Şəki forrásának megtekintése

{{Település infobox
|név                    = Şəki
|címer                  = Coat of arms of Shaki.jpg
|ország                 = Azerbajdzsán
|rang                   = város
|alapítás éve           = Körülbelül a 7. században
|polgármester           = Elkhan Usubov
|irányítószám           = AZ5500
|körzethívószám         = +994 02424
|terület                = 9
|népsűrűség             = 7800<ref>[http://world-gazetteer.com/wg.php?x=&men=gcis&lng=en&des=wg&geo=-26&srt=npan&col=abcdefghinoq&msz=1500&pt=c&va=x World Gazetteer: Azerbaijan]{{Halott link|url=http://world-gazetteer.com/wg.php?x=&men=gcis&lng=en&des=wg&geo=-26&srt=npan&col=abcdefghinoq&msz=1500&pt=c&va=x |date=2021-08 }} – World-Gazetteer.com</ref>
|időzóna                = Azerbajdzsáni idő
|eltérés UTC-től        = +4
|szélességi fok         = 41
|szélességi ívperc      = 11
|szélességi ívmásodperc = 31
|szélesség              = N/S
|hosszúsági fok         = 47
|hosszúsági ívperc      = 10
|hosszúsági ívmásodperc = 14
|hosszúság              = E/W
|tengerszint feletti magasság = 700 m<ref>{{cite web  | url  = http://www.fallingrain.com/world/AJ/48/Saki.html | title= Shaki, Azerbaijan Page   | accessdate=3 July 2008 }}</ref>
|wikicommons           = <!-- Wikidatából -->
| weboldal = {{URL|sheki-ih.gov.az}}
}}
'''Şəki''' (más névalakban ''Shaki'', '''Seki''', 1968-ig ''Nuxa'') város [[Azerbajdzsán]] északnyugati részén, az [[Şəki járás|azonos nevű járás]] központja, a [[Nagy-Kaukázus]] hegylánc déli lejtőin található, Bakutól 240 km-re.
== Etimológia ==
Azerbajdzsáni történészek szerint a város neve a [[szakák]]ig vezethető vissza, akik i. e. 7. században elérték a mai Azerbajdzsán területét, és több száz éven át éltek itt.<ref>{{cite web|title=Narinqala: Shaki's History|url=http://narinqala.com/?lang=eng|accessdate=6 December 2010|url-status=dead|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110709205500/http://narinqala.com/?lang=eng|archivedate=9 July 2011}}</ref> A középkori forrásokban a város neve több formában is felbukkan. Ezek közé tartozik a  Seke, a Seki, a Saka, a Sakki, a Sakne, a Saken, a Sakkan és a Sekin is.
== Története ==
Şəki volt a [[Kaukázusi Albania|kaukázusi albán]] államok egyik legnagyobb városa az 1. században. Itt volt az ókori albánok legnagyobb temploma. Şəki királysága 11 tartományra oszlott. Az arab hódítás előtt Şəki volt az egyik legfontosabb város, mind politikai, mind gazdasági értelemben. Az invázió hatására azonban Şəkit beolvasztották a harmadik emírségbe. Független grúz fejedelemséget, Heretit alapították meg itt, mikor az arab uralom gyengülni kezdett. A várost az azeri atabégek és a [[Hvárezmi Birodalom]] vezetői is irányították.
===Kezdetek===
Egyes nyomok szerint már 2700 évvel ezelőtt is igen kiterjedt település húzódott a mai Şəki területén. A [[szakák]] egy olyan [[iráni népek|iráni nép]] képviselői voltak, akik a [[Fekete-tenger]] északi részéről a [[Derbenti-kapu|Derbenti-szoroson]], a Transzkaukázuson valamint [[Anatólia|Anatólián]] át érkeztek meg a területre az i. e. 7. században. Elfoglalták a Dél-Kaukázus termékeny, úgynevezett Sakasena nevű termékeny részét. Şəki városa is ezen területek közé tartozott. Az eredeti település története egészen a [[bronzkor]]ig nyúlik vissza.
