Üzbégek forrásának megtekintése

{{Népcsoport infobox
| népcsoport         = Üzbégek
| kép                = Uzbek people from Afghanistan.jpg
| képméret           =
| képaláírás         = Afganisztáni üzbégek
| teljes lélekszám   = kb. 30 millió
| lélekszám év       =
| teljes lélekszám forrás =
| régiók             =
| region1    = {{Üzbegisztán}}
| pop1       = 23 929 309 (2013)
| ref1       = <ref name=CIA-Uzbekistan>{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/uz.html|title=Population: 28,661,637 (July 2013 est.) [Uzbeks = 80%]|publisher=[[The World Factbook]]|work=Central Intelligence Agency (CIA)|accessdate=10 June 2013|archiveurl=https://web.archive.org/web/20190105201620/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/uz.html|archivedate=2019-01-05}}</ref>
| region2    = {{Afganisztán}}
| pop2       = 2 799 726 (2013)
| ref2       = <ref name=CIA-Afghanistan>{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2119.html?countryName=Afghanistan&countryCode=af&regionCode=sas&#af|title=Afghan Population: 31,108,077 (July 2013 est.) [Uzbeks = 9%]|publisher=The World Factbook|work=Central Intelligence Agency (CIA)|accessdate=10 June 2013|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170607234625/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2119.html?countryName=Afghanistan&countryCode=af&regionCode=sas&#af|archivedate=2017-06-07}}</ref>
| region3    = {{Tádzsikisztán}}
| pop3       = 1 210 236 (2013)
| ref3       = <ref name=CIA-Tajikistan>{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ti.html|title=Population: 7,910,041 (July 2013 est.) [Uzbeks = 15.3%]|publisher=The World Factbook|work=Central Intelligence Agency (CIA)|accessdate=10 June 2013|archívurl=https://web.archive.org/web/20010331101740/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ti.html|archívdátum=2001-03-31|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070612213308/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ti.html|archivedate=2007-06-12}}</ref>
| region4    = {{Kirgizisztán}}
| pop4       = 980 000 (2009)
| ref4       = <ref>{{cite web|title=Kyrgyzstan|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kg.html|website=CIA World Factbook|publisher=Central Intelligence Agency|accessdate=28 July 2017|archívurl=https://web.archive.org/web/20151127011116/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kg.html|archívdátum=2015-11-27|archiveurl=https://web.archive.org/web/20151127011116/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kg.html|archivedate=2015-11-27}}</ref>
| region5    = {{Oroszország}}
| pop5       = 499 862
| ref5       = <ref name="Russia Census 2002">{{Cite web |url=http://www.perepis2010.ru/content.html?id=11&docid=10715289081463# |title=Russia Census 2002 |accessdate=2017-09-28 |archiveurl=https://www.webcitation.org/616BvJEEv?url=http://www.perepis2002.ru/content.html?id=11# |archivedate=2011-08-21 }}</ref>
| region6    = {{Kazahsztán}}
| pop6       = 490 000
| ref6       = <ref>{{Cite web |url=http://www.stat.kz/news/Pages/pr_04_02_10.aspx |title=Ethnic groups in Kazakhstan, official estimation 2010-01-01 based on National Census 2009 |accessdate=2017-09-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100208073821/http://www.stat.kz/news/Pages/pr_04_02_10.aspx |archivedate=2010-02-08 }}</ref>
| region7    = {{Szaúd-Arábia}}
| pop7       = 300 000
| ref7       = <ref name="Russia Census 2002"/>
| region8    = {{Türkmenisztán}}
| pop8       = 260 000
