A magyar országgyűlési választások rendszere 1989 és 2010 között forrásának megtekintése

{{A magyar választási rendszer}}[[Fájl:Hungarian_parliament_election_in_2006.jpg|jobbra|bélyegkép|250x250px|Választási eredmények kivetítése 2006-ban]]
1989 és 2010 között a Magyar Köztársaság országgyűlési választásait egy [[Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek|kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló]] választási rendszerben tartották az 1989. évi XXXIV. törvény alapján [[Kétfordulós szavazás|két fordulóban]],
A magyar választási rendszer a [[Vegyes választási rendszer|vegyes választási rendszerek]] típusába tartozott, a helyi [[Többségi demokrácia|többségi]] (egyéni) és a területi [[Arányos képviselet|arányos]] ([[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás]]) rendszert keverte, így [[Félarányos képviselet|félarányos képviseletet]] nyújtott. A rendszer a német [[Vegyes arányos képviseleti rendszer|vegyes arányos]] rendszerhez hasonlóan kompenzációs vegyes rendszer volt, azonban a német rendszerrel ellentétben a szavazatveszteség csökkentése érdekében a úgynevezett töredékszavazat-visszaszámlálást alkalmazott.
== A vegyes választási rendszer szerkezete ==
{{Választási rendszerek}}A 386 fős, [[Egykamarás parlament|egykamarás parlamentbe]] 176-an egyéni [[Választókerület|választókerületben]], minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal juthattak be. Pártlistáról akkor lehetett mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladták az 5%-os küszöböt. (Az első, [[1990-es magyarországi országgyűlési választás|1990-es választáson]] ez a határ még 4% volt.)
A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavazhattak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehetett szavazni: ezeken az úgynevezett [[Töredékszavazat|töredékszavazatok]] alapján oszlottak el a [[Mandátum|mandátumok]].
[[Fájl:Választókerületek_(1990-2011).png|jobbra|bélyegkép|250x250px|Választókerületek 1990 és 2011 között]]
== Jelöltállítás ==
Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, [[Magyar állampolgárság|magyar állampolgárságú]] személynek a neve kerülhetett a szavazólapra, aki legalább 750, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott [[Ajánlószelvény|ajánlószelvényt]] tudott összegyűjteni. Az ajánlószelvények gyűjtését a szavazás előtti 23. napig kellett befejezni, és a 19. napon kellett bejelenteni a jelölteket. Egy választópolgár érvényesen csak egy jelöltet támogathatott.
Területi listát azok a pártok állíthattak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani.
Országos listát azok a pártok állíthattak, amelyek képesek voltak legalább hét területi listát indítani.
[[Magyarország]] területén a választás napját megelőző nap 0.00 órától a szavazás napján urnazárásig [[kampánycsend]] lépett életbe. Közvéleménykutatási eredményeket két nappal a magyarországi szavazás megkezdése előtt lehetett utoljára nyilvánosságra hozni (a korábbi 8 napos határidőt előíró jogszabályt az [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] 2007 márciusában hatályon kívül helyezte). Külföldön nyolc nappal, illetve egy héttel a hazai szavazás napja előtt adhatták le voksaikat a [[Külképviseleti névjegyzék|névjegyzékbe]] vett szavazók.
== A két forduló ==
Az első fordulóban minden választónak két szavazata volt: egy-egy voksot lehetett leadni az egyéni jelöltek, illetve a területi pártlisták valamelyikére. Az első szavazási forduló akkor volt érvényes, ha a választók több mint fele leadta szavazatát, és akkor eredményes, ha valamelyik egyéni jelölt megszerezte a szavazatok több mint 50%-át. A pártok a területi listákra leadott szavazatok arányában kaptak mandátumot.
Második szavazási fordulót az elsőt követő 14. napon kellett tartani azokban a kerületekben, ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa. Amennyiben a részvétel az első fordulóban nem érte el az 50%-ot, akkor a listás szavazást is meg kellett ismételni. Ha az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve mindazok, akik legalább 15%-nyi szavazatot szereztek, indulhattak a második fordulóban; ekkor az érvényességhez 25%-ot meghaladó részvétel, az eredményességhez pedig [[Relatív többségi szavazás|relatív többség]] is elegendő volt. A második fordulóban a pártok a szavazás napján reggel hat óráig írásban jelezhették, ha jelöltjüket visszaléptették.
== Mandátumszámítás, töredékszavazatok ==
Az egyéni választókerületekben megszerezhető egy-egy mandátum mellett a területi és az országos listákon speciális számítási módszerekkel osztották el a mandátumokat.
A területi listákon a mandátumok elosztása a [[Hagenbach-Bischoff formula]] (illetve [[D'Hondt-módszer]]) segítségével történt. Az adott megyében (vagy Budapesten) az érvényes szavazatok számát elosztották a kiosztható mandátumok száma + 1-gyel; ez volt a kvóta, amely egy mandátum elnyeréséhez szükséges. Amelyik párt egyszer elérte a kvótát, az egy mandátumot kapott, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik háromszor, az hármat stb. Ha ezek után még marad kiosztatlan mandátum, azt az a párt kapta, amelyiknek szavazatszáma alulról legjobban megközelítette a kvótát, de ez esetben is meg kell lennie a szükséges szavazatszám kétharmadának (ez a kétharmados szabály). Amennyiben ezek után is maradt(ak) kiosztatlan mandátum(ok), az(ok) felkerült(ek) az országos listára, így növelve az onnan kiosztható mandátumok számát.
