Újlót forrásának megtekintése

{{Szlovák település infobox
|név                 = Újlót
|helyi név           = Veľké Lovce
|kép                 = Obec 01.jpg
|képméret            =
|képaláírás          = Újlót Peter Marusic 2004-es légifelvételén
|címer               = Velke Lovce erb.gif
|zászló              =
|mottó               =
|becenév             =
|kerület             = Nyitrai
|járás               = Érsekújvári
|rang                = község
|kerületei           =
|első írásos említés = 1247
|polgármester        = Libor Kráľ
|irányítószám        = 941 42
|körzethívószám      = 035
|népsűrűség          = 76
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 162
|terület             = 25,85
|szélességi fok          = 48
|szélességi ívperc         = 03
|szélességi ívmásodperc        = 40
|hosszúsági fok          = 18
|hosszúsági ívperc         = 20
|hosszúsági ívmásodperc        = 00
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            = www.velkelovce.sk
}}
'''Újlót''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Veľké Lovce'', korábban ''Malý Lot'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]]ben, az [[Érsekújvári járás]]ban.
== Fekvése ==
[[Érsekújvár]]tól 19&nbsp;km-re északkeletre fekszik. A községet a Lóti patak szeli át.
== Története ==
A mai település Nagy- és Kislót, valamint Máriacsalád puszta egyesítéséből keletkezett. A települést [[1247]]-ben említik először ''"Louth"'' alakban. [[1339]]-ben ''"Louch"'', [[1419]]-ben ''"Looth"'' a neve. Helyi nemesek birtoka, majd [[1506]]-tól a Henczelffy, a Lévai és Haraszti családok birtoka volt. [[1512]]-től a szerzetesrendek megszüntetéséig a máriacsaládi kolostor birtoka. [[1534]]-ben 9 portája adózott. [[1601]]-ben 22 háza volt. [[1715]]-ben 30 az adózók száma. [[1828]]-ban 108 házában 707 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szövéssel, kosárfonással foglalkoztak. [[1899]]. [[október 2.|október 2]]-án az egész község leégett. 1901-ben leégett a falu régi katolikus temploma is, az újat 1910-ben szentelték fel.
[[Vályi András]] szerint ''" Nagy, és Kis Lót. Két falu Bars Várm. Kis Lótnak földes Urai több Uraságok, Nagy Lótnak pedig a’ Religyiói Kintstár, melly az előtt az Elefanti Paulinus Atyáknak birtokok vala, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Verebélyi járásban, határbéli földgyei jók, réttyeik, legelőjök elég van, más vagyonnyaik külömbfélék."'' <ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog">{{Vályi}}</ref>
[[Fényes Elek]] szerint ''" Lóth (Kis és Nagy), két egymás mellett fekvő tót-magyar f., Bars vgyében, az első 211 kath., 9 evang., 25 ref., a második 587 kath., 156 ref. lak., s kath. paroch. templommal. Mind a két helységnek van szőllőhegye, erdeje, jó legelője, középszerü szántófölde. F. u. többen. Verebélyhez 3 óra."''<ref>{{Fényes}}</ref>
[[Bars vármegye]] monográfiája szerint ''"Újlót, Komárom vármegye határán fekvő magyar és tót kisközség, 1760 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Nagylóth, Kislóth és Mária-család pusztáiból egyesítve, ma Újlót név alatt egy községgé alakult. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében Loth alakban szerepel. 1358-ban Lóthy Tamás, Iván fiának tulajdona. 1424-ig nem találunk róla említést, de ekkor az esztergomi káptalan levéltárában fordul elő. 1506-ban királyi parancsra Henczelffi Istvánt iktatják e község birtokába, de 6 évvel ezután már Lévai Zsigmond és Haraszti Ferencz az urai, a kik birtokukat a pálosoknak adományozzák. Később a közalapítványi uradalom tulajdonába került és most is ennek van itt nagyobb birtoka. Az 1657-iki összeírásban nyolcz elpusztult telkéről van említés. 1899 október 2-án az egész község leégett. Két temploma közül a róm. kath. 1787-ben épült, a református templomot 1882-ben építették. Ide tartozik Mária-család puszta is, mely a XVI. század elején szintén a Lévaiak és a Harasztiak birtoka, a kik azt Lóttal együtt a pálosoknak adományozták, s ezek itt díszes, kéttornyú templomot és zárdát építettek. A templom szép és érdekes hajója most magtárul szolgál, a zárda épülete pedig a bérlő lakásául. A községnek van postája; távirója és vasúti állomása pedig Zsitvafödémes."''<ref>{{Borovszky}} Bars vármegye.</ref>
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bars vármegye]] [[Verebélyi járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1945]] között újra Magyarország részévé vált. A községben szeszgyár működött. Földműves szövetkezete [[1957]]-ben alakult, [[1963]]-ban állami gazdaság lett.
