Üllői út forrásának megtekintése

{{Út infobox
| név = Üllői út
| szín = orange
| kép1 =
| kép2 =
| kép3 =
| kép4 =
| kép5 =
| kép6 =
| kép7 =
| kép8 =
| kép9 =
| kép10 =
| kép11 =
| kép12 =
| térkép = Üllői út Budapest térképén.png
| térképméret = 250px
| térképaláírás = Az Üllői út (zöld) Budapest térképén
| úttípus = út
| építkezés =
| elkészült =
| épül =
| tervezett =
| tartományok = [[Budapest]]
| mérnökségek =
| az út eleje = [[Kálvin tér]]
| az út vége = [[Budapest]] és [[Vecsés]] határa
| lásd még =
}}
Az '''Üllői út''' [[Budapest]] leghosszabb [[sugárút]]ja, a [[Belváros (Budapest)|Belvárostól]] a város délkeleti határáig húzódik [[Üllő (település)|Üllő]] felé. A házszámozás a páros oldalon sokkal kisebb ütemben növekszik, mert sok beékelődés – Semmelweis Egyetem egységei, [[Népliget]] és más parkok stb. – szakítja meg, ezért például a 121. házszámú lakóházzal szemben csak a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludoviceum]] 82. száma áll.
A régi pesti városfal határától a 18. század elején kezdett kiépülni. Kezdetben mint „Szolnokra vivő út” vagy „Szolnoki országút” emlegették. Az út legrégebb óta álló épületei az Erkel utcai kereszteződés környékén vannak, mert a korábbiakat az 1838-as árvíz elmosta.
Hossza 15&nbsp;km, mindvégig egyenes, amely északnyugat–délkeleti irányú. A [[Kálvin tér]]nél kezdődik, a névadó [[Üllő (település)|Üllő]] irányába halad, [[Vecsés]]ig tart; legnagyobb házszáma 873. Érinti így a [[Budapest VIII. kerülete|VIII.]], a [[Budapest IX. kerülete|IX.]], a [[Budapest X. kerülete|X.]], a [[Budapest XVIII. kerülete|XVIII.]] és a [[Budapest XIX. kerülete|XIX. kerületet]]. A külső, Határ út utáni (XIX. és XVIII. kerületi) szakaszát a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] előtt [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] útjának hívták.
== Közlekedés ==
Az Üllői út Kálvin tér és [[Hungária körgyűrű|Könyves Kálmán körút]] közötti szakasza a [[Budapest IX. kerülete|Ferencváros]] és [[Budapest VIII. kerülete|Józsefváros]] közötti természetes határvonal. Ez alatt fut a [[M3-as metróvonal (Budapest)|3-as metró]]vonal („kék metró”) 8 állomáson keresztül. Az út közepén (a [[Nagyvárad tér]]től az irányonként egysávos úttest két oldalán) eredetileg többek között a [[42-es villamos (Budapest)|42-es]], az [[50-es villamos (Budapest)|50-es]], a régi [[51-es villamos (Budapest, 1938–1983)|51-es]] és az [[52-es villamos (Budapest)|52-es]] jelzésű villamosjáratok közlekedtek.<ref>[http://hampage.hu/kozlekedes/ulloi/nagyvaradig.html Varga Ákos Endre – Az Üllői út bejárása I.] (hampage.hu)</ref> A [[Nagykörút]] és a [[Határ út (Budapest)|Határ út]] közötti, irányonként három forgalmi sávos szélességét a [[M3-as metróvonal (Budapest)|3-as metró]] építésekor történt felszíni tereprendezés során kapta.
Ezen a szakaszon 1976-ban a Nagyvárad térig, majd 1980-ban a Határ útig rövidültek a villamosviszonylatok.<ref>[http://hampage.hu/kozlekedes/ulloi/nagyvaradter.html Varga Ákos Endre – Az Üllői út bejárása II.] (hampage.hu)</ref><ref>[http://hampage.hu/kozlekedes/ulloi/hatarutig.html Varga Ákos Endre – Az Üllői út bejárása III.] (hampage.hu)</ref> A [[Hungária körgyűrű|Könyves Kálmán körúti]] csomópont felett átívelő felüljáró a [[Népliget]]nél 1978-ban készült el.<ref>[https://pestbuda.hu/cikk/20181223_40_eve_egyszerre_adtak_at_ket_feluljarot Domonkos Csaba – Így épültek a felüljárók negyven éve] (''Pestbuda.hu,'' 2018.12.23.)</ref> A Könyves Kálmán körút – Határ út közötti szakasz a Ferencváros és [[Budapest X. kerülete|Kőbánya]] közötti határvonal. A Határ út és a [[pestszentlőrinc]]i Béke tér között az Üllői úton közlekedik az [[50-es villamos (Budapest)|50-es villamos]]. A Határ úttól kifelé a Külső Üllői út irányonként másfél sáv szélességű maradt. Az Üllői út a [[Budapest XIX. kerülete|XIX. kerületben]] egy [[útátjáró|vasúti átjáróban]] keresztezi a {{vvr|142}}at, annak [[Kispest vasútállomás|kispesti állomásán]] („Lajosmizsei sorompó”), míg röviddel a vége előtt, már Vecsés területén keresztezi szintben a {{vvr|100a}}at.
