17-es lüdiai földrengés forrásának megtekintése

{{Földrengés infobox
| név = 17-es lüdiai földrengés
| kép = Cities&towns17ADquake.png
| képméret =
| képaláírás = A források által említett kis-ázsiai városok, amelyekben a rengés komoly pusztítást végzett
<!-- Térkép! -->
| dátum = i. sz. [[17]]
| időtartam =
| richter =
| mw =
| ms =
| intenzitás =
| mélység =
| országok = [[Római Birodalom]] ([[Asia (római provincia)|Asia]] provincia)
| utórengés =
| földcsuszamlás =
| cunami =
| károk = az áldozatok száma ismeretlen, de jelentős; súlyos károk legalább 12 településen
| szélesség = É
| szélesség fok = 38
| szélesség ívperc = 29
| szélesség ívmásodperc = 24
| hosszúság = K
| hosszúság fok = 28
| hosszúság ívperc = 2
| hosszúság ívmásodperc = 24
| pozíciós térkép = Törökország
| szöveg pozíciója = jobbra
}}
A '''17-es lüdiai földrengés''' a [[Római Birodalom]] [[Asia (római provincia)|Asia]] [[római provinciák|provinciájának]] (ma Nyugat-[[Anatólia]]) legalább tizenkét településén pusztított, köztük [[Szardeisz]]ben, az egykori [[Lüdia]] fővárosában. A katasztrófát több történetíró is említi – a kortárs [[Sztrabón]], a nem sokkal később született [[Caius Plinius Secundus|idősebb Plinius]] és [[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]], valamint a 3-4. századi [[Kaiszareiai Euszebiosz|Euszebiosz]] –, de nagyon kevés adatot közölnek róla, így pontos dátuma sem ismert. Plinius „emberemlékezet óta a legnagyobb földrengésnek” mondta.{{forr}}
==A földrengés==
A földrengést a kortárs Sztrabón csak említi ([[Geógraphika hüpomnémata]], XII. könyv, VIII. fejezet, 18. szakasz),{{refhely|Strabo}} Tacitus Annalesének II. könyve részletesebb leírást tartalmaz:{{refhely|Tacitus}}{{refhely|Keitel 2010|238. o.}}
{{idézet2|Ugyanebben az évben tizenkét híres kis-ázsiai város dőlt romba egy éjszakai földrengéstől, így annál váratlanabb és súlyosabb volt a szerencsétlenség. Még az ilyen esetben szokásos menekvés, a szabadba való kirohanás sem segített, mivel a megnyílt föld mindenkit elnyelt. Hatalmas hegyek süllyedtek le, egyszerre fennsíknak látszottak addigi lapályok, a romok közt tüzek csaptak fel, mint beszélik. Az a tény, hogy legszörnyűbben [[Szardeisz|Sardest]] sújtotta a csapás, a részvétet is elsősorban az ottaniak felé irányította: mert tízmillió [[sestertius|sestertiust]] ígért [[Tiberius római császár|Caesar]], és öt évre elengedte, amivel az államkincstárnak vagy a császári fiscusnak tartoztak. A kár és az orvoslás mértékét tekintve a Sipylos melletti [[Manisa (település)|Magnesia]] lakosai következtek utánuk. A [[Temnos|temnosiakat]], [[Alaşehir|philadelphiaiakat]], [[Aigai (Aiolisz)|aegeaeiakat]], apollonisiakat, s kiket mosteneieknek, illetve hyrcaniai macedonoknak neveznek, továbbá [[Hierapolisz|Hierocaesariát]], Myrinát, Cymét, Tmolust ugyanennyi időre mentesítették az adóktól s elhatározták, senatusi megbízottat küldenek ki, hogy vizsgálja meg a helyzetet és segítsen. Ki is szemelték Marcus Ateiust a volt praetorok közül, hogy consuli rangú asiai helytartó jelenlétében egyenlők között versengés és ebből bonyodalom ne támadjon.|Évkönyvek, II. könyv § 47, ford. [[Borzsák István]]}}