| ref8       = <ref>{{cite web|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tx.html#People|title=The World Factbook|publisher=|accessdate=26 April 2016|archívurl=https://web.archive.org/web/20070612214157/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tx.html#People|archívdátum=2007-06-12|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070612214157/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tx.html#People|archivedate=2007-06-12}}</ref>
| region9   = {{Ausztrália}}
| pop9      = 80 000
| ref9     =
| region10    = {{Pakisztán}}
| pop10       = 70 133 (2005)
| ref10       = <ref>Rhoda Margesson (January 26, 2007). [https://fas.org/sgp/crs/row/RL33851.pdf "Afghan Refugees: Current Status and Future Prospects" p.7]. Report RL33851, Congressional Research Service.</ref>
| region11   = {{USA}}
| pop11      = 50 795 (2014)
| ref11      =<ref name="USCB">{{cite web|title=PLACE OF BIRTH FOR THE FOREIGN-BORN POPULATION IN THE UNITED STATES, Universe: Foreign-born population excluding population born at sea, 2014 American Community Survey 5-Year Estimates|url=http://factfinder.census.gov/faces/tableservices/jsf/pages/productview.xhtml?pid=ACS_11_5YR_B05006&prodType=table|publisher=United States Census Bureau|accessdate=11 April 2014|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160913074939/http://factfinder.census.gov/faces/tableservices/jsf/pages/productview.xhtml?pid=ACS_11_5YR_B05006&prodType=table|archivedate=2016-09-13}}</ref>
| region12   = {{Törökország}}
| pop12      = 45 000
| ref12      = <ref>[http://evrenpasakoyu.wordpress.com Evrenpaşa Köyü | Güney Türkistan'dan Anadoluya Urfa Ceylanpınar Özbek Türkleri] {{Wayback|url=http://evrenpasakoyu.wordpress.com/ |date=20190623021104 }}. Evrenpasakoyu.wordpress.com. Retrieved on 2013-07-12.</ref>
| region13   = {{Ukrajna}}
| pop13      = 22 400
| ref13      = <ref>{{Cite web |url=http://www.ukrcensus.gov.ua/eng/results/nationality_population/nationality_1/s5/?botton=cens_db&box=5.1W&k_t=00&p=100&rz=1_1&rz_b=2_1%20&n_page=6# |title=State Statistics Committee of Ukraine: The distribution of the population by nationality and mother tongue |accessdate=2017-09-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081201192304/http://www.ukrcensus.gov.ua/eng/results/nationality_population/nationality_1/s5/?botton=cens_db&box=5.1W&k_t=00&p=100&rz=1_1&rz_b=2_1%20&n_page=6# |archivedate=2008-12-01 }}</ref>
| region14   = {{Kína}}
| pop14      = 14 800
| ref14      = <ref name="China"/>
| region16   = {{Mongólia}}
| pop16      = 560
| ref16      = <ref>Census of Mongolia, slide# 23. http://www.toollogo2010.mn/doc/Main%20results_20110615_to%20EZBH_for%20print.pdf</ref>
| nyelvek            = [[üzbég nyelv]]
| vallások           = [[szunnita iszlám]]
| rokon népcsoportok = [[ujgurok]], egyéb [[török népek]]
| megjegyzés         =
}}
Az '''üzbégek''' (üzbégül ''Oʻzbek'' v. ''Ўзбек'') [[Közép-Ázsia|közép-ázsia]]i [[Török népek|török]] népcsoport, a térség legnagyobb lélekszámú etnikuma. Az üzbégek teszik [[Üzbegisztán]] népességének döntő többségét (kb. 80%-át), de jelentős kisebbséget alkotnak [[Afganisztán]]ban, [[Tádzsikisztán|Tadzsikisztánban]], [[Kirgizisztán]]ban, [[Kazahsztán]]ban, [[Türkmenisztán]]ban, [[Oroszország]]ban és [[Kína|Kínában]] is.<ref name="China">{{cite web|url=http://www.paulnoll.com/China/Minorities/min-Uzbek.html|title=Uzbek Minority – Chinese Nationalities (Ozbek)|publisher=|accessdate=26 April 2016}}</ref> Számottevő üzbég közösség él [[Törökország]]ban, [[Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábiában]] és [[Pakisztán]]ban.
