A kereszténység és az iszlám forrásának megtekintése

{{Kereszténység2.}}
{{Iszlám}}
'''A kereszténység és az iszlám''' vallás között történelmi és hagyományos kapcsolat van, de néhány éles teológiai különbség is felfedezhető. A két vallás közös származása a [[Közel-Kelet]], és mindkettő [[monoteista]], [[Ábrahámi vallások|ábrahámi vallás]].
== Ábrahámi vallások ==
A kereszténységet, az iszlámot és a [[judaizmus]]t gyakran nevezik ábrahámi vallásnak, a közös ős, [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám]] után. Mindhárom vallás Ábrahám örökösének tekinti magát – de a keresztények úgy vallják, hogy nem testi értelemben, hanem hitének örököseiként.
Mindhárom vallás prófétai eredetű. Mindhárom vallás [[monoteista]].
Az izraeliták, Jézus földi anyja és nevelőapja [[Izsák (Ábrahám fia)|Izsák]] leszármazottai, aki Ábrahám feleségétől, [[Sára (Ábrahám felesége)|Sárá]]tól született.Az arabok [[Izmael (Ábrahám fia)|Izmael]] leszármazottaiként ismertek mindhárom vallás alapján, aki Ábrahám ágyasának, [[Hágár (Biblia)|Hágár]]nak volt a fia.
Természetesen különbség van abban, hogy a zsidó-keresztény hagyomány milyen jelentőséget tulajdonít Izsáknak, illetve az iszlám Izmaelnek.
A keresztény szó [[Krisztus]] neve után a Krisztiánusz szóból származik, ami azt jelenti, hogy krisztusi. Így nevezték már az 1. században Jézus Krisztus követőit, akik krisztusi életet éltek.<ref>Vári Albert: Isten országa munkásai</ref>
Az iszlám szó jelentése: tökéletes alárendelés és odaadás Allahnak, mint egyetlen Istennek.<ref>{{Cite web |url=http://iszlam.com/koran/a-koran/item/543-jezus-beke-legyen-vele-es-maria-a-koranban |title=Archivált másolat |accessdate=2016-03-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170827210139/http://iszlam.com/koran/a-koran/item/543-jezus-beke-legyen-vele-es-maria-a-koranban |archivedate=2017-08-27 }}</ref> Tulajdonképpen „önátadást, odaadást” jelent.<ref>ZAICZ: Etimológiai szótár</ref>
{{fő|Ábrahámi vallások}}
== A Szentírások ==
Mindkét vallás isteni eredetűnek tartja a saját Szentírását. A kereszténység alapja a [[Biblia]], az iszlámé a [[Korán]].
=== Kereszténység ===
A keresztény [[Biblia]] hosszú korszakokon át keletkezett. Két része az [[Ószövetség]] és az [[Újszövetség]]. Az Ószövetség a [[Krisztus]] előtti századokban íródott, az Újszövetség az [[1. század|első század]]ban.
{{lásd|A Biblia írói}}
=== Iszlám ===
A [[Korán]] a [[7. század]]ban íródott és a muzulmánok hite alapján Isten [[Mohamed próféta|Mohamed prófétán]] keresztül kinyilatkoztatott szava. A Korán a zsidó-keresztény hagyomány folytatójának mondja magát, amelyre a muszlimok úgy is tekintenek, mint az utolsóra a [[Próféta|prófétá]]knak adományozott írások sorában. A muszlimok szerint a keresztény Bibliába elferdítések, tévtanok is bekerültek, míg a Korán a mai napig romlatlan formában megmaradt szent írás. Nézetük szerint a kereszténység egy „túlhaladott vallás”, amelynek helyes elemeit az iszlám átvette, tévedéseit viszont kirekesztette magából.
A Korán történeti leírása nagyrészt megegyezik a bibliai Ószövetséggel ([[Bibliai teremtéstörténet|teremtés]], [[Ádám és Éva|Ádám]], bűneset, [[Özönvíz (Biblia)|özönvíz]], [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám]] stb.) de [[Jézus]] szerepével kapcsolatban eltér attól. A Korán úgy magyarázza a bibliai Újszövetséget, ahogy az Újszövetség az Ószövetséget. A többi írást gyakran említi a Korán, főleg a [[Tóra|Tórá]]t, a Zaburt (a [[Zsoltárok könyve|Zsoltárok]]at) és az Indzsilt (az [[evangélium]]okat). Továbbá arra biztatja a zsidókat és a keresztényeket, hogy Isten akaratának megfelelően éljenek, ahogyan Isten kinyilatkoztatta nekik.