Az országos listán szerezhető mandátumokat a töredékszavazatok és a felkerült negatív szavazatok alapján osztották el. A töredékszavazatok azok a leadott, de [[Mandátum|mandátumot]] nem eredményező szavazatok voltak, amelyeket az országosan öt százaléknál több szavazatot szerzett pártok vesztes egyéni jelöltjei kaptak, illetve amelyeket a területi listákra adtak a szavazók, de az ott elnyerhető mandátumokhoz szükséges szavazatszám fölött voltak. (Nem számított töredékszavazatnak a független jelöltekre és az öt százalék alatt maradt pártokra, illetve az érvénytelen választási fordulóban leadott voks.) Negatív szavazatok akkor keletkeztek, ha egy párt a kétharmados szabály alkalmazásával szerzett mandátumot: hiányzó szavazatai negatív előjellel kerültek fel az országos listára, azaz más területi listák eredményéből kellett levonni azokat.
A töredékszavazatok mandátumra váltása az országos listákon a [[d’Hondt-mátrix]] segítségével történt. A mandátumszerzésre jogosult pártok országos listára felkerült szavazatait felírták egymás mellé, majd ezek alá sorban e számok kettővel, hárommal, néggyel stb. való osztás után kapott hányadosát (az osztósor utolsó számjegye a kiosztható mandátumok száma). Az így kialakult mátrixban megkeresték a legnagyobb számot, és az a pártlista kapott egy mandátumot, amelyiknek az oszlopában ez a szám szerepelt. Ezután a második legnagyobb számot mutató pártlista kapott egy mandátumot, s ez addig folytatódott, amíg az összes mandátum gazdára nem talált.
A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közölte az [[Országos Választási Bizottság]] (OVB), a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté vált.
{| class="wikitable"
|+
!
!Főváros,
megye
!Egyéni
választó-
kerületek
száma
!Területi
listaállítás
feltételeként
kellő egyéni
jelöltek
száma
!Területi
választó-
kerületenként
megszerezhető
mandátumok
száma<ref>Forrás: [http://www.valasztas.hu/hu/parval2010/349/349_1_2.html 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról] {{Wayback|url=http://www.valasztas.hu/hu/parval2010/349/349_1_2.html|date=20100128101958}}</ref>
|-
|1.
|[[Budapest]]
|32
|8
|28
|-
|2.
|[[Baranya megye|Baranya]]
|7
|2
|6
|-
|3.
|[[Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun]]
|10
|2
|8
|-
|4.
|[[Békés megye|Békés]]
|7
|2
|6
|-
|5.
|[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén]]
|13
|3
|11
|-
|6.
|[[Csongrád-Csanád megye|Csongrád]]
|7
|2
|6
|-
|7.
|[[Fejér megye|Fejér]]
|7
|2
|6
|-
|8.
|[[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron]]
|7
|2
|6
|-
|9.
|[[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar]]
|9
|2
|8
|-
|10.
|[[Heves megye|Heves]]
|6
|2
|5
|-
|11.
|[[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Jász-Nagykun-Szolnok]]
|8
|2
|6
|-
|12.
|[[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom]]
|5
|2
|5
|-
|13.
|[[Nógrád megye|Nógrád]]
|4
|2
|4
|-
|14.
|[[Pest megye|Pest]]
|16
|4
|14
|-
|15.
|[[Somogy megye|Somogy]]
|6
|2
|5
|-
|16.
|[[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg]]
|10
|2
|9
|-
|17.
|[[Tolna megye|Tolna]]
|5
|2
|4
|-
|18.
|[[Vas megye|Vas]]
|5
|2
|4
|-
|19.
|[[Veszprém megye|Veszprém]]
|7
|2
|6
|-
|20.
|[[Zala megye|Zala]]
|5
|2
|5
|-
| colspan="2" |'''Összesen'''
|'''176'''
|
|'''152'''
|}
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== Irodalom ==
* [[Kukorelli István]] et. al.: ''Alkotmánytan'' (Osiris Kiadó, 2003) {{ISBN|963-389-185-X}}
* [[Körösényi András]] – [[Tóth Csaba (politológus)|Tóth Csaba]] – [[Török Gábor (politológus)|Török Gábor]]: ''A magyar politikai rendszer'' (Osiris Kiadó, 2004)
* [[Cservák Csaba]]: ''[http://jesz.ajk.elte.hu/cservak7.html Választási rendszerünk a jogösszehasonlítás és a reformlehetőségek tükrében]'' In: Jogelméleti Szemle 2001/3. szám.
* [[Ludányi Erika]]: ''[http://iroga.hu/magyarvalasztasirendszer/ludanyi.html A magyar választási rendszer. A választójogi törvény főbb jellegzetességei és módosításai] {{Wayback|url=http://iroga.hu/magyarvalasztasirendszer/ludanyi.html |date=20080612193918 }}'' Író Gergely alapítvány, Politikai elemzések, I. évfolyam 1. szám, 2001. május
* ''Választástudományi tanulmányok''; szerk. Dezső Márta, Kukorelli István; Országos Választási Iroda, Bp., 1999 (''Választási füzetek''; ''Választási stúdiumok'')
* ''Választási olvasókönyv. Szemelvények a hazai országgyűlési és helyhatósági választások történetéből, 1848–1998''; szerk. Benczéné Nagy Eszter; 2. bőv. kiad.; BM Országos Választási Iroda, Bp., 2002 (''Választási füzetek'')
{{DEFAULTSORT:magyarországgyűlésiválasztásokrendszere1989és2010között}}
[[Kategória:Vegyes választási rendszerek]]
[[Kategória:Többgyőzteses választási rendszerek]]
[[Kategória:Jog]]
[[Kategória:Félarányos választási rendszerek]]
[[Kategória:Magyarországi választások|1989]]
[[Kategória:Többfordulós szavazás]]