Őr-hegy forrásának megtekintése

{{Hegy infobox
 | név                 = Őr-hegy
 | helyi név           =
 | kép                 = Őr-hegy Szabadságliget megállóhely felől 1.jpg
 | képméret            =
 | képaláírás          = Az Őr-hegy [[Szabadságliget megállóhely]] felől
 | magasság            = 339
 | hely                = {{Magyarország}},<br>[[Pilisvörösvár]]
 | hegység             = [[Pilis (hegység)|Pilis]]
 | relatív magasság    =
 | legmagasabb pont    =
 | típus               =
 | terület             =
 | hegység hossza      =
 | hegység szélessége  =
 | kor                 =
 | utolsó kitörés      =
 | első megmászás      =
 | legkönnyebb útvonal =
 | szélesség           = É
 | szélességi fok      = 47
 | szélességi ívperc   = 37
 | szélességi ívmásodperc = 24.5
 | hosszúság           = K
 | hosszúsági fok      = 18
 | hosszúsági ívperc   = 52
 | hosszúsági ívmásodperc = 56.2
 | pozíciós térkép = Pilisvörösvár-Csobánka
 | pozíciós térkép2    = Magyarország
 | szöveg pozíciója    =
 | térkép              =
 | térképméret         =
 | térképaláírás       =
}}
Az '''Őr-hegy''' a [[Pilis (hegység)|Pilis]] déli részének egyik magaslata [[Pilisvörösvár]] közigazgatási területén. [[Dolomit]] alapkőzete kiváló alapanyaga a legkülönfélébb nemesvakolatoknak, ami miatt azt évtizedek óta bányásszák. Csúcsáról szép kilátás nyílik a Pilis hegyvonulataira és a [[Solymári-völgy]]re.
== Leírása ==
Az Őr-hegy jellegzetes kétcsúcsú hegy, Pilisvörösvár látképének meghatározó tájképeleme; mindkét csúcsa körkúp alakú, közel azonos lejtésviszonyokkal. Nagy részét ma [[erdeifenyő|erdei-]] és [[feketefenyő]] borítja.
Alapkőzete túlnyomórészt [[triász]] kori laza szemcsés, porló [[dolomit]], dolomitmurva, amit helyenként a karsztmélyedésekbe bemosódott [[kréta (időszak)|kréta]] kori [[bauxit]]os [[agyag]] tarkít; néhol előfordul továbbá tűzálló fehér agyag is.
== Nevének eredete ==
Neve az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idejéből származik, abban az időben ugyanis egy nagy farönköt ástak le a hegy tetején, amit bekentek szurokkal, abból a célból, hogy ha valamilyen irányból ellenség közeledne, akkor a farönk meggyújtásával, a várhatóan igen messzire ellátszó tűz révén tudatni lehessen a veszélyhelyzet tényét a környéken és a Budán tartózkodó honvédegységekkel. (Erre végül nem került sor.) A hegy neve korábban Strázsa-hegy néven is használatban volt, illetve nevezik Kerek-hegynek is, valamint olyan korabeli térkép is fennmaradt, amelyen (feltehetőleg tévedésből) Öreg-hegy néven szerepel.<ref>http://narrowgauge.hu/keret/showpic.php?kod=8523</ref>
== Gazdasági hasznosítása ==
A környéken élők már régen felismerték, hogy az Őr-hegy igen tiszta, porló dolomitja jól használható építőanyag, ezért azt a hegytömb nyugati felében és a nyugatról szomszédos [[Zajnát-hegyek]] keleti részén régóta intenzíven bányásszák, elsősorban nemesvakolatok készítése céljából. Minderről már messziről árulkodik a nagy kiterjedésű, összesen mintegy húsz hektárra kiterjedő, észak-déli irányban közel másfél kilométeres kiterjedésű bányagödör, és az ahhoz kapcsolódó, 1978-ban megnyitott, ugyancsak több hektáros alapterületen elhelyezkedő nemesvakolat-gyártó üzem építményeinek látványa.