''Hiszünk Istenben és abban, ami leküldetett hozzánk és [[Ábrahám (Terah fia)|Ábrahám]]hoz, [[Izmael (Ábrahám fia)|Izmael]]hez, [[Izsák (Ábrahám fia)|Izsák]]hoz, [[Jákob]]hoz és (Izrael) törzseihez, és amit [[Mózes]], [[Jézus]] és a [[Próféta|próféták]] kaptak az Uruktól. Semmilyen különbséget nem teszünk köztük, mivel mi egyedül Istennek vetjük alá magunkat.'' (Korán 2,136)
Ami a mózesi törvényeket illeti, a Korán szerint néhány intézkedését a lázadás megbüntetésére hozták. Néhányukon Jézus enyhített, míg az iszlám prófétája meg másokon.<ref>Korán 3,50 Korán 4,160  ;  Korán 5,90</ref>
''Az Evangélium birtokosainak tehát aszerint kell ítélkezniük, amit Isten kinyilatkoztatás gyanánt leküldött benne, s akik nem aszerint ítélkeznek, amit Isten leküldött, azok az igazi vétkesek!'' (Korán 5,47)
Muszlim felfogás szerint a Korán a végleges kinyilatkoztatás, amely beteljesíti a többi szentírást is, így ezeknek azon részeit, amelyek ellentétben állnak a Koránnal, el kell törölni.
{{fő|Biblia|Korán}}
<!-- ........   ÁTÍRANDÓ  A Koránon kívül a legtöbb iszlám irányzat elfogadja az isteni kinyilatkoztatás részeként a [[Hadísz]]t és a [[Szunna|Szunnát]].  -->
== Isten ==
Mindkét vallás ugyanazt az [[Isten]]t imádja. A Biblia és a Korán alapján is Isten ([[JHVH]], [[Allah]]) [[Bibliai teremtéstörténet|teremtette]] a világot és Őt elsősorban a teremtés, a földi élet létrehozása és fenntartása miatt tiszteljük Istenként.
A keresztény többségi értelmezés alapján Isten, azaz az ''Atya'' a [[Szentháromság]] része.
Az iszlám alapján Isten szigorúan egy és nem bontható három részre. Elutasítják a Szentháromság tanát, súlyos bűnnek tartva azt. Nézetük szerint a keresztények nem egyistenhitűek. Maga Mohamed is bírálta a keresztényeket, hogy tri-teisták: akik három istent imádnak.{{refhely|D. E. Harling: A világ vallásai, 2008.|151. o.}}
Az iszlámban Isten nem olyan ''"személyes"'' vagy ''"emberi"'', mint a kereszténység Istene. Az arab nyelvben [[Allah]] kizárólag Istenre vonatkozó egyedülálló szó, amelynek nincs sem neme, sem többesszáma. Ebben is kifejeződik az Iszlám egyetlen és páratlan '''Isten''' fogalma, ezzel is megkülönböztetve Őt bármelyik teremtményétől. Az ''Egyetlen Igaz Isten'' egyedülálló kifejezésében is tükröződik az Iszlám viszonya Istenhez.
Egy muszlim számára Isten a Mindenható Teremtő és a világegyetem Fenntartója, Aki semmihez nem hasonlítható, és semmi sem hasonlítható össze Vele.
A muszlimok mindenekelőtt az Istennel szembeni [[szent]] tisztelet és odaadás, valamint a [[vallás]] komolyan vétele előtt lehetnek példaképek az elvilágiasodott keresztények számára.
=== Kapcsolat Istennel: az ima ===
Az imádkozás az iszlám második pillére, és az iszlám kötelezettségei közül a leghangsúlyosabb. Az imádkozás a kapcsolatot jelenti az ember és az Isten között. Az imádkozás jelenti az iszlámban a hit fényét, és a Paradicsomba vezető utat, hiszen annak, aki tiszta szívvel és erős hittel végzi el az imát, jutalma az örök élet lesz a Paradicsomban.<ref>{{Cite web |title=Az imádkozás |url=http://iszlam.com/az-iszlam-pillerei/iszlam-ima/imadkozas/item/1759-az-imadkozas |work=iszlam.com |accessdate=2020-02-13 |language=hu-hu}}</ref>
A napi öt kötelező ima mellett is lehet Istenhez imádkozni kívánsággal, szívességgel, céllal, bánattal és segítséggel kapcsolatban is.{{forr}} Minden gondolatot, kérdést, fájdalmat megoszthatunk az imánkban.
