A négyes szövetség háborúja forrásának megtekintése

{{katonai konfliktus infobox
|konfliktus=A négyes szövetség háborúja<br/>1718–1720
|kép=The Battle of Cape Passaro.jpg
|képfelirat=A [[Passero-foki csata]], [[1718]]. [[augusztus 11.]]<br/><small>(Richard Paton festménye, 1767.)</small>
|kontextus=
|helyszín= [[Szicília]], [[Szardínia (sziget)|Szardínia]], [[Spanyolország]], [[Skócia]], [[Florida]]
|dátum=[[1718]] – [[1720]]
|eredmény= A szövetség győzelme, <br/>[[Hágai béke (1720)|hágai békeszerződés]]
|ok=Spanyolország kísérlete korábbi Földközi-tengeri birtokainak visszaszerzésére.
|területváltozások=Helyreáll a [[status quo]]. Spanyolország örökli [[Parmai Hercegség|Parmát]]. [[Szicíliai Királyság|Szicília]] visszaszáll Ausztriára. A [[Savoyai-ház]] megkapja [[Szardínia (sziget)|Szardíniát]].
|támadó=[[Fájl:Bandera de España 1701-1760.svg|border|25px]]&nbsp;[[Spanyolország|Spanyol Királyság]]
|védekező= [[Fájl:Royal Standard of the King of France.svg|border|25px]]&nbsp;[[Franciaország]] <br/> [[Fájl:Flag of Great Britain (1707-1800).svg|border|25px]]&nbsp;[[Nagy-Britannia Királysága|Nagy-Britannia]] <br/> [[Fájl:Prinsenvlag.svg|25px|border]] [[Hollandia|Egyesült Tart.]] <br/> [[Fájl:Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg|border|25px]]&nbsp;[[Német-római Birodalom|Német-r. Birodalom]] <br/> [[Fájl:Flag of the Habsburg Monarchy.svg|25px]]&nbsp;[[Habsburg Birodalom|Ausztria]]  <br/> [[Fájl:Savoie flag.svg|25px|border]]&nbsp;[[Savoyai Hercegség]]
|parancsnok1= [[Fájl:Bandera de España 1701-1760.svg|border|25px]]&nbsp;[[Jean François de Bette de Lede|Lede márki]] <br/> [[Fájl:Bandera de España 1701-1760.svg|border|25px]]&nbsp;[[José Carrillo de Albornoz de Montemar|Montemar hercege]] <br/> [[Fájl:Bandera de España 1701-1760.svg|border|25px]]&nbsp;[[James Butler de Ormonde|Ormonde hercege]] <br/> [[Fájl:Bandera de España 1701-1760.svg|border|25px]]&nbsp;[[Antonio Castañeta]]
|parancsnok2= [[Fájl:Royal Standard of the King of France.svg|border|25px]]&nbsp;[[James FitzJames of Berwick|Berwick hercege]] <br/> [[Fájl:Flag of Great Britain (1707-1800).svg|border|25px]]&nbsp;[[Richard Temple of Cobham|Lord Cobham]] <br/> [[Fájl:Flag of Great Britain (1707-1800).svg|border|25px]]&nbsp;[[George Byng of Torrington|George Byng]] <br/> [[Fájl:Flag of the Habsburg Monarchy.svg|25px]]&nbsp;[[Claude Florimond de Mercy|Mercy grófja]] <br/> [[Fájl:Savoie flag.svg|25px|border]]&nbsp;[[II. Viktor Amadé szárd–piemonti király|Savoya hercege]]
|haderő1=
|haderő2=
|veszteségek1=Halott és sebesült: <br/>Spanyolorsz.: 4350<ref name=autogenerated1>[http://users.erols.com/mwhite28/wars18c.htm 18. századi emberveszteségek]</ref>
|veszteségek2=Halott és sebesült: <br/> Ausztria: {{formatnum:11250}} <br/> Nagy-Brit.: 6000 <br> Franciao.: 3000 <br/> Savoya: 2250 <br/> Hollandia: 1500<ref name=autogenerated1/>
}}
{{XV. Lajos háborúi}}
A '''négyes szövetség háborúja''', {{ny-de|Krieg der Quadrupelallianz}}, {{ny-es|Guerra de la Cuádruple Alianza}}, {{ny-en|War of the Quadruple Alliance}} 1718–1720 között zajlott.
