Ókér forrásának megtekintése

{{Szerb település infobox
 | név = Ókér
 | helyi név = Змајево / Zmajevo
 | kép = Zmajevo, Catholic Church.jpg
 | képméret = 250px
 | képaláírás = A római katolikus templom
 | címer =
 | tartomány = Vajdaság
 | körzet = Dél-bácskai
 | község = Verbász
 | rang = falu
 | polgármester =
 | irányítószám = 21213
 | körzethívószám = +381 21
 | testvértelepülései =
 | terület = 39,9
 | tengerszint feletti magasság = 81
 | népsűrűség = 98
 | szélességi fok = 45
 | szélességi ívperc = 27
 | szélességi ívmásodperc = 08
 | hosszúsági fok = 19
 | hosszúsági ívperc = 41
 | hosszúsági ívmásodperc = 05
 | weboldal =
}}
'''Ókér''' ([[Szerb nyelv|szerbül]] ''Змајево / Zmajevo'', [[Német nyelv|németül]] ''Altker'') település [[Szerbia]] [[Vajdaság Autonóm Tartomány]]ának [[Dél-bácskai körzet]]ében, a [[Verbász község|verbászi községben]].
== Fekvése ==
[[Újvidék]]től kb. 25&nbsp;km-re északnyugatra, [[Verbász]]tól 14&nbsp;km-re délre, [[Kiskér]], [[Sóvé]], [[Máriamajor]] és [[Szőreg (Szerbia)|Szőreg]] közt fekvő település.
== Története ==
'''Ókér''', Kér nevét először [[V. István magyar király|István, ifjabb király]] korában említette először oklevél, amikor [[1267]]-ben a király bizonyos Márkusnak, érdemeiért a Bács várához tartozó Harsány és Keer nevű földeket adományozta. Később [[Csánki Dezső]] [[1461]]-ből említett egy bácsvármegyei Nagykeer nevű helyet, amely ekkor az Iregi Baranyai családé volt.
A [[török hódoltság]] alatt (Steltzer adatai szerint) két Kér nevű falut is találunk a bácsi nahijében. Kis-Kér a defterek szerint [[1554]]-ben 2, [[1570]] körül 9, [[1590]]-ben pedig 15 adózó házzal; Meggyes- vagy Nagy-Kér [[1590]]-ben 27 adózó házzal szerepelt. Egészen elfogadható adat azonban csak [[1655]]-ből ismert. Ekkor iktatták be ugyanis gróf [[Wesselényi család|Wesselényi]] Ádámot Nagy-Kér birtokába.
Az [[1702]]. évi kamarai összeírás Kis- és Nagy-Kért új falvakként nevezte meg. Valójában azonban csak egy falu fejlődött ki, a mostani Ókér, amelyben [[1715]]-ben 19 adófizető volt, és a kamara e falut [[1721]]-ben évi 450 forintért Billardnak adta bérbe. Neve akkor csak Kér, és szerb lakossága volt.
Az [[1768]]. évi kamarai térképen Kér kamarai falu az Almaska bara mindkét oldalán fekszik és tőle kissé keletre, a bara északi oldalán egy régi templom helyét tüntették fel; a faluban 123 szerb család lakott, Alpár fölött elterülő határa 7497 hold volt.
Az [[1772]]. július 17-én kelt urbarium a falut már Ókérnek nevezi. Ókér legrégibb pecsétje [[1700]]. elejéről ismert.
A község határában feküdt egykor Medenczés nevű falu is, amely [[1467]]-ben a Szántai Marhárt család birtoka volt, de később elpusztult.
[[1910]]-ben 4414 lakosából 508 [[Magyarok|magyar]], 2551 [[Németek|német]], 1266 [[Szerbek|szerb]] volt. Ebből 490 [[Római katolikus egyház|római katolikus]], 2547 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], 1276 [[Ortodox kereszténység|görögkeleti ortodox]] volt.
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Bács-Bodrog vármegye]] Újvidéki járásához tartozott.