A muszlimok számára az [[ima]] elsősorban az önátadás, az engedelmesség cselekedete. Számukra a legtöbb keresztény [[ima]] feltehetőleg úgy hangzik, mintha udvariasan emlékeztetnénk Istent a kötelességeire, sőt tanácsot is adnánk neki arra nézve, hogy tegyen nekik eleget. {{refhely|D. E. Harling: A világ vallásai, 2008.|156. o.}}
== Jézus ==
Mindkét vallás Szentírásában találunk részleteket [[Jézus]] életéről és munkájáról, de különbségek is felfedezhetők. Mindkét Szentírás Jézus számos csodáját közli, de egyes csodák különböznek, míg mások hasonlóak (a vak és a leprás meggyógyítása, halott feltámasztása).<ref>http://www.islamreligion.com/articles/352/miracles-of-jesus/</ref> Jézust illetően a Korán néhány helyen a négy evangéliumhoz áll közel, máshol viszont az [[apokrif iratok]]hoz, különösen a gyermekkorát bemutató írásokhoz.<ref>Scolar: Kézikönyv a Bibliához</ref>
A keresztények többsége úgy értelmezi, hogy Jézus ''Isten Fia'' és a [[Szentháromság]] része. Míg a kereszténység zöme szerint [[Jézus]] maga Isten [[megtestesülés]]e volt, az iszlám alapján csak Isten küldötte, a legnagyobb [[Próféta|próféták]] közé sorolva őt.
Az iszlám alapján Istennek nincs fia, ahogy felesége sincs. Nem az emberekhez hasonlítható. A bibliai nyelvezet néha Isten fia(i)nak nevezi az istenfélő embereket és a muszlimok alapján a keresztények tévesen szó szerint értelmezik ezt a kifejezést Jézusra.
Jézus az egyistenhit szószólója volt, de – nézetük szerint – keresztény követői meghamisították a tanait.
Mindkét vallás hiszi hogy Jézus szűztől, [[Szűz Mária|Máriá]]tól született, de a részletek különböznek. A Korán alapján Jézus (Íszá) Isten prófétájaként született, de emberi lény volt, nem Isten vagy "''Isten Fia''". Éppen ezért az iszlám elutasítja a keresztény [[megváltás]] tanát.
A Korán alapján Jézus el volt ítélve ugyan keresztre feszítésre, de csodával határos módon megmenekült ennek végrehajtásától és mást feszítettek fel a keresztre. Ezután élve felemeltetett az egekbe – így a Bibliában leírt [[feltámadás (vallás)|feltámadását]] is elutasítják.
Mindkét nézőpont szerint az [[utolsó idő]]ben, a [[végítélet]] előtt Jézus [[Jézus második eljövetele|visszatér]]. Ez az iszlám szerint a Közel-Keleten történik meg. Az idejét nem tudja senki, de a végidőnek mindkét vallásban vannak leírt jelei.
: [[Fájl:Searchtool right.svg|14px]] ''lásd még: [[Jézus#Különböző nézőpontok Jézusról|Különböző nézőpontok Jézusról]] és [[Utolsó idő]]''
== Szent Lélek ==
A keresztények legnagyobb része úgy hiszi, hogy a Szent Lélek (Szellem) a [[Szentháromság]] része.