A Tacitus által felsorolt tizenkettőn kívül más források alapján két további település hozható kapcsolatba a földrengéssel. Egy [[Pergamon|pergamoni]] felirat szerint az i.sz 1. századi politikus-diplomata{{refhely|Brennan 2009}} Diodorosz Paszparos szentélye 17-ben megsérült és át kellett építeni.{{refhely|Mierse 1999|168. o.}} [[Kaiszareiai Euszebiosz]] 4. század elején készített Krónikája említi [[Epheszosz|Epheszoszt]] a 17-es földrengéssel kapcsolatban, de valószínűbb, hogy az itteni károk egy későbbi, i.sz. 23-ban kitört földrengés során keletkeztek,{{refhely|Murphy-O'Connor|117-118. o.}} amely a legnagyobb pusztítást Kibyra Maior (ma Gölhisar) városában végezte.{{refhely|Bean 1975}}
Az epicentrumot a National Geophysical Data Center adatbázisa [[Epheszosz]],{{refhely|NGDC}} az Istituto Nazionale di Geofisica e Vulcanologia adatbázisa (CFTI4MED) [[Szardeisz]],{{refhely|INGV}} az International Institute of Seismology and Earthquake Engineering katalógusa [[Magnesia ad Sipylum]]{{refhely|IISEE}} közelébe teszi.
==A katasztrófa után==
A katasztrófában érintett lüdiai városok [[Róma|Rómában]], [[Caesar fóruma|Caesar fórumán]] szoborcsoportot állítottak [[Tiberius római császár|Tiberius]] tiszteletére. A nagyméretű főalak magát a császárt ábrázolta, a mellékalakok a városok megszemélyesítései voltak. A 23-as délnyugat-anatóliai földrengés után Epheszosz és Kibyra bővítette ki az emlékművet, amely valószínűleg a fórumon i.sz. 80-ban kitört tűzvészben elpusztult.{{refhely|Ando 2000|311. o.}} Az emlékmű i.sz. 30 körül készült másolata ma is látható a városok közül többel is kereskedelmi kapcsolatban álló [[Pozzuoli|Pozzuoliban]] (akkori nevén Puteoli); ezen a mellékalakok csak a császár szobrának talapzatán körbefutó [[fríz (építészet)|frízen]] szerepelnek.{{refhely|Ando 2000|311. o.}}{{refhely|Kuttner 1995|75. o.}} Szardiszban i.sz. 43 körül emeltek szobrot Tiberiusnak, amelynek feliratában „a város alapítójának” nevezik.{{refhely|Yegül & Bolgil 1986|1. o.}} Egy másik, töredékes szardiszi felirat valószínűleg az érintett városok képviselőtestületei által elfogadott szöveg másolata, amelyben hálájukat fejezik ki a császárnak. A fennmaradt részben nyolc város képviselőjének aláírása található.{{refhely|Buckler & Robinson 1932|28-29. o.}}
Rómában i.sz. 22-23-ban emlékérmeket vertek Tiberius ülő alakjával és a CIVITATIBVS ASIAE RESTITVTIS (Asia közösségeinek helyreállítása) felirattal. Magnesia kis bronz érmét bocsátott ki ΤΙΒΕΡΙΟΝ ΣΕΒΑΣΤΟΝ ΚΤΙΣΤΗΝ (Tiberius Augustus, teremtő) felirattal.{{refhely|Kreitzer 2004|83-84. o.}}
Néhány város a császár tiszteletére megváltoztatta a nevét. Philadelphia Neocaesarea lett; Hierapolisz Hierocaesarea; Kibyra, valamint rövid ideig Szardeisz is a ''Caesarea'' utótagot illesztette nevéhez.{{refhely|Ramsay 1904}}{{nincs a forrásban}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
*{{hely|Ando 2000}} {{citlib| szerző=Clifford Ando |cím=Imperial Ideology and Provincial Loyalty in the Roman Empire |hely=Berkeley - Los Angeles |kiadó=University of California Press |év=2000 |isbn=9780520220676 |url=https://books.google.hu/books?id=BXqIG1NIU2IC}}
