Őrség forrásának megtekintése

{{azonosíthatatlan források}}
{{hely infobox
| pozíciós térkép = Magyarország
}}
{{Egyért2|a tájegységről|Fegyveres biztonsági őrség}}
[[Fájl:Lakóház (12934. számú műemlék) 2.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A [[Népi műemlékegyüttes (Szalafő-Pityerszer)|pityerszer]]i [[Szabadtéri néprajzi múzeum|skanzen]] egyik lakóépülete, 12934. számú műemlék]]
Az '''Őrség''' zömében [[Dunántúl|Nyugat-Magyarországon]], kisebb részben a szlovéniai [[Muravidék]]en található történeti és [[néprajz]]i tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére. A vidéket gyakran összetévesztik a [[Vendvidék]]kel, az ottani [[szlovének|szlovén]] településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind [[etnikum|etnikailag]] nagyon különbözőek.
== Földrajzi helyzete ==
Természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális látnivalókban gazdag tájegysége [[Magyarország|hazánknak]]. [[Vas vármegye]] délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.
=== Domborzata ===
A földrajzi, illetve növényföldrajzi Őrség ([[Vasi-Hegyhát]]) határai nem azonosak a történelmi-néprajzi tájegység határával.
Erre a területre a hosszú, széles, lapos, alacsony, É–D-i tengelyű vízválasztó dombhátak jellemzőek, közöttük bővizű patakokkal, amelyek a tájegység északi részén a [[Rába|Rábába]], déli részén a [[Zala (folyó)|Zalába]] ömlenek. Az egyetlen viszonylag nagy, összefüggő kiemelt terület a [[Nádasd-Szőcei-fennsík]]. A terület dél és nyugat (az [[Alpok]]) felé is emelkedik egy kissé; legalacsonyabb pontja [[Pankasz]] közelében, a Zala völgyében 194&nbsp;m.
== Földtan, talajtan ==
A dombok anyagát az [[Alpok]]ban eredő, kisebb-nagyobb vízfolyások rakták le a földtörténet [[neogén]] időszakában. A dombhátakat az úgynevezett Rábán túli kavicstakaró védte meg a lepusztulástól, ám ahol az [[erózió (geológia)|erózió]]nak sikerült a kavicsleplet átvágni, a völgyek mélyen bevágódtak az alatta rétegződő finomszemű ártéri üledékekbe.
A völgytalpakon [[holocén]] [[öntéstalaj]]ok alakultak ki; a dombokon a rosszul művelhető [[pszeudoglejes barna erdőtalaj]] az uralkodó.
== Éghajlata ==
Jellemzőbb rá az enyhébb nyár. Csapadékos, viszonylag hűvös, dealpin jellegű. Az [[Alpok]]hoz közeledve nő a páratartalom és csökken a középhőmérséklet, válik egyenletesebbé a csapadék eloszlása, ritkulnak a késő tavaszi és kora őszi fagyos napok. Az évi középhőmérséklet 9–10&nbsp;°C; a hőingás kicsi, a napsütéses órák száma ugyancsak viszonylag kicsi. Az évi csapadékmennyiség 800–850&nbsp;mm, és ennek nagyobbik része a vegetációs időszakban hullik le, gyakran heves zivatarokból. Emiatt a dombok lábánál a vízzáró agyagrétegek tetején sok forrás bukkan elő; a lapos völgytalpakon pedig gyakoriak a pangó vizek.
== Növényzete ==
Az Őrség és a [[Alsó-Rába-völgy|Rába-völgy]] a [[Praenoricum flóravidék|nyugat-dunántúli flóravidék]] [[Castriferreicum flórajárás]]ába tartozik. Nyugaton a [[Noricum flóravidék|kelet-alpi flóravidék]] [[Stiriacum flórajárás|stájer flórajárás]]ával, keleten a [[Praenoricum flóravidék]] [[Petovicum flórajárás|göcseji flórajárás]]ával határos. A terület növényföldrajzi beosztása alapvetően [[Pócs Tamás (botanikus)|Pócs Tamás]] munkásságának eredménye; a további kutatók közül kiemelendő [[Gáyer Gyula]], [[Jávorka Sándor]], [[Zsohár Gyula]] és [[Horvát Adolf Olivér]].