Az iszlámban Ő [[Gábriel arkangyal]]<ref>https://islamqa.info/en/14403</ref> míg a [[János evangéliuma|János evangéliumá]]ban említett ''[[Paraklétosz]]'' ''(segítő, vigasztaló)'' [[Mohamed próféta|Mohamed]] próféta. A keresztényeknél ez a ''[[Paraklétosz]]'' a Szent Lélek.<ref>Ján. 14, 26</ref>
== Mohamed ==
=== Iszlám ===
[[Mohamed próféta|Mohamed]] az iszlám alapján az utolsó és egyben a legnagyobb [[próféta]] volt. Ő tolmácsolta az emberek számára Isten szavát, a [[Korán]]t. Hitük szerint ő a bibliai [[János evangéliuma|János evangéliumá]]ban, Jézus által megígért pártfogó is.<ref>én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek  Ján. 14,16</ref>
Nézetük szerint János evangéliumában Jézus így említette Mohamed eljövetelét:
: ''Még sok mondanivalóm volna számotokra, de most még nem tudjátok elviselni. Amikor pedig eljön az igazság Lelke, ő elvezet majd titeket a teljes igazságra, mert nem magától fog szólni, hanem azt fogja mondani, amit hall, és az eljövendő dolgokat hirdeti nektek.''<ref>[http://szentiras.hu/Jn%2016,12-15 Jn 16,12-15]</ref>
Mohamed hirdette, hogy minden ember testvére a másiknak és mindenki [[Ádám és Éva|Ádám]]tól származik.{{refhely|http://mek.oszk.hu/00100/00177/html/ Ulfat Aziz Al-Samad: Az iszlám és a kereszténység}} Az egy Istenről tanított<ref>Jaj azoknak, akik (más isteneket) társítanak (mellé)." Kor. 41/6</ref> és elkezdte az [[iszlám]] küldetésének az alapjait lerakni. Harcolt az emberiség, Allah egyenes útjára való vezetése végett, a ''"nincs kényszer a vallásban"'' elve<ref>Kor. 2/256</ref> mellett. {{refhely|http://mek.oszk.hu/00100/00177/html/ Ulfat Aziz Al-Samad: Az iszlám és a kereszténység}}
=== Kereszténység ===
A kereszténység alapján Mohamed nem az igaz vallás képviselője vagy prófétája. Ő azt hirdette, hogy követői harcoljanak azok ellen, akik más vallást követnek, míg mindenki nem lesz Allah (Isten) vallásának követője.<ref>Korán 8:39</ref>
: Ezzel szemben Jézus arra biztatta a követőit, hogy szeressék Istent és az embertársaikat, mint saját magukat — függetlenül a vallásuktól.<ref>Mt 5:44</ref>
{{lásd|Hegyi beszéd}}
: Jézus az [[önmegtagadás]] útját állította követői elé. Nem ígért nekik fényűzést és gazdagságot, de megígérte, ami a földi javaknál sokkal többet ér: Isten országát. Ő és első követői szegényen haltak meg ''(ld. [[egyszerűség (vallás)]])'', mert többnek tartották a másoknak való [[Szolgálat (vallás)|szolgálat]]ot, mint az anyagiak gyűjtögetését.
== Alaptanítások ==
=== Kereszténység ===
A legfőbb tanítás [[Jézus]] [[megváltás]]i műve, aki szabadulást nyújt az [[pokol|örök kárhozat]]tól és elérhetővé teszi a hívőknek az örök [[üdvösség]]et.
Jézus tanítása alapján a két legfontosabb parancsolat:
* ''És megkérdé őt közülük egy törvénytudó, mondván: Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat.''
{{fő|Istentisztelet}}
* ''A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény.''<ref>Máté 22, 35-40</ref>
{{fő|Felebaráti szeretet}}
Minden további parancsolat levezethető ebből a kettőből. A [[hegyi beszéd]]ben még így tanított Jézus: ''Hallottátok a parancsot: szemet szemért, fogat fogért! Én pedig azt mondom nektek: ne szállj szembe a gonosszal, hanem ha valaki megüti arcod jobb felét, fordítsd oda neki a bal oldalt is!.. Szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek a mennyei Atyátok gyermekei.''<ref>Máté 5,38-45</ref>
=== Iszlám ===
Az iszlámhoz való tartozás feltétele így szól: ''"Nincs más Isten Allahon kívül, és [[Mohamed próféta|Mohamed]] az Ő küldötte."''
A legfontosabb vallási kötelességeket az iszlám [[Az iszlám öt oszlopa|öt tartópillér]]ének nevezik. Ezek a következők:
* Saháda: Hit Istenben és az Ő [[Próféta|prófétá]]iban
* Szalát: Rituális ima naponta ötször, [[Mekka]] felé fordulva. ([[Síita iszlám|Síitáknál]] napi háromszor.)
* Szaum: Böjt a [[Ramadán]] havában.
* Zakát: Adomány vallási és [[jótékonyság]]i célokra.
* Haddzs: [[Mekkai zarándoklat]] legalább egyszer a hívő életében – ha ezt anyagilag és egészségileg megengedheti.
Ezeken kívül még számos előírás szabályozza a hívők életét.
