Őshonos forrásának megtekintése

{{egyért1|[[autochton (egyértelműsítő lap)]]}}
Az '''őshonos''' vagy '''autochton''' (egyes helyeken ''idiochór'', ''natív''<ref name=Balogh2003/>) kifejezést több területen is használják (az [[autochton (geológia)|autochtont]]{{wd|Q786316}} a [[Geológia|geológiában]] is<ref name=geo/>), jelentése "helyben keletkezett". A szakkifejezés a görög autosz (‘önmaga, ugyanaz’) és khthonosz (‘föld’) elemekből alakult ki. (Ellenpárja, az [[idegenhonos]] vagy allochton kifejezés.<ref>Láng István (szerk.): ''Környezet- és természetvédelmi lexikon'' I. A-K (autochton és allochton, 45. old.), Akadémiai Kiadó, Budapest 2002 {{ISBN|963 05 7847 6}}</ref><ref name=Balogh2003>Balogh Lajos: ''Az adventív-terminológia s. l. négynyelvű segédszótára, egyben javaslat egyes szakszavak magyar megfelelőinek használatára'' (75. oldal) - Isépy István, Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 90. kötet 2. szám, 2003 ([https://adt.arcanum.com/hu/view/BotanikaiKozlemenyek_090/?query=allochton%20honos&pg=76 adt.arcanum.com])</ref><ref name=geo>Gönczy Sándor: [https://mek.oszk.hu/02900/02910/02910.htm Földtani alapfogalmak] (oktatási segédanyag a földrajz szakos főiskolai hallgatók számára), Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász, mek.oszk.hu - 2004</ref>)
Magyarországon egyedülállóan olyan [[kertészet]]i növény és [[haszonállat]] [[fajta|fajtáknál]], kultúrfajoknál is használatos, melyek nagyon régen kerültek az ország ([[Kárpát-medence]]) területére és azóta folyamatosan hozzátartoztak a terményszerkezethez, ha pedig azon kívül is megjelentek, onnan teljesen kipusztultak, illetve melyeket az országban évszázadok óta szinte változatlan formában tenyésztenek, így megőrizték ősi vonásaikat, tulajdonságaikat.<ref name=TAMOP2013/><ref name=Gilingerne/>
== Élőlények ==
[[Őshonos élőlény|Őshonosnak]]{{wd|Q169480}} (vagy autochtonnak) a folyamatosan azon a helyen élő élőlényeket nevezzük, amelyen származástanilag, illetve [[földtörténet]]ileg keletkeztek,<ref>Nagy Richárd: ''Hogyan lesz egy növényből gyógynövény?'', Ethno-Lore 22. (Az MTA Néprajzi Kutató Intézetének Évkönyve), 2005. ([https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_NeprajziKutatointezetEvkonyve_22/?query=autochton%20%C5%91shonos&pg=439&layout=s adt.arcanum.com])</ref> valamely helyen előfordulásuk természetes.<ref>dr. Haracsi Lajos: ''Ökológia és biocönológia'', Erdőgazdaság 2. évfolyam 17. szám, 1948. szeptember 5. ([https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_Erdogazdasag_1948/?query=autochton%20faj%20%C5%91shonos&pg=257&layout=s adt.arcanum.com])</ref> Amely faj csak kis távolságra, korábbi elterjedési területén belül terjed, azaz ha nem elterjedési területe, hanem az előfordulás gyakorisága nő meg, ''terjedő őshonos'' fajról beszélhetünk. Az olyan flóraelem pedig, amely őshonos ugyan, de meghatározott körülmények között képes nagy kiterjedésű (többé-kevésbé) monodomináns (egyeduralkodó) állományokat képezni a potenciális vegetáció többi fajának kiszorítása révén, az úgynevezett [[Inváziós faj#A Magyarországon „belső inváziós” növényfajok|''belső inváziós'' faj]].<ref name=Csiszar2012>{{CitLib|aut= |tit=Inváziós növényfajok Magyarországon |ass=Szerkesztette: Csiszár Ágnes |edi= |loc=Sopron |red=Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó |ann=2012 |isbn=978-963-334-050-9 |url=http://mek.oszk.hu/11700/11738/index.phtml |accd=2015-04-22 |capaut= |cap= |pag= |misc=(PDF) (A mek.hu, azaz a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján)}} az [http://www.invaziosfajok.hu/uploads/document/2/11738-5c404c661f962.pdf invaziosfajok.hu]-n</ref><ref>Dr. Vadász Csaba: [http://www.dunaipoly.hu/uploads/2016-04/20160413134220-belso-invaziosok-vadaszcsaba-knpi-w-5a3uj0hi.pdf A "belső inváziós" növények kordában tartása] ami egyszer jó volt, nem kell még egyszer kitalálni, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 2014. november 13. (az ”Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken” című HUSK/1101/2.2.1/0052 számú projekt keretében)</ref>
