Čačvina forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név                 = Čačvina
|helyi név           =
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Split-Dalmácia
|község              = Trilj
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester        =
|jegyző              =
|irányítószám        = 21240
|körzethívószám      = (+385) 21
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 668
|terület             =
|szélességi fok      = 43
|szélességi ívperc   = 36
|szélességi ívmásodperc = 30
|hosszúsági fok      =16
|hosszúsági ívperc   = 48
|hosszúsági ívmásodperc = 0
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            = ww.cacvina.hr
}}
'''Čačvina''' falu [[Horvátország]]ban [[Split-Dalmácia megye|Split-Dalmácia megyében]]. Közigazgatásilag [[Trilj]]hez tartozik.
== Fekvése ==
[[Split]]től légvonalban 31, közúton 50&nbsp;km-re északkeletre, [[Sinj]]től légvonalban 16, közúton 21&nbsp;km-re délkeletre, községközpontjától 9&nbsp;km-re keletre a dalmát Zagora területén, a Sinji mező délkeleti szélén, a Kamešnica-hegység délnyugati lábánál, a [[Cetina (folyó)|Cetina]] bal partján fekszik.
== Története ==
A Csecsveny vára alatti lejtőkön talált kerámia töredékek és a környék halomsírjai tanúsága szerint a terület már az ókorban is lakott volt. A vártól délkeletre fennmaradtak az [[1. század]] közepén épített, [[Salona|Salonát]] Argentariával összekötő római kocsiút maradványai, melynek nyomvonalát egészen a mai utak megépítéséig használták. Az út a Cetina hídja után Sinji mező keleti szélén haladt a mai Vedrine településig, majd Čačvinán, Vrlopoljén, Velićen és Tijaricán át haladt a mai Buško-tó melletti települések felé. Ennek az útnak a mérföldköve került elő [[Velić]] területén egy szántóföldről. Čačvináról származik egy mára elveszett Merkúrnak szentelt oltár is. Gornja Čačvinán egy nagyobb, ismeretlen rendeltetésű ókori épület maradványait találták. A falu feletti várat [[1200]] körül építették a cetinai Triljből a bosznia Livnora vezető átjáró őrzésére. Első írásos említése [[1345]]-ből származik ''„Chechuven”'' alakban. [[1372]]-ben Nelipcsics Iváné, majd [[1426]]-tól királyi vár. [[1435]]-ben a Frangepánok birtoka lett, de [[1436]]-ban már a Tallócziaké. A [[15. század]] közepén átmenetileg Vukcsics István humi herceg szerezte meg, majd újra a Tallócziaké. A török terjeszkedés idején a 15. század második felében a horvát határvédelmi rendszer egyik kulcsfontosságú vára volt. A török a [[16. század]] elején foglalta el és ágyús bástyákat épített hozzá. A vár egészen 1717-ig török kézen maradt. A vár alatti vidék [[1513]]-ban került török uralom alá. [[1686]]-ban Trilj környékével együtt szabadult fel a török uralom alól, de az [[1699]]-es [[karlócai béke]] ismét török kézen hagyta. Közben [[1698]]-ban Hercegovinából és Poljicáról új keresztény lakosság telepedett le. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró [[pozsareváci béke|pozsareváci békét]] követően [[1718]]-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A felszabadulás után a grabi plébániához tartozott. Cupilli érsek 1718. június 16-án látogatta meg a várat és a települést és sem a várban sem a faluban nem talált templomot. Az érsek ekkor úgy rendelkezett, hogy a vár alatti első házat templommá alakítsák át és a Szent Őrzőangyalok tiszteletére szenteljék fel. Ezt követően épült fel a falu új temploma, melyet Szent Vid tiszteletére szenteltek. [[1750]]-ben Bizza érsek vizitációjakor a templom egy náddal fedett épület volt. Valamivel később Cippico érsek már Mindenszentek templomnak nevezi. A velencei uralomnak [[1797]]-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. [[1806]]-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után [[1813]]-ban újra az osztrákoké lett. [[1825]]-ben megalapították az önálló čačvinai plébániát, de ez az állapot nem tartott sokáig. Az 1849-es érseki rendelet ismét a grabi plébániához csatolta, szolgálatát káplán látta volna el. Ennek ellenére a čačvinai plébánia a valóságban továbbra is önálló maradt és élte a saját életét, sőt az itteni plébános közben még a közeli [[Strizirep]] szolgálatát is ellátta. A településnek 1857-ben 124, 1910-ben 302 lakosa volt. [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A [[második világháború]] idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 93 lakosa volt.
== Lakosság ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 124 || 0 || 247 || 267 || 326 || 302 || 0 || 140 || 279 || 298 || 291 || 288 || 260 || 155 || 98 || 93
|-
|}
== Nevezetességei ==
*A település mellett egy 705 méter magas hegyen áll ''Csecsveny'' vára. A vár [[1200]] körül épült, 1372-ben Nelipcsics Iváné, majd 1426-tól királyi vár. Ezután több birtokosa volt. A [[16. század]]ban elfoglalta a török, és csak a [[18. század]]ban szabadult fel. Ezután hadi jelentőségét elvesztve pusztulni hagyták. Tekintélyes romjai a falu felett emelkednek. {{bővebben|Csecsveny vára}}
*A vár alatt áll a [[Mindenszentek]] plébániatemplom.<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-3920 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3920.]</ref> Építési ideje nem ismert, de mindenképpen 1718 után és 1750 előtt építették. 1871-ben a homlokzat elé négy oszlopon nyugvó harangtornyot építettek. Az oszlopok közötti három nagy nyílás szolgál a templom bejáratául. Az oltárkép a  Szentháromságot, a Szűzanyát és a szenteket ábrázolja. 1993-ban a templomot teljesen felújították. Új oltárt, kő padozatot és harangot kapott. A  templomnak négyszögletes apszisa van, hosszúsága 13,50 méter, szélessége 6 méter. A templom területét kőből rakott kerítés övezi.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[https://web.archive.org/web/20160416044203/http://cacvina.hr/O%20Cacvini.html A település weboldala] {{hr}}
*[http://www.smn.hr/vrpolje-cacvina A split-makarskai érsekség honlapja] {{hr}}
== További információk ==
*[http://www.trilj.hr/ Trilj város hivatalos oldala] {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20160713091107/http://www.tz-trilj.hr/ Trilj turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
{{Split-Dalmácia megye}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Cacvina}}
[[Kategória:Split-Dalmácia megye települései]]