Úri forrásának megtekintése

{{más|Uri (Olaszország)}}
{{Magyar település infobox
 | név = Úri
 | kép = Úri, római katolikus templom 2021 01.jpg
 | képaláírás = Római katolikus templom
 | címer = HUN Úri Címer.svg
 | régió = Közép-Magyarország
 | megye = Pest
 | járás = Nagykátai
 | rang = [[község]]
 | polgármester = Csontos István (független)<ref name=„24önkvál” />
 | jegyző = Árokszállási Istvánné
 | irányítószám = 2244
 | körzethívószám = 29
 | népsűrűség = 113,16
 | terület = 22,19
 | szélességi fok = 47.41639
 | hosszúsági fok = 19.51777
 | weboldal = www.uri.hu
 | KSH kód = 28644
}}
'''Úri''' [[község]] [[Pest vármegye|Pest vármegyében]], a [[Nagykátai járás]]ban.
== Fekvése ==
[[Budapest]]től mintegy 40&nbsp;km-re délkeletre fekszik, a [[Gödöllői-dombság]] nyúlványainak végénél.
Megközelíthető: [[Budapest]] [[Keleti pályaudvar]]ról a  [[Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal]]on [[Sülysáp]]ig, onnan [[Volánbusz]] busszal (Budapesttől kb. 50 perc); közúton [[Budapest]] határától a [[31-es főút (Magyarország)|31-es főúton]] (kb. 25 perc).
== Felszíne ==
Felszíne dombos, a [[Gödöllői-dombság]] kistájához a [[Monor–Irsai-dombság]]hoz tartozik. Dombjai északnyugat-délkeleti irányúak. A [[Tápió]] völgyéből kiemelkedve a [[Mende (Magyarország)|Mende]] és [[Sülysáp]] közötti határrészből 13 dombsor húzódik a község felé.
A dombok széles hátán a csapadékvíz és a szél eróziós tevékenysége erősen meglátszik. Legmagasabb pontja a község határán a Messzelátón van, 228 méter. A templom küszöbének magassága 174 méter, a tengerszint felett. Ez megfelel a község átlagos magasságának is.
A felszín délkelet felé lejt és a Nádasvölgyön 131 méter, a Nagyréten 130 méter. A község központja, főépületei és sok lakóháza a falun átfolyó patak két oldalán lévő szűk völgyben helyezkedik el. Ez a völgy a szoros felett, a [[pusztaszentistván]]i határtól indul el, és délkeleti irányban húzódik [[Tápióság]] és [[Káva]] határa között [[Pánd]], illetve [[Tápióbicske]] felé. Ebben a völgyben helyezkedett el valamikor az ősfalu is. Sok épület és lakóház közvetlenül ehhez a völgyhöz kapcsolódó dombokra, domboldalakra épült.
== Története ==
A települést [[1252]]-ben említik először oklevélben, ''Wri'' néven. A [[14. század]]ban a [[Csetneky család]] birtokolta. A török uralom alatt is lakott maradt. A [[18. század]]ban a Koháry család birtoka lett, később a Tahy, a Szapáry, majd a [[Révay család]] tulajdonába került.
Úrit a [[Honfoglalás|honfoglaló]] nemzetségek alapították. Eredet szerinti magyar falu. Nevét minden bizonnyal az alapító „''Uri''” nemzetségtől nyerte. A feltevés szerint falualapító ősei az Árpád-törzshöz tartozhattak. Az "Úri" szó kiválót, fejedelmet jelentett ez időben. Nyilván a fejedelmi nevet a többi nemzetségtől való megkülönböztetésül vették fel, ezzel kifejezni és hangsúlyozni kívánták egyéb nemzetségekkel szemben a fejedelmi törzshöz való tartozásukat. Ugyanezen feltevés szerint az Úri nemzetség – mint honfoglaló – nemes nemzetség volt, de később elszegényedhetett, birtokait nagyrészt elveszítette, majd török idők után nemességét igazolni nem tudta és így a jobbágyok közé süllyedt. Hajdani kiemelkedő szerepét alá látszik támasztani az a tény, hogy az [[1770]]-es Urbárium szerint öt Úri nevű [[jobbágy]]család élt a faluban, akik közül kettő egész, három pedig féltelkes jobbágy volt. A jobb anyagi helyzetűek közé tartoztak. A [[19. század]] elején még éltek a községben Úri családnevűek, de később kihaltak.