Az [[1940-es évek]] végéig a németek alkották a többséget, akik evangélikus vallásúak voltak. Ekkor azonban kitelepítették őket és a templomukat is lerombolták. A szerbek ortodox vallásúak, míg a magyarok római katolikusok. A magyarok száma az utóbbi évtizedekben nagyon megfogyatkozott, most már a tíz százalékot sem érik el, a legutóbbi népszámláláskor (2002) pedig sokan, akik addig magyarnak vallották magukat, most szerbnek vagy jugoszlávnak.
== Népesség ==
=== Demográfiai változások ===
{{dem|
1948=4717|
1953=4583|
1961=5212|
1971=4859|
1981=4773|
1991=4548|
2002=4361<ref name="stats9">{{SK9}}</ref>|
2011=3926<ref name="népesség/Ókér" />|
}}
=== Etnikai összetétel ===
{| border=1 cellpadding=4 cellspacing=0 class="toccolours" style="align: left; margin: 0.5em 0 0 0; border-style: solid; border: 1px solid #999; border-right-width: 2px; border-bottom-width: 2px; border-collapse: collapse; font-size: 100%;"
|-
| style="background:#ddffdd;" | '''Nemzetiség'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''Szám'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''%'''
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Szerbek]]
| align="right" | 3177
| align="right" | 72,85
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Montenegróiak]]
| align="right" | 435
| align="right" | 9,97
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Magyarok]]
| align="right" | 306
| align="right" | 7,01
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Ukránok]]
| align="right" | 98
| align="right" | 2,24
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Cigányok]]
| align="right" | 61
| align="right" | 1,39
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Jugoszlávok]]
| align="right" | 42
| align="right" | 0,96
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Albánok]]
| align="right" | 32
| align="right" | 0,73
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Horvátok]]
| align="right" | 27
| align="right" | 0,61
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Szlovákok]]
| align="right" | 26
| align="right" | 0,59
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Macedónok]]
| align="right" | 15
| align="right" | 0,34
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Vajdasági ruszinok|Ruszinok]]
| align="right" | 4
| align="right" | 0,09
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Muszlimok (etnikum)|Muzulmánok]]
| align="right" | 3
| align="right" | 0,06
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Bunyevácok]]
| align="right" | 2
| align="right" | 0,04
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Bosnyákok]]
| align="right" | 2
| align="right" | 0,04
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Csehek]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,02
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Vlachok]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,02<ref name="stats1">{{SK1}}</ref>
|}
== Híres emberek ==
* Itt született [[1940]]. augusztus 7-én [[Domonkos István (költő)|Domonkos István]] [[József Attila-díj]]as író, költő
== Látnivalók ==
[[Fájl:Zmajevo Orthodox church.jpg|bélyegkép|balra|250px|A főutca az ortodox templommal]]
[[Fájl:Oker3.jpg|bélyegkép|balra|250px|Az evangélikus temető maradványai]]
* Római katolikus (magyar) temploma: a plébánia ősi, [[1793]]-ban alapították, előtte [[Kúla]] leányegyháza volt. Ezen a területen a régi időkben több templom is létezett. A mai templomot [[1816]]-ban építették, és [[1924]]-ben újították fel. A templom védőszentje [[Mihály arkangyal|Szent Mihály arkangyal]]. A templom méretei: hossza 26,25 m, szélessége 11,5 m, a [[hajó]] magassága 9,5 m. A torony 28 m magas. Az anyakönyvet [[1794]]-óta vezetik.
* Görögkeleti (szerb) temploma
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{Borovszky}} ''Bács-Bodrog vármegye'' [https://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0002/6.html Bács-Bodrog vármegye községei, Ókér. I. kötet, 131. oldal]
{{Dél-bácskai körzet települései}}
{{portál|Vajdaság|-}}
{{DEFAULTSORT:Oker}}
[[Kategória:A Dél-bácskai körzet települései]]
[[Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései]]