A Szerelem-sziget, a Fejes-völgy és a Veszprémvölgy forrásának megtekintése

{{Projectterület infobox
| név              = Szerelem-sziget, Fejes-völgy, Veszprémvölgy
| kép              =
| képaláírás       =
| szlogen          = Történelmi séta a Séd-völgyben
| ország           = Magyarország
| város            = Veszprém
| legutolsó project neve = Kolostorok és a veszprémi vár tövében
| kivitelező       = VeszprémBer Zrt. – Aditus Zrt. Konzorcium
| beruházó         = Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
| közreműködő szervezet = VÁTI Nonprofit Kft. Közép-dunántúli Területi Iroda
| legutolsó project kezdése = 2009. november 23.
| legutolsó project befejezése= 2011. március 11.
| project költsége = 1258 millió Ft
| ebből támogatás  = 860 millió Ft
| önrész           = 398 millió Ft
| összhossz        = 2,3 km
| összterület      = 12 hektár<ref>[http://www.veszpremvolgy.hu/a-project A project]</ref>
| vizes élőhelyek  = [[Séd]], volt csónakázótó
| műemlékek        =
kiemelten: Veszprémvölgyi görögkeleti apácák kolostorromja
* Jezsuita templom
* Domonkos-rendi apácák kolostorromja ([[Margit-romok]])
| honlap           = www.veszpremvolgy.hu/
}}
A '''Veszprémvölgy'''<ref group = "j">A Veszprémvölgy nevét egybe írják, mint a Lánchídét.</ref> és a '''Szerelem-sziget''' [[Veszprém]] egyik legszebb része. Természetes vízparti élővilágával, majd ezeréves történelmi múltjával a város egyik legkedveltebb helye. A környéken van két nevezetesség is: a [[Veszprém vára|vár]] és az [[Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark|állatkert]]. A területen két [[Árpád-kor]]i műemlék is van: a Veszprémvölgyi apácakolostor és a [[Margit-romok]]. Felette fut a műemlék jellegű [[Szent István völgyhíd]]. A közpark és az út fontos és közkedvelt a helyiek és a turisták körében is. Területén van a jezsuita kolostor, amit sosem szenteltek fel, és amelyben kiállításokat, koncerteket rendeznek. A területén sok játszótér és egy vízi labirintus is található. Esetenként problémát jelent, hogy a terület nagyon vizes, mert a környező hegyekről több víz jön le, mint amit a patak el tud szállítani.<ref>[http://www.veszpremvolgy.hu|A helyszín]{{Halott link|url=http://www.veszpremvolgy.hu|a/ |date=2018-11 }}</ref>
== Nyugati kapu==
Veszprém nyugati széle a '''Veszprémvölgy<ref group = "j">A Betekints-völgy az újabb neve a Veszprémvölgynek. A szocializmus alatt ezt a nevet használták nem történelmi volta miatt (pedig ez is régi név). Újabban többet használják újra a Veszprémvölgy nevet, például a környékbeli Veszprémvölgyi út vagy a környék turisztikai oldala, a http://veszpremvolgy.hu. És mint [[Veszprém középkori városrészei|Veszprém középkori városrésze]] vagy mint nem hivatalos [[Veszprém városrészei|városrész]] csak ezt használjuk.</ref> (vagy Betekints-völgy)''' és a '''Fejes-völgy'''. A két völgy közé van "V" alakban beékelődve a Benedek-hegy, ami közterület. A délnyugati völgy oldalát képező Gulya-domb sziklás szegélyén található kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a völgyekre. Habár helyileg ugyanott találhatók, történelmük, földrajzi adottságaik különbözők.
