Ünőmező forrásának megtekintése

{{Román település infobox
 | román név= Inău
 | magyar név= Ünőmező
 | történelmi régió= Máramaros
 | fejlesztési régió      = Északnyugat-romániai fejlesztési régió
 | megye= Máramaros
 | rang= falu
 | községközpont= [[Magyarlápos]] város
| népesség forrás= {{Vargaarpad}}
 | magyar lakosság= -
}}
'''Ünőmező''' falu [[Románia|Romániában]], [[Máramaros megye|Máramaros megyében]].
==Fekvése==
[[Máramaros megye|Máramaros megyében]], [[Borkút]]tól északra fekvő település.
==Nevének eredete==
Nevét az ünők (tehenek) után kapta, amelyeknek valamikor e helyen legelője volt.
==Története==
Ünőmező nevét az oklevelek 1584-ben említették először ''Ewneömezeő'' néven, majd 1589-ben ''Wneőpataka'', 1615-ben ''Ünőmezeő'' néven volt említve, s valószínűleg 1553 és 1584 között keletkezett, s [[Magyarlápos]]hoz tartozott.
1584-ben [[Báthory Kristóf]], majd [[Báthory Zsigmond]] lakosainak a [[harmincad]] fizetése alól felmentést adott szűk, terméktelen területű földjeik és nagy szegénységük miatt. 1610-ben Sövényfalvi Nagy Dániel birtoka volt, aki Ünőmezőt Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak adta el. 1627-ben [[Bethlen Gábor]] Wass Jánost és Györgyöt e birtokukban megerősítette. 1656-ban [[II. Rákóczi György]] az ekkor [[Szamosújvár]]hoz tartozó birtokot Nagymegyeri Keresztesi Ferencnek és nejének Béldy Katalinnak adta zálogba. 1675-ben Nagymegyeri Keresztesi Sámuel volt Ünőmező földesura.
1717-ben a Nagymegyeri Keresztesi család tagjai osztozkodtak a birtokon. 1727-ben Keresztesi Sámuel kapta meg, majd a család magvaszakadtával 1729-ben a család leányága kapta meg. 1739-ben több birtokosa volt: Jósika Dániel és Mózes, Bánffy Dénes, Szilvási Boldizsár, Koncz Gábor fia György, Lészay István neje Keczely Dóra, özv. Toroczkai Péterné Keczeli Borbála, Olasz Ferenc és Bacsai Ferenc. 1749-ben gróf [[Bethlen család|Bethlen Samu]], gróf [[Bánffy Dénes (főispán, 1723–1780)|Bánffy Dénes]], báró Jósika Mózes, Gyulai János, Bethlen Zsuzsánna, Szilvási Boldizsár özvegye, Barcsay Ferenc, azonban még ez évben a kincstár a Keresztesi lány utódaitól kiváltotta és [[Magyarlápos]]hoz csatolta. 1769-ben Bethlen Gábor kapta adományba, ki azt Naláczi Sárának [[Barcsai György]] özvegyének adta, akitől Barcsay Ágnesre, gróf Bánffy Dénesnére, majd annak leányára, Ágnesre szállt. 1786-ban özvegy gróf Eszterházy Jánosné gróf Bánffy Ágnes birtoka volt.
1820-ban gróf [[Eszterházy család|Eszterházy Jánosé]], 1898-ban pedig gróf Eszterházi István birtoka volt. Az [[1800-as évek]] végén a falu lakosai állattenyésztésből éltek.
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szolnok-Doboka vármegye]] [[Magyarláposi járás]]ához tartozott.
==Nevezetességek==
* [[Szent Mihály és Gábriel arkangyalok-fatemplom (Ünőmező)|Görög keleti temploma]] fából épült, s [[1804]] körül hozták Ünőmezőre a [[Nagybánya]] melletti [[Rusz]] faluból. [[1820]]-ban szentelték fel [[Mihály arkangyal|Mihály]] és [[Gábor arkangyal|Gábor]] arkangyalok tiszteletére.
==Források==
* {{SzDob|7}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Máramaros megye közigazgatása}}
{{Portál|Erdély|-}}
[[Kategória:Máramaros megye települései]]
[[Kategória:Szolnok-Doboka vármegye települései]]