85 mm-es hadosztályágyú (D–44) forrásának megtekintése

{{azonosíthatatlan források}}
{{Tüzérségi infobox
  | név = 85 mm-es hadosztályágyú (D–44)
  | kép = D-44 02.JPG
  | képméret = 300 px
  | képaláírás= D–44 a keceli hadiparkban kiállítva
  | típus = tábori ágyú
  | ország = {{Szovjetunió}}
  | tervező = Fjodor Fjodorovics Petrov
  | gyártó = [[Uralmas]]
  | gyártási darabszám = {{szám|10800}}
  | alkalmazás =
  | alkalmazó = Lásd [[85 mm-es hadosztályágyú (D–44)#Alkalmazók|alkalmazók]]
  | háború = [[Vietnámi háború]]<br />
 [[Hatnapos háború]]
  | űrméret = 85 mm
  | lőszer = BPSZ
  | tömeg = 1,725
  | oldalirányzás = 54°
  | magassági_irányzás = mínusz 7° plusz 35°
  | hossz = 8340
  | csőhossz = 4675
  | elm_tűzgyorsaság =
  | gyak_tűzgyorsaság = 20
  | sebesség = 1030
  | hat_lőtávolság = 1150
  | p_lőtávolság =
  | max_lőtávolság = {{szám|15650}}
  | irányzék = OP2–7
}}
A '''85 mm-es hadosztályágyú (D–44)''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''85-мм дивизионная пушка Д-44'') egy [[Szovjetunió|szovjet]] gyártmányú 85 mm űrméretű tábori löveg volt, amelyet 1946-ban állítottak hadrendbe. A [[76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú (ZISZ–3)]] leváltására tervezték. Az orosz hadseregben már nem alkalmazzák, az egyetlen aktív üzemeltető [[Pakisztán]], ahol nagyjából 200 darab [[Kína|kínai]] 56-os típusú löveget használnak. Háborús alkalmazására is sor került a [[vietnámi háború|vietnámi]] és az arab háborúk során.
== Áttekintés ==
A D–44 tervezése 1943-ban vette kezdetét a 9-es számú üzem tervezőirodájában, gyártását pedig 1944-ben kezdték meg. [[GRAU-kód|GRAU-kódja]] az '''52–P–367'''. A D–44N egy, az 1960-as években kifejlesztett változat volt APN 3–7 infravörös irányzékkal éjszakai harchoz. Kína a koreai háború során kapott D–44 ágyúkat, majd saját másolat gyártásába kezdett az 1960-as évek elején '''56-os típus''' jelölés alatt. A lengyel hadsereg is rendelkezett saját fejlesztésű változattal, melyet D–44M és D–44MN jelöléssel láttak el. Ezeket az 1980-as évek elején fejlesztették ki és elektromos rendszerrel láttak el.
Az ágyúcsövet a [[T–34|T–34–85]] harckocsi csövéből fejlesztették ki, amely percenként 20-25 lövedék kilövésére volt képes. Az ágyúhoz nagy rombolóerejű, páncéltörő és kumulatív lövedékeket lehetett használni, ezenfelül a BR–365P jelű nagy kezdősebességű páncéltörő nyomjelző lövedéket is rendszeresítették, amely 1000 méteres távolságból 100 mm páncél átégetésére volt képes 90 fokos becsapódási szög esetén, illetve a BR–367P jelű lövedéket, amely hasonló körülmények között 180 mm páncél leküzdését tette lehetővé. A háború után kifejlesztett O–365K nagy rombolóerejű lövedék 9,5 kg tömegű volt és 741 gramm [[Trinitrotoluol|TNT-vel]] volt töltve, míg a BK–2M szárny stabilizált kumulatív lövedék már 300 mm vastag acéllemezt üthetett át. A kínai 56-os típus kumulatív lövedékének maximális lőtávolsága 970 méter volt, amelyen belül 65 fokos becsapódási szög esetén 100 mm páncél átütésére volt képes.
Az ágyú a GAZ AA kerekeit kapta meg, vontatásához egy 2,5 tonnás teherautót, terepen [[Ja–12]] vontatót használtak 20-25 km/h átlagos vontatási sebességgel és 11 km/h sebességgel terepen, műúton a maximális vontatási sebesség 55 km/h volt.
A löveg az OP2–7 irányzékkal volt felszerelve, melynek 5,5-szeres nagyítása volt. Az irányzék maximális lőtávolsága 1500 méter.
== Gyártás ==
A D–44 ágyút 1945-től 1953-ig gyártották. 1948–1950 között éves szinten több, mint kétezer darab készült. A D–44 alapján fejlesztették ki a [[85 mm-es páncéltörő ágyú (D–48)|85 mm-es D–48 jelű páncéltörő ágyút]], illetve a löveg alvázának felhasználásával hozták létre az [[BM–14|RPU–14]] rakéta-sorozatvetőt.
== Alkalmazók ==
Az 1950-es évekre a D–44 ágyút exportálták a varsói szerződés országainak, ahol a kelet-német hadsereg egészen a vasfüggöny lehullásáig rendszerben tartotta a típust.
*{{Albánia}}
*{{Algéria}}
*{{Bissau-Guinea}}
*{{Bulgária}}
*{{Egyiptom}}
*{{Észak-Korea}}
*{{Grúzia}}
*{{Guinea}}
*{{Irak}}
*{{Irán}}
*{{Kambodzsa}}
*{{Kína}}
*{{Kuba}}
*{{Laosz}}
*{{Lengyelország}}
*{{Magyarország}}
*{{Mali}}
*{{Marokkó}}
*{{Mozambik}}
*{{Románia}}
*{{Srí Lanka}}
*{{Szomália}}
*{{Szudán}}
*{{Vietnám}}
*{{Zambia}}
== Források ==
* Brassey's Encyclopedia of Land Forces and Warfare, Brassey's Inc., Washington D.C., 2000, {{ISBN|1-57488-087-X}}.
* ''Die Landstreitkräfte der NVA'', Wilfried Kopenhagen, Motorbuch Verlag, Stuttart, 2003, {{ISBN|3-613-02297-4}}.
* ''German Artillery of World War Two'', Ian V. Hogg, Greenhill Books, London, 2002. {{ISBN|1-85367-480-X}}.
* Foss, Christopher F. (ed.) ''Jane's Armour and Artillery 1981-1982'', Jane's Publishing Company Ltd, London & New York, 1982. {{ISBN|978-0-531-03976-2}}
* Foss, Christopher F. (ed.) ''Jane's Armour and Artillery 2007-2008'', Jane's Publishing Company Ltd, Coulsdon, 2007. {{ISBN|978-0-7106-2794-0}}
* Shunkov V. N. ''The Weapons of the Red Army'', Mn. Harvest, 1999 (Шунков В. Н. - ''Оружие Красной Армии.'' — Мн.: Харвест, 1999.) {{ISBN|985-433-469-4}}.
* ''The American Arsenal'', Ian V. Hogg (introduction), Greenhill Books, London, 2001. {{ISBN|1-85367-470-2}}.
* [http://www.fas.org/man/dod-101/sys/land/row/weg.pdf TRADOC Worldwide Equipment Guide]
== Fordítás ==
{{Fordítás|en|85 mm divisional gun D-44|697551544}}
{{Commonskat|D-44 85 mm gun}}
[[Kategória:Lövegek]]