A láthatatlan ember (Gárdonyi Géza-regény) forrásának megtekintése

{{egyért2|Gárdonyi Géza regényéről|A láthatatlan ember (egyértelműsítő lap)}}
{{Könyv infobox
| név           = A láthatatlan ember
| kép           = A láthatatlan ember 1943.jpg
| képméret      = 150px
| képaláírás    = A láthatatlan ember 1943-as kiadása
| szerző        = [[Gárdonyi Géza]]
| ország        = {{zászló|magyar}} [[Magyarország]]
| nyelv         = [[Magyar nyelv|magyar]]
| téma          =
| műfaj         = [[regény]]
| sorozat       =
| előző         =
| következő     =
| kiadó         = [[Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.|Singer és Wolfner]]<ref>[http://www.odrportal.hu/web/guest/record/-/record/MOKKAS0002382690 Országos Dokumentumellátó Rendszer]</ref>
| kiadás dátuma = [[1902]]
| médiatípus    = [[könyv]]
| illusztrátor  = [[Győry Miklós (grafikus)|Győry Miklós]] (1979)
| oldalak       = 398 (1979)<ref>[http://moly.hu/konyvek/gardonyi-geza-a-lathatatlan-ember Információk a regényről a Moly oldalán]</ref>
| isbn          = {{ISBN|9631116360}} (1979)
| mek           = 00600/00662/
}}
'''''A láthatatlan ember''''', eredetileg '''''Láthatatlan ember''''' [[Gárdonyi Géza]] 1902-ben megjelent regénye. A könyv egy görög ifjúról, Zétáról szól, aki urával, Priszkosz rétorral [[Attila hun király]] Tisza menti városába érkezik, hogy a [[Bizánci Birodalom|Keletrómai Birodalom]] és a [[Hunok|Hun Birodalom]] helyzetéről tárgyaljanak. Zéta azonban megpillant egy hun leányt, Emőkét, aki iránt olthatatlan szerelemre lobban, s ez minden szereplő számára számos kaland és élmény forrása lesz. [[1975]] utáni kiadásai '''''A'' láthatatlan ember''' (névelős) címmel jelennek meg.
== Történet ==
{{cselekmény}}
Az 5. század derekán járunk, a Római Birodalomban. Zéta, a [[Trákia|trák]] származású művelt [[Görögök|görög]] szolga urával, Priszkosz rétorral indul Attila, a hun uralkodó [[Tisza]] menti székvárosába, hogy a [[Bizánci Birodalom|Keletrómai Birodalom]] és a [[Hunok|Hun Birodalom]] közös ügyeiről tárgyaljanak. Útközben Zéta egy hun fogoly, Deél segítségével megtanul hunul, így rengeteg későbbi nehézséget kerül el. A fogoly mesél neki arról, hogy beleszeretett egy hun főúr lányába, és ezért ki fogják végeztetni.
Zéta és csoportja huzamosabb ideig maradnak a városban, és Zéta rövidesen szintén beleszeret a hun főúr lányába, Emőkébe, és maga vállalja a rabszolgaságot, hogy szerelme, Emőke közelében lehessen: hamis levéllel visszajuttatja magát a hun táborba, és Csáth, a hun főúr szolgája lesz. Később (természetesen Emőke kedvéért) a palotában is gyakori látogató lesz, ahol Rika királyné és udvarhölgyei nyomban bizalmukba is fogadják, és olyan kézügyességet igénylő feladatokat végeztetnek vele, mint amilyen például a rajzolás. Attila hadjárata előtt Zétát is katonai kiképzésre küldik, és rövidesen kitűnő harcos lesz belőle. Abban reménykedik, hogy ha a csatában jeleskedik hősiességével, felszabadítják. Erre nem kerül sor, hiába harcolja végig a [[Catalaunumi csata|catalaunumi csatát]].
Sebesüléséből felépülve egy püspök segédje lesz, aki a járványokban elhunyt embereket temeti. Zéta visszakeveredik a hun táborba, és találkozik Emőkével. Őt is azok közé a szolgák közé helyezik, akik segítenek az időközben elhunyt [[Attila hun király|Attila]] temetésében. Azonban Emőke átveszi Zéta helyét, és a temetés után őt is megölik. Zéta azonban mégis boldog lesz, mert szerelemre lobban Dsidsia, a római szolgálólány iránt.
{{cselekmény vége}}
== A regény sikere ==
A regény sikerének oka legfőbb értékében rejlik: Zéta gazdagon áradó, mindig eleven, természetes hangú meséjében, amit a gyermekek is megértenek, s a felnőttek is szívesen meghallgatnak. A regény címe rejtélyes, de megfejtésében maga az író segít. Az előszóban, mely Gárdonyi megjelölése szerint „utószóként is olvasható”, ezt írja: „''Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki… Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.''” Zéta tulajdonképpen Gárdonyi képmása: azé az íróé, akit magánya miatt sokan különcnek tartottak, és biztosan nem ismertek.
== A regény fontosabb szereplői ==
{{oszloplista|2|
* [[Zéta (könyvszereplő)|Zéta]] – művelt, trák származású görög szolga
* [[Priszkosz rétor]] – Zéta gazdája
* [[Emőke (könyvszereplő)|Emőke]] – hun leányzó, Zéta szerelme
* [[Dsidsia (könyvszereplő)|Dsidsia]] – szolgálólány a hun táborban
* [[Attila (könyvszereplő)|Attila]] – Attila, a hunok fejedelme
* [[Rika királyné (könyv szereplő)|Rika királyné]] – Attila felesége
* [[Csáth (könyvszereplő)|Csáth]] – Emőke atyja, Attila bizalmasa
* Oresztész (Oresztesz), Edekon stb. – hun vezérek
* [[Szabad-Görög (könyvszereplő)|Szabad-Görög]] – felszabadult görög rabszolga a hun táborban
* [[Vigilász (könyvszereplő)|Vigilász]] – keletrómai tolmács
}}
== Ismert fordítások ==
* {{en}} ''Slave of the Huns'' ([[Feldmár András]] fordítása)
* {{de}} ''Ich war den Hunnen untertan''
* {{es}} ''Atila, el azote de Dios'' és ''El esclavo de Atila''
* {{tr}} ''Anlaşılmayan İnsan''
{{Lásd még|Gárdonyi Géza műveinek listája}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Gárdonyi Géza]]: ''A láthatatlan ember''
* {{cite web|url=http://www.kotelezokroviden.msnfan.hu/gardonyi-geza-a-lathatatlan-ember-olvasonaplo-rovidites|title=A könyv rövid leírása|accessdate=2011-03-06|publisher=Kotelezokroviden.hu|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110906040502/http://www.kotelezokroviden.msnfan.hu/gardonyi-geza-a-lathatatlan-ember-olvasonaplo-rovidites|archivedate=2011-09-06}}
== További információk ==
* {{cite web|url=http://mek.niif.hu/00600/00662/00662.htm|title=Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember című regénye|accessdate=2011-03-06|language=magyar|publisher=[[Magyar Elektronikus Könyvtár]]}}
* [http://mek.oszk.hu/11200/11242/ A regény hangoskönyv változata] [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]
{{A láthatatlan ember}}
{{Gárdonyi Géza munkássága}}
{{Portál|Irodalom}}
{{DEFAULTSORT:Láthatatlanember}}
[[Kategória:20. századi magyar regények]]
[[Kategória:Gárdonyi Géza művei]]
[[Kategória:1902 könyvei]]
[[Kategória:Ókori témájú regények]]