A Magyar Nép Könyvtára (Minerva Rt.) forrásának megtekintése

{{más|A Magyar Nép Könyvtára (Szent István Társulat)}}
{{könyvsorozat infobox
| név = A Magyar Nép Könyvtára
| alcím =
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| szerző =
| könyvek =
| eredeti cím =
| ország = Románia
| nyelv = magyar
| műfaj =
| témakör = vegyes
| kiadó = [[Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.|Minerva Rt.]], Kolozsvár
| kiadás dátuma = 1923–1940
| magyar kiadó =
| magyar kiadás dátuma =
| fordító =
| könyvek száma = 63
| weboldal =
}}
'''A Magyar Nép Könyvtára''' – a [[Magyar Nép (hetilap)|Magyar Nép]] „olvasóközönségének mulattatására, ismereteinek bővítésére” az előfizetőknek 1923 és 1940 között ingyen megküldött [[könyvsorozat]].
== Szerkesztői, munkatársai, tartalma ==
Szerkesztője [[Gyallay Pap Domokos]]. A 63 kötet jelentős része szórakoztató olvasmány, szépirodalom kortársaktól, ill. magyar klasszikusoktól. A sorozatban kiadták [[Heltai Gáspár]] száz fabuláját ([[Szentimrei Jenő]] átdolgozásában), [[Jókai Mór]] elbeszéléseit, [[Tompa Mihály]] elbeszélő költeményeit, [[Jakab Ödön (költő)|Jakab Ödön]] verseit, továbbá [[Lampérth Géza]], [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]], [[Sebesi Samu]], [[Földes Zoltán]], [[Donáth László (író)|Donáth László]], [[Finta Zoltán (költő)|Finta Zoltán]], Gyallay Pap Domokos válogatott novelláit, [[Izsák Domokos]] parasztköltő verseit [[Tompa László]] gondozásában.
Külön kötetek a falusi műkedvelőket látták el megfelelő anyaggal. [[Rajka László]] és Gyallay Pap Domokos egy-egy szavalókönyvet állított össze, több válogatás jeleneteket, egyfelvonásosokat tartalmazott, a legnépszerűbb azonban a három kiadást megért [[Csűry Bálint]]-féle ''Vőfélykönyv'', valamint [[Vásárhelyi János (püspök)|Vásárhelyi János]] ''Hóstáti lakodalma'' volt. Sikeres kiadványokkal próbálták az egyszerűbb néprétegek általános műveltségét emelni. [[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]] a magyarok történelmét, Vathy Elek a magyar szépirodalom történetét írta meg, [[Bíró Sándor (történész)|Bíró Sándor]] [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királyt]], Kovács Dezsőné [[Petőfi Sándor|Petőfit]], [[Balogh Artúr]] [[Széchenyi István|Széchenyit]] mutatja be kötetében, [[Tóth István (grafikus)|Tóth István]] pedig a magyar díszítés alapformáiról állít össze könyvet. [[Balogh Ernő (geológus)|Balogh Ernő]] a levegőről és a természeti jelenségekről ír összefoglalást, Nagy András ''Jó egészséget'' c. kötete az egészségügyi, [[Vásárhelyi János (püspök)|Vásárhelyi János]] két cikk- és beszédgyűjteménye pedig az erkölcsi nevelést szolgálja. Balogh Artúr a [[kisebbség]]i [[jog]]ról is felvilágosítja olvasóit.
A leggyakorlatiasabb kiadványok a [[falu]]si lakosság mindennapi munkáját próbálták korszerűsíteni. A földmérésről, a [[Méhészet|méhtenyésztésről]], a [[gyógynövény]]ekről ([[Páter Béla]]), a [[konyhakert]]észetről (Koncz Lajos) kiadott kötetek mellett ki kell emelnünk [[Cs. Lázár László]] kétrészes ''Mezőgazdasági útmutatóját'', Szász Ferenc köteteit a [[kenyér]]ről és a [[gyümölcs]]termesztésről, valamint Konopi Kálmán kézikönyvét a [[búza]]nemesítésről. A sorozatborítót [[Szopos Sándor]] rajzolta.
== Források ==
*{{RMIL|3}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Magyar könyvsorozatok listája]]
{{DEFAULTSORT:Magyarnépkönyvtára}}
{{Portál|Erdély|-|Kolozsvár|-}}
[[Kategória:Könyvsorozatok]]
[[Kategória:Kolozsvár kulturális élete]]
[[Kategória:A romániai magyarság sajtótermékei]]