*{{hely|Bean 1975}} {{citlib| szerző= |cím=The Princeton Encyclopedia of Classical Sites |alcím= |közreműködők=szerk. Richard Stillwell, William L. MacDonald, Marian Holland McAllister |hely=Princeton |kiadó=Princeton University Press |év=1975 |isbn=9780691035420 |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.04.0006:entry=kibyra-maior |fejezetszerző=G. E. Bean |fejezetcím=KIBYRA MAIOR (Horzum [Gölhisar]) Phrygia, Turkey |oldal= }}
*{{hely|Brennan 2009}} {{citlib| szerző= |cím=Diplomats and Diplomacy in the Roman World |alcím= |közreműködők=szerk. Claude Eilers |hely=Leiden |kiadó=Brill |év=2009 |isbn=9789004170988 |url=https://books.google.hu/books?id=UBgCTphd7soC&pg=PA171 |fejezetszerző=T. Corey Brennan |fejezetcím=Embassies Gone Wrong. Roman Diplomacy in the Constantinian Excerpta de Legationibus |oldal=171-192. |sorozat=Mnemosyne Supplements}}
*{{hely|Buckler & Robinson 1932}} {{citlib| szerző=W. H. Buckler & David M. Robinson |cím=Sardis, Volume VII, Part 1 |alcím=Greek and Latin Inscriptions |hely=Leiden |kiadó=Brill |év=1932 |isbn= |url=http://archive.org/details/pt1sardispublica07ameruoft |sorozat=Publications of the American Society for the Excavation of Sardis}}
*{{hely|IISEE}} {{citweb |url=http://iisee.kenken.go.jp/utsu/index_eng.html |cím=Catalog of Damaging Earthquakes in the World (Through 2009) |nyelvkód=en |kiadó=International Institute of Seismology and Earthquake Engineering |elér=2013-10-09}}
*{{hely|INGV}} {{citweb |url=http://storing.ingv.it/cfti4med/ |cím=Catalogue of Strong Earthquakes in Italy (461 BC – 1997) and Mediterranean Area (760 B.C. – 1500) |szerző=E. Guidoboni, G. Ferrari, D. Mariotti, A. Comastri, G. Tarabusi, G. Valensise |nyelvkód=en |kiadó=Istituto Nazionale di Geofisica e Vulcanologia |elér=2013-10-09 |archívurl=https://web.archive.org/web/20110722035629/http://storing.ingv.it/cfti4med/ |archívdátum=2011-07-22 }}
*{{hely|Keitel 2010}} {{citlib| szerző= |cím=Ancient Historiography and Its Contexts |alcím=Studies in Honour of A. J. Woodman |közreműködők=szerk. Christina S. Kraus, John Marincola, Christopher Pelling |hely=New York |kiadó=Oxford University Press, USA |év=2010 |isbn=978-0199558681 |url=https://books.google.hu/books?id=NwK_NMH27-AC&pg=PT235 |fejezetszerző=Elizabeth Keitel |fejezetcím=The Art of Losing. Tacitus and the Disaster Narrative |oldal=235-255.}}
*{{hely|Kreitzer 2004}} {{citlib| szerző= |cím=Testimony and Interpretation: Early Christology in Its Judeo-Hellenistic Milieu |alcím=Studies in Honor of Petr Pokorný |közreműködők=szerk. Jiři Mrázek & Jan Roskovec |hely=London - New York |kiadó=T&T Clark International |év=2004 |isbn=9780567082985 |url=https://books.google.hu/books?id=smoKwl8Cn_sC |fejezetszerző=Larry J. Kreitzer |fejezetcím=Living in the Lycus Valley. Earthquake Imagery in Colossians, Philemon and Ephesians |oldal=81-94. |sorozat=Journal for the study of the New Testament: Supplement series}}