Az őshonos fajokat a gyakorlatban nem könnyű egyértelműen megkülönböztetni a szomszédos területekről történő bevándorlástól. Mivel az [[éghajlatváltozás]] miatt északra vándorló élőlények száma a 2000-es évek folyamán várhatóan folyamatosan nő, érdemes ezeket – elsősorban a [[természetvédelem|természetvédelmi]] kezelés szempontjából – megkülönböztetni a más kontinensekről bekerülő fajoktól.<ref name=Csiszar2012/> Az [[elterjedési terület]] (área) kiterjedésének folyamata az ''expanzió''.<ref>[https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php/Kislexikon Kislexikon], in: Rácz István András (szerk): Magyarország egyenesszárnyúinak alapvetése - Orthoptera Fundamenta Orthopterorum Hungariae In memoriam Nagy Barnabás 1921-2020, zoology.unideb.hu (hozzáférés: 2023. július 12.)</ref>
[[Európa|Európában]] általánosan azokat a fajokat tekintik őshonosnak, amelyek a [[Würm-glaciális|jégkorszakot]] helyben túlélték, vagy már a [[Újkőkorszak|neolitikum]] előtt visszatelepedtek, mivel azt megelőzőleg a döntően vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek még a természet részének tekinthetők, és csak a mezőgazdaság megjelenésével nőtt meg ugrásszerűen az emberiség természetátalakító képessége, tehát a később megjelenő új fajoknál az emberi tevékenység legalább közvetett hatása feltételezhető. Ha a betelepedés ideje vagy módja bizonytalan, és ezért a faj őshonossága nem egyértelműen eldönthető, a ''rejtetthonosságú fajok'' közé sorolhatjuk. A 2012-ben megjelent ''Inváziós növényfajok Magyarországon'' kiadvány fogalommagyaráztából idézve „nem tekintjük őshonosnak azokat a fajokat, amelyek a jégkorszak előtt előfordultak a területen, de később csak emberi közreműködéssel telepedtek meg újra”.<ref name=Csiszar2012/>
Magyarországon számos, valóban régen honosult, hagyományos háziállat, törvénnyel [[Hungarikum (jog)|hungarukumnak]] elismert [[fajta]], bár származási helyük nem, vagy nem bizonyosan a [[Kárpát-medence]] vagy [[Európa]], definíció („egy ország évszázadok óta szinte változatlan formában tenyészt, így megőrizték ősi vonásaikat, tulajdonságaikat”) szerint magyarul mégis őshonos.<ref>[https://agraragazat.hu/hir/a-magyar-szurkemarha-az-orokolt-nemzeti-kincs-elodeink-hagyateka/ A magyar szürkemarha, az örökölt nemzeti kincs – elődeink hagyatéka], agraragazat.hu - 2014. február 3.</ref><ref name=TAMOP2013>[http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Biologia/91_shonos_magyar_hzillatok_nemzeti_kincsek.html 9.1. Őshonos magyar háziállatok (nemzeti kincsek)], Fűzné dr. Kószó Mária: ''A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára'', „Mentor(h)áló 2.0 Program” TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 projekt</ref><ref>[https://termeszetvedelem.hu/oshonos-haszonallat-fajtak-genmegorzese/ Őshonos haszonállat fajták génmegőrzése], termeszetvedelem.hu (hozzáférés: 2023. július 1.)</ref> Az ilyen, egy fajtán belül a bizonyos tájegység gazdasági, éghajlati adottságaihoz, és tartási viszonyokhoz jól alkalmazkodott állatok és növények alternatív megnevezése a [[tájfajta]]{{wd|Q174030}}. Ezek [[genetikai megőrzés]]e{{wd|Q4390843}} a 20. század végétől nemzetközi viszonylatban is jelentős szerepet kapott. Az [[Európai Unió]]ban elindított ''Euroterroirs'' mozgalom keretében Magyarországon a [[3. évezred|3. ezredfordulón]] a [[Magyar Tudományos Akadémia]] Társadalomkutató Központját bízta meg az állam a kertészeti hungarikumok feltárására és leírására. Ebben definiálták a hazai őshonos fajtákat a 2081/92 EGK-rendeletben foglalt definíciótól való megkülönböztetés céljából, mivel abban csak az eredetvédelmi dokumentumban megjelölt táj jogosult a megnevezett tájfajta kereskedelmi forgalmazására.<ref>Dr. Márai Géza: [https://www.biokontroll.hu/tajfajtak-az-oekologiai-gazdalkodasban/ Tájfajták az ökológiai gazdálkodásban] (Biokultúra 2010/3), biokontroll.hu - 2010. július 22.