A Szent Korona ötvösszakmai vizsgálata forrásának megtekintése

[[Fájl:A Szent Korona elölről 2.jpg|bélyegkép|A Szent Korona elölnézete]]
[[Fájl:Корона св. Стефана.jpg|bélyegkép|A Szent Korona hátulnézete]]
A [[Rendszerváltás Magyarországon|magyarországi rendszerváltás]] után Korona Bizottság néven testület alakult a [[Szent Korona]] alapos tudományos vizsgálatára. A bizottság tagjai voltak: dr. [[Lovag Zsuzsa]], [[Kovács Éva (művészettörténész)|Kovács Éva]], valamint [[Péri József]] és Papp László ötvösművészek. A bizottság a korona eredetével kapcsolatos évszázados vitakérdések legfontosabbjai köré összpontosította vizsgálódásait.
==A korona egységessége==
A szakértők megállapították, hogy a koronának nincs egységes szerkezete. Ha egyszerre, egy feladatmeghatározás alapján készítették volna az ötvösök a fejéket, akkor  először egy egységes szerkezetet alakítottak volna ki, és erre kerültek volna fel az ugyancsak egységes stílusú díszítmények. Azonban mind az egységes szerkezet, mind pedig az ékítmények egységes stílusa hiányzik. A korona két, markánsan elkülönülő részből áll, és a két rész összeillesztésének a minősége messze elmarad az egyes részek ötvösszakmai színvonalától.{{refhely|Ötvösvizsgálat Péri|2. oldal}}
A szembetűnően kezdetleges szegecselés, a felesleges furatok, a „latin korona” csonka pántjai, a latin Pantokrátor utólagos átfúrása mind ellene szól az egységes tervezésnek.{{refhely|Ötvösvizsgálat Péri|2. oldal}}
A különféle eredetű főbb részeket tervszerűtlenül, technológiailag esetlenül állították össze. Ezt csak az indokolhatja, hogy az adott helyen és időben nem állt rendelkezésre szakműhely, megfelelő tudású, készségű szakember, szerszám, alapanyag. A szakszerűtlen megoldások elfogadására minden bizonnyal csak egyéb fontos szempontok miatt kerülhetett sor.{{refhely|Ötvösvizsgálat Papp|6. oldal}}
==A Corona Graeca szerkezete==
A görög korona abroncsa, az első és a hátsó kép fenéklemeze és a pártázat kontúrlemeze között nincs forrasztási nyom. Ez azt bizonyítja, hogy ezek a részek ugyanabból az anyagból kivágva készültek. Nem tartható az az álláspont, amely szerint a görög korona jelenlegi formája fokozatos átalakítások eredménye lenne. Az abroncs vízszintes karcai a kovácsolt lemez habkővel végzett lesimításából adódnak, és a pártázat kontúrlemezén is folytatódnak. A Corona Graeca egésze a csüngőkkel együtt azonos anyagból, egyszerre készült. Az abroncs és a képek, illetve a felettük elhelyezett párták között nincs megfelelő összefüggés. Láthatóan az ötvösöknek a már meglévő képeket kellett felszerelni az abroncsra.
A képek készítésének egyedi jelei, az apró részletek egyezései alapján megállapítható, hogy mind a tíz kép egy kéz, vagy legalábbis egy műhely alkotása. A képek tökéletes kompozíciója éles ellentétben áll a foglalatok hibás kiosztásával, a foglaló karmok nyers megmunkálásával. A karmos foglalási mód egyébként Bizáncban alig fordult elő.