[[File:Pilisvörösvár, a dolomitvasút nagyvasúti alagútja helyén épült vasúti híd.jpg|left|thumb|A [[Pilisvörösvári dolomitvasút|dolomitvasút]] nagyvasúti alagútja helyén épült vasúti híd]]
Az [[1970-es évek|1970]]-[[1980-as évek]]ben saját [[Pilisvörösvári dolomitvasút|kisvasút]]ja is üzemelt a bányának – amit akkor a Vegyesásvány-bányászati Vállalat (köznyelvi használatban az Ásványbánya) üzemeltetett –, a szerelvények a [[Pilisvörösvár vasútállomás|pilisvörösvári vasútállomásra]] szállították a kitermelt nyersanyagot, illetve a vállalat által értékesíteni szánt félkész- vagy késztermékeket. [[1982]] körül, miután a közúti fuvarozás egyre inkább teret nyert a vasúti szállítással szemben, a vonalat megszüntették, a vágányok nagy részét elbontották (bár az üzemi területen néhány sín- és váltó még a 2000-es évek elején is felfedezhető volt).<ref>{{hiv-web |url=http://narrowgauge.hu/showgallery.php?a=1785&i=9633 |cím=Pilisvörösvár - dolomitvasút/ A vasút emlékei |elérés=2016-08-14}}</ref> Nyomvonala ma már inkább csak sejthető; felismerhető még továbbá az a pont, ahol a [[Budapest–Esztergom-vasútvonal]] keresztezte az iparvágányt [bár az egykori alagút helyén azóta vasúti híd épült], illetve azonosítható még az a műtárgy is, amelyen keresztül a dolomitvasút áthaladt a [[10-es főút (Magyarország)|10-es út]] alatt.
A nemesvakolat-üzem már 1978-ban Terranova néven kezdte meg működését, mint Magyarország első, kifejezetten vakolatgyártásra szakosodott gyárüzeme;<ref>{{hiv-web |url=http://www.weber-terranova.hu/hirek/rolunk/saint-gobain-magyarorszagrol.html |cím=[[Saint-Gobain]] Magyarországról |elérés=2016-08-14}}</ref> elnevezése később Weber-Terranova formára módosult. A korábbi márkanevek fenntartása mellett az üzemeltető a 2000-es évek elejétől a [[Saint-Gobain]] Weber Terranova Kft. lett, amely cég, két másik hazai, építőanyag-ipari vállalattal való egyesülését követően a [[Saint-Gobain]] Construction Products Hungary Kft. nevet vette fel.
== Természetvédelem ==
Az Őr-hegy eredeti növényvilága valószínűleg a környékre jellemző mészkedvelő tölgyes volt, melynek fáit a 18. századtól kezdődően nagyrészt letermelték, a fátlanná vált területeket pedig legeltetéssel hasznosították, így több más, közeli magaslathoz hasonlóan itt is erodált kopárok jöttek létre. Ezek [[kopárfásítás|újrafásítása]] az 1920-as években indult meg, főleg [[feketefenyő]]vel, így az Őr-hegyen is fenyvesek, a fával be nem ültethető, extrém domborzatú területrészeken pedig másodlagosan dolomit sziklagyepek jöttek létre, a térség élőhelyeinek aljnövényzetében amúgy is megtalálható, mészkedvelő növényfajokból. A sziklagyepek több jellemző faja kimutatható a területen, így például a [[lappangó sás]] ''(Carex humilis)'', a [[deres csenkesz]] ''(Festuca pallens)'', a [[magyar rozsnok]] ''(Bromus pannonicus)'', a [[sziklai perje]] ''(Poa badensis)'', a [[korongpár]] ''(Biscutella laevigata)'', a [[kövér daravirág]] ''(Draba lasiocarpa)'', a [[henye boroszlán]] ''(Daphne cneorum)'', az [[árlevelű len]] ''(Linum tenuifolium)'', a [[sárga kövirózsa]] ''(Sempervivum globiferum subsp. hirtum)'', a fokozottan védett [[magyar gurgolya]] ''(Seseli leucospermum)'' és a [[Szent István-szegfű]] ''(Dianthus plumarius ssp.regis-stephani)''. 2001-ben egy, a hegytömb lábainál fekvő dolomitgyepen megtalálták a [[homoki szalmagyopár]] ''(Helichrysum arenarium)'' egy kisebb állományát is.<ref>[http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol62_p403-407.pdf Bőhm Éva Irén: Helichrysum arenarium (L.) Moench. újrafelfedezése Pilisvörösváron]</ref>
Kisebb egyedszámban előfordul a [[bunkós hagyma]] ''(Allium sphaerocephalon)'', a [[sárga koronafürt]] ''(Coronilla coronata)'', a [[kisfészkű hangyabogáncs]] ''(Jurinea mollis ssp. dolomitica)'', a [[borzas vértő]] ''(Onosma visianii)'', az [[ezüstaszott]] ''(Paronychia cephalotes)'', a [[leánykökörcsin]] ''(Pulsatilla grandis)'', a [[selymes boglárka]] ''(Ranunculus illyricus)'', a [[hegyi árvalányhaj]] ''(Stipa pennata)'', a [[kékes borkóró]] ''(Thalictrum minus ssp. pseudominus)'', a [[tarka imola]] ''(Centaurea triumfetti ssp. aligera)'', a [[gombos varjúköröm]] ''(Phyteuma orbiculare)'', a [[nagy pacsirtafű]] ''(Polygala major)'' és a [[tarka kosbor]] ''(Orchis tridentata)'' is.