A [[Bourbon-ház]]i [[Spanyolország|Spanyol Királyság]] uralkodója háborút indított a [[spanyol örökösödési háború]]ban elvesztett itáliai birtokai visszaszerzésének, a [[Földközi-tenger]]en a spanyol hegemónia helyreállításának és az [[utrechti béke (1713)|utrechti békeszerződés]] revíziójának szándékával. [[Nagy-Britannia Királysága|Nagy-Britannia]], a [[Franciaország|Francia Királyság]], a [[Hollandia|Holland Köztársaság]] és a [[Savoyai|Savoyai Hercegség]] a [[Négyes szövetség (1718)|négyes szövetségbe]] tömörülve szembeszálltak a spanyol támadással.
A harc már 1717-ben megkezdődött, a formális hadüzeneteket azonban csak 1718 decemberében küldték el. A szövetség túlereje meghátrálásra késztette Spanyolországot, a háborút az 1720-as [[hágai béke (1720)|hágai béke]]szerződés zárta le, amelynek értelmében Spanyolország lemondott háborús hódításairól és lényegében helyreállította a háború előtti állapotot. A [[Savoyai-ház]] Szicília helyett Szardíniát kapta meg, létrejött a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]].
== Előzmények ==
=== Az utrechti békeszerződés rendszere ===
A [[spanyol örökösödési háború]]t (1701–1714) lezáró [[utrechti béke (1713)|utrechti]] és [[rastatti béke]]szerződésekben az európai nagyhatalmak a [[Bourbon-ház]]i [[V. Fülöp spanyol király|Fülöp francia királyi herceget]], Anjou hercegét, [[XIV. Lajos francia király]] unokáját elismerték Spanyolország királyának. A szerződés értelmében azonban a Spanyol Királyság elveszítette minden itáliai birtokát. A [[Milánói Hercegség]]et, a [[Nápolyi Királyság]]ot és [[Szardínia (sziget)|Szardínia]] szigetét az osztrák [[Habsburg-ház]] szerezte meg. A [[Szicíliai Királyság]]ot a [[Savoyai-ház]]nak, azaz [[II. Viktor Amadé szárd–piemonti király|II. Viktor Amadé savoyai herceg]]nek ítélték, aki felvette Szicília királyának címét.
=== Spanyolország revíziós tervei ===
A 13 éven át tartó háborúban meggyengült Spanyolországot az új király, V. Fülöp igyekezett talpra állítani. 1714 elején Fülöp megözvegyült. Második házasságát (1714 végén) a becsvágyó [[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet parmai hercegnő]]vel (1692–1766) a nem kevésbé becsvágyó [[Giulio Alberoni]] bíboros (1664–1752) hozta tető alá. Alberoni a királyné személyes tanácsadója lett, 1715-ben a király főminiszterré nevezte ki. Az erős kézzel kormányzó Alberoni – francia tanácsadókra is támaszkodva – sikeresen megreformálta az állam pénzügyeit, stabilizálta a spanyol gazdaságot. A bíboros megerősítette a haderőt, és 1718-ra mintegy 50 sorhajóból álló új spanyol hadiflottát szerelt fel.
V. Fülöpnek első házasságából már 3 fia volt. A második feleségétől születő gyermekeknek nemigen volt esélyük a spanyol trónra. A Parmából származó új királyné tehát ragaszkodott ahhoz, hogy saját gyermekei számára a király Itáliában szerezzen hercegségeket. A királyné igénye találkozott a király és Alberoni bíboros terveivel, akik Spanyolország elveszített hatalmát akarták helyreállítani. Spanyolország ezért bejelentette igényét [[Szicíliai Királyság|Szicíliára]] és [[Szardínia (sziget)|Szardíniára]], amelyek az [[utrechti béke (1713)|utrechti szerződés]] óta a Habsburg Ausztria birtokai voltak.
