Éghajlat forrásának megtekintése

[[Fájl:All palaeotemps.png|bélyegkép|250px|jobbra|Becsült globális felszíni átlaghőmérséklet a [[Földtörténet|Föld története]] során]]
Az '''éghajlat''' vagy '''klíma''' ([[ógörög nyelv|ógörög]] κλίμα, ''klima'') valamely hely hosszú távra jellemző [[időjárás]]i viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Ebben a szűk, konzervatív értelemben éghajlata csak egy-egy konkrét helynek lehet. Tágabb értelemben a szomszédos, hasonló éghajlatú helyek összevonásával beszélünk valamilyen földrajzi táj regionális éghajlatáról (például a Kárpát-medence éghajlatáról), földtörténeti kitekintésben pedig az egész légkörben közel azonos módon változó paraméterek miatt az egész Föld éghajlatáról is — ennek a globális éghajlatnak a változása napjainkban a [[globális felmelegedés]].
Az időjárási paraméterek együttes várható értékeit statisztikailag az úgynevezett bázisidőszak sokéves átlagaival hasonlítják össze. A [[Meteorológiai Világszervezet]] (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-tól 1990-ig terjedő intervallum.
== Az éghajlatot befolyásoló tényezők ==
[[Fájl:Átlaghőmérséklet a Földön.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Évi középhőmérséklet a Földön]]
Az éghajlatot befolyásolják kozmikus tényezők (ettől függ az éghajlati övek kialakulása), természetföldrajzi tényezők és dinamikus tényezők (a levegő mozgása).
A Föld [[éghajlati övezetek|éghajlati öveinek]] kialakulása természeti törvényeken alapszik, a [[Nap]] sugárzási teljesítménye és [[Föld]] keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a [[bioszféra]] állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.
A bioszféra részeként az emberiség is jelentősen befolyásolja az éghajlatot. A globális [[éghajlatváltozás]] lehetséges hatásaival foglalkozik a nemzetközi [[IPCC]] (Intergovernmental Panel on Climate Change) és a magyar MTA-KvVM [[Vahava-projekt]] is.
Az éghajlat alakulása az ún. GCM-ekkel (globális légkörzési vagy klímamodellekkel) tanulmányozható. A GCM modellekkel végzett nemzetközi szimulációs kísérletek eredményei az ún. klímaszcenáriók, amik közül a legismertebbek a brit és USA GCM-eken alapuló [[UKLO]], [[UKHI]], [[UKTR]], [[GFDL]], valamint az ausztrál CSIRO szcenárió. A szcenáriók általában 2050-2100 környékére határoznak meg 30-31 éves napi meteorológiai adatsorokat. Ezek természetesen nem előrejelzések, hanem meghatározott feltételekhez kötött alternatív forgatókönyvek.
A Föld egyes területeinek éghajlata különböző típusokba sorolható. Az éghajlattípusokat gyakran kapcsolják a Föld három nagy földrajzi övezetéhez ([[trópusok|trópusi öv]], [[mérsékelt öv]] és [[sarkvidéki öv]]).
== Éghajlat-osztályozó rendszerek ==
[[Fájl:MeanMonthlyP.gif|bélyeg|250px|A havi csapadékmennyiség alakulása a Földön]]
[[Fájl:MonthlyMeanT.gif|bélyeg|250px|A havi középhőmérséklet alakulása]]
=== Albrecht Penck ===
[[Albrecht Penck]] még kizárólag a csapadékmennyiség alapján különített el három éghajlattípust:
# nedves (humidus)
# száraz (aridus)
# havas (nivális)
=== Köppen-osztályozás ===
[[Wladimir Köppen]] összetettebb [[Köppen-féle éghajlati típusok|osztályozása]] hőmérséklet- és csapadékadatokat vesz figyelembe:
# [[Trópusi éghajlat|trópusi]]
## [[Egyenlítői éghajlat|egyenlítői]]
## [[Trópusi monszun öv|trópusi monszun]]
## [[Szavanna éghajlat|szavanna]]
# száraz
## [[Sivatagi éghajlat|sivatagi]]
## [[sztyepp]]
# meleg mérsékelt
## [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]]
## [[Nedves szubtrópusi éghajlat|nedves szubtrópusi]]
## [[Óceáni éghajlat|óceáni]]
## tengeri [[szubarktikus]]
# [[Boreális éghajlat|boreális]] (hideg mérsékelt)
## [[Száraz kontinentális éghajlat|száraz kontinentális]]
## hemiboreális
## [[tajga]]
## kontinentális szubarktikus
# hideg poláris (sarki)
## [[tundra]]
## [[Permafroszt|állandó fagy]]
Míg a Köppen-féle osztályozás kizárólag [[meteorológia]]i adatokra épül, [[Glenn Trewartha]] rendszere a víz- és a hőellátottsági jellemzők segítségével az azonos vegetációjú területek határait jobban figyelembe véve különböztet meg 16 éghajlattípust:
# [[trópusi esőerdő]]
# [[szavanna]]
# trópusi száraz szavanna
# hűvös parti [[sivatag]]
# szubtrópusi [[sztyepp]]
# [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]]
# szubtrópusi csapadékos nyarú
# enyhe telű óceáni
# nedves kontinentális hosszú meleg évszakkal
# nedves kontinentális rövid meleg évszakkal
# mérsékelt övi sztyepp
# mérséklet övi sivatag
# óceáni szubpoláris
# szárazföldi szubpoláris
# [[tundra]]
# [[Permafroszt|állandó fagy]]
[[Fájl:World Köppen Classification (with authors).svg|bélyeg|közép|950px|Köppen-Geiger-féle éghajlati osztályozás. Az első betűkód az éghajlati főöv, a 2. kód a csapadéké, a 3. kód a hőmérsékleté. ''Lásd a lejjebb levő táblázatban'']]
{|
|- valign=top |
|
{{legend|#0000FE|Af: trópusi esőerdő éghajlat}}
{{legend|#0077FF|Am: trópusi monszun éghajlat}}
{{legend|#46A9FA|As: trópusi szavanna éghajlat}}
{{legend|#46A9FA|Aw: trópusi szavanna éghajlat}}
| width=10 |
|
{{legend|#FE0000|BWh: forró sivatagi éghajlat}}
{{legend|#FE9695|BWk: hideg sivatagi éghajlat}}
{{legend|#F5A301|BSh: forró félszáraz éghajlat}}
{{legend|#FFDB63|BSk: hideg félszáraz éghajlat}}
| width=5 |
|
{{legend|#FFFF00|Csa: forró nyarú mediterrán éghajlat}}
{{legend|#C6C700|Csb: meleg nyarú mediterrán éghajlat}}
{{legend|#C6C700|Csc: hideg nyarú mediterrán éghajlat}}
| width=5 |
|
{{legend|#96FF96|Cwa: nedves szubtrópusi éghajlat}}
{{legend|#63C764|Cwb: szubtrópusi hegyvidéki éghajlat}}
{{legend|#63C764|Cwc: szubtrópusi hegyvidéki éghajlat}}
| width=5 |
|
{{legend|#C6FF4E|Cfa: nedves szubtrópusi éghajlat}}
{{legend|#66FF33|Cfb: óceáni éghajlat}}
{{legend|#33C701|Cfc: szubpoláris óceáni éghajlat}}
| width=5 |
|
{{legend|#FF00FE|Dsa: nedves kontinentális éghajlat}}
{{legend|#C600C7|Dsb: nedves kontinentális éghajlat}}
{{legend|#963295|Dsc: szubarktikus éghajlat}}
{{legend|#966495|Dsd: szubarktikus éghajlat}}
| width=5 |
|
{{legend|#ABB1FF|Dwa: nedves kontinentális éghajlat}}
{{legend|#5A77DB|Dwb: nedves kontinentális éghajlat}}
{{legend|#4C51B5|Dwc: szubarktikus éghajlat}}
{{legend|#320087|Dwd: szubarktikus éghajlat}}
| width=5 |
|
{{legend|#00FFFF|Dfa: nedves kontinentális éghajlat}}
{{legend|#38C7FF|Dfb: nedves kontinentális éghajlat}}
{{legend|#007E7D|Dfc: szubarktikus éghajlat}}
{{legend|#00455E|Dfd: szubarktikus éghajlat}}
| width=5 |
|
{{legend|#B2B2B2|ET: tundra éghajlat}}
{{legend|#686868|EF: örök fagy éghajlat}}
|}
{| class="wikitable"
|-
! colspan="3" | '''A Köppen-féle térkép betűkódjai'''<ref>http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_20_eghajlattan/ch02s03.html</ref>
|-
! főövek !! csapadék !! hőmérséklet
|-
| '''A:''' trópusi || '''W:''' sivatag || '''h:''' forró-száraz
|-
| '''B:''' száraz || '''S:''' sztyepp || '''k:''' hideg-száraz
|-
| '''C:''' meleg-mérsékelt || '''f:''' egyenletesen nedves || '''a:''' hosszú, forró nyár
|-
| '''D:''' boreális || '''s:''' száraz nyár || '''b:''' hosszú, hűvös nyár
|-
| '''E:''' poláris || '''w:''' száraz tél || '''c:''' rövid, hűvös nyár
|-
| || '''m:''' monszun || '''d:''' rövid, hűvös nyár; zord tél
|-
| || || '''F:''' állandó jég
|-
| || || '''T:''' tundra
|}
=== Lauer-Frankenberg ===
Kevéssé ismert, holisztikus megközelítést ad négy éghajlatformáló erőt együtt kezelve [[Lauer]] és [[Frankenberg]]. Négydimenziós mátrixként értelmezhető klimatológiai leírásuk alapján olyan éghajlatok is modellálhatók, amire jelenleg nincs példa a Földön, de elgondolhatók, a Föld más földtörténeti korában jelen lehettek, vagy napjaink éghajlatváltozásának következtében létrejöhetnek.