Şəki volt az i. e. 1. században a [[Kaukázusi Albania]] államainak egyik legnagyobb városa. Az akkori Albánia legnagyobb istentiszteleti helyszínét is itt építették fel. Şəki királyságát 11 tartományra osztották fel. Az arab invázió előtt fontos politikai és gazdasági ranggal büszkélkedő város volt. Ennek hatására azonban Şəkit bekebelezte a harmadik emirátus. Mikor meggyengültek az [[kalifa|arab kalifátusok]], helyén egy független grúz fejedelemség jött létre, melynek [[Hereti]] lett a neve.<ref name=aztour>{{cite web|title=Sheki history|url=http://aze.info/sheki_more_details/|publisher=Azerbaijan Tour Agency|accessdate=7 December 2010|url-status=dead|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110721185403/http://aze.info/sheki_more_details/|archivedate=2011-07-21}}</ref> A várost az azeri atabégek és a [[Hvárezmi Birodalom]] uralkodói egyaránt uralták, mielőtt a [[Azerbajdzsán története#Középkor|területet elfoglalták volna a mongolok]].
===Feudális időszak===
[[File:Sheki dvoretc rospisi az.jpg|left|thumb|Miniatűr csatajelenet Şəki káni palotájának falán]]
A 9. század fordulója környékén  Šakē a tőle nyugatra fekvő Kʿambēčan része lett.<ref>[http://www.iranicaonline.org/articles/arran-a-region Encyclopaedia Iranica. Arrān]</ref> A [[Hüleghü ilhán]] uralkodását követően, a 14. század első felében, Şəki  Sidi Ahmed Orlat vezetése alatt független lett.<ref>[https://books.google.com/books?id=yjIZ6ymyNO8C&pg=PA117&dq=%22orlat+dynasty%22&ei=WlyMS5DDEaSclQT5m6SpDQ&cd=2#v=onepage&q=&f=false "Shaki"], in Historical Dictionary of Azerbaijan 1999, p. 117</ref> Az 1500-as évek elején a [[Szafavidák|szafavida]] [[II. Iszmáíl perzsa sah|I. Iszmáíl]] (1501–1524) elfoglalta a területet, de szafavida felügyelettel a várost továbbra is az örökletes vezetője irányította.<ref name="Mage Publishers">{{cite book|last1=Nasiri|first1=Ali Naqi|last2=Floor|first2=Willem M.|title=Titles and Emoluments in Safavid Iran: A Third Manual of Safavid Administration|date=2008|publisher=Mage Publishers|isbn=978-1933823232|page=279}}</ref> Iszmaíl fia, egyben utódja, [[I. Tahmászp persza sah|I. Tahmászp]] véget vetett ennek, és 1551-ben kinevezte a város élére az első kizilbas kormányzót, hogy ő irányítsa a várost.<ref name="Mage Publishers"/> A szafavidák uralmát a [[Oszmán Birodalom|törökök]] kétszer rövid időre megszakították, egyszer 1578 és 1603, egyszer pedig 1724 és 1736 között. 1743-ban [[Nádir perzsa sah|Nadír]] uralkodása alatt megalapították a  [[Şəki Kánság]]ot, mely a kaukázusi kánságok között az egyik legerősebb feudális állam volt. A Şəki Kánság létezése alatt a város lakossága [[selyemlepke|selyemlepkét]] tenyésztett, kézműves tárgyakat állított elő és kereskedett.<ref name=aztour /> A Kish folyó áradásának hatására Şəki városa részben eltűnt, a lakosság pedig átköltözött a város mai területére. <ref name=sharif />
===Modern kor===
1813-ban a Oroszország a [[gulisztáni szerződés]] értelmében annektálta a területet, a kánságot pedig 1819-ben megszüntette. Ennek a helyén megalapították a Şəki tartományt. Şəki tartományt 1840-ben összevonták Şamaxı, Baku, Susha, Lankaran, Derbent és Kuban tartományokkal, és így létrejött a Kaukázusi megye. Şəki ugyanekkor új nevet kapott, mely Nuha lett. A megyét 1846-ban felszámolták, így ezután [[Şamaxı kormányzóság]] központja lett. Miután 1859-ben földrengés rázta meg Şamaxıt 1859-ben, a kormányzóságot átnevezték Bakui kormányzósággá. 1868. február 19-én Nuha városát az újonnan megalakított [[Jelizavetpoli kormányzóság]] része lett. A Szovjetunió megalakítása után ez lett Nuha járás központja. Ezt 1963. január 4-én megszüntették, és beolvasztották Vartashen járásába. Nuha járását 1965-ben ismét létrehozták, melyet a központi városával együtt 1968-ban visszaneveztek a hagyományos nevére.