==Veszprémvölgy==
[[Fájl:Veszprémvölgy.jpg|bélyegkép|balra|150px]]
A Veszprémvölgybe nyugatról folyik be a [[Séd|Séd patak]], itt a völgy kinyílik. A Veszprémvölgy Veszprém egyik legrégebben lakott [[Veszprém középkori városrészei|városrésze]] volt, már [[1000]] környékétől lakták. A völgyön egy kövezett bicikliút és egy gyalogút vezet át. A terület őshonos fája a [[Fűz|szomorúfűz]], de sok tűlevelű fa is található itt. Van egy kis tó is, ami az [[1961]]. [[Május 1.|május 1-jén]] átadott, és az 1970-es évekig működő Vidámpark csónakázótava volt. A vidámparknak volt kisvasútja, egy volt megálló most pihenőként üzemel. A vidámparkban volt még egy [[óriáskerék]], egy rakéta- és egy csónak-körhinta, egy csacsifogat és kisebb játszótéri játékok. A park alig tíz évig virágzott, utána népszerűsége ellenére a fenntartásához szükséges pénzt csökkentették. A kis tó élővilága újraéledt az utóbbi tíz-tizenöt évben, ezt lehet megcsodálni a tó szigetéről, ahova híd vezet be. Két játszótér van a területen. A Népmesék játszótér az ''[[A part alatt]]'' című népdalt örökíti meg. A környező sziklafalat [[sziklamászás|mászni]] lehet. A völgy a keleti végén egybenyílik a festői Fejes-völggyel. A régi vidámpark területe, a Betekints-völgy, de az egész Séd-völgy fenn van [[Magyarország védett természeti területeinek listája|Magyarország védett természeti területeinek listáján]]. Két műemlék van itt: a Jezsuita kolostor és a Veszprémvölgyi apácakolostor.<ref>[http://www.veszpremvolgy.hu/  A helyszín]</ref>
===Jezsuita templom===
[[Fájl:Jezsuita templom oldalról.jpg|bélyegkép|250px|A templom oldalról]]
A török hódoltság után a [[Domonkos-rend|domonkos apácák]] birtokait és a kolostor romjait a győri [[Jézus Társasága|jezsuiták]] kapták meg [[1625]]-ben, majd a régi templom maradványain, közvetlenül a kolostor mellé, annak köveit felhasználva [[1747]]-ben kezdték építeni a ma is látható új [[barokk]] templomot, amely teljesen soha nem készült el. A kőfaragásokban, stukkódíszekben gazdag nagyméretű templom falai már készen álltak, ám mielőtt befejezhették volna, [[II. József magyar király|II. József]] feloszlatta a rendet. Ebből kifolyólag a templomot soha nem szentelték fel, és a jezsuita szerzeteseknek el kellett hagyniuk Veszprémet, kiknek helyébe senki sem lépett. A völgyben az egyházi szellemi élet a 18. század végére fokozatosan megszűnt.
A ’60-as években az [[Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark|állatkert]] és a vidámpark létesítésekor sátortető került a maradványokra, és utána múzeumi raktárként használták. Az 1990-es években a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vette át a kezelését, ekkor tervet készítettek a felújítására is.
[[2009]]-ben [[Veszprém]] Megyei Jogú Város Önkormányzata húsz évre vagyonkezelésbe vette a templomot és az egykori veszprémvölgyi apácakolostor romjait.
A templom most kiállítások és hangversenyek színhelyeként szolgál.<ref>[http://www.veszpremvolgy.hu/toertenelem A hely történelme]</ref>
===A Veszprémvölgyi apácák kolostorának romjai===
[[Fájl:Veszprémvölgyi apácakolostor alapítólevele.jpg|bélyegkép|balra|Az alapítólevél]]
[[Fájl:Kolostorromoldalt.jpg|bélyegkép|200px|A boltív oldalról]]
Az veszprémi településmagoktól elkülönülten, a Séd-völgy nyugati részén (Veszprémvölgy, más néven Betekints-völgy) kapott helyet a [[Szűz Mária]]-apácakolostor. A [[kolostor]] az első apácazárda és nevelőintézet volt Magyarországon, melynek feladata az volt, hogy az előkelő magyarok leányait a keresztény hit igazságaira oktassák, s a nyugati udvaroknál otthonos műveltség, finom modor, jóízlés és művészi kézimunka titkaiba beavassák.<ref name = "veszpremvolgy.hu apácakolostor">{{cite web|url = http://veszpremvolgy.hu/toertenelem#5|title = A Veszprémvölgyi apácák kolostorának romjai|accessdate = 2011-05-08}}</ref>
<br />
A veszprémvölgyi apácakolostor alapítását a történeti adatok [[I. István magyar király]]hoz kötik.
Úgy tartják, hogy a görög apácák kolostorához közeli völgyben zajlott István és [[Koppány vezér|Koppány]] csatája is.
