0060. számú parancs forrásának megtekintése

A '''0060. számú szovjet hadparancsot''' a [[második világháború|II. világháború]] során Magyarországra behatolt [[2. Ukrán Front]] parancsnoka, [[Rogyion Jakovlevics Malinovszkij|Malinovszkij marsall]] és a [[3. Ukrán Front]] parancsnoka, [[Fjodor Ivanovics Tolbuhin|Tolbuhin marsall]] adta ki [[1944]]. [[December 22.|december 22-én]]. Ennek alapján hurcolták el a német nemzetiségűeket és az annak mondott magyarokat kényszermunkára ([[málenkij robot]]) a [[Szovjetunió]] [[Gulag#Gupvi|GUPVI]] lágereibe 1944–45-ben.
A 0060-as parancs dátuma éppen az a nap, amikor létrejött Magyarországon a Moszkvából irányított [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]]. Ennek az is oka lehet, hogy a szovjetek ezzel akarták az elhurcolások felelősségét részben vagy egészen áthárítani a magyar vezetésre.<ref name="Bognár">[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/malenkij_robot/pages/004_Malenkij_robot.htm Bognár Zalán: MALENKIJ ROBOT] avagy a polgári lakosság tömeges elhurcolása Magyarországról szovjetunióbeli kényszermunkára 1944/45-ben, különös tekintettel a németként deportáltakra</ref>
==Előzmények==
A Szovjetunióban már 1943 nyarán tervezték a német foglyok foglalkoztatását a háború utáni újjáépítési munkálatokban. Egy 1944 júliusában elkészült jelentés 5 millió [[Hadifogság|hadifogoly]] és civil rab tízéves kényszermunkájával számol, mely kb. 40 milliárd dollár nyereséget termelne.
Ennek megfelelően 1944 novemberében Arkagyij Apollonov vezérezredes és Ivan Gorbatyuk vezérőrnagy vezetésével titkos hírszerzés útján felmérték a 2., 3. és a 4. Ukrán Frontok által elfoglalt területeken élő németeket lakhely, életkor és nem alapján. A tábornokok jelentése szerint szerint [[Románia|Romániában]] {{szám|421846}}, [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]] {{szám|73572}}, [[Magyarország]]on {{szám|50292}}, [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]] {{szám|4250}} és [[Bulgária|Bulgáriában]] {{szám|1089}} német személyt vettek számba (Jugoszláviában {{szám|16804}}, Romániában {{szám|7890}} német állampolgárt korábban már internáltak és táborokba gyűjtöttek).<ref name="Bognár"/><ref name="Varga">{{CitLib|szerző=Varga Éva Mária |cím=Magyar hadifoglyok és internáltak a Szovjetunióban az oroszországi levéltári források tükrében (1941–1956) |alcím=doktori disszertáció |hely=Budapest |kiadó=Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar |év=2008 |url=http://doktori.btk.elte.hu/hist/vargaeva/disszertvargaeva.pdf |fejezetcím=A magyar hadifoglyok és internáltak létszáma |oldal=111–115 }}</ref> A szovjet [[Állami Védelmi Bizottság]] (ÁVB) a jelentés érkezésének másnapján, 1944. [[December 16.|december 16-án]] meghozta a 7161. számú határozatát, mely a többek között az alábbiakat rendelte el:
{{Idézet|
A Szovjetunióba történő munkára irányítás céljából mozgósítani és internálni kell Románia, Jugoszlávia, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia Vörös Hadsereg által felszabadított területén tartózkodó valamennyi munkaképes németet - a 17 és 45 év közötti férfiakat és a 18 és 30 év közötti nőket. Le kell rögzíteni, hogy a mozgósítás mind a német és a magyar állampolgárságú, mind pedig a román, jugoszláv, bolgár és csehszlovák állampolgárságú németekre vonatkozik. (...)
Utasítani kell Malinovszkij és Tolbuhin elvtársat Magyarország esetében, Petrov elvtársat Csehszlovákiában, hogy a városparancsnokokon keresztül e határozat első pontjának megfelelően kihirdessék a frontparancsnokság nevében a németek internálása érdekében szükséges rendelkezéseket, valamint a szovjet Belügyi Népbiztosság megbízottaival közösen biztosítsák a mobilizálandó németek gyűjtőhelyeken történő megjelenése érdekében szükséges intézkedések megtételét. (...)
A németek begyűjtését és internálását 1944 decemberében és 1945 januárjában le kell bonyolítani és a munkaterületre való kiszállítást 1945. február 15-ig be kell fejezni.|Állami Védelmi Bizottság Elnöke, <br>[[Joszif Visszarionovics Sztálin|J. Sztálin]]<ref>[http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=90%3A19441216&Itemid=85&lang=hu Az Állami Honvédelmi Bizottság 7161. sz. számú határozata] {{Wayback|url=http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=90%3A19441216&Itemid=85&lang=hu# |date=20141218170634 }} a munkaképes német lakosság internálásáról Bulgária, Magyarország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia területén és munkavégzésre a Szovjetunióba küldésükről - Történelmi Tár</ref>}}
==A 0060. számú parancs kiadása==
[[Fájl:0060 számú parancs.jpg|250px|bélyegkép|jobb|A 0060. számú parancsot kihirdető falragasz]]
Az [[NKVD]] tábornokai 1944. december 21-22-én egyeztetéseket folytattak a 2. és a 3. Ukrán Front Katonai Tanácsaival, és ennek eredményeként a két frontparancsnok, Malinovszkij és Tolbuhin december 22-én a meghozta a hírhedtté vált 0060-as számú végrehajtási parancsukat, melynek már a címe is megtévesztő, mert az embereket nem közvetlenül a frontvonal mögötti területekre, hanem a szovjetunióbeli kényszermunkára vitték el.