A [[patak (vízfolyás)|patakok]] mentén [[égerliget]]ek, szórványosan [[égerláp]]ok fordulnak elő, helyet adva a [[Európai struccpáfrány|struccpáfránynak]], az [[európai zergeboglár]]nak, különféle [[mohák|moha]]fajoknak, a [[kereklevelű harmatfű]]nek, a [[tőzegeper]]nek, a [[Vidrafűfélék|vidrafűnek]] és még számos védett növénynek.
A láprétek növényei:
* [[réti kakukktorma]]
* [[mocsári gólyahír]]
* [[kék perje]]
* [[sárga sásliliom]] (sárgaliliom)
* [[csillagos nárcisz]]
* [[szibériai nőszirom]]
* [[kígyógyökerű keserűfű]]
* [[kenyérbél cickafark]]
* [[kornistárnics]]
A [[19. század|19]]/[[20. század]] fordulóján az Őrség uralkodó [[erdőtársulás]]a a [[Bükkösök|bükkös]] volt.
A [[lomberdő]]k és [[tűlevelű erdő|fenyvesek]], a [[kaszáló]]k és a [[láprét]]ek, a patakvölgyek és a vizes élőhelyek gazdag állatvilágnak adnak otthont.
== Állatvilága ==
Az Őrség a [[közép-dunai faunakerület]] [[kisalföldi faunajárás]]ához tartozik.
A [[Rába|Rábában]], a [[Zala (folyó)|Zalában]] és a mellékpatakokban mintegy 30 halfaj él. A sebes [[pisztráng]], a [[sujtásos küsz]] ''(Alburnus bipunctatus)'', és egyedülálló ritkaságként a [[dunai ingola]]. Egyes patakok tiszta vizében elterjedt a [[folyami rák]]. A területen igen sok a [[kétéltűek|kétéltű]]. Él itt:
* [[sárgahasú unka]]
* [[gyepi béka]]
* [[alpesi gőte]]
Az ugyancsak védett [[hüllők]] közül megtalálható:
* [[vízisikló]]
* [[erdei sikló]]
* [[rézsikló]]
* [[lábatlan gyík]]
A [[rovarok]] közül a [[szitakötők]] nemzetközi védelem alatt állnak.
Az [[Verébalakúak|énekes madarak]] közül figyelmet érdemel a [[sárgafejű királyka|sárgafejű]] és a [[tüzesfejű királyka]], a [[keresztcsőrű]], a [[süvöltő]], a [[csíz (madár)|csíz]] és az [[erdei szürkebegy]]. A ragadozó madarak közül a [[darázsölyv]] a legjelentősebb. A templomtornyokban fészkel a fokozottan védett [[gyöngybagoly]]. A kisemlősök közül gyakori a [[csalitjáró pocok]] és a [[pirókegér]]. Az alkonyi órákban találkozhatunk [[menyét]]tel, [[hermelin]]nel [[nyest]]tel, [[nyuszt]]tal és keleti [[sünfélék|sünnel]] is.
A vidék egyetlen, fokozottan védett emlőse a [[európai vidra|vidra]] ''(Lutra lutra)''. Él itt néhány [[borz]] ''(Meles meles)'' is. A [[vaddisznó]], az [[Európai őz|őz]], a [[szarvas (állat)|szarvas]] és a [[róka]] általánosan elterjedt.
== Története ==
[[Fájl:Fazekas-kemence.jpg|bélyegkép|balra|120px|Kiégetetlen agyagok a fazekas kemencében]]
Története azzal kezdődik, hogy a [[honfoglalás|honfoglaló]] [[magyarok]] a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve: Őrség. Az [[Árpád-kor|Árpádok korában]] az ismétlődő [[németek|német]] betörések miatt a nyugati határvidéken különösen fontos volt a határőrizet. A határvédelem részeként a lakott központi területet széles biztonsági zóna övezte, amit [[Határőrség Magyarországon|gyepű]] előtti térségnek neveztek. A legkülső gyepűvonal [[Muraszombat]] (ma: [[Szlovénia]]) és [[Bad Radkersburg|Regede]] (ma: [[Bad Radkersburg]] ([[Ausztria]]) között húzódott. Az őrzők feladata volt a határőrizet mellett a [[gyepvasérc|vasérclelőhelyek]] és a só őrzése, a ló- és marhakereskedelem biztosítása, és a határmenti eseményekről is értesíteniük kellett a királyt (Szinetár et al.).
