Éhbél forrásának megtekintése

[[Kép:Gray1041.png|bélyegkép|300px|Patkóbél-éhbél átmenet]]
Az '''éhbél''' ''(jejunum)'' az emésztőcsatorna része, a [[vékonybél]] három részének középső eleme, a [[patkóbél]] ''(duodenum)'' és a [[csípőbél]] ''(ileum)'' között helyezkedik el. A [[Treitz-szalag]]gal veszi kezdetét, és éles határ nélkül folytatódik az ileumba.
==Etimológia==
A ''jejunum'' szó eredete a latin ''jejunus'', „üres” szóra vezethető vissza, ugyanis a görög és római orvosok boncolás során ezt a bélszakaszt gyakran üresen találták, köszönhetően annak, hogy a bél perisztaltikája a halál beállta után is működik még egy ideig.
A magyar ''éhbél'' elnevezés is erre utal.
==Embriológia==
Az éhbél az embrionális középbélből fejlődik ki.
==Anatómia==
Méretek: a jejunum hossza 1-2 méter, átmérője 2,5-3 cm.
A éhbelet a bélfodor ([[mesenterium]]) rögzíti a hátulsó hasfalhoz, amelynek hossza 15-18 cm, így nagy mozgékonyságot biztosít a hasüregben.
==Ér- és idegellátás==
===Vérellátás===
[[Kép:Gray534.png|jobbra|bélyegkép|200px|A jejunum vérellátása (az [[arteria mesenterica superior|a. mesenterica superior]] ágrendszer része)]]
A jejunum vérellátását az '''[[arteria mesenterica superior|a. mesenterica superior]]''' végzi:
*'''aa. jejunales''': ([[aorta]] » [[arteria mesenterica superior|a. mesenterica superior]]): 3-6, hosszú és vaskos artériák.
A jejunum (duodenojejunalis átmenet) kezdeti szakaszának vérellátása sajátos:<br>
* duodenojejunalis szög artériája: [[arteria pancreaticoduodenalis inferior|'''a. pancreaticoduodenalis inferior''']]-ból vagy az előbbi artéria és az első jejunalis artéria közös törzséből táplálkozik.
*Néha az első két jejunalis artéria közötti anasztomózis hiányozhat.
[[Kép:Gray1065.png|balra|bélyegkép|200px|A jejunum artériás árkádja]]
A [[mesenterium]]ban, a belet ellátó artériák két ágra oszlanak, és az egymással szomszédos artériák árkádokat hoznak létre. A jejunum oralis (felső) részén egy sor árkádot alkotnak, distalisabban (az ileum irányába) az árkádok száma növekszik.
Az utolsó árkád, a bél szélétől néhány centiméterre a béllel párhuzamosan halad, ebből a bélre merőleges artériák indulnak, ezek a Dwight-féle egyenes erek. Az egyenes erek kb. 4 mm távolságra erednek egymástól, párban vagy eredés után oszlanak két ágra, amelyek majd a bél jobb és bal oldalán haladnak körbe. A belet elérve átfúrják a muscularis réteget, és a submucosában hálózatot alkotnak, majd a mucosa irányába ágakat adnak.
===Vénás elvezetés===
[[Kép:Gray591.png|bélyegkép|A vékonybél vénás elvezetése, a [[vena portae|v. portae]] rendszer része]]
A vénák nagyjából az artériákat követik, számuk kisebb, mint az artériáké, egymással gazdag anasztomózis rendszert alakítanak ki, végül a [[vena mesenterica superior|vena (v.) mesenterica superiorba]] ömlenek.
A jejunum vénás vére a  [[vena mesenterica superior|v. mesenterica superior]]ba jut:
*'''truncus jejunalis''': vízszintesen jobbra tartó véna, amely a jejunum vénás vérét vezeti el.
*'''truncus intermedialis''': ferdén felfelé és jobbra tart, az jejunoilealis átmenet vérét gyűjti.
===Nyirokkeringés===
A nyirokkeringés három hálózattal (mucosa, submucosa, subserosa szintjén) veszi kezdetét.
A nyirokcsomók 3 csoportban helyezkednek el a nyirokutak mentén:
*Perifériás (Nodii lymphatici mesenterici juxtaintestinales): a [[mesenterium]]ban, a bél és az utolsó artériás árkád között helyezkednek el.
*Intermedialis: az első érárkádok mentén vannak.
*Centrális (Nodii lymphatici mesenterici centrales / superiores): a [[mesenterium]] gyökben, az a. és v. mesenterica superior körül helyezkednek el.
===Beidegzés===
Szimpatikus:
*''[[plexus coeliacus]]''
*''[[plexus mesentericus superior]]''
Paraszimpatikus:
*''[[nervus vagus]]''
==Szövettan==
A jejunum falának felépítése hasonló a [[vékonybél]] többi részéhez (részletesen lásd ott).
Néhány különbség figyelhető meg szabad szemmel és mikroszkopikusan:
*belső felszínén számos nyálkahártya redő látható
*a villusok hosszúak és sűrűbben vannak, mint az ileumban
*kevés Peyer-plakk és kehelysejt található
*submucosában nincsenek Brunner-mirigyek
*a serosa szinte körkörösen borítja
==Fiziológia==
Az éhbél [[pH]]-ja leggyakrabban 7 és 8 közötti (semleges vagy gyengén bázisos).
==További információk==
*[https://web.archive.org/web/20050620080036/http://www.gastrolab.net/bb12je.htm Az éhbélről (angol)]
*[http://www.thehealthnews.org/news/06/08/01/Peyers.Patches.html Peyer-féle nyiroktüszők (angol)] {{Wayback|url=http://www.thehealthnews.org/news/06/08/01/Peyers.Patches.html |date=20160304064745 }}
*Seres-Sturm L., Costache M. – Anatomia abdomenului, Târgu Mureş, 2001, 103-110 o.
*Littmannn I. – Sebészeti műtéttan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1977, 421-422 o.
*Altorjay Áron (Kiss János szerkesztésében) – Gastroenterologiai sebészet, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 397-398 o.
{{Emésztőtraktus}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Ehbel}}
[[Kategória:Emésztőrendszer]]