A községben polgármesteri hivatal, óvoda, 9 évfolyamos általános iskola, kultúrház, orvos, posta, falumúzeum,  tájház, játszótér, park és futballpálya található, valamint népművészeti kör is működik.
A község 1737 és 1909 közötti anyakönyvi adatait, továbbá az 1828-as, illetve 1869-es magyar vagyonösszeírás adatait a [[nyitraivánka]]i állami levéltárban mikrofilmeken őrzik.<ref>Címe: 95112 Nyitraivánka, Novozámocká 273.) A  levéltár [http://www.wikimapia.org/10896903/sk/%C5%A0t%C3%A1tny-arch%C3%ADv-v-Nitre-Ivanka-pri-Nitre a wikimapia.org honlapon] (Ld. különösen a 731, 732, 733, 734, 974 és 976. sz. mikrofilmeket)</ref>
[[Fájl:Máriacsalád.gif|bélyegkép|230px|Máriacsalád 1860-ban]]
[[Fájl:Máriačalád001.jpg|bélyegkép|230px|Máriacsalád 2007-ben]]
==Népessége==
1880-ban Nagylótnak 1153 lakosából 754 szlovák, 378 magyar, 14 német, 4 más anyanyelvű és 4 csecsemő, míg Kislótnak 280 lakosából 227 szlovák, 47 magyar és 6 német anyanyelvű.
1890-ben Nagylót 1287 lakosából 885 szlovák és 365 magyar anyanyelvű volt. Kislót 320 lakosából 241 szlovák, 78 magyar és 1 német anyanyelvű volt.
1900-ban 1760 lakosából 1322 szlovák és 423 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1853 lakosából 1093 szlovák, 756 magyar és 4 német anyanyelvű volt.
1921-ben 1990 lakosából 1530 csehszlovák és 414 magyar volt.
1930-ban 2167 lakosából 1774 csehszlovák és 355 magyar volt.
1941-ben 2425 lakosából 1760 szlovák és 608 magyar volt.
1970-ben 2507 lakosából 360 magyar és 2141 szlovák volt.<ref>[[Gyurgyík László]] 2017: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás alapján. Somorja, .</ref>
1980-ban 2353 lakosából 310 magyar és 2032 szlovák volt.<ref>Gyurgyík 2017, 105.</ref>
1991-ben 2165 lakosából 1765 szlovák és 244 magyar volt.
2001-ben 2121 lakosából 1815 szlovák és 209 magyar volt.
2011-ben 1955 lakosából 1638 szlovák és 175 magyar volt.
2021-ben 1803 lakosából 142 (+6) magyar, 1430 (+15) szlovák, 24 (+13) cigány, 7 (+3) egyéb és 200 ismeretlen nemzetiségű volt.<ref>[https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes ma7.sk]</ref>
== Nevezetességei ==
Újlóthoz tartozik Máriacsalád-puszta, a magyarországi [[pálosok]] egykor híres, mára teljesen elfeledett kolostora és temploma. A pálosok [[1512]]-ben építettek itt [[Szűz Mária]] tiszteletére templomot és kolostort, melyet [[1745]]-ben barokk stílusban építettek át. Ekkor készültek egykoron híres falfestményei, melyekből mára semmi sem maradt. A rendet [[1786]]-ban [[II. József magyar király|II. József]] feloszlatta, a kolostor több mint 1000 kötetes könyvtárát átszállították Budára, a rend hatalmas vagyona pedig a Vallásalap tulajdona lett.