{{lásd|etika (vallás)}}
Az iszlám általánosságban igazságosságot, becsületességet, kedvességet, nagylelkűséget követel meg a hívőktől.
Tiszteletet parancsol a szülőkkel szemben, oltalmat az árvákkal és özvegyekkel, segítőkészséget az elesettekkel szemben.<ref name="ReferenceA"/> (Ezen tanításokat akár a Bibliából is olvashatnánk.) <br />
Az iszlám tiltja még a hazárdjátékot, a házasságon kívüli nemi kapcsolatot, a megbotránkoztató ruházatot és beszédet, a hazugságot, a lopást és természetesen a gyilkosságot.
A [[dzsihád]], a ''szent háború'' fogalma – amelyet gyakran az iszlám 6. pillérének is neveznek – már Mohamed életében, megnyilatkozásaiban is több jelentéssel bírt. A muszlim vallástudósok többféle dzsihádot különböztetnek meg. Jelentheti a küzdelmet a saját hibáinkkal, a gonoszsággal szemben, énünk morális megtisztítása céljából, vagy fegyveres küzdelmet is a hit ellenségeivel szemben. ''A kard általi dzsihád'' vagyis a felfegyverkezett harc a szélsőséges iszlám [[Fundamentalizmus|fundamentalista]] szervezetek leggyakoribb értelmezése. Nézetük szerint az ilyen harcban elesett hívő a mennybe jut.
{{fő|Dzsihád}}
=== Összehasonlítás ===
==== Hasonlóság ====
A Korán tanítása – a Bibliához hasonlóan – hogy az embernek nem az önző, anyagi és érzéki vágyait kell követni az életben. Az Istennel való közeli kapcsolat létrehozásának előfeltétele, hogy az ember magát a földi dolgok fölé emelje. Mohamed és a bibliai személyek is szembeállították a világnak és örömeinek mulandóságát Isten országának örökkévalóságával.
Mindkét vallás hangsúlyozza a földi élet illuzórikus voltát, mely próbaidő letelte után vagy a mennybe vagy a kárhozatra jutunk. Az iszlámban, amit Allah megparancsolt, annak elmulasztásáért büntetés jár. Ezt a Biblia úgy fogalmazza, hogy ''"aki tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak."''<ref>Jakab 4:17</ref>
Mindkét nézet alapján lesz [[feltámadás (vallás)|feltámadás]], amikor az összes halott fel lesz támasztva és a rákövetkező [[végítélet]]kor számot kell adnunk az életünk tetteiről. A Korán egy [[Új ég és új Föld]]ről beszél,<ref>Korán 14,48</ref> egy második, új teremtésről,<ref>Korán 30,11;  32,10;  50,15</ref> ahogyan a Biblia is, [[A jelenések könyve|a Jelenések könyvé]]nek végén.
==== Különbség ====
A keresztény vallások előterében a [[megváltás]] áll, a Jézus általi [[üdvösség]]. Az iszlámban az ember saját magát váltja meg azáltal, hogy megtartja Isten parancsait. Az iszlámban nincsenek közvetítők Isten és az emberek között, sem Jézus, sem más szentek vagy próféták.
Az iszlámban Isten ábrázolása tilos, mert őt soha egyetlen ember sem látta. A szentek és próféták ábrázolása úgyszintén tilos (szobrok, festmény) és nem szabad könyörögni, fohászkodni hozzájuk a bálványimádás megelőzése végett.
Ahogy a [[kereszténység]] a történelem folyamán sok felekezetre szakadt, úgy az iszlám valláson belül is sok irányzat és csoport alakult ki, akik másképp értelmezik a szent iratok és a hagyományok néhány pontját. A különböző irányzatok gyakran szintén véres harcot vívtak egymás ellen. Általában azonban a muszlimok toleránsabbak, mint a keresztények.<ref>Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 1977, 415. o.</ref>
{{fő|Kereszténység|Iszlám|Iszlamizmus}}
== Aszkézis ==
Az iszlám által meghódított, korábban keresztény területeken a keresztények és muszlimok közötti szoros együttélés magától értetődő eredményeként Mohamed követői számos nézetet átvettek a kereszténységből. Ide tartoznak az aszketikus tendenciák, valamint a szerzetesség keletkezése is. Mohamed vezeklést hirdető prédikációi ellenére az iszlám eredetileg világias beállítottságú volt; a hagyomány sokszor idézett mondása szerint az iszlámban az aszkézis helyét a szent háború foglalta el.<ref>Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 1977, 241. o.-</ref>
Az [[aszkézis]] – a keresztény és az iszlám vallásban is – önsanyargatással, böjtöléssel, a világi javakról való lemondással, lelkigyakorlatokkal és elragadtatott önkívületi állapot révén igyekezett elérni az Istennel való egyesülést. A kereszténységben a [[Remete (vallás)|remeteség]] és [[szerzetes]]ség jelent meg.