A szelíden hullámzó [[domb]]vidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki. A néhány házból álló dombtetői településrészek a „szerek” , amelyek laza együttese alkotta az egyes településeket. Az itt élő emberek évszázadok alatt alakították ki, a táj mozaikos képét, apró [[parcella|parcellás]] gazdálkodásukkal, a tájba simuló épületeikkel. Megőrizve a [[természet]]et és fenntartva  annak változatosságát. Hagyományos építőanyaguk a [[fa (anyag)|fa]]. A boronaházas építésű házak a [[19. század]]ban  váltották fel az [[oszlop]]okon nyugvó, kiugró [[tornác]]cal ellátott úgynevezett kódisállásos házak. A legszebbek [[Szalafő]]n és [[Pankasz]]on láthatók.
[[1286]]-ban [[IV. László magyar király|IV. László]] nemesi kiváltságokat adott az őröknek nemzetségi és adományozó levéllel. A 18 őrségi falu vezetője volt a közigazgatásért és igazságszolgáltatásért felelős ''őrnagy'', aki ezeket a teendőit a 12 ''esküdt'' segítségével a határőrszervezet felbomlása után is ellátta.
Az Őrség stratégiai szerepe jelentősen csökkent az [[Árpád-kor]] végén, a határvárak kiépítésével. [[1392]]-ben [[Zsigmond magyar király|a király]] gyakorlatilag elvette határőrök különleges szabadságjogait, és 1393-ban az Őrséget királyi adományként, örök birtoklásra a [[Sárai család]]nak adta. 1461-ben az [[Újlaki család|Újlaki]], [[1524]]-ben pedig a [[Batthyány család]] tulajdonába került a terület és a szabadságjogokat már nem vették figyelembe. Bár e jogokat „papíron” [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]], majd [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] is megerősítette (Szinetár et al.), a földbirtokosok katonai szolgáltatásra, adóra és [[robot (feudalizmus)|robotra]] kötelezték az itt élőket. A 16. és 17. századokban a hazai [[adó]]kon kívül a [[Oszmán Birodalom|török]]nek   is [[robot (feudalizmus)|robottal]] tartozott. A korábbi szabadabb státusz maradékaként, külön őrnagy állhatott a németújvári uradalom szervezetében, aki [[bíró (igazságszolgáltatás)|bíró]]i  és [[adóbeszedés]]i jogokkal bírt.
A [[protestantizmus]] a 16. századtól terjedt. E kor jellegzetes emlékei a [[harangláb (építmény)|haranglábak]]; közülük a legrégebbi a [[pankasz]]i, amit [[1755]]-ben építettek. A [[harang]]ot védő sisakot [[Fazsindely|zsindellyel]] fedték, a szoknyát pedig [[zsúp]]pal.
1600 ([[Nagykanizsa]] eleste) után a térség majd' kilencven évre [[Oszmán Birodalom|török uralom]] alá került. Visszahódítása után a [[Batthyány család]] a hadi kötelezettségek mellett teljes jobbágyszolgáltatást követelt meg az elszegényedett és megfogyatkozott lakosságtól.
A [[reformáció]] és az [[ellenreformáció]] idején a templomok többször gazdát cseréltek. [[Bajánsenye]] központjában [[1819]]-ben épült az a templom, amelynek falán [[Nemesnépi Zakál György]], az önálló egyházközség megteremtője, a térség első tudományos leírója emléktáblát kapott. Külön kiállítótermet kapott [[Pálóczi Horváth Ádám]] az „Őrség jótevője”. A [[trianoni békeszerződés]] az Őrséget kettévágta. Az érintettek közül egyedül a [[Kercaszomor|szomoróc]]iak mertek lázadni a békediktátum ellen. Az összetartozó  [[néprajz]]i és tájtörténeti  értékeit - a jelentőségét lassan elvesztő - [[országhatár|határ]] mindkét oldalán egyaránt jelen van.
Az „őrségi agyag” megmunkálói az egykori [[Fazekasság|fazekas]]ok voltak. Munkáikat a [[magyarszombatfa]]i Fazekasház, a veleméri Sindümúzeum és az őriszentpéteri Szikszai Edit gyűjtemény őrzi. Legnevesebb utódaik ma is [[Magyarszombatfa]] és Gödörháza környékén élnek.