[[1860]]-ban a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] még a templom viszonylag jó állapotáról számol be. Mára már a máriacsaládi kolostor csak rom. [[1863]]-ban a templom leégett, a tűzben elpusztultak tornyai, valamint a tetőzet és a kolostor második emeleti része. A templomot többé nem építették újjá, később magtárrá alakították át, a kolostor pedig egy emelettel alacsonyabb lett. A második világháború alatt az épület súlyosan megsérült. Ennek ellenére 1990-ig az [[érsekújvár]]i honismereti múzeumnak volt itt egy kirendeltsége, azonban a restitúció (kárpótlás) értelmében a kolostort visszakapta a [[Pozsony-Nagyszombati főegyházmegye]]. Azóta a kolostort és a templomot már majdnem teljesen lebontották. A kolostor alatt egy több kilométer hosszú alagútrendszer húzódik, amely a legenda szerint összekötötte Máriacsaládot a garamszentbenedeki apátsággal. Annyi biztos, hogy a török támadások idején a környék lakossága ezekben a járatokban húzta meg magát.
Vályi András szerint ''" CSALÁD. Szabad puszta Bars Vármegyében, az Esztergomi Fő Érsekségben, 1786. esztendeig vólt itten a’ Sz. Pál’ Szerzeteseinek (Paulinusok’) nevezetes Klastromjok, mellyet 1512. Haraszti Ferentz, és Lévay Zsigmond 366gyarapítottak; de azután feldúlattatván, nagy három emeletű igen jeles épűletével, még nagyobb diszére hozattatott, ’s szép márványnyal ki rakott templommal ékesíttetik, Fűsshöz 5/4. óra járásnyira, fekszik Belleg mellett, Komáromhoz nem meszsze. Most a’ Religyioi Kintstárhoz tartozik. 1783. esztendőben itten egy 61. személyböl álló gyűlés tartatott F. Tiszt. Gindl Gáspár nagy tudományú Privincialisnak jelen létében. Kezdődött e’ Szent Pál Szerzete Magyar Országban 1215. esztendőben, ’s innen terjedett el Olasz, Lengyel, Horvát, Cseh, Morva ’s több Országokba: vége szakasztatott 1786., a’ Szent Benedek Szerzetével egyetemben; melly Szerzet 791. esztendeig, a’ Paulinusoké pedig 571. esztendőig virágzottak. Határja kies, és jó termékenységű."'' <ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog"/>
* Az újlóti római katolikus templom [[1904]] és [[1910]] között épült az [[1901]]-ben leégett, [[1787]]-ben épített Szent [[Mária Magdolna]]  templom helyett. A templomot 1910. [[október 9.|október 9]]-én Kohl Menyhért  püspök a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelte fel. [[1945]] után a templom titulusát megváltoztatták, ma Szűz Mária Istenanyasága tiszteletére van szentelve.