<gallery class="center">
Fájl:Meléndez, Miguel Jacinto - Philip V, king of Spain, in suit of hunt - Google Art Project.jpg|[[V. Fülöp spanyol király]]
File:Isabel de Farnesio. Posterior a 1724. Óleo sobre lienzo. 81 x 63 cm. Colección particular. Madrid.jpg|[[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet]]
Fájl:Cardinale Giulio Alberoni.jpg|[[Giulio Alberoni]] bíboros
</gallery>
===A hármas szövetség megalakulása===
[[XIV. Lajos francia király]] halála (1715) óta Franciaország uralkodója az ötéves [[XV. Lajos francia király]] volt, akinek nevében [[Fülöp orléans-i herceg (1674–1723)|(II.) Orléans-i Fülöp herceg]] régensként kormányzott. A gyenge egészségű gyermekkirály XIV. Lajos dédunokája, V. Fülöp spanyol király unokaöccse volt. Esetleges elhunyta esetén a francia trónra spanyol Bourbonok támaszthattak volna igényt. A [[régens]] ezért élvezte [[Nagy-Britannia Királysága|Nagy-Britannia]] támogatását, aki bármi áron meg kívánta akadályozni a két Bourbon-monarchia egyesítését. A spanyol expanziós terveket a [[Hollandia|Holland Köztársaság]] is fenyegetőnek ítélte. Ez a három hatalom [[1717]]. [[január 4.|január 4-én]] megkötötte a [[Hármas szövetség (1717)|hármas szövetség]]et, hogy közös diplomáciai lépéseket tegyenek Spanyolország ellen.
== A háború lefolyása ==
=== A harcok kirobbanása ===
[[1714]]-ben a [[Velencei Köztársaság]] és az [[Oszmán Birodalom]] között háború tört ki. [[1716]]-ban a [[Habsburg Birodalom]] belépett a háborúba Velence oldalán. Megkezdődött az újabb [[Habsburg–török háború (1716–18)|Habsburg–török háború]] (1716–1718).
Spanyolország kihasználta a kedvező alkalmat. A [[hármas szövetség (1717)|hármas szövetség]] tiltakozását figyelmen kívül hagyva 1717 novemberében 8000 főnyi spanyol katonaság szállt partra a Habsburg Birodalomhoz tartozó [[Szardínia (sziget)|Szardínia]] szigetén. Ausztria alig reagált, mert a Habsburg birodalmi haderő zöme a [[Balkán (térség)|balkán]]i harcokban volt lekötve, és [[Savoyai Jenő]] herceg (1683-1736), a bécsi Haditanács elnöke el akarta kerülni egy súlyosabb itáliai háború kitörését. Csupán a Habsburg kézben lévő [[Nápolyi Királyság]] haderejét erősítette meg, mert úgy ítélte, a spanyol offenzíva Nápolyt is fenyegetheti.
=== A négyes szövetség megalakulása ===
A Szardínia elleni spanyol támadás kényszerhelyzetbe hozta Ausztriát. A hármas szövetség tagjai igyekeztek békekötésre bírni az [[Oszmán Birodalom|Oszmán Birodalmat]] és az ellene harcoló államokat, hogy a Habsburg Birodalom minél előbb bevethesse haderejét Spanyolország ellen. [[Savoyai Jenő]] győzelmei nyomán a Török Portán is megérlelődött a megegyezési szándék. Brit és holland közvetítéssel végül [[1718]]. [[július 21.|július 21-én]] megkötötték a [[pozsareváci béke]]szerződést, amelyben Ausztria megtarthatta összes hódítását. A [[Temesköz]], a [[Bánság|Bánát]], a [[Havasalföld]] nyugati fele és Szerbia északi része, [[Belgrád]]dal együtt a Habsburgok kezére került, a [[Velencei Köztársaság]] végleg megszerezte a [[Peloponnészosz|Morea-félszigetet]].