A kolostor ismeretlen keltezésű, [[Veszprémvölgyi oklevél]] néven is ismert görög nyelvű alapítólevele [[Kálmán magyar király|I. Kálmán]] [[1109]]-es átiratában maradt ránk, mely szerint a király több falut adományoz nekik, óriási javadalommal. Az átirat a [[Magyar Országos Levéltár]] legkorábbi eredeti dokumentuma.<ref name = "veszpremvolgy.hu apácakolostor"/>
Annyi bizonyos, hogy a [[baziliták|bazilita apácák]] kolostorának alapítása megelőzte a [[Veszprémi Főegyházmegye|püspökség]] alapítását. Az [[Ortodox kereszténység|ortodox keresztény]] kolostort István valószínűleg fia, [[Szent Imre]] herceg feleségének, egy bizánci hercegnőnek a kíséretében érkező [[Nagy Szent Vazul|Szent Vazul]] rendjéhez tartozó apácák számára hozta létre. A görög szertartású apácák azért is állhattak különös megbecsülésben, mert jártasak voltak a híres bizánci műhímzésben. Vannak, akik azonban letelepítésüket a már mélyen vallásos [[Sarolt fejedelemasszony]]nak – Szent István édesanyjának – tulajdonítják, hiszen ő [[Bizánci Birodalom|Bizáncban]] keresztelkedett.
Újabban azonban mindinkább az a vélemény hódít teret, hogy nem görög, hanem [[Bajorország]]ból betelepített benedekrendi apácák működtek a veszprémvölgyi kolostorban, akik [[Gizella]] kíséretében hazulról, [[Regensburg]]ból érkeztek.<ref name = "veszpremvolgy.hu apácakolostor"/><ref group = "j">A város kedvenc tartózkodási helye volt I. István feleségének, Gizellának; valószínűleg ezzel áll összefüggésben, hogy évszázadokon át a veszprémi püspökök joga volt a magyar királynék megkoronázása, és viselhették a királyné kancellárjának címét. Egyes feltételezések szerint több Árpád-házi királyné sírja is Veszprémben keresendő (lásd {{cite web|url = http://veszpremvolgy.hu/toertenelem#5|title = A Veszprémvölgyi apácák kolostorának romjai|accessdate = 2011-05-08}})</ref>
A nőnevelés mellett a veszprémvölgyi apácák feladata volt az országban épülő templomok egyházi ruhákkal való felszerelése. Korabeli emlékek alapján ugyanis az egyházak felállításánál Szent István magára vállalta az egyházi ruhák előállítását, míg papokat és könyveket adni a püspökök dolga volt. A templomok egyházi ruhákkal, díszes terítőkkel és misemondó ruhákkal való felszerelésének feladata így Gizella királynéra hárult, aki ezt udvarhölgyeivel, de főként a veszprémvölgyi apácákkal végezte. Valószínűleg a veszprémvölgyi apácák [[1020]] körül alapított monostorában készült az a miseruha, amelyet [[1031]]-ben a monostor apácái varrtak a [[székesfehérvár]]i bazilika számára bíborselyemből és díszítettek sodrott aranyszálakkal, és amely később a magyar királyok [[koronázási palást]]ja lett. A hagyomány szerint a palást készítésében maga Gizella királyné is részt vett. Erre a palást latin felirata engedett következtetni: „Casula haec operata et data est ecclesiae s. Mariae sitae im Civitate Alba: Anno incarnationis Christi MXXXI, Indictione XIIII. a Stephano Rege et Gisla Regina” („E misemondó ruhát Szűz Mária Fehérvár városban lévő egyházának készítetté és adá Krisztus megtestesülésének 1031. évében, az adókivetés 14. esztendejében István király és Gizella királyné”).<ref name = "veszpremvolgy.hu apácakolostor"/>
A kolostorhoz [[Keletelés|keletelt]] templom tartozott, egyenes szentélyzáródással, nyugati végén négyzetes toronnyal. Később az északi falához [[kápolna|kápolnát]] építettek, benne [[kripta|kriptával]]. Ezeket azonban nem sokra rá el is bontották, mert új templomot építettek a korábbitól északra, 25 méter hosszú [[Hajó (építészet)|hajóval]] és a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel.
