Čanjevo forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név                 = Čanjevo
|helyi név            =
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|megye               = Varasd
|község            = Visoko
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester        = Dragutin Mateković
|jegyző              =
|irányítószám        = 42224
|körzethívószám      = +385 042
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          = 71,19
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 286
|terület             =  3,02
|szélességi fok      = 46
|szélességi ívperc   = 06
|szélességi ívmásodperc = 20
|hosszúsági fok      = 16
|hosszúsági ívperc   = 20
|hosszúsági ívmásodperc = 20
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Čanjevo''' (régi magyar neve ''Csányó'') [[falu]] [[Horvátország]]ban [[Varasd megye|Varasd megyében]]. Közigazgatásilag [[Visoko (Horvátország)|Visoko]] községhez tartozik.
== Fekvése ==
[[Varasd]]tól 23 km-re délre, községközpontjától 2 km-re északkeletre a [[Kemléki-hegység]] délnyugati lejtőin fekszik.
== Népessége ==
{{népességdiagram}}
== Története ==
A település valószínűleg a [[13. század]]ban épített azonos nevű vár szolgálófalujaként keletkezett. A [[14. század]]ban a vár uradalmával együtt egy Jakab nevű nemes birtoka volt, majd [[1459]] és [[1517]] között a Spiranchych családé. Csányón [[1495]]-ben és [[1500]]-ban 12, illetve 11 adózó háztartást tartottak nyilván. [[1507]], Spiranchich György halála után a lakosság száma is visszaesett és a 16. században egyszer sem lépte túl az ötöt az aktív háztartások száma. Miután Spiranchich György özvegye Klára asszony is elhalálozott, 1517-ben a vár és az uradalom az 1610-es évekig a Praschóczy család tulajdona volt. A Praschóczyak már a [[15. század]] végén az akkori Körös vármegye egyik leghatalmasabb urai voltak, akik a megye nyugati része felett szinte korlátlan hatalommal rendelkeztek. Praschóczy György, majd Praschóczy István a vármegye táblabírái voltak, hatalmuk és birtokaik egyre növekedtek.
A [[16. század]] közepére a török hódítók egyre gyakrabban törtek be Szlavónia nyugati vidékeire. [[1552]]-ben [[Máriasócszentgyörgy|Maruševec]] mellett a [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] bán vezette horvát hadaknak kellett visszaverni Ulama bég támadását. Ezután Csányó is a végvári rendszer része lett, melynek falait és őrségét megerősítették. [[1557]]-ben a horvát szábor zágrábi ülésén a várat ''("Chyano in Crisiensis")'' külön is megemlítik mint Praschóczy István birtokát, majd Bécsben is felmerül a neve a védelmi rendszerrel kapcsolatban németesen ''"Tschemia"'' alakban. [[1563]]-ban Ferdinánd király küld ki egy bizottságot, hogy jelentést tegyen a végvári védelmi vonal állapotáról és utalás történik Humnál és Csányónál két előretolt fa őrtoronyról. Az állandó török fenyegetés hatására 16. század végére a faluban már csak 2-3 adózó portát számláltak. [[1598]]-ban a várat ''"castrum Chanyo"'' alakban említik. A [[17. század]]ra a vár elveszítette korábbi jelentőségét. [[1608]]-ban a falut is már csak helyi nemesek birtokaként említik. A csányói uradalom 1677 és 1687 között Jellasics Ferenc és Ivánovich Ferenc közötti örökségi per tárgya is volt, melyet végül Jellasics Ferenc nyert meg miután sikerrel bizonyította örökösödési jogát. [[1745]]-től a csányói birtok tulajdonosai egy kis időre, Skerletz Zsigmond fiai lettek, akik a horvát szábor határozata szerint, gyámjukkal, Mijo Husaniccal osztozkodtak rajta. [[1848]]-ban az uradalom Pásztory Károly és Zdenchai Eduard tulajdona volt. [[1905]]-ben pedig Weiss Mózes és Miklós családja voltak a birtokosok.
A falunak [[1857]]-ben 199, [[1910]]-ben 340 lakosa volt. [[1920]]-ig [[Varasd vármegye]] Novi Marofi járásához tartozott. [[2001]]-ben a falunak 72 háztartása és 215 lakosa volt.
== Nevezetességei ==
*[[Csányó vára|Csányó várának maradványai]] a falu központjától keletre emelkedő 320 méter magas Ribelj-domb tetején találhatók. A romok központi része egy 30-15 méter nagyságú területet foglal el a dombtető közepén. Legmagasabb déli részén az őrtorony maradványai, míg az út az északi oldalon vezetett fel. A nyugati oldalon a várfal mintegy 15 méter hossza áll még, vastagsága 1,7-től 2 méterig terjed, legmagasabb részén eléri az 5 métert. A központi résztől északra egy árokszerű mélyedéssel elválasztva szintén láthatók kisebb falmaradványok. A feltárás során középkori cserép és tégla maradványok kerültek itt elő. A várdomb déli részén kőbánya működött. Az 1998-as állapotfelmérés megállapította, hogy a termelés során alkalmazott robbantások a várfalakban súlyos károkat okoztak, egyes helyeken a felszíni részek teljesen megsemmisültek. Ezért a bánya további terjeszkedését leállították.
*A csányói nemesi kúriát [[1776]]-ban a Zdenchai család építtette, valószínűleg egy régebbi udvarház maradványain. Később, [[1873]]-ban Ditrich Mervelt és Hahnstein báró vásárolta meg. Földszinti és emeleti homlokzatán is öt ablak található. Körülötte középkori erődítések, sáncok nyomai, közöttük egy középkori kulcs alakú lőrés láthatók. A kúriát később gazdasági célokból átalakították. Az eredeti kőportál helyén ma egy betonból épített bejárat áll.
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.visoko.hr/ Visoko község hivatalos oldala]
*[https://web.archive.org/web/20100126030533/http://www.os-visoko.skole.hr/skola/povijest Az alapiskola honlapja]
*[https://web.archive.org/web/20160305010342/http://jupiter.elte.hu/aaacikkek2/045kemlek.htm A Kemléki-hegység várai]
*[https://web.archive.org/web/20090104224957/http://www.praskocijeve-haramije.hr/povijest_en.html Janja Sekula: Csányó vára a 15. – 17. században]
==Jegyzetek==
<references/>
{{Varasd megye}}
{{DEFAULTSORT:Canjevo}}
[[Kategória:Varasd megye települései]]