[[Guillaume Dubois]] bíboros, francia főminiszter szívós munkával dolgozott a katonai szövetség kibővítésén. [[1718]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] a [[londoni egyezmény (1718)|londoni egyezménnyel]] létrehozták a [[Négyes szövetség (1718)|négyes szövetség]]et. A hármas szövetséghez [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] is csatlakozott a [[Német-római Birodalom]] nevében. Az egyezmény a [[Hollandia|Holland Köztársaság]] részvételét is előirányozta, de az csak később, [[1719]]. [[február 16.|február 16-án]] csatlakozott. A szövetség tagállamai fő célként az európai hatalmi egyensúly biztosítását deklarálták. A császár a nápolyi és szicíliai királyságok megtartása fejében hajlandó volt lemondani a spanyol trón iránti igényéről, beleegyezett, hogy Szardíniát elcseréli Szicília ellenében, és késznek mutatkozott elfogadni a spanyol Bourbon-ház itáliai jelenlétét. A szövetség feltételeit elküldték Madridba azzal, hogy ha Spanyolország nem fogadja el azokat, a szövetség hadüzenetével kell számolnia.
=== Hadi események 1718-ban ===
V. Fülöp spanyol király flottája azonban már [[1718]]. [[július 3.|július 3-án]] partra szállt Szicíliában is, amelyet az [[utrechti béke (1713)|utrechti szerződés]] értelmében ekkor a [[Savoyai-ház]] birtokolt. A spanyol csapatok július 7-én bevették [[Palermo (Olaszország)|Palermót]], és hamarosan elfoglalták az egész szigetet. [[Messina|Messinát]] ostrom alá vették, az erőd sokáig kitartott, csak 1718 szeptemberében foglalták el. A spanyol inváziót hivatalosan azzal indokolták, hogy a szicíliai lakosság elégedetlen volt a savoyai kormányzattal. Alberoni bíboros tárgyalásokat kezdett a Savoyai Hercegséggel, igyekezett rávenni [[II. Viktor Amadé szárd–piemonti király|II. Viktor Amadé herceg]]et egy közös Habsburg-ellenes fellépésre, részt kínálva neki az elfoglalt területekből. Az elővigyázatos Viktor Amadé mindvégig tárgyalásokat folytatott a spanyolokkal, de a szövetségkötést addig halasztgatta, amíg a háború véget nem ért.
<gallery>
Fájl:Antonio Gaztañeta.jpg|[[Antonio de Gaztañeta]] spanyol tengernagy
Fájl:James Butler, 2nd Duke of Ormonde by Michael Dahl.jpg|[[James Butler of Ormonde|James Butler]], Ormonde hercege
Fájl:Porträt Wirich von Daun im HGM.jpg|[[Wirich Philipp von und zu Daun]], Nápoly alkirálya
Fájl:Grafmercy.jpg|[[Claude Florimond de Mercy|Claudius Florimund, Mercy grófja]], császári tábornagy
Fájl:George Byng, 1st Viscount Torrington by Jeremiah Davison.jpg|[[George Byng]] brit tengernagy
Fájl:Benedetto Gennari - James, Duke of Berwick - Alba Collection.png|[[James FitzJames of Berwick|James FitzJames]], Berwick hercege
</gallery>
Nagy-Britannia ekkor [[George Byng]] admirális parancsnoksága alatt a Földközi-tenger nyugati medencéjébe küldött egy erős flottaköteléket (22 sorhajót és 6 kisebb egységet, 1444 ágyúval), úgymond „a brit kereskedelmi érdekek védelmére.” Nápoly osztrák alkirályától, [[Wirich Philipp von und zu Daun|Wirich Philipp von Daun]] tábornoktól<ref>[[Leopold Joseph von Daun]] császári tábornagy apja.</ref> Byng megtudta, hogy hamarosan Habsburg-haderőt indítanak Szicília visszafoglalására. Az átkelést biztosítani kellett. A brit flottakötelék végigkutatta a partvidéket. 1718. [[augusztus 11.|augusztus 11-én]] Szicília délkeleti csúcsánál, a [[Passero-fok]] közelében rátalált a spanyol flottára (23 sorhajó, 7 kisebb egység, 1096 ágyú), a baszk származású [[Antonio de Gaztañeta]] (Castaneta) admirális parancsnoksága alatt. Mivel még nem történt hadüzenet, Byng ügyesen provokálta Castanetát. A spanyolok tüzeltek először, a kialakuló [[Passero-foki csata|tengeri csatában]] a brit flotta (Byng hivatalos jelentése szerint „önvédelemből”) szétverte a spanyol köteléket (10 sorhajót és 4 fregattot zsákmányoltak, 4 sorhajót elsüllyesztettek), megtörve a spanyol hadiflotta erejét, megnehezítve a szardíniai és szicíliai spanyol csapatok utánpótlását.