==Megnevezésük eredete==
Az "üzbég" ("özbek") szó eredete vitatott. Az egyik nézet szerint a legendás türk vezér, [[Oguz kagán]] vagy Oguz bég nevéből származik.<ref name="H. Keane, A. Hingston Quiggin p312">A. H. Keane, A. Hingston Quiggin, A. C. Haddon, Man: Past and Present, 312 o., Cambridge University Press, 2011</ref> Mások szerint azt jelenti, hogy "maga ura", szabad ember (''öz''-maga; bég, bej, bek - úr). Egy harmadik nézet szerint az [[Úzok|úz]] vagy oguz nép ura a szó jelentése.<ref>{{cite book|last=MacLeod|first=Calum|title=Uzbekistan: Golden Road to Samarkand|page=31|author2=Bradley Mayhew }}</ref> A 12-13. században a kifejezés már megjelent személynévként. Leghíresebb képviselője az [[Arany Horda]] utolsó nagy kánja, [[Üzbég kán|Üzbég]] (Özbek, 1312-1340). A 14. század végén a Horda keleti részén létrejött egy nomád klánszövetség, amely a kán nevét vette fel, és tagjait is üzbégeknek kezdték nevezni.<ref>С. П. Толстой, Т. А. Жданко, С. М. Абрамзон, Н. А. Кисляков. Народы Средней Азии и Казахстана. — Т. 1. Москва, 1962 — с.126, 128.</ref><ref name="ReferenceA">Мейендорф Е. К., Путешествие из Оренбурга в Бухару. М., Наука. 1975,с.106</ref>
==Származásuk==
Az 5. század előtt a mai Üzbegisztán területén [[Szogdia]] volt található, ahol az [[Iráni nyelvek|iráni nyelvet]] beszélő [[szogdok]] éltek. A térség előbb az [[Óperzsa Birodalom|Óperzsa]], majd a [[Szászánida Birodalom|Szászánida]] Birodalomhoz tartozott. Az 5-6. században a [[Heftaliták|Heftalita Birodalom]], utána a [[Türk Birodalom|Türk Kaganátus]] része volt. A 7-8. században a kínai [[Tang-dinasztia]] kiterjesztette uralmát Közép-Ázsiára, de itteni fennhatósága a 755-ben kezdődő [[An-Lusan felkelés]] miatt véget ért. A 9. században a türk [[Karahánidák|Karahán-dinasztia]] uralkodott [[Transzoxánia]] fölött, és ebben az időben az iráni nyelvű népek korábbi dominanciáját egyre inkább felváltotta a türk többség. A dinasztiához tartozó [[Szatok Bugra kán]] volt az első türk uralkodó, aki felvette az iszlám vallást, és a közép-ázsiai lakosság hamarosan követte példáját. A 12. században az elkínaiasodott [[karakitajok]] hódították meg Transzoxániát, akik kínai típusú kormányzást vezettek be. A 13. században a Karahánok államát megdöntötték a kara-kitajok vazallusai, a türk [[Hvárezmi Birodalom|Hvárezmi-dinasztia]].