*{{hely|Kuttner 1995}} {{citlib| szerző=Ann L. Kuttner |cím=Dynasty and Empire in the Age of Augustus |alcím=The Case of the Boscoreale Cups |hely=Berkeley - Los Angeles |kiadó=University of California Press |év=1995 |isbn=9780520067738 |url=http://publishing.cdlib.org/ucpressebooks/view?docId=ft309nb1mw;brand=ucpress |fejezetszerző= |fejezetcím= |oldal= }}
*{{hely|Mierse 1999}} {{citlib| szerző=William E. Mierse |cím=Temples and Towns in Roman Iberia |alcím=The Social and Architectural Dynamics of Sanctuary Designs from the Third Century B.C. to the Third Century A.D. |hely=Berkeley - Los Angeles |kiadó=University of California Press |év=1999 |isbn=9780520203778 |url=https://books.google.hu/books?id=xyonZINGx04C |fejezetszerző= |fejezetcím= |oldal= }}
*{{hely|Murphy-O'Connor}} {{citlib| szerző=Jerome Murphy-O'Connor |cím=St. Paul's Ephesus |alcím=Texts and Archaeology |hely=Collegeville |kiadó=Liturgical Press |év=2008 |isbn=9780814652596 |url=https://books.google.hu/books?id=4FwV5fu8D_UC |fejezetszerző= |fejezetcím= |oldal= }}
*{{hely|NGDC}} {{citweb |url=https://www.ngdc.noaa.gov/nndc/struts/results?eq_0=40&t=101650&s=13&d=22,26,13,12&nd=display |szerző= |cím=Significant earthquake |weblap= |nyelvkód=en |kiadó=National Geophysical Data Center |elér= |formátum= }}
*{{hely|Ramsay 1904}} {{citlib|szerző=William Mitchell Ramsay|cím=The Letters to the Seven Churches of Asia and Their Place in the Plan of the Apocalypse|hely=|kiadó=|év=1904|isbn=|url=http://philologos.org/__eb-lttsc/chap27.htm|fejezetszerző=|fejezetcím=Chapter 27: Philadelphia: The Missionary City|oldal=|accd=2019-01-13|archívurl=https://web.archive.org/web/20170810151100/https://philologos.org/__eb-lttsc/chap27.htm|archívdátum=2017-08-10}}
*{{hely|Strabo}} {{citlib| szerző=Strabo |cím=Geography |alcím=Literally translated, with notes |közreműködők=ford. H. C. Hamilton & W. Falconer |hely=London |kiadó=George Bell & Sons |év=1903 |isbn= |url=http://data.perseus.org/citations/urn:cts:greekLit:tlg0099.tlg001.perseus-eng2:12.8.18}}
*{{hely|Tacitus}} {{citlib| szerző=Tacitus |cím=Összes művei |közreműködők=ford. Borzsák István |hely=Budapest |kiadó=Európa Könyvkiadó |év=1980 |isbn=9630715759 |url=http://mek.oszk.hu/04300/04353/html/02.htm#13 |fejezetcím=Évkönyvek |oldal= }}
*{{hely|Yegül & Bolgil 1986}} {{citlib| szerző=Fikret K. Yegül & Mehmet C. Bolgil |cím=The Bath-Gymnasium Complex at Sardis |hely=Cambridge |kiadó=Harvard University Press |év=1986 |isbn=9780674063457 |url=https://books.google.hu/books?id=mvhZy2RMk5AC |sorozat=Archaeological Exploration of Sardis Reports}}
==További információk==
*{{citper |szerző=Tóth Anna Judit |cím=Földrengések az ókorban |alcím=„Mégis mozog a föld” – Kis-Ázsiában |periodika=História |év=2000 |hónap= |nap= |évfolyam= |szám=3 |oldal= |egyéb= |url=http://www.historia.hu/archivum/2000/0003toth_anna.htm |accd=2013-10-10 |archívurl=https://web.archive.org/web/20120128045330/http://www.historia.hu/archivum/2000/0003toth_anna.htm |archívdátum=2012-01-28 }}
{{portál|földrajz||Ókori Róma|&#32;|}}
{{DEFAULTSORT:ludiaifoldrenges}}
[[Kategória:Földrengések Ázsiában]]
[[Kategória:Római Birodalom]]
[[Kategória:Törökország földrajza]]
[[Kategória:17]]
[[Kategória:Törökország történelme]]
[[Kategória:Földrengések az ókorban]]