A Nápolyban összpontosított kis Habsburg-hadsereget a brit hajók 1718 őszén átszállították Szicíliába, hogy a négyes szövetség döntése szerint visszafoglalják azt a császár részére. A csapatokat október 13-án szállították partra [[Milazzo]] közelében ([[Messina|Messinától]] 45&nbsp;km-re nyugatra). [[1718]]. [[október 15.|október 15-én]] Wirich von Daun csapatai támadást intéztek  [[Jean François de Bette de Lede|Lede márki]] spanyol csapatai ellen, de az [[milazzói csata (1718)|első milazzói csatában]] visszaverték őket. Az osztrákok – akiket a brit flotta a tengerről támogatott – megtartották a milazzói erődöt, de nem tudtak kitörni a spanyol ostromzár alatt tartott hídfőből.
[[1718]]. [[december 17.|december 17-én]] Spanyolország végleg visszautasította a négyes szövetség feltételeit, erre Nagy-Britannia hivatalos hadüzenetet küldött. A háború kiterjedt a dél-amerikai spanyol gyarmatokra is, ahol a britek pozíciókat próbáltak szerezni. Az 1718-as év végére Nagy-Britannia és a Habsburg Birodalom már hadban álltak Spanyolországgal. (Hollandia csak 1719 augusztusában kapcsolódott be a háborúba.)
=== Hadi események 1719-ben ===
1718 decemberében [[Guillaume Dubois|Dubois bíboros]], francia külügyminiszter emberei egy Spanyolországból irányított főúri összeesküvést lepleztek le, amelynek célja [[Fülöp orléans-i herceg (1674–1723)|Orléans-i Fülöp régens]] leváltása volt. Helyére, a gyermek XV. Lajos gyámjaként [[V. Fülöp spanyol király]]t helyezték volna. A „[[Cellamare-összeesküvés]]t” a spanyol nagykövet, Antonio del Giudice, Cellamare hercege szervezte, a francia udvar befolyásos tagjai támogatták, elsősorban XIV. Lajos balkézről való, törvényesített leszármazottai, az [[Orléans-ház]] ellenségei. A régens felszámolta a szervezkedést, a francia résztvevőket a [[Bastille]]-ba záratta. Cellamare hercegét letartóztatták és kiutasították az országból.