[[1240]] környékén, [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király kérésére az ortodox apácák helyét [[ciszterciek]] vették át. Az ő nevükhöz köthető a kolostor helyreállítása és kibővítése a 14. század végén. Az [[1387]]-ben Konch mesterrel megkötött szerződés megmaradt az utókornak: megrendelték többek között a torony beboltozását, új épületrész emelését, betegszoba, ebédlő építését, kőből és cserépből kemencék felhúzását, boltozott vízvezeték, csatorna, vízöblítéses árnyékszékek kialakítását, mindezek vakolását, meszelését, burkolását. A részletes felsorolás különleges építéstechnikai érték, utal arra, hogy egy korszerű, korához képest igencsak jól felszerelt kolostor működött itt. A zárda végül, hasonlóan a Szent Katalin domonkos apácakolostorhoz, [[1552]]-ben, Veszprém török ostromakor néptelenedett el. Az apácák értékeikkel, levéltárukkal együtt [[Körmend]]re vonultak, birtokaikat sem gondozta senki. Már csak a falak alapjai láthatók, de azok jó állapotban.<ref name = "veszpremvolgy.hu apácakolostor"/>
==Fejes-völgy==
A Veszprémvölggyel ellentétben ez a völgy nem rendelkezik nagyobb történelmi múlttal, de ez is fontos szerepet játszott [[I. István magyar király|Szent István életében]]. A néphagyomány szerint István [[Koppány vezér|Koppánnyal]] Veszprém környékén vívta sorsdöntő csatáját, majd ebben a völgyben fejeztette le és daraboltatta fel, hogy testrészeit szétküldje az országba elrettentésül. Ezóta hívják a helyet Fejes-völgynek. A történet feltehetően nem igaz, ugyanis nem találtak semmi arra utaló bizonyítékot, hogy Koppányt itt végezték volna ki. A terület sokáig érintetlen volt, de amikor a [[Veszprém|város]] terjeszkedése megindult, szeméttelep lett. A [[19. század]] elején leirtották a terület őshonos fáit, a tölgyeket, és feketefenyőt telepítettek helyére. Csak az [[1950-es évek]]ben éreztek rá e terület szépségére. Elkészítették az első terveket, és elindították a levelezést az állatkertbe fajokért. Veszprémi fiatalok, idősek és egyetemisták segítségével [[1958]]. [[Augusztus 2.|augusztus 2-án]] átadták Magyarország harmadik állatkertjét. Az állatkertet a híres magyar [[Afrika]]-kutatóról, [[Kittenberger Kálmán]]ról nevezték el.<ref>[http://www.veszpzoo.hu/rolunk.php A Fejes-völgyről röviden]</ref>
===Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark===
[[Fájl:Orrszarvú.jpg|bélyegkép|Zebra és orrszarvú]]
{{Bővebben|Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark}}
Az állatkert, hivatalos nevén a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, alapítása óta mind területileg, mind minőségileg sokat fejlődött, Veszprém egyik leghíresebb része lett. A félszáz éves állatkert majdnem 90 állatfajt, több mint 300 állatot és sok élőhelyet tud bemutatni.<ref>[http://www.veszpzoo.hu/hullok.php Az állatkert állatfajai]</ref> Sok állatfaj csak itt tekinthető meg Magyarországon, emellett a park fajmegmentési-projektekben is részt vesz. A látogatók kedvencei közé tartoznak az Afrika-szavanna kifutó, a Csimpánzvilág, az [[ázsiai elefánt]]ok, és a [[Borjúfóka|borjúfókák]]. Az állatkert mára kinőtte a Fejes-völgyet, és kiterjeszkedett a völgy mellett található [[Gulya-domb]]ra. Az állatok és növények bemutatásán kívül játszóházakat, rendezvényeket és erdei iskolát szervez. Az állatkert az év minden napján nyitva tart.<ref>[http://www.veszpzoo.hu/info_nyitvatartas.php Az állatkert nyitvatartási ideje]</ref>
==A vár alatt==
Noha a vár és a Benedek-hegy nem tartozik a Séd-völgyi területek közé, de mivel a hegy lábánál fut a patak, ezért róla is szólni kell. A Benedek-hegy kedvelt hely a veszprémiek körében, mert gyönyörű kilátása van a város egészére. Területére terveztek egy kálváriát, de csak az [[1904]]-ben felállított kereszt látható. A keresztig kiépített út vezet padokkal, szemetesekkel, de a kereszt után nincs semmi. A hegy alatt lakók érdekében a hegy be van kamerázva.<ref>{{Cite web |url=http://www.magyarorszag.utazas.hu/529709B68359CB073345AEF1C46AE42D/Content/HU/7CCA9CEF5E3B2940C5D376EC4E2C7C10/Szent+Benedek-hegy.html |title=A Benedek-hegy |accessdate=2011-03-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110610183334/http://www.magyarorszag.utazas.hu/529709B68359CB073345AEF1C46AE42D/Content/HU/7CCA9CEF5E3B2940C5D376EC4E2C7C10/Szent+Benedek-hegy.html |archivedate=2011-06-10 }}</ref>
{{Bővebben|Veszprém vára}}
A hegy alatt egy nagy közpark terül el. Ez a terület csak az utóbbi években épült ki igazán. A park egyik végén van egy szökőkút, s ennek vizét vezeti végig a parkon egy vízi labirintus. Zöldterületnek is gyönyörű, a növényzet cseréje [[2010]]-ben történt meg, amikor rózsákat, bokrokat helyeztek el.