== Építészete, települései ==
[[Fájl:Szalafő Pityerszer.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Őrségi skanzen Pityerszeren.]]
A [[honfoglalás]] után Vér-Bulcsú telepített ide gyepűőrzőket és a későbbi századokban is megmaradtak a [[határőr]]vidék lakosságának kiváltságai. Az őrségi falvak füzéresen helyezkednek el. Egy-egy kisebb házcsoport lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódik következőhöz. A [[szeres település]]szerkezet jellemző; az elszigeteltség, rossz megközelíthetőség segítette a védelmet. Egy-egy szer csak néhány házból, ezek gazdasági épületeiből és udvaraiból áll, jellemzően a dombtetőkön, erdőirtásokban. Neveiket eredetileg az ott élő családokról (pl. Baksaszer, Siskaszer), földrajzi helyzetükről (Keleti szer, Felsőszer), ritkábban valamilyen egyéb jellegzetességről (Templomszer) kapták. A kisebb községek 2–4, a nagyobbak 6–8 szerből álltak.
A házak hagyományos építőanyaga a 19. század közepéig a fa maradt. A házakat egymásra fektetett gerendákból építették úgy, hogy azokat a sarkokban keresztvéges vagy fecskefarkú [[csapolás]]sal illesztették egymáshoz. Ezeket a [[boronafal]]ú házakat kívül-belül szalma[[törek]]es sárral tapasztották, majd meszelték, illetve alul csak bekenték agyaggal vagy kormozott mésszel. A [[tető]]t [[zsúp]]pal (rozsszalmával) fedték. A házakat kisebb-nagyobb, úgynevezett belsőségi telkek vették körül, az elszórtan álló házak közé kiterjedt gyümölcsösöket ültettek, illetve réteket kaszáltak.
A hagyományos népi faépítészet legszebb példáit a [[Szalafő]]höz tartozó [[Pityerszeri Falumúzeum]]ban mutatják be. A 19. század közepe felé kezdték el tömegesen beépíteni a helyben található, jó minőségű agyagból égetett [[tégla (építőanyag)|téglákat]], a tetők fedésére pedig a cserepet. A téglaházak jellemző építészeti eleme a kiugró rövid előtornác, az ún. '''kódisállás''', ahol a vándorok, „kódisok” húzódhattak meg éjszakára vagy az eső elől.
A helyiségeket (szoba, konyha, kamra, ólak) eleinte egy vonalban helyezték el. A társasági élet központja a konyha volt – kezdetben [[füstöskonyha]] [[Kemence (építmény)|kemencével]] és [[főzőpadka|főzőpadkával]]. A füst csökkentésére alakították ki a [[mászókémény]]es [[tűzhelykombinát]]okat, amiket gyakran összekapcsoltak az ennek eredményeként úgyszintén a konyhából fűtött, szobai [[cserépkályha|cserépkályhákkal]].
Az L alaprajzú, ún. „'''hajlított ház'''”akban a gazdasági épületszárnyat ([[kamra]], [[istálló]], [[Csűr|pajta]]) a lakóépület végében, arra merőlegesen helyezték el. A legjellemzőbb háztípus az ún. „'''kerített ház'''”, ahol az udvart a lakó- és a gazdasági épületek U alakzata fogja közre, a negyedik oldalt pedig kerítés zárja le. Ez nem magyar sajátosság, északabbra az osztrákoknál is megtalálható.
A porták legszembetűnőbb épületei a nagy, külön álló szénatároló pajták, köztük a falazott téglapilléreken álló, deszkázott falú '''lábaspajták'''. Az önálló kamraépület neve '''kástu'''.
A [[magyarország]]i őrségi falvak a következők:
[[Bajánsenye]], [[Felsőjánosfa]], [[Felsőmarác]], [[Hegyhátszentjakab]], [[Ispánk]], [[Ivánc]], [[Kercaszomor]], [[Kerkáskápolna]], [[Kisrákos]], [[Kondorfa]], [[Magyarszombatfa]], [[Nagyrákos]], [[Nemesnép]], [[Őrimagyarósd]], [[Őriszentpéter]], [[Pankasz]], [[Szaknyér]], [[Szalafő]], [[Szatta]],  [[Szőce]], [[Velemér]], [[Viszák]].