A 13. századig a térség népességének jelentékeny hányada (talán többsége is) megmaradt iráni nyelvet beszélőnek; hozzájuk tartoztak a szogdok, baktriaiak, vagy akár a [[szakák|szaka]]-[[masszagéták|masszagéta]] népek leszármazottai. A kisebb lélekszámú, ám domináns helyzetben lévő türkök fokozatosan asszimilálták őket. A letelepedett, városi lakosság körében a térség ''lingua francá''-ja, a [[Perzsa nyelv|perzsa]] vált általánosan elterjedtté.<ref name="Iranica">Richard H. Rowland, Richard N. Frye, C. Edmund Bosworth, Bertold Spuler, Robert D. McChesney, Yuri Bregel, Abbas Amanat, Edward Allworth, Peter B. Golden, Robert D. McChesney, Ian Matley, Ivan M. Steblin-Kamenskij, Gerhard Doerfer, Keith Hitchins, Walter Feldman. ''Central Asia'', in Encyclopaedia Iranica, v., Online Edition, 2007, ([http://www.iranica.com/newsite/articles/v5f2/v5f2a017.html LINK] {{Wayback|url=http://www.iranica.com/newsite/articles/v5f2/v5f2a017.html# |date=20100109191302 }})</ref> A türk asszimilációt drámaian felgyorsította a [[Mongol Birodalom|mongol hódítás]], amely során sok millió lakost (főleg városlakókat) öltek meg vagy szorítottak délebbre, a [[Pamír]] térségébe. A meghódított területen mongol dominanciájú államok jöttek létre, az Ural környékén az [[Arany Horda]], Közép-Ázsia keleti felén a [[Csagatáj Kánság]].
A mai üzbég nyelv a csagatáj nyelv leszármazottja, amely nevét [[Dzsingisz mongol nagykán|Dzsingisz kán]] [[Csagatáj kán|fiáról]] és az általa alapított államról kapta. A csagatáj nyelv a [[Timuridák|Timurida Birodalom]] idején terjedt el, és utána, a mongol eredetű [[Sajbánidák|Sajbanida-dinasztia]] által uralt üzbég kánságok idején is tovább erősödött. A 16. század elején a magukat üzbégnek nevező nomádok kihasználva a Timurida Birodalom összeomlását, jókora területet hajtottak uralmuk alá, és megalapították a [[Buharai Kánság|Buharai]] és a [[Hívai Kánság]]okat. A nomád hódítók között a hagyomány szerint 92 nemzetség, klán érkezett, tőlük származtatják az üzbég népet (a nemzetségek nevei bizonytalanok, összesen 18, egymástól többé-kevésbé eltérő lista ismert róluk). A 18. század elején a Buharai Kánság válsága idején kiszakadt belőle a [[Kokandi Kánság]]. Ezek az önálló államok nagyban hozzájárultak az üzbég etnikum megszilárdulásához és általános elterjedéséhez. Idővel a hvárezmi és taskenti oázisok, valamint a [[Ferganai-medence]] népe is kezdte üzbégnek nevezni magát. 1820-ban a Buharai Emirátus 2,5 millió lakójából 1,5 millió vallotta magát üzbégnek.<ref name="ReferenceA"/> A három üzbég államot a 19. század második felére Oroszország hódította meg.
Genetikai szempontból az üzbégek hűen tükrözik a kereskedelmi és hadi utak kereszteződésében fekvő közép-ázsiai térség változatosságát. Az eredetileg irániak és egyéb indoeurópaiak által lakott régió olyan népvándorlásokat tapasztalt, amelyek alapvetően változtatták meg antropológiai jellegét. A genetikai vizsgálatok tanúsága szerint az üzbégek az irániak és a mongolok keveredéséből származnak.
==Nyelv==
[[Fájl:Uzbek in traditional costume.jpg|bélyegkép|180px|Üzbég férfi 19. századi viseletben]]
Az [[üzbég nyelv]] a [[Török nyelvek|török nyelvcsaládba]] tartozik, az [[ujgur nyelv|ujgurral]] együtt annak karluk csoportjába. 1928-ig a nyelv [[Üzbég ábécé|írásbelisége]] az arab íráson alapult, amelyet 1923-ban megreformáltak, hogy jobban illeszkedjék a nyelv hangtani sajátosságaihoz. 1928-ban [[latin ábécé]]re tértek át, amelyet 1940-ben [[Cirill ábécé|cirill betűkészlet]] váltott fel. Üzbegisztán függetlenné válásával 1992-ben ismét a latin ábécé vált hivatalossá.
