A Szabad Nép az 1956-os forradalomban forrásának megtekintése

{{nincs forrás}}
A [[Szabad Nép]], a [[kommunizmus|kommunista]] [[Magyar Dolgozók Pártja]] napilapja az [[1956-os forradalom]] napjaiban fejezte be 11 éves pályafutását és adta át helyét a [[Népszabadság]]nak. A forradalom előzményei közt fontos szerepet játszott a lap 1954. október 22–24-i pártgyűlése, ahol először bírálták [[Rákosi Mátyás]]t nyilvánosan, és az ebből az aktivizmusból kinőtt [[Petőfi Kör]].
[[október 23.|Október 23-ára]], a forradalom első napjára a lap szerkesztősége jelentősen átalakult és a változásokat támogatók kerültek túlsúlyba, emiatt történhetett, hogy a lap küldöttsége délelőtt a párt Politikai Bizottságának ülésén a diákok tüntetésének engedélyezését követelte.
[[Fájl:Szabad Nép 1956-11-29.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|A Szabad Nép 1956. október 29-én kiadott utolsó számának címlapja]]
==Az átmeneti időszak==
Még aznap a lap szerkesztősége gyakorlatilag felbomlott. A később halálraítélt és [[1989]]-ben rehabilitált [[Gimes Miklós]] és [[Lőcsei Pál (újságíró)|Lőcsei Pál]] a szerkesztőségben voltak, amikor a felkelők betörtek a gyűlölt pártlap épületébe. Közreműködésükkel a másnapi lapszám helyett egy röplapot jelentettek meg, amely a párt hivatalos álláspontja ellenében támogatta a tüntetések követeléseit. [[október 26.|Október 26-án]] újra megjelent az újság Gimes vezércikkével, amelyet fél évvel később maga [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] bélyegzett meg, árulásnak nevezve.
[[1956]]. [[október 29.|október 29-én]] (hétfőn) a [[Szabad Nép]] (az uralkodó párt központi lapja) címoldalán, és a többi lap is a [[Kossuth-címer]]rel jelenik meg, [[Magyarország]] jelképe hivatalosan is újra a [[Köztársaság|köztársasági címer]] lett.
A régi Szabad Nép október 29-én jelent meg utoljára, mert hiába volt az irányváltás, a pártlap bélyegét magán viselő újságot a régi címen nem lehetett többé eladni. ''„Az utcákon inkább égették, mint olvasták”'' – írta [[Révész Sándor (újságíró, 1956)|Révész Sándor]] történész. A szerkesztőség [[Magyar Szabadság]] címmel tervezte másnap kiadni a lapot, amikor 29-én este [[Dudás József]] [[Országos Nemzeti Forradalmi Bizottmány]]a elfoglalta székházat és a szerkesztőségben vita tört ki, ilyen körülmények közt kiadják-e a lapot.
[[Fájl:Népszabadság 1956-11-02.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|A Népszabadság 1956. november 2-án kiadott első számának címlapja]]
[[október 30.|Október 30-án]] a lap újságírói a Parlamentben tanácskoztak és itt döntöttek arról, hogy – [[Pándi Pál]] javaslatára a [[Táncsics Mihály]]ra utaló<ref>[http://www.19562006.hu/kalendarium/index.php?id=188 A nép szabadsága és a Népszabadság], 19562006.hu</ref> Népszabadság címen – indítják el a kommunista párt új lapját. Ugyanaznap [[Magyar Szabadság]] címen [[Gimes Miklós]], [[Kende Péter (szociológus)|Kende Péter]], és [[Lőcsei Pál (újságíró)|Lőcsei Pál]] is radikális hangvételű lapot indítottak, de ez csak néhány számot ért meg.
==Népszabadság==
November 1-jén megalakult a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]]. A [[Népszabadság]] főszerkesztőjének a [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] hívei közé tartozó [[Haraszti Sándor]]t, helyettesének [[Fehér Lajos (politikus)|Fehér Lajost]] nevezték ki. A lap [[november 2.|november 2-án]] jelent meg először, címlapján az MSZMP megalakulását, a budapesti munkástanácsok tanácskozását adta hírül, illetve a kormány tiltakozását az újabb [[Szovjetunió|szovjet]] csapatok bevonulása ellen, a [[Varsói Szerződés]] azonnali felmondásával együtt.
==Az ideiglenes Szabad Nép==
[[november 5.|November 5-én]] [[Rákosi Mátyás]] hívei, [[Andics Erzsébet]] és [[Berei Andor]], miután [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] és a szovjet tankok nyomában [[Szolnok]]ra érkeztek [[Moszkva|Moszkvából]], újraindították a Szabad Népet. Két nappal később az újságíró-szövetség sztrájkot hirdetett, amit csak az ekkor már Fehér Lajos vezette, a kádári szárny kezébe került Népszabadság tört meg. A Népszabadságra várt az a feladat is, hogy egy november 11-ei támadó cikkel „kivégezze” az ideiglenes Szabad Népet is, amely ekkorra már kényelmetlenné vált Kádár számára, mivel a forradalmat egészében fasiszta ellenforradalomnak bélyegzete, Kádár azonban ekkor még az ígéretek és nem a bosszú időszakánál tartott. A Szabad Nép ezután nem jelent meg, Andicsnak és Bereinek pedig november 16-án vissza kellett térniük Moszkvába és csak másfél évvel később, a forradalmat követő bosszúhadjárat csúcspontján jöhettek vissza.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==További információk==
*[http://www.epa.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?aktev=1956&id=989 A Szabad Nép fakszimile számai a forradalom alatt]
*[http://nol.hu/cikk/423102/ Révész Sándor: A nép szabadsága és a Népszabadság]
*[https://web.archive.org/web/20071010062653/http://budapest.neuropolis.hu/archiv/2006/sajtohaz.php Buza Péter: Európába tart a Szabad Nép]
{{1956-os forradalom}}
{{DEFAULTSORT:Szabadnep}}
[[Kategória:1956-os forradalom]]
[[Kategória:Magyar sajtótörténet]]
[[Kategória:Kommunista sajtó]]