[[Szlovénia|Szlovéniában]] található őrségi magyar települések északról délre:
[[Őrihodos]], [[Kapornak]], [[Domonkosfalva]], [[Szerdahely (Szlovénia)|Szerdahely]], [[Pártosfalva]], [[Kisfalu]], [[Csekefalva (Szlovénia)|Csekefalva]] és [[Szentlászló (Szlovénia)|Szentlászló]].
== Hagyományos gazdálkodása ==
A gyenge földek miatt a mezőgazdaságban hagyományosan a legeltetésre alapozott [[szarvasmarha]]-tenyésztés volt a meghatározó; a szántóföldi növénytermesztés jelentősége alárendelt. Almozásra az erdei avart használták.
Jelentős szerepet kapott továbbá a [[szálaló erdő|szálaló]] művelésre alapozott erdőgazdálkodás.
A szántók termőképességét a belsőségi telkeken rendszeres trágyázással, a szerek körüli gyűrűkben égetéses-irtásos módszerrel próbálták megőrizni. Ennek első szakaszában csökkenő hozamú földeket parlagoltatták, illetve legelőnek vagy kaszálónak használták, miközben hagyták azt lassan [[szukcesszió|visszaerdősülni]]. Tíz–tizenöt év elteltével kiirtották a friss erdőt, és a fákat a helyszínen felégették, hogy hamujukkal trágyázzák a földet.
A talaj művelésének fő eszköze a [[Nyugat-Dunántúl]]ra jellemző [[gerendelyes eke]] volt, amivel (a csapadékos időjáráshoz és a kötött talajhoz alkalmazkodva) [[bakhát]]re szántottak. AZ élelmiszernövények mellett leginkább [[len]]t ''(Linum sp.)'' termeltek, és azt házilagosan dolgozták fel. Kásanövénynek [[Hajdina|hajdinát]] ''(Fagopyrum esculentum)'' vetettek; az [[tökmagolaj|olaj]]at [[Tök (növénynemzetség)|tök]] ''(Cucurbita sp.)'' magjából ütötték.
Az [[1800-as évek]]től megnőtt az intenzíven művelt, „belső” földek aránya. Az égetéses-irtásos művelés elvesztette jelentőségét, de a beerdősült külső földeken helyenként máig látni az egykori bakhátak nyomait.
== Látnivalók ==
[[Fájl:Őriszentpéter 13. szd.-i templom.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az őriszentpéteri templom a 13. században épült]]
Az Őrség területén több kora [[középkor]]i emlék található.
'''Templomok:'''
* Kercaszomori [[Szent Vencel templom (Kercaszomor)|Szent Vencel-templom]] helye, Pusztatemető
* [[Szent Péter-templom (Őriszentpéter)|Szent Péter-templom]], [[Őriszentpéter]]
* [[Velemér]]i román kori [[Szentháromság-templom (Velemér)|Szentháromság-templom]] [[Aquila János]] freskóival
* [[Bajánsenye]]i [[kálvinizmus|református]] templom [[Nemesnépi Zakál György]] emléktáblájával
* [[Szentgyörgyvölgy]]i [[kálvinizmus|református]] templom, a Nyugat-Dunántúl egyetlen festett fakazettás temploma
* Középkori Szent Márton templom, [[Domonkosfa]]
[[Fájl:Pankasz harangláb.jpg|bélyegkép|jobbra|167px|Pankaszi harangláb]]
'''Haranglábak:'''
* [[Harangláb (építmény)|Harangláb]], [[Pankasz]] ([http://csinyalohaz.hu/index.php/az-orseg/55-rsegi-latnivalok-telepuelesenkent/76-orsegi-latnivalok-telepuelesenkent#pankasz Pankaszi harangláb])
* Harangláb, [[Kercaszomor]]
* [https://web.archive.org/web/20081201072644/http://godorhaziharanglab.extra.hu/ Gödörházi harangláb]
* [https://web.archive.org/web/20090227182813/http://nemesnep.extra.hu/ Nemesnépi harangláb]
== Múzeumok, kiállítások ==
* Szikszai Edit gyűjtemény [[Őriszentpéter]]en: A régi gazdálkodás eszközeit  és a mindennapi élet tárgyait mutatja be.