===Margit-romok===
[[Fájl:Veszprem Margitromok.jpg|bélyegkép|220px|balra|Margit-romok távolról]]
[[Fájl:Veszprem Margitromokeste.jpg|bélyegkép|170px|A Margit-romok este, díszkivilágításban]]
{{Bővebben|Margit-romok}}
A [[Sziénai Szent Katalin|Szent Katalin]] [[domonkos]] apácakolostor romjai, amiket a köznyelv csak Margit-romoknak nevez, Veszprém [[Dózsaváros (Veszprém)|Dózsaváros]] nevű városrészében, a [[Séd]] partján lévő Margit téren találhatók.
A kolostort a hozzá tartozó templommal együtt Bertalan, [[Veszprémi püspökök listája|Veszprém püspöke]] alapította [[1240]]-ben. Lakói, a [[Domonkos-rend]]i apácák és – kisebb számban – szerzetesek, nem sokkal korábban, az [[1220-as évek]]ben jelentek meg Magyarországon.
A [[Sümeg]] melletti Ereken készült alapítólevél a veszprémi '''Szent Benedek-hegy''' alatt már épülő Szent Katalin-kolostor fenntartásához szükséges anyagi javakról gondoskodik.
A [[Szent Domonkos]] előírásait követő női kolostorok a belső misztikus jámborság őrhelyei voltak, önfeláldozó szeretettevékenységet folytattak, beteget gondoztak, bélpoklosokat ápoltak. A kolostor lakói a lehető legegyszerűbben étkeztek, hús csak a betegeknek juthatott. A zárda főnökasszonya tanította a zárda kis növendékeit a [[Biblia]] tanításaira, betűvetésre, olvasásra, éneklésre.
[[1246]]-tól [[1252]]-ig [[Magyarországi Szent Margit|Szent Margit]], [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] lánya is a kolostor lakója volt, mielőtt a Nyulak szigetére, a mai [[Margit-sziget]]re költözött volna át. Innen ered a romok köznyelvi elnevezése is. [[1241]]-ben a [[Mongolok|tatárok]] [[Batu kán]] vezetésével betörtek az országba, IV. Béla király udvartartásával együtt [[Dalmát Királyság (1069–1433)|Dalmáciába]] menekült. A királyi pár menekülése közben születendő gyermekük életét Istennek ajánlotta, amennyiben az ország megmenekül a tatárvésztől. Batu kán visszavonulása után Béla király fogadalmát betartva, a hároméves Margitot a veszprémi Szent Katalin-kolostor nővéreire bízta.
A zárda priorája, [[Magyar Boldog Ilona|Ilona]] nővér hét éven át volt Margit királylány nevelője. Ilonát halála után boldoggá avatták csodálatos látomásaiért, tetteiért, valamint a testén megjelenő, Krisztus szenvedéseit idéző [[stigma|stigmákért]].
[[1252]]-ben elkészült a [[Pest (történelmi település)|Pest]] és [[Buda (történelmi település)|Buda]] közötti Nyulak szigetén az [[Domonkos kolostor (Margitsziget)|új kolostor]], ahová Margit királylány apácatársnőivel együtt átköltözött. Itt élt [[1270]]. [[Január 18.|január 18-án]] bekövetkezett haláláig.