==Hagyományos öltözék==
Az üzbég hagyományos öltözék ingből, széles szárú nadrágból és [[kaftán]]ból állt, amelyet övvel vagy kendővel kötöttek meg derékon vagy szabadon hagytak. A férfiak a fejükön [[tübetejka|tübetejkát]] (kis kerek gyapjúsapkát), nemezsapkát, [[turbán]]t vagy prémsapkát; a nők pedig kendőt hordtak. A nők az utcára parandzsát ([[Burka|burkát]]) és lószőrből készített fátylat, csacsvant öltöttek. A lányok és a gyereket még nem szült asszonyok a hajukat számos (akár 40) kis copfba fonták, míg az idősebb nők két hajfonatot hordtak. Lábukra puha talpú csizmát húztak, amit szükség esetén bőrkalucsnival védtek.
==Üzbég konyha==
[[Fájl:Uzbek Manti (bright).jpg|bélyegkép|180px|Manti (darált hússal töltött tészta) és jobbra plov]]
Az üzbég gasztronómia igen változatos, különböző zöldségeket, tejtermékeket, húst alkalmaz. Fontos szerepet játszanak a főleg búzalisztből (esetleg kukoricából vagy egyéb gabonából) sütött lepénykenyérek (obi-non, patir stb.) A főétkezésekhez tésztát, leveseket, rizsből (savlja) vagy hüvelyesekből (maskicsiri) készül kását fogyasztanak, amiket vajjal vagy növényi olajjal, aludttejjel, borssal, paprikával, különböző fűszernövényekkel ([[kapor]], [[petrezselyem]], [[koriander]], [[bazsalikom]]) ízesítenek. A tejtermékek közé tartozik a [[katik]] (sűrű joghurt) a [[kajmak]] (magas zsírtartalmú tejszíntermék), [[tejföl]], [[túró]], [[szuzma]] (egyfajta kefír), pislok, kurt, stb. A húsok közül bárányt, marhát, baromfit fogyasztanak, ritkán lóhúst is. A gyümölcsöket főleg a szőlő, görög- és sárgadinnye, dió és mogyoró képviseli. Italként elsősorban teát fogyasztanak.
A legelterjedtebb üzbég étel a [[plov]], a rizses hús.
==Hagyományos sportok==
*[[Kuras (küzdősport)|kuras]] (török birkózás)
*[[bajge|pojga]] (lóverseny)
*ulak vagy [[buzkasi|kupkari]] (lovas küzdősport egy kecske birtoklásáért)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Források==
* [https://www.amazon.com/dp/0817987320 Allworth, Edward. ''The Modern Uzbeks: From the 14th Century to the Present'', Hoover Institution Press (July 1990).]
* Calum MacLeod, Bradley Mayhew "Uzbekistan. Golden Road to Samarkand" page31.
* [http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/1502189.stm Noble, Ivan. BBC News, ''DNA analysis tracks Silk Road forbears'']
* [http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?artid=419996 Zerjal, Tatiana, et al. ''A Genetic Landscape Reshaped by Recent Events: Y-Chromosomal Insights into Central Asia'', Am. J. Hum. Genet., 71:466–482, 2002.]
*Узбеки // Народы России. Атлас культур и религий. — М.: Дизайн. Информация. Картография, 2010. — 320 с. — {{ISBN|978-5-287-00718-8}}.
*Узбеки // Этноатлас Красноярского края / Совет администрации Красноярского края. Управление общественных связей ; гл. ред. Р. Г. Рафиков ; редкол.: В. П. Кривоногов, Р. Д. Цокаев. — 2-е изд., перераб. и доп. — Красноярск: Платина (PLATINA), 2008. — 224 с. — {{ISBN|978-5-98624-092-3}}.
== Fordítás ==
*{{fordítás|en|Uzbeks|oldid=802402130}}
*{{fordítás|ru|Узбеки|oldid=87695068}}
[[Kategória:Ázsiai népek]]
[[Kategória:Üzbégek]]