Elméletük szerint az éghajlat a következő négy erő eredményeképpen jön létre:
# Napsugara beesési szöge. E szempontból megkülönböztetnek egyenlítői, szubtrópusi, meleg mérsékelt övi, hideg mérsékelt övi és sarkköri beesési szöget.
# Távolság az óceántól. E szempontból megkülönböztetnek óceáni, kontinentális és szélsőségesen kontinentális területeket.
# Csapadékellátás. E szempontból megkülönböztetnek száraz, félszáraz, félnedves és nedves területeket.
# Tengerszint feletti magasság.
A Lauer-Frankenberg modellt a gyakorlatban gyakran egyszerűsítve használják, így például a tengerszint feletti magasságot csak az Egyenlítő közelében veszik figyelembe. Az egyszerűsített változat alapján ma a Földön 40 éghajlati típust különböztetnek meg az állandóan fagyos éghajlaton kívül.
Példák:
* Kárpát-medencénk Alföldje (1.) meleg mérsékelt övi, (2.) kontinentális, (3.) félszáraz éghajlatú.
* A Kamerun-hegység éghajlata (1.) egyenlítői, (2.) óceáni, (3.) nedves, (4.) hegyvidéki.
* A kelet-szibériai Timir Atakh Tas városában az éghajlat (1.) sarkköri, (2.) szélsőségesen kontinentális, (3.) félnedves.
== Műholdas kép ==
[[Fájl:BlueMarble monthlies animation.gif|bélyeg|közép|1300px|A [[NASA]] havonkénti felvétele ''(bal felső sarok)'' a 2004-es évről]]
== Kapcsolódó cikkek ==
* [[Éghajlati övezetek]]
* [[Globális klímaváltozás]]
* [[Városok listája a napsütéses órák száma alapján]]
* [[Városok listája átlaghőmérséklet alapján]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* '''Behringer, 2007''': [[Wolfgang Behringer]]: A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Második magyar kiadás Corvina Kiadó, Budapest, 2017. ICBN 978 963 13 6430 9 343 old.
* '''Péczely, 1979''': [[Péczely György]]: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest. 336 old. {{ISBN|963 17 4411 6}}
== További információk ==
* Wolfgang Behringer: ''A klíma kultúrtörténete. A jégkorszaktól a globális felmelegedésig''; ford. Tarnói Judit; Corvina, Budapest, 2010
* [http://www.vahava.hu VAHAVA-projekt] {{Wayback|url=http://www.vahava.hu/ |date=20060412002149 }}
* [https://web.archive.org/web/20050905091221/http://www.kornyezetunk.hu/belso/e14.html A Köppen-féle leíró éghajlati rendszer] (Környezetünk magazin)
* [https://web.archive.org/web/20050308025347/http://www.sulinet.hu/tart/cikk/aa/0/19020/1 Klímadiagramok] ([[Sulinet]])
* [https://web.archive.org/web/20050710023123/http://www.sulinet.hu/tananyag/97410/on/mkm/abc/klima/k1c4.htm Az éghajlat osztályozása (térképpel)] (Sulinet)
* [https://web.archive.org/web/20051203061201/http://sulinet.hu/tananyag/97410/on/mkm/abc/fuggelek/fogalmak/e.htm#%E9ghajlat%20oszt%E1lyoz%E1s Éghajlati osztályozás] (Sulinet Fogalomtár)
* [http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b158/ch05s01s03s06.html Magyarország éghajlati besorolása ([[Csemez Attila]]: Tájtervezés – tájrendezés)] (Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár)
* [http://www.ecology.kee.hu, Applied Ecology and Environmental Research]{{Halott link|url=http://www.ecology.kee.hu,/ |date=2018-11 }}
{{csonk-dátum|csonk-klíma|2005 márciusából}}
{{Természet}}
{{Globális felmelegedés}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|klímaváltozás|-|Földrajz}}
[[Kategória:Klimatológia|Eghajlat]]
[[Kategória:Meteorológia|Eghajlat]]