* [[Népi műemlékegyüttes (Szalafő-Pityerszer)|Szabadtéri néprajzi múzeum]]: Az Őrség egyik legfőbb látnivalója a Pityerszeri skanzen ([[Szalafő]]n), ahol legjobban tanulmányozható a településszerkezet.
: Csörgőszeren ([[Szalafő]] egyik szerében) még hagyományos módszerrel sajtolják a '''[[tökmagolaj]]at.'''
* [[Sindümúzeum]], a magyar hieroglif írás és a népi jelkincs múzeuma.
'''A szlovéniai oldalon:'''
* [[Kapornak]]i tájház
=== Hagyományos őrségi rendezvények ===
[[Fájl:Tökmagsajtolás Csörgőszeren.jpg|bélyegkép|jobbra|167px|Tökmagsajtolás Csörgőszeren ([[Szalafő]])]]
* '''Virágzás napjai'''
:Több őrségi helyszínen zajló kulturális programsorozat a [[pünkösd]]i ünnepek környékén.
* '''Őrségi vásár'''
:Több napos népművészeti és kézművesvásár kulturális és sport eseményekkel, koncertekkel, és kiállításokkal.
* '''Nemzetközi Fazekastalálkozó'''
:[[Magyarszombatfa|Magyarszombatfán]] az őrségi kézművesek központjában kiállítás és vásár, a hazai és külföldi fazekasok munkáiból
:[http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-rendezvenyek/202-magyarszombatfai-fazekasnapok Magyarszombatfai Fazekasnapok]
* '''Völgyhídi vásár'''
:A magyar-szlovén vasúti völgyhídról elnevezett [[Nagyrákos]]on megrendezendő  vásár. A több napos rendezvényeken kézműves és népművészeti alkotások cserélnek gazdát.
* '''Hétrétország - Szerek, porták fesztiválja'''
:Kb. augusztus 10 - 20 között rendezik. Kulturális fesztivál, valamint lehetőséget nyújt őrségi művészek, kézművesek portájának látogatására.
* '''Őrségi Nemzetközi Tökfesztivál'''
Minden év október közepén kerül megrendezésre.
== Természeti értékei ==
* 2002. március 1-jén az Őrségi Tájvédelmi Körzetből létrehozták az [[Őrségi Nemzeti Park]]ot, amely az Őrség területén kívül a [[Vendvidék]]et is magába foglalja.
* [[Vadása-tó]]
== Források ==
* Pete György (főszerk.): ''Vas megye kézikönyve'' (Faludi Ferenc Alapítvány, Szombathely, 1989) I. és II. kötet {{ISBN|963-9089-17-6}}
* Phare CBC 2003 Magyarország-Ausztria  Program Határon átnyúló turizmusfejlesztési hálózatok (2006) 34. o.
* [https://www.orseginemzetipark.hu/hu/info/termeszetvedelem/orsegi-nemzeti-park/ Az Őrségi Nemzeti Park honlapja]  (hozzáférés: 2023. január 9.)
* Szinetár Csaba, Györke Gyula, Hella Ferenc, Kemencei Ilona, Nagy Krisztina, Sülyi Péter: ''Bajánsenye – A történelmi Őrségben'', Bajánsenye önkormányzata, év nélkül, 28 oldal
* Márkus Rita: ''Az őrségi és vendvidéki népi építészet'', ŐNP Igazgatóság, Sarród, év nélkül
* Nagy Endre, 2006: Őrségi népi műemlékegyüttes a szalafői Pityerszeren. Pannon Gyöngyszemek. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2006, {{ISBN|963 7334 13 0}}
* [[Rakonczay Zoltán]], [[Ambrus András (ökológus)|Ambrus András]]: ''Szigetköztől az Őrségig: A Nyugat-Dunántúl természeti értékei'', Budapest, 1996, {{ISBN|963-7362-12-6}} (fűzött)
== További információk ==
=== Monográfiák ===
* Beluszky Pál: ''Őrség, Vendvidék, Felső-Rába-völgy. Szentgotthárd és vidéke'', Budapest-Pécs: Dialóg Campus 2005.