Arra, hogy a hegy oldalainak eredeti vegetációját [[karsztbokorerdő]]k, mészkedvelő tölgyesek alkothatták, utal az is, hogy a fenyvesek között ma is felbukkan néhány, e társulásokra jellemző faj is, olykor jelentős egyedszámban. Kimutatták itt a védett [[budai berkenye]] ''(Sorbus semiincisa)'' előfordulását, figyelemre érdemes továbbá a [[sárga cserszömörce]] ''(Cotinus coggygria)'' előfordulása is, amely több helyen jókora sarjtelepet alkot. A gyepszinten is megjelenik a karsztbokorerdők néhány jellemző faja, mint a [[bajuszoskásafű]] ''(Piptatherum virescens)'', az ''erdei szálkaperje'', a védett [[turbánliliom]] ''(Lilium martagon)'', a [[madárfészek kosbor]] ''(Neottia nidus-avis)'', a [[fehér sarkvirág]] ''(Platanthera bifolia)'' és a [[fehér madársisak]] ''(Cephalanthera damasonium)''.<ref>{{hiv-web |url=http://pilisvorosvar.hu/turista/latnivalok/ |cím=Pilisvörösvár város látnivalói |elérés=2016-08-14 |archívurl=https://web.archive.org/web/20160723033217/http://pilisvorosvar.hu/turista/latnivalok/ |archívdátum=2016-07-23 }}</ref>
== Turizmus ==
A [[Budapest]]hez való közelsége és jó megközelíthetősége okán – hiszen a hegy lába könnyű sétával elérhető a [[Pilisvörösvár vasútállomás|pilisvörösvári vasútállomás]] és a [[Szabadságliget megállóhely|szabadságligeti megállóhely]] felől is –, valamint a közelében található egyéb turisztikai vonzerők ([[Zajnát-hegyek]], [[Kopár Csárda]], [[Iluska-forrás]], [[Klotild-barlang]]) miatt kedvelt kirándulóhely. Népszerűségét növeli a fő csúcs közeléből és az oda felvezető ösvényről kínálkozó panoráma is. Jelzett turistaút nem vezet a csúcsra – a legközelebb a sárga jelzés halad el hozzá, amely északról harántolja a magaslatot –, de annak megközelítése így sem komplikált.
== Galéria ==
<gallery class="center">
Kép:Őr-hegy a róla elnevezett utca vasúti hídja felől.jpg|Az Őr-hegy a róla elnevezett utca vasúti hídja felől
Kép:Őr-hegy, előtérben egy Desiroval.jpg|Az Őr-hegy [[Szabadságliget megállóhely]] felől, előtérben egy Desiro motorvonattal
Kép:Őr-hegy Szabadságliget megállóhely felől.jpg|Az Őr-hegy Szabadságliget megállóhely nyugati vége felől
</gallery>
== Források ==
* [http://geomania.hu/lelohely.php?lelohely=423 Nagy Mónika: Weber-Terranova dolomit-kőfejtő és környéke, Pilisvörösvár, Pilis és Budai-hegység. Geomania.hu; hozzáférés: 2016. augusztus 14.]
* http://karpatutak3.blogspot.hu/2016/07/a-pilisvorosvari-dolomitbanya-es-az-or.html
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{Pilis}}
{{Az Országos Kéktúra 16. szakasza}}
{{portál|földrajz}}
[[Kategória:A Pilis hegyei]]
[[Kategória:Pilisvörösvár]]