A történelem során a várost többször is megsemmisítették, így ma a legrégebbi, még megtalálható történelmi és építészeti emlékek nagy része a 16–19. századból származnak. Şəki több évszázadon át híres volt a selyemhernyó tenyésztéséről. Az eredetileg a Kish folyó bal oldalán állt város, Şəki az 1772-es pusztító árvíz után költözött a jelenlegi helyére, és ekkor lett itt a Şəki Kánság központja. Mivel az új hely a régi Nukha falu közelében volt, ezért felvette annak nevét, és 1968-ig ezen a néven is ismert volt.<ref>{{Cite web |url=http://sheki-ih.gov.az/news.php?cat.21 |title=Şəki Şəhərinin Tarixi |accessdate=2020-06-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170817164351/http://sheki-ih.gov.az/news.php?cat.21 |archivedate=2017-08-17 }}</ref>
===Köztársasági időszak===
2008. december 8-án a [[kiotó]]i Városi Tanács elnöke, Kadokava Daiszaku egy levelében tudatta, hogy a Világvárosok Szövetségének 2008. októberi vezetőségi ülését követően a várost a Világ Történelmi Városainak Szövetségébe felvették.
==Földrajza==
[[File:Şəki təbiəti.jpg|300px|thumb|left|A természet Şəki körül]]
Şəkit a [[Nagy-Kaukázus]] havas csúcsai ölelik körbe, melyek néhol elérik a 3000-3600 m magasságot is. Şəki időjárását egy sor ciklon és anticiklon légtömege is befolyásolja, melyek légtömeget és helyi szeleket képeznek. Şəkiban az átlagos éves középhőmérséklet 12&nbsp;°C. Június és augusztus között a napi átlaghőmérséklet 20 és 25&nbsp;°C között alakul.
A város körül lévő hegyi erdők megvédik az áradásoktól, télen pedig enyhítik a hideget a területen. A város fő folyói a Kish és a Gurjhana. Azerbajdzsán szovjet korszaka alatt sokan keresték fel a várost, hogy megmártózzanak a híres [[termálvíz]]ében.
==Demográfia==
Şəki lakossága a környékben élő mezőgazdasági területeken élő 105&nbsp;700 lakóval együtt 174&nbsp;100 fő. A városi lakosság mérete 66&nbsp;900 fő. A város népsűrűsége 72 fő/km<sup>2</sup>. A teljes lakosságból 86&nbsp;400 fő, a lakosság 49,6%-a volt férfi, míg a másik 87&nbsp;700 fő vagy 50,4% nő volt. A terület lakosainak 38,4%-a lakik kifejezetten a városban, míg a maradék 61,6% falvakban lakik.<ref>[https://belediyye.io.ua/s672752/350399k304_haqqinda_m399lumat belediyye.io.ua ] {{Wayback|url=https://belediyye.io.ua/s672752/350399k304_haqqinda_m399lumat |date=20180109181619 }} General information about Şəki</ref>
===Vallás===
[[File:Sheki - Kirche aus dem 7. Jahrh..JPG|thumb|200px|A Kish temploma Şəkiban]]
Itt volt az ókori Kaukázusi Albánia vallási központja. A vallás kimondottan fontos Şəki lakosai számára, mert a népessége történelmileg kevert hitéletet élt. Több környékbeli templomról is azt gondolják, hogy nagyjából 1500 éves is lehet. Sok templom és mecset is van a városban.<ref>{{cite news |url= http://azer.com/aiweb/categories/magazine/84_folder/84_articles/84_kish.html |title= Norwegians Help Restore Ancient Church |publisher= [[Azerbaijan International]] |date=2000-12-01 |accessdate=7 December 2010}}</ref> A Kán Mecsetje, az Omar Efendi mecset és a Gileili minaret a város fontos istentisztleti helyszínei közé tartoznak. <ref name=aze24 />
==Gazdasága==
Az 1850-es 1870–es években Şəki nemzetközi szintű selyemgyártó központ lett.<ref name=silk/> Több mint 200 európai cég nyitott irodát, miközben egy év alatt 3 millió rubel értékben adtak el nekik selymet.<ref name=silk>{{cite web|last1=Aliyarli|first1=Suleyman|title=The Great Silk Road and trade between the Caspian and Europe|url=http://www.visions.az/history,53/|website=www.visions.az|accessdate=13 November 2014}}</ref>
Şəkiban ma is van egy kis selyemipar, ezen kívül fontos a mezőgazdasági szektora, mely dohányt, szőlőt, dióféléket, gabonát, vágóállatokat és tejet állít elő. A jelentősebb iparágak között megtalálható a selyemipar, a hőerőmű, valamint termelnek illetve gyártanak itt téglát, bort, konzervet, valamint van egy nagy integrált tejfeldolgozó üzem, a Pedigree Dairy Farm.