Más felfogás szerint a falu a [[palócok|palócság]] legdélibb nyúlványát alkotja. A két nézet egymással ellenkező. Egy tény azonban bizonyos, hogy a község [[I. István magyar király|I. István]] kora előtti, [[honfoglalás]] kori magyar település.
[[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király egyik oklevele említi Úrit, mint a pankotai és pannonhalmi apátság, valamint a Györk nemzetség birtokát.
[[1324]]-ben ''Huri'' néven szerepel a falu az oklevelekben. [[1347]]-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király anyja a falut Tamás Kónya sárosi főispán feleségének ajándékozta.
A község birtokosai ezt követően sűrűn változtak:
* 1386 – Csetneki család
* 1436 – a Zsegrai, [[Pócsi család]]
* 1488 – a Bethleniek
* 1516 – a falu birtoklásáért pereskedett Sóvári Sós Péter, valamint Szabolcsi István és Sewli Ethele Pál özvegye
* 1523 – [[Móré László]]
* 1527 – Martonosi Pesthyeny Gergely
* 1583 – Kende Péter a földbirtokosok
A török világ alatt ún. „Tímár hűbér” volt a falu. Rengeteget szenvedett ez idő alatt a falu népe. A török pusztítással nem ért véget a nép szenvedése, mert német zsoldossereg tovább pusztított. [[II. Rákóczi Ferenc]] többször megfordult környékünkön.
[[1770]]-től Gróf Koháry János volt a földesúr.
[[1848]] előtt báró Tahy József és Tahy Antal voltak a helység földesurai. A Tahy család több tagja a templom kriptájában van eltemetve. (A templom kriptáját a mai napig nem tárták fel.) A Tahy család – teljes nevükön, Tahvári Tarkeői Tahy – már az [[Árpád-kor]]ban szereplő ősnemes család volt. Nemesi címerükben kiterjesztett szárnyú, jobbjában egyenes kardot tartó fekete sast látható.
Kossuth szabadságot hirdető zászlaja alá a faluból [[1848]]-ban 73 önkéntes nemzetőr állt be. A jelentkező nemzetőrök száma több volt mint a környező helységek nemzetőreinek száma. A szabadságharc csatái közül legközelebbről a dicsőséges tavaszi hadjárat isaszegi ütközete érintette a falut. Az ütközet [[1849]]. [[április 6.|április 6-án]] volt. Az ezt megelőző éjszakát a faluban töltötte [[Klapka György (tábornok)|Klapka György]] tábornok serege. Az [[első világháború|első]] és [[második világháború]] komoly véráldozatába került a falunak. (Az első világháborúban 60 édesapa és testvér lelte halálát a faluból.)  – 1945 áprilisában a [[Gyömrő környéki gyilkosságok]] történései érintették a települést is.
2007-ben a [[Monori kistérség]]ből a Nagykátaiba került át.