* Csiszár Károly: ''Az Őrség'' ([[Változó Világ]] 26., Budapest, [[2000]])
* Dömötör Sándor: ''Őrség'', Budapest: Gondolat Kiadó, 1960
* Gyöngyössy Péter: ''"Gyántásország". Történeti adatok az őrségi erdők erdészeti és természetvédelmi értékeléséhez'', Kerekerdő Alapítvány, Szombathely, 2008
* Kardos László: ''Az Őrség népi táplálkozása'', (Budapest, 1943)
* [[Moldova György]]: ''Az Őrség panasza'' (Magvető könyvkiadó Budapest, 1987) 478. o. {{ISBN|963-14-1030-7}}
* Nemes-Népi Zakál György: Eőrséghnek leirása ugymint: annak természete, története, lakosai, ezeknek szokásai, nyelvszokása a' mellyeket öszve szedegetett 1818-dik esztendőben Nemes-Népi Zakál György, (szerk. Stefanich Péter), Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (2., bővített kiadás), Szignatúra, Szombathely, 2002
* ''Az Őrségi Nemzeti Park építészeti emlékei'' (szerk. Markovics Tibor, Márkus Rita, Szentendreyné Havas Márta), Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, Őriszentpéter, 2003
* Tóth János: ''Az Őrség népi építészete'', Budapest, 1971
* Varga Géza: [http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/84-mitoszok-re-velemer ''Mítoszok őre, Velemér'', Barangolás az Őrség művészeti és történelmi emlékei között], Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1999, 2000
=== Kisebb tanulmányok ===
* Békési Sándor: ''A táj elmúlásai'', In: Liget (Irodalmi és ökológiai folyóirat), Budapest, 1/1999, 56–63 o.
* Békési Sándor: ''Zur Naturschutzproblematik der Wälder im Örség'', In: Christian Holler (szerk.): ''Zum Stand der naturkundlichen Forschung im Südburgenland und im angrenzenden Ungarn'',  Internationale Clusius Forschungsgesellschaft Güssing (Burgenländische Forschungen, 87), Eisenstadt, 2003, 62–66 o.
* Bödei János: Adatok Zalabaksa gyűjtögető gazdálkodásához, In: ''Néprajzi Értesítő'', 1943
* Czugh Dezső: Magyarszombatfa és környéke fazekasságáról, In: ''Néprajzi Múzeum Értesítője'', 1954
* Markovics Tibor: ''Die Aufgaben des Naturschutzes im Nationalpark Örség'', In: Christian Holler (szerk.): ''Zum Stand der naturkundlichen Forschung im Südburgenland und im angrenzenden Ungarn'', Internationale Clusius Forschungsgesellschaft Güssing (Burgenländische Forschungen, 87), Eisenstadt, 2003, 57–61 o.
* Stahl Ferenc: Az Őrség jogállása, In: ''Vasi Szemle'', 1973
* Varga Géza: [https://web.archive.org/web/20110416165909/http://www.cserepmadar.hu/05/7500-eves-szentgyorgyvolgyi-tehenszobor-hu.htm A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor]
* Varga Géza: [http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-jelkincs/232-bevezetes-rsegi-jelkincs Őrségi jelkincs]
=== Weblapok ===
* [http://www.orseg.info/ Az Őrség új turisztikai portálja: szállások, programok, természet és kultúra] (orseg.info)
* [https://web.archive.org/web/20180130110913/http://www.orsegkepekben.hu/ Őrség - képekben Tájak, emberek, rendezvények] (orsegkepekben.hu)
* [https://web.archive.org/web/20080920040436/http://www.fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/orseg2.htm Az Őrség rövid ismertetője] (fsz.bme.hu/mtsz)
* Kardos László: [http://www.mek.oszk.hu/01600/01673/index.phtml Az Őrség népi táplálkozása] (OSZK)
* Varga Géza: [http://csinyalohaz.hu/index.php/az-orseg Az Őrség] (csinyalohaz.hu: látnivalók, túrák, kastélyok, tavak, termálstrandok, éttermek, fazekasok, települések, múzeumok, tanösvények, szállások)
* [https://femina.hu/utazas/orseg-latnivaloi-falvak/ Az Őrség legbájosabb kis falvai] (femina.hu)
{{Magyarország tájai}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Magyarország földrajzi kistájai]]
[[Kategória:Őrség| ]]