===Turizmus és vásárlás===
2010-ben a világ minden tájáról 150&nbsp;000 külföldi turista érkezett Şəkiba.<ref>{{cite web|title=Зарегистрировано увеличение туристического потока в Шекинский район|url=http://www.1news.az/society/20110713115306893.html|publisher=1news.az|accessdate=17 July 2011}}</ref>
==Kultúra==
Şəkiban van az egyik legnagyobb sűrűségben és változatosságban jelen a kultúra. A városban sok vörös tetős ház van. A népszerű kultúrában a helybéliek talán egyik legismertebb jellemzője a humorérzéke és a komikus történetek.<ref name=trav /> Şəki vicces történeteinek hőse szinte mindig  ''Hacı dayı'' (Haji Nagybácsi), és a történet szinte összes vicce róla szól.<ref>{{cite web|title=Təhsilimizin Hacı dayısı|url=http://gundelik-baku.com/index.php?newsid=603|publisher=Gunbaki|accessdate=7 December 2010|url-status=dead|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110711133503/http://gundelik-baku.com/index.php?newsid=603|archivedate=11 July 2011}}</ref><ref>{{cite web|last=Ismayilli|first=Sevda|title=Novella Cəfəroğlu: Referendumdan sonra elə gülürəm|url=http://www.azadliq.org/content/article/1565953.html|publisher=azadlig.org|accessdate=7 December 2010}}</ref>
Şəki mindig fontos szerepet játszott az [[azerbajdzsáni művészet]]ben. Brecht: ''[[A kaukázusi krétakör]]'' cím művében is szerepel a város Nukha néven, ahol a cselekmény jelentős része lezajlik.<ref>{{cite web|last1=Gantz|first1=Jeffrey|title=On Chelsea waterfront, a moving story of motherhood|url=https://www.bostonglobe.com/arts/theater-art/2013/07/16/apollinaire-theatre-draws-heartfelt-caucasian-chalk-circle/Uvx0ii9vAwCg99wU84aJmJ/story.html|website=www.bostonglobe.com|accessdate=13 November 2014}}</ref>
===Építészet===
[[File:032palaceseki.jpg|thumb|right|A Şəki kánok palotája – a Şəki kánok lakhelye]]
Şəki építészetét nagyban alakította annak történelme. Ez addig a korig is visszanyúlik, mikor még csak egy vásárközpont volt a [[selyemút]] mentén, mely a ma Oroszországhoz tartozó [[Dagesztán]]ŧ kötötte össze Kaukázuson keresztül az északi kereskedelmi útvonalakkal.<ref>{{cite web|title=CNN stops at Shaki City on the Silk Road|url=http://teas.eu/news-cnn-stops-shaki-city-silk-road|website=teas.eu|accessdate=13 November 2014|url-status=dead|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141113084329/http://teas.eu/news-cnn-stops-shaki-city-silk-road|archivedate=2014-11-13}}</ref>
A város központi, nyitott terét két szovjet időkben épült torony dominálja.<ref name=aze24>{{cite web|title=Azerbaijan24: Sheki|url=http://azerbaijan24.com/cities/city/5-Sheki.html|accessdate=6 December 2010|url-status=dead|archiveurl=https://web.archive.org/web/20101213025018/http://azerbaijan24.com/cities/city/5-Sheki.html|archivedate=13 December 2010}}</ref> Şəki sok nyilvános illetve magán tulajdonú épületét is  shebekével, egy falécekre felvitt festett üveggömbsorral díszítettek, amit ragasztó fogott össze.<ref name=vision>{{cite web|last1=Bayramova|first1=Jeyran|title=SHEKI'S MYSTERIES – STAINED GLASS AND THE SWEETEST HALVA|url=http://www.visions.az/art,534/|website=www.visions.az|accessdate=13 November 2014}}</ref> Ez egy olyan komplex technológia, melyet csak pár művész ismer, és melyet generációról generációra adnak át.<ref name=vision/>