[[File:Úri, földvár - légi fotó.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Úri, földvár - légi fotó]]
[[File:Úri, földvár - légi felvétel.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Úri, földvár - légi felvétel]]
==Közélete==
===Polgármesterei===
* 1990–1994: D. Nagy József (független)<ref name=”90önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Úri települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Nagy József (Úri Község Gazdaköre)<ref name=„94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=14&TAZ=164&W=4 |title=Úri települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-02-13 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002: Csák Ágoston (független)<ref name=”98önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=14&TAZ=164&W=4 |title=Úri települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-04-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: Haraszti Imre (független)<ref name=”02önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=14&TAZ=164&W=4 |title=Úri települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-04-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Haraszti Imre (független)<ref name=”06önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=14&TAZ=164&W=4 |title=Úri települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-04-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2010–2014: Dr. Szabó Teréz (független)<ref name=„10önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/14/tjk14164.htm |title=Úri települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2012-01-21 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2014–2019: Haraszti Imre (független)<ref name=„14önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M14/T164/tjk.html |title=Úri települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-02-13 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2019–2024: Haraszti Imre (független)<ref name=„19önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=14&TAZ=164&W=4 |title=Úri települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-06-08 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2024– : Csontos István (független)<ref name=„24önkvál”>{{cite web |url=https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/164?tab=results&filter=representative |title=Úri települési választás eredményei |date=2024-06-09 |accessdate=2024-09-01 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
A településen az 1994. december 11-én megtartott önkormányzati választás különleges érdekessége volt, hogy az öt polgármesteri aspiráns között ketten is Úri Község Gazdakörének jelöltjeként indultak, egymás ellen.<ref name=„94önkvál”></ref> Ehhez hasonló eset történt ugyanabban az évben [[Máriakálnok]]on, ahol egymással szemben indult két olyan polgármesterjelölt, akik a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] és az [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]] együttes támogatását tudhatták maguk mögött, [[Sárszentmihály]]on, ahol a hat polgármesteri aspiráns között két [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-s jelölt is vetélkedett egymással, valamint [[Szava|Szaván]], ahol a három polgármesterjelölt között ketten is [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|kisgazda]] színekben indultak; az 1998-as és 2002-es önkormányzati választásokon pedig [[Töttös]]ön, ahol az előbbi évben három, utóbbiban két, egymás ellen induló polgármesteri aspiráns is egyazon jelölő szervezet (egy helyi egyesület) színeit viselte.
Más okból produkált választástörténeti érdekességet Úriban a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás: akkor ugyanis országosan is rekordszámú, összesen 10 jelölt indult itt a polgármesteri posztért.<ref name=”02önkvál” /> Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak egyetlen másik településen szavazhattak a helyi lakosok: az alig három évvel korábban önállóvá vált, első rendes önkormányzati választását ekkor bonyolító [[Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye|Borsod-Abaúj-Zemplén megye]]i [[Berente|Berentén]].
== Népesség ==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,6% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,9%, református 4,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 9,5% (23% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=28644 Úri] ''Helységnévtár''</ref>
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak és horvátnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,6% volt római katolikus, 4,6% református, 0,8% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,5% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=28644 Úri] ''Helységnévtár''</ref>
== Nevezetességei ==
Plébániatemploma már [[1673]]-ban fennállott. Ma a környék talán legszebb és legnagyobb római katolikus temploma. Védőszentje, [[Szent Imre]] szobra áll az oltár közepén. A településen több szobor is látható, így a templomkertben álló I. és II. világháborús emlékmű, az iskola melletti [[Nepomuki Szent János]] szobor, valamint a község védőszentjének, Szent Imrének szobra.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Irodalom ==
* Palasik Mária: Félelembe zárt múlt – Politikai gyilkosságok [[Gyömrő]]n és környékén 1945-ben – Napvilág Kiadó, Budapest, 2010, 248 o.– {{ISBN|978-963-9697-71-3}}
* [[Révay József (filozófus)|Révay József]]: Egy [[jobbágy]]község sorsa a partikuláris időben és a [[kapitalizmus]] korában – Kelet Népe,  V. évf. 4. sz. 1939, április, 219–229. o.
== További információk ==
* [http://utazom.com/vendegvaro/uri Úri az utazom.com honlapján]
{{Pest megye települései}}
{{Nagykátai járás}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
* [http://www.urifoci.ucoz.com Úri KSK honlapja]
{{DEFAULTSORT:Uri}}
[[Kategória:Pest megye települései]]
[[Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései]]