Az iszlámban ennek a világtól elforduló hangulatnak a hordozói néhány bölcs és a köréjük csoportosult, azonos törekvésű közösségek voltak: néhány [[Szúfizmus|szúfi]] szekta, továbbá a [[dervis]]ek (perzsa szó: koldusok) vagy a [[fakír]]ok (arab szó: szegények).
{{lásd|Egyszerűség (vallás)}}
== Vallásüldözés ==
A vallási türelmetlenségben a keresztények voltak a muszlimok tanítómesterei. A [[Korán]] a ''„bálványimádóknak”'' csak az iszlám tanok felvétele vagy a halál között enged választást,<ref>Korán 9, 29</ref> az ''„[[A könyv népei|Írás birtokosai]]”'' ''(zsidók és keresztények)'' ellen azonban csak addig viselt hadat, amíg azok nem voltak hajlandók [[adó]]fizetésre
kötelezni magukat. Így az iszlám országok keresztényei akadálytalanul követhették vallási szokásaikat, és még magas állami hivatalokat is betölthettek. „Még
a [[11. század]]ban is egyházi halottas menetek vonulhattak [[Bagdad]] utcáin a keresztény istentisztelet összes jelvényeivel, és ezek megzavarását a krónikások mint kivételes
eseményt említik meg. A középkori Egyiptomban a keresztény ünnepek az iszlám lakosság számára is örömünnepek voltak. Ennek a fordítottját azonban nehéz valamelyik
középkori keresztény országban elképzelni.<ref name="Glasenapp 1977">Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 1977, 242. o.</ref>
Csak a keresztények vallási türelmetlensége a másként gondolkodókkal szemben ''(az ún. [[eretnekek]] és [[Pogányság|pogányok]])'', a [[keresztes háborúk]] és Európának az egész világra kiterjedő erőszakos
[[Hittérítő|hittérítés]]e váltotta ki a muszlimokból a fanatikus kereszténygyűlöletet, amely a balkáni erőszakos térítésekre, az [[Örmény népirtás|örmények elleni]] vérengzésekre és más hasonlókra vezetett.<ref name="Glasenapp 1977"/>
== Összehasonlítás ==
{{sticky header}}
{| class="wikitable sortable sticky-header"
|-
! Téma !! [[Kereszténység]] !! [[Iszlám]]
|-
| '''Fő próféta''' vagy '''központi alak'''||[[Jézus]] ||  [[Mohamed próféta|Mohamed]]
|-
| '''Eredet''' ||   [[Palesztina (régió)|Palesztina]] ||  [[Közel-Kelet]]
|-
| '''Kialakulása''' ||  [[1. század]]|| [[7. század]]
|-
| '''Elsődleges''' '''elterjedtség'''||[[Európa]], [[Amerika (szuperkontinens)|Amerika (kontinens)]], [[Fekete-Afrika]], [[Ausztrália és Óceánia]]||[[Észak-Afrika|Észak-]] és [[Kelet-Afrika]], [[Nyugat-Ázsia|Nyugat-]], [[Közép-Ázsia|Közép-]] és [[Dél-Ázsia]]
|-
| '''Hívek száma''' || több mint 2 milliárd || kb. 1,8 milliárd<ref>2015-ben http://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/04/06/why-muslims-are-the-worlds-fastest-growing-religious-group/</ref>
|-
| '''Fő ágai''' ||  [[katolicizmus]], [[protestantizmus|protestáns egyházak]], [[Keleti keresztény egyházak|keleti egyházak]]||[[szunnita]], [[síita]], [[Háridzsiták|háridzsita]]
|-
| '''Közösségi hely''' || [[templom]], imaház, gyülekezet, [[királyságterem]] stb. ||[[mecset]], imaház
|-
| '''Szent irat''' ||[[Biblia]]|| [[Korán]]
|-
| '''Fő tanítások''' || [[Jézus]] [[megváltás]]i műve, [[Istentisztelet#Az igazi istentisztelet|Isten-szeretet]], [[felebaráti szeretet]]||[[egyistenhit]], Mohamed prófétasága
|-
| '''Vallási gyakorlatok''' || [[ima]], közösségi [[istentisztelet]], [[keresztség]], a katolikusoknál még "[[szentség]]ek" ||[[az iszlám öt oszlopa]]
|-
| '''Egyéb gyakorlatok'''<br />''lásd: [[Etika (vallás)]]'' || [[megtérés|bűnbánat]], [[Szolgálat (vallás)|önzetlen szolgálat]], jótékonyság, misszió, becsületesség, [[Egyszerűség (vallás)|anyagi lemondás]] stb. <br /> ''lásd még: [[Hegyi beszéd]]''|| becsületesség, kedvesség, nagylelkűség, segítőkészség,<ref name="ReferenceA">Liptay Lothar: Kis találkozó a vallásokkal</ref> [[dzsihád]] stb.