Margit boldoggá avatási perét sohasem fejezték be, tiszteletét [[1789]]-ben hivatalosan is engedélyezték. [[Szentté avatás]]ára [[1943]]-ban került sor.
A Szent Katalin-kolostornak számos birtoka volt az őt övező városrészben és a Veszprém környéki településeken. A városrész idővel maga is átvette a zárda védőszentjének nevét, és [[Veszprém középkori városrészei|Szentkatalinszegként]] kezdték el hívni.
A [[13. század]]i kolostor temploma hosszú hajóval és egyenes záródású szentéllyel épült. A templom nyugati kapuja előtt előcsarnok volt. A kolostorhoz tartozó templomot a 15. és a 16. század fordulóján késő [[Gótika|gótikus stílusban]] építették át; egyes stílusjegyek, például a [[csúcsív]]ek nyomai még ma, a romokon is megfigyelhetők.
Az épületegyüttes déli része teljesen eltűnt, helyén házak épültek; az északi rész romosan bár, de szerencsére fennmaradt. Ma is magasan áll a templom késő gótikus szentélyének északi fala, amelyet egy nagy fakereszttel jelöltek meg. A templom többi falát és a kolostor [[Kerengő (kolostor)|kerengőjének]] részletét [[1936]]-ban tárták föl. [[1490]] körül épülhetett a templom elpusztult téglabordás [[hálóboltozat]]a. Találtak az ásatás során [[reneszánsz]] építészeti részleteket is. A kolostor nagyobb részén ma kertek vannak, illetve újkori lakóházak állnak.<ref>[http://veszpremvolgy.hu/toertenelem|A Margit-romok története]</ref>
==A Szerelem-sziget==
[[Fájl:Szerelem-sziget.jpg|bélyegkép|balra|130px]]
Szerelem-szigetnek hívják a [[Séd]] partjának egy veszprémi szakaszát. Eredetileg két ágon futott itt a patak (ezért hívják mindmáig szigetnek), de ahogy egyre több vizet fogyasztott [[Veszprém]], úgy egyre több forrást vettek el a pataktól és a vízvezetékrendszerhez csatolták. Ezért a patak vize egyre fogyott, míg végül az egyik ág teljesen kiszáradt. A terület fent van [[Magyarország védett természeti területeinek listája|Magyarország védett természeti területeinek listáján]] is. Törzskönyvi száma: 18/73/TT/07, védettségi szintje: helyi jelentőségű, védelmi kategóriája: TT, kiterjedése: 1,71 hektár, ebből semmi nem fokozottan védett 2007 óta. Területén van egy játszótér, ami [[Veszprém vára|Veszprém várát]] ábrázolja. Egész területe kivilágított.
===A régi malom===
[[Fájl:Úrkúti régi malom a Szerelem-szigeten, étterem, Veszprém, Pajta utca 1.jpg|bélyegkép|200px|A malomban most vendéglő működik]]
A [[malom]] építésének pontos ideje ismeretlen, de mint káptalani malom, már a [[13. század]]ban létezett. Feltehetően a Veszprémi Káptalan építette a középkorban, a vár északi oldalán, a püspöki palota alatti [[Séd]] vízárok északi oldalán. Külön malomárkot építettek, amelyen az átfolyó víz korábban öt alulcsapott vízikerékkel hajtotta a malmot. A Séd főárok és a malomárok közötti szigetrészen, közvetlen a malom szomszédságában található az úgynevezett „Urkut”, amely vízzel látta el a várat és környékét.
Ide építették az [[1750-es évek]]ben azt a vízemelő gépet, ami a vár átépítéséhez szállított vizet. A malom a víz mellé Kelet-Nyugati irányban földszintesen, valószínűleg nádfedéssel épült. A malmot rendszeresen bérlők üzemeltették, már a török pusztítás előtt is létezett a káptalan tulajdonaként. [[1892]]-től Frick József üzemeltette.
