2004. évi II. törvény a mozgóképről forrásának megtekintése

A '''2004. évi II. törvény a mozgóképről''', más néven a '''magyar filmtörvény''' a magyar filmipar és filmkultúra fejlesztése és nemzetközi értelemben versenyképessé válása érdekében elfogadott törvény. Célként a magyar filmkultúra megőrzését, gyarapítását, terjesztését és oktatását, a nézőszám emelését, a megfelelő jogi háttér és pénzügyi források biztosítását jelölte meg.
A törvény egyúttal létrehozta a kultuszminiszter irányítása alatt álló, közgyűjteményként működő önálló költségvetési szervet, a [[Magyar Nemzeti Filmarchívum]]ot.
A törvényt 354 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az [[Országgyűlés]] [[2003]]. [[december 22.|december 22-én]], [[2004]] áprilisában lépett hatályba. A 2006. évi XLV. törvénnyel módosították.
==Előzményei==
Az első magyar filmtörvény [[1918]]. [[július 1.|július 1-jén]] lépett hatályba, az [[első világháború]] végén. A filmszabályozást már az 1910-es évektől élénk viták kísérték. Az első törvény még inkább csak arról rendelkezett, kik üzemeltethetnek „mozgófényképüzemet” (azaz mozit), a következő években azonban világossá vált, hogy a hazai filmgyártást támogató jogszabályokra is szükség van. A kezdetektől filmnagyhatalom Magyarország ugyanis egyre jobban visszacsúszott még a szomszéd országokhoz képest is és a hazai filmiparba alig áramlott pénz, holott ekkor már [[Hollywood (Los Angeles)|Hollywood]]ban, az amerikai filmgyártás fellegvárában és [[Berlin]]ben, a legjelentősebb európai központban, hemzsegtek a magyar filmszakemberek és filmvállalkozók. [[1925]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] a hazai filmgyártás előmozdítására, anyagi alapjainak megerősítésére a kormány rendeletet adott ki.
==Támogatások a hatályos filmtörvényben==
A hatályos törvény szerint az állami költségvetésben szereplő források elosztását a kormány és a filmes szervezetek alapította [[Magyar Mozgókép Közalapítvány]] végzi a törvényben meghatározott elvek alapján. Az állami és egyéb források elosztásának összehangolására ugyanakkor a törvény létrehozta a Mozgókép Koordinációs Tanácsot, egy konzultatív testületet, amelyet a kulturális miniszter hív össze.
A törvény pontrendszer alapján méri, egy adott filmalkotás milyen mértékben számít magyar produktumnak.
A támogatások a filmterv készítésétől a filmterjesztésig lefedik a filmipart. A törvény háromféle támogatást különböztet meg: szelektív, normatív és strukturális (ezeken belül lehet visszatérítendő és nem visszatérítendő). A szelektív támogatás pályázat útján nyújtható. Normatív támogatás akkor jár, ha a referenciafilm eléri a támogató meghatározta nézőszámot, illetve a meghatározott módon filmfesztiválokon szerepel (és normatív támogatást kap az „art” besorolású filmek terjesztése, illetve az art mozik.) A támogatásokból a törvény kizárta a [[valóság-show]]kat, a [[szappanopera|szappanoperákat]], illetve a kiskorúak fejlődésére károsan ható termékeket.
Az általános szabály szerint a támogatás mértéke a magyar nyelven készülő filmalkotásokra legfeljebb a magyar filmelőállítót terhelő gyártási költség 50%-a lehet. Elérheti azonban a száz százalékot, ha ez a költség nem több, mint 50 millió, és a 90%-ot, ha nem több, mint 500 millió forint. Kilencven százalék lehet akkor is, ha a magyar kultúrát népszerűsíti, gyerekeket nevel, vagy „a magyarországi audiovizuális kultúrát gazdagítja”. Ha a film a magyar kultúrát népszerűsíti külföldön, a támogatás még akkor is elérheti a 70%-ot, ha nem magyar nyelven készül. Közvetlen támogatást lehet nyújtani akkor is, ha a magyar előállító részvétele kisebbségi, de az alkotás európai koprodukciónak minősül (ilyenkor a támogatás alapja a pontrendszer). A közvetlen támogatás legalább 60%-át Magyarországon kell elkölteni (bár a támogató maximum 80%-ot is előírhat és kivételes esetekben akár 60 százalék is elkölthető külföldön).