A Şəki várat a Şəki Kánság megalapítója, Hacı Çələbi kán (1743–1755) építtette a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] déli lábainál fekvő Nukha közelébe. Az erődítmény falai majdnem 1200 méter hosszúak és több mint két méter vastagok.<ref>{{cite book|last=Mammadov|first=Farid|title=Azerbaijan: Fortresses-Castles|year=1994|publisher=Iterturan Inc.|pages=195–201 }}</ref> A számos toronnyal védett erődítménybe két ajtón keresztül lehet bejutni, az épület északi és déli részén. A kánság fénypontján az erődítményben volt egy palota, egy közembereknek szóló és egy kereskedelmi épületegyüttes, míg a lakóövezet a falakon kívül kapott helyet. Ezt 1958 és 1963 között nagyrészt lerombolták.<ref>{{cite web|title=Fortress and Summer Residence of the Khans of Sheki|url=http://archnet.org/library/sites/one-site.jsp?site_id=11261|publisher=Archnet.org|accessdate=6 December 2010|url-status=dead|archiveurl=https://web.archive.org/web/20101214025814/http://archnet.org/library/sites/one-site.jsp?site_id=11261|archivedate=14 December 2010}}</ref> Şəki erődítményei hosszú éveken át védték a várost, és több   könyvben is szerepelnek. Megtalálható például [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]]  ''Hadzsi Murat'' elbeszélésében.<ref name=trav />
===Konyha===
[[File:Shaki piti.jpg|thumb|Piti, egy Şəkira jellemző ételféle]]
Talán Şəki konyhájáról a legtöbbeknek a változatos édességek juthatnak eszébe. Şəkit tekintik általánosságban a [[baklava]] egy speciális formájának, a [[şəki halva]] szülőföldjének.<ref name=guide>{{cite web|title=SHAKI: WHAT TO EAT IN SHAKI|url=http://www.guidepicker.com/article/city/africa/ethiopia/sumale-kilil/shaki/9/what-to-eat-in-shaki|publisher=guidepicker.com|accessdate=7 December 2010|url-status=dead|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110711132826/http://www.guidepicker.com/article/city/africa/ethiopia/sumale-kilil/shaki/9/what-to-eat-in-shaki|archivedate=11 July 2011}}</ref> Fontos még a főtt cukor, a nabat és az édes pesheveng.<ref name=trav>{{cite web|title=SHEKİ DISTRICT|url=http://swtravel.az/en/index.php?stype=localtours&slevel=1&sid=33|accessdate=7 December 2010|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110706130829/http://swtravel.az/en/index.php?stype=localtours&slevel=1&sid=33|archivedate=2011-07-06}}</ref>
Şəkinak van pár híres étele is, melyek között ott szerepel a girmabadam, a zilviya, a piti, [[terrakotta]] edényben elkészült párolt étel, mely raguból és krumpliból áll.<ref name=trav /><ref name=guide />
===Nyelv===
Şəki városa kialakította a külön tájszólását az  [[azerbajdzsáni nyelv]]en belül, melyet a városban és a körülötte fekvő járásban beszélnek. A város lakóit fel lehet ismerni a szavaiknban megrejlő örömről.
===Múzeumok===
[[File:067karavansaray.jpg|thumb|right|Şəki Karavánszeráj]]
Şəki sok gazdag történelmi múzeumnak ad otthont, melyek közül több az ország legfontosabbjai közé tartozik. A Şəki Történelmi Múzeum a nagy múzeumok egyike, melyet a [[Azerbajdzsán történelme|kánsági időszak]] egyik legfontosabb gyűjteményének tartanak.<ref name=aze24 />
A 18. században öt nagy [[karavánszeráj]] (Isfahan, Tabriz, Lezgi, Ermeni és Taze) számított aktívnak Şəki területén, de ezek közül csak kettő maradt fenn.<ref name=sharif>{{cite web|last=Sharifov|first=Azad|title=Paradise in the Caucasus Foothills|url=http://azer.com/aiweb/categories/magazine/62_folder/62_articles/62_shaki.html|publisher=azer.com|accessdate=7 December 2010}}</ref> Az alsó és a felső karavánszeráj is a 18. században készült, és a kereskedők a javaikat a pincében tárolták. A kereskedelem szintje az első szint, az élet színtere pedig a második szint, az emelet volt. Mindkét karavánszerájban megvolt minden kényelmi kellék, és biztosította a kereskedők valamint a javaik biztonságát is.<ref name=aze24 />
==Híres lakosok==
A város neves lakosai közé tartozott többek között Fətəli xan Xoyski, az [[Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság]] miniszterelnöke, Əhmədiyyə Mikayıl oğlu Cəbrayılov, a [[francia ellenállás]] egyik alakja, Bəxtiyar Vahabzadə költő,  Jovdat Hajiyev zeneszerző, Rasim Ocaqov  filmrendező, Lütfəli Abdullayev színész, Mövlazadə Məhəmməd Həsən vallási vezető.