Az [[1890-es évek]]ig csak kövekkel őröltek, és csupán egy alulcsapott kerék hajtotta. A teljesítménye napi 2–5 mázsa lehetett. Az [[1900-as évek]]ben korszerűsítették, új hengerszéket kapott, és napi teljesítménye 10 mázsára nőtt. A korszerűsítés után 2 db 11/a Ganz [[hengerszék]], 2 db hasábszita, 1 db obleiter, 1 db koptató és 1 pár 38”-os [[malomkő]] működött a malomban. [[1933]]-tól már csak darálóként működött. [[1953]]-ig még a Frick család üzemeltette, majd [[1962]]-es végső leállításig a FÖLDSZÖV vette át. A vizet a malomárokból elvezették, így az lassan betemetődött. A külső kerék tönkrement, de a belső fogaskerék a mai napig megvan.
A malommal szembeni „Urkut” és az [[1760-as évek]]ben emelt épület ugyancsak megvan. A vízvezetéket már valószínűleg régebben felszedték. A malom mellett [[1968]]-ban történt csatornázásnál, földbe süllyesztett, fából készült csatornát találtak az északi oldalon. Az épületben később a Malom borozó, majd a Nivegy-völgyi borok háza kapott helyet.<ref>{{Cite web |url=http://www.nivegy-volgyiborokhaza.hu/index.php?p=azepulettortenete# |title=A vízimalom épülete |accessdate=2011-05-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111007075804/http://www.nivegy-volgyiborokhaza.hu/index.php?p=azepulettortenete# |archivedate=2011-10-07 }}</ref>
==Képek a parkról==
<!--A SZÓCIKKBEN MÁR SZEREPLŐ KÉPEKET NEM KELL ISMÉTELTEN SZEREPELTETNI-->
<gallery class="center">
Fájl:Kolostorromközelebb.jpg
Fájl:Veszprémvölgy 2011, Tóközel.jpg|A volt csónakázótó
Fájl:Rét a Veszprémvölgyben.jpg|Füves terület Veszprémvölgyben
<!--Fájl:Veszprévölgy.jpg|Veszprémvölgy-->
Fájl:Veszprémvölgy.jpg|A Veszprémvölgy
<!--Fájl:Jezsuita templom oldalról.jpg|A jezsuita templom oldalról ‎-->
Fájl:Jezsuita templom előről.jpg|A jezsuita templom homlokzata
<!--Fájl:Veszprémvölgyi apácakolostor alapítólevele.jpg|A veszprémvölgyi apácakolostor alapítólevele-->
<!--Fájl:Veszprémvölgyikolostorrom.jpg|A kolostorrom-->
<!--Fájl:Kolostorromoldalt.jpg|A kolostorrom boltíve oldalról-->
Fájl:Kolostorromajtó.jpg|A kolostorrom egyik átjárója
Fájl:Veszprémvölgy 2011, Kolostorrom, boltív, szembe.jpg|A kolostorrom boltíve szemből
<!--Fájl:Veszprémszökőkút.jpg|A szökőkút a Margit-romok mellett-->
<!--Fájl:Szerelem-sziget.jpg|A Szerelem-sziget-->
Fájl:Szerelem-sziget2.jpg|A Szerelem-sziget
<!--Fájl:Régimalom.jpg|A régi malom-->
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Ajánlott irodalom==
* ''Géczi János (szerk.)'': A Séd völgye Veszprémben. Kiadó: Bősze Ferenc, 2000, Veszprém. {{ISBN|963-440-019-1}}.
* ''[[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]'': Veszprém: a nyugati Séd-völgy és Vadaspark - T-K-M- kötet 1987.
* ''Balassa László – [[Kralovánszky Alán]]'': Veszprém. Bp., 2006
* ''Hungler József'': Veszprém településtörténete, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém, 1988
* ''Gy. Lovassy, Klára'': Szent Katalin-kolostor – Margit-romok; Veszprém-völgyi kolostor és jezsuita templomrom
==További információk==
* [http://veszpremvolgy.hu A veszprémvölgy honlapja]
* [http://veszpremzoo.hu A veszprémi állatkert hivatalos oldal]
* [http://veszprem.hu Veszprém hivatalos honlapja]
* [http://veszpreminfo.hu Veszprém hivatalos turisztikai honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20150220001254/http://www.nivegy-volgyiborokhaza.hu/ A Nivegy-völgyi borok háza honlapja]
{{DEFAULTSORT:Szerelemszigetafejesvölgyésaveszprémvölgy}}
[[Kategória:Veszprém városrészei]]