A japán–magyar nyelvrokonság elmélete forrásának megtekintése

'''A japán–magyar nyelvrokonság elmélete''' az évszázadok során több nyelvkutató munkájában is felbukkant, támogatói napjainkban is akadnak. Ezen elméletek a [[japán nyelv|japán]] és a [[magyar nyelv]]ek közötti [[nyelvrokonság|rokonságot]] próbálják meg alátámasztani. Az elméletet a témával foglalkozó szakemberek döntő többsége elveti.
==19. század==
[[1823]]-ban jelent meg [[Heinrich Julius Klaproth]] ''Asia Polyglotta'' című munkája, melyben a japán nyelvet egyebek közt a [[finnugor nyelvek|finnugor]] nyelvekkel is egyezteti (például japán ''hi'' 'tűz' – permi ''bi'', sziámi ''fei'', jávai ''api'', celebeszi ''afi''; japán ''csosi'' – [[Ob]] melléki [[hanti nyelv|osztják]] ''chos'', ''chus'', ''kos''). A példák között több magyar szó is szerepel (meglehetősen rendszertelenül), például magyar ''cho'' 'hó' – tibeti ''ka'', abház ''se''; magyar ''toll'' – csukcs ''tegel'', osztják ''tugol''; magyar ''bogár'' – (kaukázusi) avar ''bochor''.
Klaproth munkájában [[kínai nyelv|kínai]]–magyar szóegyezést is közöl: kínai ''fu'' – magyar ''fejsze'' (melynek osztják és vogul megfelelése is van).
==20. század==
[[Heinrich Winkler]] [[1909]]-es ''Der uralaltaische Sprachstamm, das Finnische und das Japanische'' című művében ismét felvetette a japán és finnugor nyelvek rokonságának gondolatát. Állítása szerint a japán nyelvhez fűződő rokonság elsősorban a finn (tulajdonképpen finnugor) nyelven keresztül követhető nyomon. Ugyanakkor a finnugor és [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvek]] rokonsága mellett is állást foglalt.
Winkler szerint az ősfinn (vagy finnugor) nyelv altaji alapszerkezettel rendelkezik, és a japán ugyanebből a struktúrából fejlődött ki. Szintaktikailag azonban közelebbi megegyezést mutat a japán nyelvvel a magyar: jellemző a kopula ''(sein)'' hiánya (''a városok nagyok'' – „die Städte grosse”: hiányzik a „sind”); a személyes névmások birtokragja a magyarban feltűnő módon fennmaradt (''énnekem'', ''énnálam'' stb.)
A tanulmányban japán–finn–magyar összehasonlító szójegyzék is szerepel, ebből néhány példa:
<center>
{| {{széptáblázat}}
!width="200"|japán
!width="100"|magyar
|-
|''acu(i)'' 'forró'
|''izzad''
|-
|''ara'' 'üres'
|''árva''
|-
|''usi'' 'marha'
|''üsző''
|-
|''kuro(i)'' 'fekete'
|''korom''
|-
|''tabi'' 'enni'
|''táplál''
|-
|''szui'' 'savanyú'
|''sav'', ''savó''
|-
|''furi'' 'forgat'
|''forog''
|-
|''voka'' 'domb'
|''boka''
|}
</center>
[[Magyarország]]on [[1942]]-ben Pap Ferenc végzett – igencsak leegyszerűsített, így számba nem vehető – japán–magyar szóösszehasonlításokat, mint például ''szaru'' 'elmegy' – ''száll''; ''tunagu'' 'összeköt' – ''zsineg''; ''szavaru'' 'gátol' – ''zavar''.
Sokkal komolyabban foglalkozott a kérdéssel idősebb [[Pröhle Vilmos (orientalista)|Pröhle Vilmos]] először [[1917]]-ben, de különösen [[1943]]-ban. 1943-as munkájában tulajdonképpen leszögezi, hogy a japán nyelv csak az egész finnugor nyelvcsaláddal együtt hozható kapcsolatba a magyarral. Szóegyeztetésekkel valójában nem is foglalkozik, inkább az általános struktúrával kapcsolatban tesz megállapításokat. Véleménye szerint a japán mint urál-altaji nyelv (és így szerinte finnugor is) valódi rokon vonásokat mutat fel egyes urál-altaji nyelvekkel.
Ezen az úton halad Kazár Lajos is [[1996]]-os ó-japán–magyar nyelvhasonlításában, azaz a japán nyelvet az urál-altaji (finnugor) nyelvek keretében hasonlítja a magyarhoz. Néhány szóösszehasonlítása: ''amo'' 'anya' – ''eme-''; ''itosi'' 'szeretett, kedves' – ómagyar ''ides'', mai magyar ''édes''; ''cubo'' 'edény, korsó' – ''csupor'' stb.
1997. október 7-én a Magyar Nyelvtudományi Társaság által rendezett vitában Kazár egy ötoldalas szórólapon ismét összefoglalta az ó-japán–magyar nyelvrokonság lényegét, miszerint a rokonság csak a finnugor nyelvcsaláddal együtt tekintve lehet valós.
== Irodalom ==
* Hegedűs József: ''Hiedelem és valóság: Külföldi és hazai nézetek a magyar nyelv rokonságáról''. [[Akadémiai Kiadó]], Budapest, [[2003]]. {{ISBN|963-05-7994-4}}
* Kazár Lajos: "JAPANESE-URALIC LANGUAGE COMPARISON; LOCATING JAPANESE ORIGINS WITH THE HELP OF SAMOYED, FINNISH, HUNGARIAN, ETC.: AN ATTEMPT" 1980 Published by Lajos Kazár - Tsurusaki Books, Hamburg ( http://www.magtudin.org/Kazar%20Lajos.%201%20resz.pdf)
== További információk ==
* https://www.kagylokurt.hu/15699/nem-kategorizalt/japanok-a-legkeletibb-rokonaink.html
* [https://qubit.hu/2022/11/13/hiaba-eroltetik-a-politikusok-a-tudomany-nem-igazolja-a-japan-magyar-nyelvi-vagy-genetikai-rokonsagot Tóth Gergely: ''Hiába erőltetik a politikusok, a tudomány nem igazolja a japán-magyar nyelvi vagy genetikai rokonságot''], Qubit, 2022. 11. 13.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Alternatív vélemények a magyar nyelv rokonságáról]]
* [[Uráli nyelvcsalád]]
* [[Urál-altaji nyelvcsalád]]
{{portál|nyelvészet}}
[[Kategória:Japán nyelvek]]
[[Kategória:Alternatív elméletek a magyar nyelv történetéről]]
[[Kategória:Magyar–japán kapcsolatok]]