==A Dukasz-lemez problémája==
[[Fájl:Michael VII Doukas on the Holy Crown.jpg|bélyegkép|balra|A Dukász-lemez, mögötte Szent Tamás latin lemezével]]
A Dukasz-kép szabálytalan felszerelése is azt mutatja, hogy a görög korona ilyen állapotban nem kerülhetett ki bizánci műhelyből.{{refhely|Ötvösvizsgálat Péri|5. oldal}} A kép soha nem lehetett a mögötte lévő foglalatban, hiszen annál jóval szélesebb és magasabb.{{refhely|Ötvösvizsgálat Papp|7. oldal}} A foglalat nyilván egy másik, belehelyezhető méretű lemeznek készült, ami a korona készítése során valamely okból használhatatlanná vált. Ekkor a korona egészét már nem lehetett hőkezelésnek alávetni a többi kép miatt, ezért szegecselésre volt szükség. A szegecselés nem volt tökéletes megoldás, a kép lötyögött a helyén, ezért  Ferenc József koronázása előtt azt – szakmailag meglehetősen barbár módon – cinezéssel rögzítették.{{refhely|Ötvösvizsgálat Papp|9. oldal}}
==A Corona Latina==
Az ötvösök a latin koronát belülről vizsgálva azt állapították meg, hogy a pántokon minden apostolkép alatt homorulat található. Ugyanilyen homorulat, illetve annak kezdeménye figyelhető meg a pántok végén, a görög korona által már takart helyen is. Ez azt bizonyítja, hogy a pántokon, a „latin koronává” történt formálásuk előtt négyszer három, azaz tizenkét apostol képe szerepelt, és csak a korona összeállításakor hagytak el közülük négyet, mert nem fértek rá a tárgyra. Ez feleslegessé teszi azt a sokféle elméletet, amivel a kutatók eddig a nyolc apostol szerepeltetését próbálták magyarázni a tizenkettő helyett.
Az ötvösszakmai vizsgálat megállapításai szerint a pántok eleve egy kupolás tárgy számára készültek, azaz nem bizonyítható az a feltevés, hogy korábban esetleg egy könyv borítóját díszíthették. Péri József végkövetkeztetésében dr. Lovag Zsuzsa felismerése és mérései nyomán bizonyosra veszi, hogy az eredeti kupolás tárgy koponyaereklye-tartó, [[herma]] lehetett.
A latin Pantokrátor kompozíciójában és részleteiben is annyira hasonlít a göröghöz, hogy nyilvánvalóan az előbbi az utóbbi másolata. (A világon csak két olyan Pantokrátor-kép ismert, amelyen Krisztus mellett két ciprusfa látható: egy latin és egy görög, és mindkettő a Szent Koronán található.){{refhely|Ötvösvizsgálat Péri|5. oldal}}
<gallery class="center">
File:The Greek Pantokrator on the Hungarian Holy Crown.jpg|A görög Pantokrátor
File:The Latin Pantokrator on the top of the Holy Crown.jpg|A latin Pantokrátor a korona tetején, a kereszttel átfúrva
</gallery>
==Végkövetkeztetések==
Péri József összefoglalásképpen a felvetődő kérdésekre a következő megoldást javasolja:{{refhely|Ötvösvizsgálat Péri|6. oldal}}
* 1067, azaz Dukász Mihály trónra lépése után Magyarországra érkezett az a tárgy, amely a Corona Graeca képeit hordozta.
* E képekből, pártákból Magyarországon elkészítik a bizantinizáló – de szakmai színvonalában jóval kezdetlegesebb – „görög koronát”. Ezzel koronázhatták meg Gézát a [[mogyoródi csata]] után. Ezen már ott volt a Dukász-kép, amint azt Iréné császárné híradása tanúsítja.
* Az 1083-ban felemelt Szent István számára elkészítik a koponyaereklye-tartót, rajta a latin Pantokrátorral, amit a görög pantokrátorról másoltak.
* Később ezzel az ereklyetartóval boltozzák be a görög koronát, hogy kamelaukion típusú koronát kapjanak. Ekkor átfúrják a latin Pantokrátort a kereszt számára. Az utólagos fúrást bizonyítja a lyuk körüli fémgyűrű hiánya, a rekeszek roncsolódásai és a közülük kiporló zománc.
* A kereszt nem lehetett a mai, mert a jelenlegi kereszt készítési módja a többi résztől teljesen idegen, és ötvösszakmailag a 16. századra datálható.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
*{{hely|Ötvösvizsgálat Péri}}{{cite journal | last = Péri | first = József | authorlink = Péri József | title = Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról I.| journal = Magyar Iparművészet | volume = 1994 | issue = I. január-február | pages = 2-6 }}
*{{hely|Ötvösvizsgálat Papp}}{{cite journal | last = Papp | first = László | authorlink = Papp László (ötvösművész) | title = Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról II. | journal = Magyar Iparművészet | volume = 1994 | issue = I. január-február | pages = 6-9 }}
{{DEFAULTSORT:SzentKoronaÖtvösszakmaiVizsgálata}}
[[Kategória:Szent Korona|ÖtvösszakmaiVizsgálat]]
[[Kategória:Művészettörténet]]
[[Kategória:Iparművészet]]
{{Magyar Szent Korona}}