* Újlót református temploma [[1882]]-ben épült. Felújítását követően [[2001]]. [[április 8.|április 8]]-án szentelték fel újra. Faharanglábjában a harangok 1854-ből és 1862-ből származtak.<ref>[[Balogh Ilona]] 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 121; [[Kiss Károly (lelkész)|Sz. Kiss Károly]] 1879: Monografiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Pápa, 370.</ref>
== Közlekedés ==
Az autóbusz- és a vasúti menetrendek a következő hivatkozással érhetőek el: [https://web.archive.org/web/20080514065815/http://cp.atlas.sk/ConnForm.asp?tt=d&p=AT Szlovák menetrendek]
== Lásd még ==
* [[Pálos rend|Magyar Pálos Rend]]
* A [[garamszentbenedek]]i bencések itt elrejtett kincseiről szóló legenda: [[Garamszentbenedeki apátság]]
== Képek ==
=== Újlót ===
<gallery>
Fájl:Újlót.JPG|Újlót határán
<!--Fájl:Obec 01.jpg|Peter Marusic 2004-es légifelvétele a községről-->
Fájl:Újlót_templom1.JPG|Katolikus templom
Fájl:Újlót_templom11.JPG|Katolikus templom - részlet
Fájl:Újlót_templom2.JPG|Református templom
Fájl:Újlót_templom21.JPG|Református templom - torony
</gallery>
=== Máriacsalád OSPPE ===
<gallery>
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_1.JPG|A volt Pálos-kolostor látképe az újlóti dűlőút felől
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_2.JPG|A fák benövik a romokat
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_3.JPG|A keleti szárny
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_4.JPG|Parkoló az épület előtt a "más irányú hasznosítás" idejéből
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_5.JPG|A déli szárny
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_6.JPG|A déli szárny (2)
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_7.JPG|A befalazott, majd kibontott főbejárat
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_8.JPG|Ablaknyílás kerettel...
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_9.JPG|... és keret nélkül
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_10.JPG|A templomnak nyoma sincs...
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_11.JPG|...csak a hátsó fala maradt...
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_12.JPG|...és egy pillér torzója
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_13.JPG|Ha az idő bont...
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_14.JPG|A boltívek még ellenállnak
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_15.JPG|Kiesett zárókövek
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_16.JPG|Leomlott lépcsők
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_17.JPG|Első emelet
Fájl:Máriacsalád_OSPPE.JPG|Földszint
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_19.JPG|Lejárat a titokzatos föld alatti alagutakhoz
Fájl:Máriacsalád_OSPPE_20.jpg|Villany és/vagy telefon is volt, de már az oszlopra később felszerelt magasles is összedűlt...
</gallery>
=== Fekete Madonna ===
<gallery>
Fájl:Máriacsalád_FM_1.JPG|Történelmi évek:1512-1550-1937
Fájl:Máriacsalád_FM_2.JPG
Fájl:Máriacsalád_FM_3.JPG
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Kadić Ottokár]] 1911: [http://epa.oszk.hu/01600/01635/00092/pdf/Foldtani_kozlony_EPA01635_1911_01-02_085-104.pdf Az ujlóti Rhinoceros-koponya.] (Előadás kivonata.) – [[Földtani Közlöny]], 41. köt. 1–2. füz. 87. old. Budapest
* Kadić Ottokár 1911: [http://epa.oszk.hu/01600/01635/00092/pdf/Foldtani_kozlony_EPA01635_1911_01-02_131-226.pdf Ein Rhinocerosschädel von Ujlót.] (Vortragsauszug.) – Supplement zum Földtani Közlöny, Bd. 41. 1–2. füz. 206. old. Budapest.
* Ján Orša - Terézia Pavlatovská 2008: Veľké Lovce v premenách času
== Külső hivatkozások ==
{{Commons|Máriacsalád}}
* [http://www.velkelovce.sk/ Hivatalos oldal]
* [http://www.e-obce.sk/obec/velkelovce/velke-lovce.html E-obce.sk]
* [http://millarca-millarca.blogspot.com/2008/08/mriacsald-plos-kolostorrom-jlt.html A máriacsaládi kolostorromról (magyarul)]
* [http://epa.oszk.hu/00000/00030/00340/datum09398/cim209402.htm Máriacsalád – a Vasárnapi Újság cikke (magyarul)]
* [http://velkelovce.fara.sk/ Az újlóti katolikus plébánia honlapja]
* [http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/1715/9b5/a2d/a42 Újlót község adózóinak névsora az 1715-ös összeírás szerint]{{Halott link|url=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/1715/9b5/a2d/a42 |date=2018-11 }}
{{Érsekújvári járás}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz}}
[[Kategória:Az Érsekújvári járás települései|Ujlot]]
[[Kategória:Bars vármegye települései]]