Az Üllői út egy-egy szakaszán közlekednek a következő autóbuszok: {{ikonBKK|b|bp|láthatóikon=nem|9|15|36|84E|93|93A|89E|94E|99|100E|123|123A|136|166|183|193E|194|194B|217|236|236A|266|281|294E|909|909A|914|914A|934|950|950A|979|979A|M3}}, továbbá a [[72-es trolibusz (Budapest)|72-es]] és a [[83-as trolibusz (Budapest)|83-as trolibusz]], illetve számos [[Volánbusz|Volánbusz-járat]].
== Épületek az Üllői út mentén ==
{{bővebben|A budapesti Üllői út épületeinek listája}}
Az Üllői út építészetileg több szakaszból áll össze. A „[[Belváros (urbanisztika)|belvárosi]] rész” mondhatni egységes hangulatú építészeti hátteréből kirí először az [[Iparművészeti Múzeum]] épülete, majd a [[Nagykörút]] keresztezésétől néhány száz méteren át terjedő [[Corvinnegyed]]. A [[Semmelweis Klinikák metróállomás]]tól tovább haladva kifelé az [[eklektika]] átmosódik az 1970-es évek városrehabilitációjának főszereplőivel, a [[Panelház|panelépületekkel]]. A [[Nagyvárad tér]] ismét radikális a váltás: a nagy területű, monolitikus intézmények, egyetem, stadion, kórház uralja, közöttük az út csupán a fizikai átjárási lehetőséggé válik. A [[Könyves Kálmán körút]]i csomópontban a modern stílust képviselő [[Népliget autóbusz-állomás|távolsági autóbusz-pályaudvar]] és irodaépület található a [[Népliget]] mellett. A vasúti felüljárón túl egy sokszínű kavalkád bújik elő. A [[Pöttyös utca metróállomás|Pöttyös utcai metrómegálló]] környéke újabb arculatváltás, két bő évtizedet szembeállító kontrasztja az út két oldalán egymással szemben: egy [[Szocialista realizmus|szocreál]] várostöredék és a [[József Attila-lakótelep (Budapest)|József Attila-lakótelep]]. Ezt követően a [[Shopmark]] (korábban Europark) és egy villamos és autóbusz csomópont után már ki-ki villan egy egészen más, „vidékies” Budapest. Ezt követően váltakoznak a lakótelep és ház blokkok, amit egészen a városhatárig végigkövet a villamos.<ref>''Végig az Üllői úton - ma''; Zöldi Péter, Kravalik Zsuzsa: ''Az Üllői – Úttalan úton, keresztül a városon'' (34-51. o.), A Földgömb 30. évfolyam 3. szám - 2012. március ([https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_Foldgomb_2012/?pg=247&layout=s&query=V%C3%A9gig+az+%C3%9Cll%C5%91i+%C3%BAton adt.arcanum.com])</ref>
<gallery widths="200px">
Fájl:Üllői Avenue looking toward Ferenc Boulevard, on right the Szabó Ervin Square Parking building. - IMG 0165 - Hungary, Pest.jpg|Az Üllői út eleje (háttérben a Kecskeméti utca bejárata)
Fájl:Museo d'arte applicata.JPG|Az [[Iparművészeti Múzeum]]
Fájl:Emlékezet Temploma.jpg|A [[Nagyvárad téri református templom|Nagyvárad téri Református Egyházközség temploma]] (Üllői út 90.)
Fájl:Kispest átépítés előtt.jpg|Kispest átépítése előtt. Baloldalt középen a Tűzoltóság régi épülete, előtérben a jobbra lévő házak lebontva, jelenleg autókereskedés. Háttérben a József Attila lakótelep
</gallery>
== Az út a kultúrában ==
Az Üllői utat megénekelte [[Kosztolányi Dezső]] az ''Üllői úti fák''<ref>[http://mek.oszk.hu/kiallitas/lenard/irasok/seta/sxc.html MEK.OSZK]</ref> című versében.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://hampage.hu/trams/ulloi Az Üllői út egykori és mai villamosközlekedése]
* [https://index.hu/urbanista/2018/05/17/leghosszabb_ut_budapesten_ulloi_ut Különleges kiállítás nyílt Budapest leghosszabb sugárútjáról] – Urbanista, 2018.05.17.
* [https://24.hu/kultura/2017/03/26/ismeretlen-budapest-kosztolanyi-egykori-otthona-meg-ma-is-orzi-az-ulloi-uti-fak-emleket Vincze Miklós: Ismeretlen Budapest: Kosztolányi egykori otthona még ma is őrzi az Üllői úti fák emlékét]
== Irodalom ==
* ''Budapest lexikon''. Főszerk. Berza László. 2. bőv., átdolg. kiad. Budapest, 1993. Akadémiai K. {{ISBN|9630564092}}
* ''Józsefvárosi lexikon''. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP VIII. Ker. Bizottsága – Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács
{{DEFAULTSORT:Üllőiút}}
[[Kategória:Üllői út| ]]