</ref><ref>[https://www.agraroldal.hu/tajfajta-kifejezes.html Lexikon > tájfajta], agraroldal.hu  (hozzáférés: 2023. július 1.)</ref><ref>Stephen B. Brus: [http://pgrinformatics.nbpgr.ernet.in/onfc/Publication/Conservation/6.pdf In Situ Conservation of Landraces in Centers of Crop Diversity] (346-354 old.), Crop Science 35 évfolyam 2 szám, pgrinformatics.nbpgr.ernet.in - 1995 március–április {{en}}</ref><ref>Nyéki József, Papp János (szerk.): ''Kertészeti hungarikumok'' (Sorozat: ''Magyarország az ezredfordulón. II. Az agrárium helyzete és jövője'', Andrásfalvy András: ''A hungarikumok forrásai: a tájtermesztés és az őshonos magyar fajták'' 25. o.); MTA Társadalomkutató Központ, 2003 {{ISBN|963-508-404-8}} ([https://www.scribd.com/doc/149454130/Kerteszeti-hungarikumok scribd.com])</ref><ref name=Gilingerne>Gilingerné dr Pankotai Mária: 5. [https://www.doki.net/tarsasag/taplalkozas/docread.aspx?web_id=&r_id=3738323036 Kertészeti hungarikumok], in: ''Biológiai növényvédelem a zöldséghajtatásban, a hajtatott zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban.'' SE ETK Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék, OMFB GAK projekt tanulmány. Magyar Táplálkozástudományi Társaság On-line - doki.NET (2004-2007)</ref>
Bár több helyen szinonímaként használják, az [[endemikus élőlény]]ekről általánosságban csupán feltételezik, hogy őshonosak (helyben keletkezettek), legfőbb közös tulajdonságuk az, hogy egy, korlátozott elterjedési területen találhatóak csak meg, sehol máshol, ezért általában az adott terület legértékesebb képviselői, amelyek hathatós [[természetvédelem|védelmet]] kívánnak. Jelentésbeli ellentéteik a [[kozmopolita élőlény]]ek (melyek nagy területen, akár Földszerte elterjedtek), melyek adott területen szintén lehetnek őshonosak.<ref>Nagy Jenő dr.: ''Az oikológiai állatföldrajz, mint a zoogeográfia legújabb irányzata'', A Természet 23. évfolyam 5-6. szám, 1927. március 15. ([https://adt.arcanum.com/hu/view/TermeszetA_1927/?pg=42&layout=s&query=endemikus adt.arcanum.com])</ref><ref>Dr. Kaszab Zoltán: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_TTUD_Annales_1937_38_031_Zool/?query=endemikus%20m%C3%A1shol&pg=80&layout=s A történelmi Magyarország Tenebrionidái], Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31., library.hungaricana.hu 1938</ref><ref>Mándy György: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_Konyvek_0117/?query=endemikus&pg=55&layout=s Hol ringott termesztett növényeink "bölcsője"?] in: ''Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink?'', library.hungaricana.hu - 1971</ref><ref>Straub F. Brunó (szerk.): ''Biológiai lexikon'' 1. A-F, Akadémiai Kiadó - 1975 {{ISBN|9630505304}}</ref><ref>Vándor Ferenc, Nagy Imre, Dr. Stohl Gábor, Lukács Ernőné, Jókay László, Dr. Ákos Károly, Barlai Katalin, Juhász Árpád: ''Természettudományi kisenciklopédia'',  Gondolat -  1975 {{ISBN|9632801342}}</ref><ref>[http://oig.szie.hu/sites/default/files/uploads/Golya2022/TAJ_BSc_SBK_oszi_felevi_novenyismereti_anyag_2022BS.pdf Első félévinövényismereti anyaga Tájrendező és Kertépítő mérnök alapszak (BSc) hallgatói számára], Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytan Tanszék, felelős szerkesztő: Dr. HÖHN Mária, oig.szie.hu - 2022.</ref>
== Etnika ==
Az úgynevezett őshonos (autochton)  kifejezés elsősorban a 20. századi határváltozások következtében a kisebbségi közösségeket leíró kultúrpolitikai fogalom.<ref>Gazsó Dániel. ''A diaszpóra politikai dimenziói'' Politikatudományi Szemle, 29. évfolyam 3. szám - 2020 ([https://adt.arcanum.com/hu/view/PolitikatudomanyiSzemle_2020/?query=%C5%91shonos%20autochton&pg=199&layout=s adt.arcanum.com])</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/a-a-F14E1/autochton-F175D/ Autochton], Magyar etimológiai szótár, Arcanum
* Darók Judit: ''Növényanatómiai-botanikai terminológiai szótár'', Akadémiai Kiadó - 2011 {{ISBN|9789630589215}}
[[Kategória:Ökológia]]
[[Kategória:Szociológiai fogalmak]]