A parancs 1. pontjában nem német [[Állampolgárság|állampolgárokról]], vagy német [[nemzetiség]]ű, illetve [[anyanyelv]]ű személyekről van szó, hanem „német származásúakról", vagyis a kényszermunkára elszállításnak nem az elkövetett bűnök és nem is a választott identitás vagy anyanyelv volt az alapja, hanem a [[Rasszizmus|faji alapú megkülönböztetés]]. [[Elek (település)|Elek]] községben az elhurcolásokat irányító szovjet őrnagy szerint deportálandó „''minden német nevű, tekintet nélkül arra, hogy bírja-e a német nyelvet vagy sem, tekintet nélkül előéletére, a rendelkezés alá esik. Ugyancsak beleesnek azok a magyar nevű egyének, akiknek egy nagyszülőjük német nevű, illetve német származású. Az őrnagy egyébként szó szerint még a következő kijelentést tette: Ha csak egy csepp német vér folyik az ereiben, német!''”
A 3. pont megengedni, sőt elrendeli, hogy a mozgósítottak ruhát és élelmet vigyenek magukkal. Erre azért volt szükség, mert – a [[Kárpátalja|Kárpátaljáról]] korábban elhurcoltakkal ellentétben – a németek esetében nem etnikai tisztogatás volt a cél, hanem munkaerőre volt szükségük, tehát élve és lehetőleg jó egészségi állapotban kellett megérkezniük a szovjetunióbeli lágerekbe.
A parancs 4. pontja szerint a helyi közigazgatás embereinek kellett összeállítaniuk a  deportálási listákat, a helyi NKVD-s osztagparancsnokok utasítására és ellenőrzése alatt. Mivel a központi utasítás nem volt egyértelmű, a listázás szempontjait az előírt tervszámok határozták meg. Ha többen jelentek meg, mint az megszabott létszám, akkor nagyobb lehetőség volt a mentesítésre, ha viszont kevesebben, akkor kibővítették az előírás szerinti korhatárokat is, hogy a tervszámokat teljesíteni tudják. A listákon szereplő személyeket legtöbbször az éppen megalakult rendfenntartók, a szovjetek bizalmát élvező egykori [[partizán]]okból, szláv nemzetiségűekből és más, többnyire baloldaliakból álló ún. policájok gyűjtötték össze.
Az érintetteket és családtagjaikat a parancs utolsó pontja félemlítette meg, mely szerint a nem engedelmeskedők felett hadbíróság fog ítélni. Sokan bár már hallomásból tudták, hogy nem néhány napra viszik őket dolgozni a frontvonalak mögé, hanem a Szovjetunióba, de a szüleik, szeretteik féltése miatt vállalták mégis a szenvedéseket.<ref name="Bognár"/>
==A parancs végrehajtása==
{{bővebben|Málenkij robot}}
A parancsot az intézkedési terv szerint a 3. Ukrán Front határain belül 1944. december 28-tól 1945. január 5-ig, a 2. Ukrán Front határain belül 1945. január 1-jétől 10-ig kellett végrehajtani.
A 3. Ukrán Front területe Jugoszláviát és Magyarországon a Dél-Dunántúlt jelentette, ahol összesen {{szám|21695}} főt (9747 férfit, {{szám|11948}} nőt) gyűjtöttek össze, ebből {{szám|10760}} főt Magyarországon. A deportálandókat 786 vagonnal, 17 vasúti szerelvényen szállították el a Szovjetunióba.<ref name="Varga"/>
Magyarország nagyobb része az észak-erdélyi Szatmár megyével együtt a 2. Ukrán Front területéhez tartozott, ahol két ütemben történt a német nemzetiségűek összegyűjtése 1944. december 28. és 1945. január 15. között. December 20-án operatív csoportokat és gyűjtőállomásokat hoztak létre [[Szaniszló (település)|Szaniszló]], [[Nagykároly]], [[Szatmárnémeti]], [[Balmazújváros]], [[Kompolt]], [[Fegyvernek]], [[Mezőberény]], [[Gyula (Magyarország)|Gyula]], [[Elek (település)|Elek]] és [[Ceglédbercel]] településeken. Az előzetes összeírás szerinti internálási listán {{szám|15428}} fő szerepelt, ebből {{szám|12914}} főt 9 vasúti
szerelvény vitt el.
Január második felében 5 operatív csoportot és ugyanennyi gyűjtőtábort létesítettek [[Miskolc]]on, [[Szerencs]]en, [[Budapest X. kerülete|Kőbánya-alsón]], [[Budapest]]en és Ceglédbercelen. Ebben az ütemben 6661 főt szállították el a [[Donyec-medence|Donyec-medencébe]] 4 vasúti szerelvényen.<ref name="Varga"/>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==További információk==
*[https://web.archive.org/web/20141219103749/http://gknt.hu/hu/tanulmanyok/dr-bognar-zalan Bognár Zalán Malenkij robot, avagy a polgári lakosság tömeges elhurcolása Magyarországról szovjet fogságba 1944/45-ben]
*[https://web.archive.org/web/20131026064812/http://www.kortarsonline.hu/regiweb/0202/stark.htm Stark Tamás: Magyarok szovjet kényszermunkatáborokban] - Kortárs, 2002
*Bognár Zalán–W. Müller Judit: ''A 0060-as parancs. A német származás indokával Magyarországról elhurcoltak története''; Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, Pécs, 2017
{{Portál|Második világháború}}
[[Kategória:A Szovjetunió történelme]]
[[Kategória:1944 a második világháborúban]]
[[Kategória:Magyar–szovjet kapcsolatok]]
[[Kategória:Második világháborús bűncselekmények]]
[[Kategória:Magyarország a második világháborúban]]