64. esztergom-komáromi honvéd zászlóalj forrásának megtekintése


A '''64. esztergom-komáromi honvéd zászlóalj''' a [[Magyar Királyi Honvédség (1867–1918)|m. kir. honvédség]] önálló gyalogzászlóalja volt 1869 és 1886 között.
== Története ==
Az 1868. évi XLI. törvénnyel megalakult m. kir. honvédség. Egy erős, korszerű katonai erő helyett azonban ekkor egy rendfenntartó milíciának szánt szervezet jött létre, amely nélkülözte a tüzérséget, a műszaki csapatokat és a magasabb szintű katonai kötelékeket is.
Az 1869-ben megalakított 82 gyalogzászlóalj mindegyike a valóságban egy gyenge század<ref>Az úgynevezett "állandósított század" rendszeresített békelétszáma a honvédség megalakulásakor 103 fő volt. Ez az 1871-1886 közötti időszakban kb. 60-40 főre csökkent.</ref> létszámával rendelkezett, a 40 huszárszázad pedig csupán szakasz erejű<ref>A korabeli előírások szerint kb. 40 fő.</ref> volt.
A gyalogzászlóaljak egyikeként alakult meg a 64. esztergom-komáromi honvéd zászlóalj is, amelynek kiegészítési területe megalakulásakor a gesztesi, tatai, felső-bodajki, esztergomi járásokra és [[Esztergom]] városára terjedt ki.<ref>{{Cite web |url=https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/2626/ |title=A Magyar Korona Államterületének közigazgatási Hadkiegészítési és Honvédségi beosztása. |accessdate=2024-08-14 |year=1874}}</ref> A beosztást később megváltoztatták, 1886-ban az önálló zászlóalj megszűnésekor a hadkiegészítési körzet a [[Gesztesi járás|gesztesi]] és a [[Tatai járás|tatai]] mellett a [[Móri járás|móri]] és a [[Váli járás|váli]] sorozójárásokat foglalta magában.<ref>{{Cite journal|title=Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára|year=1886|volume=13.|issue=16.|pages=I. melléklet VII.}}</ref> Bár az alakulat már nem kapott kiegészítést [[Esztergom vármegye|Esztergom vármegyéből]], az esztergom-komáromi megnevezés nem változott.
Az alakulatot [[Tata|Tatán]], a város által építtetett laktanyában helyezték el, az építési költségek fedezésére a honvédelmi minisztérium 15 000 forintos, kamatmentes kölcsönt biztosított.<ref>''A Honvéd''. 1870. április 7. 99. oldal</ref>
1870 februárjában az alakulat altisztjei önképzési céllal ''"Honvéd altiszti olvasó kört"'' alakítottak, Takács László vezetésével, fővédnöknek a zászlóalj parancsnokát kérték fel.<ref>{{Cite news|title=Kérelem|author=Takács László|work=A Honvéd|date=1870-02-17|page=47}}</ref>
1870. június 15-én a Tatára érkező [[Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg|József Károly főherceg]], a honvédség parancsnoka megszemlélte a zászlóalj gyakorlatát és raktárait. A korabeli beszámoló szerint a magas rangú vendég elégedett volt a látottakkal.<ref>{{Cite news|title=József főherczeg körútja|work=A Honvéd|date=1870-06-23|pages=182–183}}</ref> Ugyanezen év szeptember végén - október elején a 63.,64.,65. és 66. gyalogzászlóaljak, valamint a 23. és a 24. lovasszázadok hadgyakorlaton vettek részt [[Székesfehérvár]] környékén. A műveletet Ghczy Béla honvéd ezredes vezényelte, október 3-án a csapatokat József Károly főherceg megszemlélte.<ref>{{Cite news|title=Az 1870-iki fegyvergyakorlat Székes-Fehérvárott|work=A Honvéd|date=1870-10-27|pages=14–15}}</ref>
Az alakulat a többi honvéd zászlóaljhoz hasonlóan saját csapatzászlót kapott, amelyet 1872. július 16-án szenteltek fel Tatán, az Esterházy Miklós parkja melletti téren.
Zászlóanyának orczi Orczy Mária bárónőt (1815-1895), nagykárolyi gróf [[Károlyi István (politikus, 1797–1881)|Károlyi István]] nejét kérték fel.
A ceremónián Kis Gábor református lelkész mondott beszédet. Mivel a honvédségnek ekkor még nem voltak zenekarai, az ünnepségen a komáromi cs. kir. 12. gyalogezred zenekara működött közre.
A zászlóanya vörös-kék színű szalagot készíttetett, rajta Szűz Mária ábrázolással és az Orczy család címerével, valamint a következő felirattal: ''“Mennyeknek királynéja, Magyarország védasszonya, vezéreld győzelemre népedet / Hűség királyhoz és hazához, ád erőt és bátorságot / A 64-ik  esztergom-komárommegyei honvédzászlóalj 1872 / Gróf Károlyi Istvánné, Orczy Mária bárónő”''
1886-ban a honvédség gyalogságát átszervezték, az önálló zászlóaljakat úgynevezett féldandárokba vonták össze (ezeket 1890-től ezredeknek nevezték). Háború esetén a 64. gyalogzászlóalj a pozsonyi 13. féldandár alárendeltségébe került volna, ezt a szervezési formát most békeidőre alkalmazták. Innentől az alakulat a pozsonyi 13. féldandár 4. (komárom megyei) zászlóalja lett. 1912-ben a veszprémi 31. honvéd gyalogezred megalakításakor annak állományába került 4. zászlóaljként, a békehelyőrsége azonban továbbra is Tata maradt.
== Parancsnokok ==
''A felsorolt tisztek a zászlóaljparancsnokként viselt legmagasabb rendfokozatukkal szerepelnek.''
* 1869–1871 Schiffler Ferenc (1811–1882) alezredes
* 1871–1879 Rényi György (1829–1892) százados
* 1879–1885 Nagel Arnold (1834–1924) alezredes
* 1885–1888 fáji Fáy Ákos (1835–1909) őrnagy
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Bálint Ferenc: ''M. kir. honvéd zászlóaljak zászlóavatásai''. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 21. Bp, 2022. ISSN 0238-4442
* Berkó István (szerk.): ''A magyar királyi honvédség története 1868-1918.'' Bp. 1928.
[[Kategória:Katonai alakulatok]]