<gallery heights="200" mode="packed" style="font-size:88%;line-height:130%">
Fájl:Mfakhundov.jpg|Mirzə Fətəli Axundov, az azerbajdzsáni és a modern iráni irodalomban a materializmus és az ateista mozgalom megalapítója, az iráni nacionalizmus egyik előfutára
Fájl:Alasgar.jpg|Ələsgər Abdullayev, [[mugham]] művész
Fájl:Abdulali bey Amirjanov 2.jpg|alt=|Əbdüləli bəy Əmircanov, az Azerbajdzsáni Nemzeti Tanács egykori tagja
Fájl:Khoysky.jpeg|Fətəli xan Xoyski, a független [[Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság]] első miniszterelnöke<ref name=president>{{cite web|url=http://www.elibrary.az/docs/azerbaijan/rus/gl8.pdf|title=Presidential Library. Fatali Khan Khoyski|page=70|accessdate=9 July 2010|archiveurl=https://web.archive.org/web/20200913195736/http://www.elibrary.az/docs/azerbaijan/rus/gl8.pdf/|archivedate=2020-09-13}}</ref>
Fájl:Salman Mumtaz.jpg|[[Salman Mumtaz]], Azerbajdzsáni irodalmár és költő
</gallery>
==Galéria==
<gallery heights="150" mode="packed" style="font-size:88%;line-height:130%">
File:011ancienhouseinsheki.jpg|Ókori ház Şəkiban
File:075domkulturi.jpg|Şəki Kultúra Háza
File:015muzey.jpg|Az Alban korból származó templom eleje
File:007shekistreet.jpg|Şəki egy régi utcája utcája
File:026qapisaray.jpg|Şəki Kán Palota ajtaja
File:Caucasian Albania Church.jpg|Egy VI. századi kaukázusi albaniai templom
File:Shaki karavansaray10.jpg|Şəki Karavánszerájának látképe
File:096mosquesheki.jpg|Omer Efendi mecset
File:Shaki fortress.JPG|Şəki erődítmény
File:Khan's Palace of Shaki.JPG|A Şəki Kán Palotája
File:House of Shakikhanovs.JPG|Şəkikhanovs háza
File:Sheki - Kish, Karavanserei, Strassenseite.JPG|Sheki [[karavánszeráj]]
File:Ashagi kervansarai 1.JPG|Ashagi Karavánszeráj
File:House of Farhadbayovs in Shaki.JPG|Farhadbayovs háza
File:Alijanbayovs house in Shaki.JPG|Alijanbayovs háza
File:Minaret of Friday mosque in Shaki.JPG|A péntek mecset minaretje
File:Ömər Əfəndi məscidi, Şəki (01).jpg|Ömər Əfəndi mecset
File:Ağvanlar bath.JPG|Ağvanlar fürdő
File:Undergraund bath 1.JPG|Földalatti fürdő Şəkiban
File:Church in Shaki.jpg|Former Alban templom Şəkiban
</gallery>
== Testvérvárosok ==
* {{Törökország}} – [[Giresun (település)|Giresun]]
* {{Bulgária}} – [[Gabrovo]]
* {{Fehéroroszország}} – [[Szluck]]
* {{Törökország}} – [[Lapseki]]
* {{Törökország}}  –  [[Bolu (település)|Bolu]]
* {{Ukrajna}} – Zsmerinka
* {{Törökország}} – [[Konya (település)|Konya]]
* {{Franciaország}}  –  [[Colmar]]
* {{Olaszország}}  –    [[Firenze]]
* {{Grúzia}} –  [[Telavi]]
== További információk ==
* [https://www.youtube.com/watch?v=LgbA1YurUrM Şəki a YouTube-on]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
[[Kategória:Azerbajdzsán települései]]