A fekete ember (játék) forrásának megtekintése

'''A fekete ember''', vagy '''Ki fél a fekete embertől?''', egy hagyományos német gyerekjáték. A játékot először [[Johann Christoph Friedrich GutsMuths]] írta le 1796-ban.<ref name="GutsMuts">[[Johann Christoph Friedrich GutsMuths]]: « Der schwarze Mann. » in: ''Spiele zur Uebung und Erholung des Körpers und Geistes, für die Jugend, ihre Erzieher und alle Freunde unschuldiger Jugendfreuden.'' Im Verlage der Buchhandlung der Erziehungsanstalt zu Schnepfenthal, Schnepfenthal 1796, p.&nbsp;259–261</ref>
== Utasítások ==
A játéktér három mezőre oszlik: egy nagy központi mezőre és két oldalsó mezőre. A játékosok beállnak az oldalsó mezőkbe. A fekete ember az A mezőnyben áll, a fogandó játékosok csoportja a szemközti B mezőben van.<ref name="GutsMuts" /><ref name="Jahn/Eiselen">Friedrich Ludwig Jahn, Ernst Wilhelm Bernhard Eiselen: « Schwarzer Mann. »  in: ''Die deutsche Turnkunst zur Einrichtung der Turnplätze.'' Eigenverlag, Berlin 1816, p.&nbsp;173–174</ref>
Most a fekete ember hangosan és egyértelműen kiabálja a többieket: ''"Ki fél a fekete embertől?"'' – ''"Senki!"'', válaszoljon a többi játékosnak és rohanjon a fekete ember felé, hogy eljusson az A mezőre. Ennek során ügyesen el kell kerülniük a fekete embert.<ref name="GutsMuts" /><ref name="Jahn/Eiselen" />
A fekete ember eközben elhagyja az A mezőt azzal a szándékkal, hogy elérje a B mezőt, és elkapjon egy vagy több előtte futó játékost. A foglyok a fekete ember segítői lesznek, és csatlakozniuk kell hozzá a többi játékos elfogásához.
A fekete ember és a játékosok csoportja most helyet cserélt. A játékosok most azon a pályán állnak, ahol a fekete ember állt az elején, és fordítva. A fekete ember többször kiabálja: ''"Ki fél a fekete embertől?"'', amire a játékosok válaszolnak: ''"Senki!"''. A következő kör kezdődik.<ref name="GutsMuts" /><ref name="Jahn/Eiselen" /> A fekete ember és segítői kézenfogva láncot alkothatnak, hogy megragadják a maradék játékosokat.<ref>Theodor Vernaleken, Franz Branky: « Der schwarze Mann. » in: ''Spiele und Reime der Kinder in Oesterreich.'' Verlag von Sallmayer & Comp., Wien 1876, p.&nbsp;77.</ref><ref>Jakob Bollinger-Auer: « Der schwarze Mann. » in: ''Handbuch für den Turnunterricht an Mädchenschulen.'' Verlag Artistisches Institut Orell Füssli, Zürich 1894, p.&nbsp;57–60.</ref>
A játék így folytatódik, amíg az összes résztvevőt elfogják. Az utolsó megmaradt játékos a következő játékban a fekete ember szerepét veszi át.<ref name="GutsMuts" /><ref name="Jahn/Eiselen" />
== A fekete ember alakjának értelmezése ==
A játék a fekete ember legendáján alapul. A fekete ember egy kísértet vagy a halál ([[Fekete halál|a fekete pestis]]) megszemélyesítője. Leginkább Németországban ismert.<ref>[[Wilhelm Wackernagel]]: « Gargantua 1575 (1582, 1590). » in: ''Johann Fischart von Strassburg und Basels Antheil an ihm.'' Schweighauserische Verlagsbuchhandlung, Basel 1870, p.&nbsp;52.</ref><ref>Hermann Däbritz: « Der Totentanz und das Kinderspiel vom schwarzen Mann. » in: Friedrich Mann: ''Deutsche Blätter für erziehenden Unterricht.'' Verlag Hermann Beyer & Söhne, Langensalza 1880, p.&nbsp;96–97.</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
[[Kategória:Játékok]]
[[Kategória:Német kultúra]]