|-
| '''Tiltások''' || bűnös kívánság, haragtartás, bosszú, irigység, lopás, hazugság stb.<ref>[[Hegyi beszéd]]</ref><ref>Gal 5,21 http://szentiras.hu/UF/Gal5,21</ref>|| szerencsejáték, házasságtörés, megbotránkoztató ruházat és beszéd,<br />hazugság, lopás stb.<ref name="ReferenceA"/>
|-
| '''A cél''' ||  üdvösség|| üdvösség
|-
| '''Túlvilág'''<br />''lásd: [[Túlvilág|A halál utáni lét]]'' ||  [[pokol]] vagy mennyország ([[Új ég és új Föld|Új Föld]]) || pokol (tűz) vagy menny („kertek”, „új föld”)
|-
| '''Egy örökkévaló, személyes'''<br />'''Istenben való hit'''||  [[Kép:Green x.svg|17px|]] van ||     [[Kép:Green x.svg|17px|]] van
|-
| '''Természetfeletti''' <br />'''lényekben való hit'''  ||  [[Kép:Green x.svg|15px|]] van<br />[[angyal]]ok és [[démon]]ok ||     [[Kép:Green x.svg|15px|]] van
|-
| '''Sok túlvilági segítő'''||  a katolikus nézet szerint van ||     [[Kép:Green x.svg|15px|]] van
|-
| '''Étkezési törvények''' || mértékletességre és önkontrollra való felszólítás<ref>Róma 12,1</ref><ref>1. Kor. 6. rész</ref>|| [[Kép:Green x.svg|15px|]] van
|-
| '''Alkoholtilalom''' ||  önkontrollra való felszólítás || [[Kép:Green x.svg|15px|]] van
|-
| '''Kizárólagos érvényességre'''<br />'''való igény'''  || [[Kép:Green x.svg|20px|]] van  || [[Kép:Green x.svg|20px|]] van
|}
== Kapcsolódó cikkek ==
* [[A világvallások összehasonlítása]]
* [[A kereszténység és a zsidó vallás]]
* [[A kereszténység és a hinduizmus]]
* [[A buddhizmus és a kereszténység]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Christianity and Islam}}
== Források ==
* [[Helmuth von Glasenapp]]: Az öt világvallás, 1984
* D. E. Harling: A világ vallásai, 2008
* Ulfat Aziz Al-Samad: Az iszlám és a kereszténység
* Liptay Lothar: Kis találkozó a vallásokkal
* [https://www.academia.edu/37155732/A_Kor%C3%A1n_ihletetts%C3%A9ge_%C3%A9s_vesz%C3%A9lye A Korán ihletettsége és veszélye]
== További információk ==
*Klaus von Stosch: ''Az iszlám mint kihívás. Keresztény megközelítések''; ford. Görföl Tibor; Új Ember–Ecclesia–Magyar Kurír, Bp., 2018
*[https://www.evangelikus.hu/europa-iszlam-es-keresztenyseg Európa – Iszlám és kereszténység?] {{Wayback|url=https://www.evangelikus.hu/europa-iszlam-es-keresztenyseg |date=20200422190853 }} Béres Tamás és Sulok Zoltán vallásközi párbeszéde. Moderátor: Galambos Ádám (2019)
{{DEFAULTSORT:Kereszténységésaziszlám}}
{{vallások összehasonlítása}}
{{Kereszténység}}
{{Vallási listák}}
[[Kategória:Vallásközi kapcsolatok]]
[[Kategória:Összehasonlító vallástudomány]]