Ördögkút forrásának megtekintése

{{Román település infobox
|román név              = Treznea
|magyar név             = Ördögkút
|német név              =
|kép                    = Treznea.JPG
|képméret               =
|képaláírás             =
|címer                  =
|zászló                 =
|történelmi régió       = Partium
|fejlesztési régió      = Északnyugat-romániai fejlesztési régió
|megye                  = Szilágy
|rang                   = községközpont
|községközpont          =
|irányítószám           =
|körzethívószám         =
|magyar lakosság        = 2
|népsűrűség             =
|népsűrűség forrás      =
|tengerszint feletti magasság =
|terület                =
|szélességi fok         = 47
|szélességi ívperc      = 6
|szélességi ívmásodperc = 24
|hosszúsági fok         = 23
|hosszúsági ívperc      = 6
|hosszúsági ívmásodperc = 32
|szöveg pozíciója       =
|weboldal               =
}}
'''Ördögkút''' ({{románul|Treznea}}, {{németül|Teufelsbrunnen}}) [[falu]] [[Románia|Romániában]], [[Szilágy megye|Szilágy megyében]].
==Fekvése==
[[Szilágy megye|Szilágy megyében]], [[Zilah]]tól 10&nbsp;km-re délkeletre, [[Szentpéterfalva (Szilágy megye)|Szentpéterfalva]] északi szomszédjában fekvő település.
==Nevének eredete==
A falu magyar neve egykori birtokosától ered. A fennmaradt hagyományok szerint itt egy nagy erdőség volt, és annak közepén csupán egy ház állt, amely mellett egy kút volt. Forrása ma is látható a régi zilahi út mellett, s egy forrást máig ördögforrásnak neveznek. A ház azonban villámcsapás következtében leégett. Állítólag innen származik román neve is: ''Tresnia''=Tresznja=beüte (a villám).
== Történelem ==
A falut [[1440]]-ben említi először oklevél, ''Ewrdegkwth'' néven.
[[1472]]-ben ''Erdewgkwth'', [[1524]]-ben ''Ördögkuta'', [[1639]]-ben ''Eördeögkut'' néven írták nevét.
[[1440]]-ig a település egyrésze [[Dobokai Bálint]] birtoka volt, aki itteni birtokát 300 aranyért eladta [[Kusalyi Jakcs család|Kusalyi Jakcs Lászlónak]].
[[1522]]-ben ''Ewrdegkwth'' falu felét megvette Dobokai Miklóstól Bélteki Drágfi János.
[[1524]]-ben [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király Ördögkuta részbirtokát a [[Dobai család]] tagjainak adományozta.
[[1558]]-ban [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]]től és fiától [[II. János magyar király|János Zsigmond]]tól kapták adományba a falut Bánfi Pál, Nyujtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály, valamint Szalánchi Dorottya és János és mindkét nembeli utódaik.
[[Fájl:Townhall in Treznea, Salaj County.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A faluháza]]
A [[Nagymihályi család]] birtokát Spáczai Gáspárné vette zálogba 1300 forintért.
[[1672]]-ben Szepsi-Szentiványi Sámuel kapta meg özv. Borsai Majtini Andrásné Szigethi Zsófia birtokát.
[[1736]]-ban gróf Kornis Ferenc és báró  Kemény János voltak a település főbb birtokosai.
[[1837]]-ben a [[Bánffy család]] leszármazottainak volt birtoka.
[[1890]]-ben 1384 lakosa volt, ebből 128 [[magyarok|magyar]], 1 [[németek|német]], 1216 [[románok|oláh]], és 39 egyéb nyelvű, melyből 11 [[Római katolikus egyház|római katolikus]], 94 [[román görögkatolikus egyház|görögkatolikus]], 1163 [[román ortodox egyház|görögkeleti]], 2 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], 98 [[Kálvinizmus|református]], 16 [[Zsidók|izraelita]]. A házak száma 91 volt.
[[1910]]-ben 1374, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szilágy vármegye]] [[Zilahi járás]]ához tartozott.
[[1940]]. [[szeptember 9.|szeptember 9]]-én a [[második bécsi döntés]]t követően bevonuló magyar katonákra valaki tüzet nyitott az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] templom tornyából és a falu szélső házaiból. Az ezt követő, [[ördögkúti mészárlás]] néven ismertté vált megtorlásnak különböző források szerint 86–93 halálos áldozata volt, köztük a falu ortodox papja is. A történtek valós háttere máig sem tisztázódott.<ref name=ablo61>{{opcit |név=Ablonczy |év=2011 |oldal=61 }}</ref>
== Népesség ==
A faluban a magyarok a [[második világháború|II. világháború]] alatt gyakorlatilag eltűntek, lélekszámuk [[1943]]-ban már csak 63 fő volt.<ref name=ablo61/>
A [[2002]]-es [[népszámlálás]]kor 735 lakosa közül 674 fő (91,7%) [[románok|román]], 59 (8,0%) [[cigányok|cigány]] etnikumú, 2 (0,3%) [[magyarok|magyar]] nemzetiségű volt.
==Nevezetességek==
* Református templomát [[1892]]-ben avatta föl [[Szász Domokos (püspök)|Szász Domokos]] erdélyi püspök.
* Görögkeleti kőtemploma  [[1879]]-ben épült.
* [[Bay-kastély (Ördögkút)|Bay-kastély]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{Petri|4|165–170|398}}
* '''Ablonczy (2011):''' {{cite book |author=[[Ablonczy Balázs]] |title=A visszatért Erdély 1940–1944 |accessdate=20111226 |year=2011 |publisher=Jaffa Kiadó |location=Budapest |language=magyar |isbn=978 963 9971 60 8 }}
{{Szilágy megye települései}}
{{portál|Erdély|-}}
{{társprojekt|oszlopok=1|commons=Category:Treznea, Sălaj}}
[[Kategória:Szilágy megye települései]]
[[Kategória:Szilágy vármegye települései]]