.lap.hu]
*[https://web.archive.org/web/20090420061540/http://onlinemaps.co.cc/pages/asia.php Ázsia térképek]
*[https://web.archive.org/web/20070813181319/http://www.asia.alloexpat.com/ Ázsia Expat]
== Kapcsolódó témák ==
*[[Ázsia országai]]
*[[Eurázsia]]
*[[Ázsia kultúrája]]
*[[Észak-Ázsia művészete]]
*[[Közép-Ázsia művészete]]
*[[Délkelet-Ázsia művészete]]
*[[Ázsia vasúti közlekedése]]
{{Kontinensek}}
{{Régiók}}
{{Ázsia}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
[[Kategória:Ázsia| ]]