==Kedvezmények máshol==
* [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] a filmgyártás összköltségének maximum 12,5%-a vehető igénybe adókedvezményként a 15 millió ausztrál dollárnál nagyobb költségvetésű, ausztrálnak minősített produkciók számára.[https://web.archive.org/web/20070710172228/http://www.drakefordkane.com/articles/LNJ_Vol21_7.pdf]
* [[Belgium]]ban [[2004]]. [[május 17.|május 17-én]] fogadták el a törvényt, amely 150%-os társasági adó kedvezményt biztosít a belga filmek készítésére fordított összegre vetítve. [https://web.archive.org/web/*/http://goliath.ecnext.com/coms2/summary_0198-82891_ITM]
*Az [[Egyesült Királyság]]ban a Film Council a filmkészítés minden fázisát támogató alaprendszert hozott részre, részben a lottózásból származó pénzekből. Ezenkívül az adott évben a költségek teljes összege levonható az adóból. a feltétel, hogy a gyártó cég bejegyzéssel rendelkezzen az [[Európai Unió]]ban és a költségek legalább 70%-át az Egyesült Királyságban költsék el.
* [[Kanada|Kanadában]] a szigorú követelmények alapján kanadainak minősített produkciók a teljes, kanadaiaknak kifizetett munkaköltségük 25%-át kapják meg adókedvezményként. Ha egy film nem kap kanadai minősítést, de egymillió kanadai dollárnál többe kerül, még mindig hozzájuthat 16%-os kedvezményhez, sőt a kanadai tagállamok további kedvezményeket is nyújtanak.
* [[Németország]]ban nem adókedvezményekkel, hanem a szövetségi tagállamok támogatásaival segítik a filmkészítőket. Ezekhez külföldiek is hozzájuthatnak, de csak helyi partnerrel együtt.
* [[Írország]]ban a filmkészítésre fordított összeg 80%-a írható le az adóból, ha az adott film az ír kultúrát, az ír filmipart segíti. Az adók egyébként is alacsonyak. Az Irish Film Board ezenkívül kölcsönökkel és támogatásokkal is segíti a filmipart.
* [[Új-Zéland]]on 15-50 millió új-zélandi dollár költségvetésű filmek büdzséjének az országban elköltött részére maximum 12,5 százalék visszatérítés jár, de csak ha a szigetországban elköltött rész eléri a teljes költség 70%-át (Az ennél nagyobb költségvetésű filmek támogatására nincs ilyen kikötés). A jelentékeny új-zélandi tartalommal bíró filmek ezen felül adókedvezményekben is részesülhetnek.
* [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]] egy film és utómunkálatai költségének teljes összege levonható az adóból. Mivel ezt a szabályt a múltban visszaélésekre használták fel, a hatóságok ma már sokkal szigorúbban ellenőrzik, valós produkcióról van-e szó.
==További információk==
* [https://web.archive.org/web/20070927102004/http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/26/torv.htm Az első magyar filmtörvény]
* [http://www.nek.gov.hu/data/files/84157860.pdf 2004. évi II. törvény a mozgóképről]{{Halott link|url=http://www.nek.gov.hu/data/files/84157860.pdf |date=2018-12 }}
* [https://web.archive.org/web/20070928110706/http://www.mmka.hu//kepek/upload/2006-04/2006_XLV_tv.rtf 2006. évi XLV. törvény a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról]
* [https://web.archive.org/web/20070804012924/http://www.mmka.hu/index.ivy A Magyar Mozgókép Közalapítvány honlapja]
* [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400002.TV Filmtörvény] - az aktuális filmtörvény, nyomtatóbarát változat.
{{DEFAULTSORT:2004 002}}
[[Kategória:Film]]
[[Kategória:Magyar jogszabályok]]
[[Kategória:Csonkok (jog)]]
[[Kategória:Csonkok (film)]]