[[1718]]. [[december 27.|december 27-én]] a régens hadat üzent Spanyolországnak. Erődemonstráció következett: 1719 áprilisában egy {{formatnum:20000}} fős francia hadsereg, [[James Fitzjames of Berwick|Berwick herceg]], marsall vezetésével a [[Pireneusok]]on át benyomult a [[Baszkföld (régió)|Baszkföld]]re. [[Június 18.|Június 18-án]] elfoglalták [[Fuenterrabía|Fuenterrabíát]], [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] [[Pasajes]]t és [[Donostia-San Sebastián]]t. Egy másik hadoszlop [[Katalónia|Katalóniába]] nyomult, elfoglalta [[Seo de Urgel]]t ({{ny-ca|La Seu d’Urgell}}) V. Fülöp csapatait [[Pamplona|Pamplonában]] összpontosította. Hadvezére, Francisco Pío de Saboya y Moura herceg, Castel-Rodrigo márkija, Barcelona katonai kormányzója sikeres ellentámadást indított, ennek során Fuenterrabíát sikerült visszafoglalnia. Egy legenda szerint a végveszélyben maga [[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet királyné]] is nyeregbe szállt, és személyesen vezetett harcba egy spanyol hadosztályt. Valójában a francia előrenyomulás az utánpótlási gondok miatt fékeződött le.
A francia flotta támadást intézett a [[kantábria]]i [[Santoña]] kikötővárosa ellen, elpusztítva a kikötő berendezéseit és az erőd tüzérütegeit.
Az 1719-es év során az osztrákok új ellenoffenzívát indítottak Szicíliában. Mivel [[Savoyai Jenő]] nem vállalta a főparancsnokságot, az itáliai Habsburg-haderőt a lotaringiai [[Claude Florimond de Mercy|Claudius Florimund Mercy]] gróf, tábornagy (franciásan ''Claude Florimond de Mercy,'' 1666–1734) irányította. Mercy grófja [[június 20.|június 20-án]] támadást intézett a [[Francavilla di Sicilia]] mellett táborozó spanyol főerő ellen, de a [[francavillai csata|francavillai csatában]] vereséget szenvedett. [[Jean François de Bette de Lede|Lede márki]] azonban nem tudta kiaknázni győzelmét. A brit flotta elvágta anyaországától, készletei fogytak. A [[milazzói csata (1719)|második milazzói csatában]] már Mercy csapatai győztek, októberben visszafoglalták [[Messina|Messinát]], és ostrom alá vették [[Palermo (Olaszország)|Palermót]].
A brit flotta blokádjától szenvedő Spanyolországban Alberoni bíboros a skót [[jakobiták]] függetlenségi mozgalmát kívánta felhasználni Nagy-Britannia meggyengítésére. Az [[Írország]]ból száműzött [[James Butler of Ormonde|Ormonde hercege]] [[1719]]. [[március 6.|március 6-án]] kihajózott [[Cádiz]]ból egy 5000 spanyol katonát szállító flottával. Köztük volt [[James Keith]], Marishal 9. earl-jének fia.<ref>[[James Keith|James Francis Edward Keith]], németesen ''Jakob von Keith'' (1696–1758), skót főnemes, Marischal earl-jének második fia, később porosz tábornagy, [[II. Frigyes porosz király|Nagy Frigyes]] hadvezére a [[hétéves háború]]ban.</ref> Az expedíciós hadsereg célja egy nagy skót felkelés kirobbantása és támogatása lett volna, amely megbuktatja [[I. György brit király|I. György királyt]]. Helyére [[James Francis Edward Stuart|James Stuart]]ot, az elűzött [[II. Jakab angol király]] fiát, a [[jakobiták]] trónkövetelőjét, az „Old Pretendert” ültették volna. Skócia nyugati partvidékén akartak partra szállni, de egy vihar már [[Galicia]] partjainál szétszórta őket, és nem jutottak el a Brit-szigetekre.
Egy hónappal később [[A Coruña|La Coruñából]] egy kisebb expedíció indult, 300 spanyol katonával, James Keith bátyjának, [[George Keith]]nek, Marischal 10. earljének vezetésével. Sikeresen partra szálltak [[Eilean Donan-i vár]]nál, itt 1000 főnyi skót harcos csatlakozott hozzájuk. Júniusban azonban a [[glenshieli csata|glenshieli csatában]] vereséget szenvedtek az angol csapatoktól.
A Brit-szigetek elleni támadást megtorlandó, 1719 szeptemberében 4000 brit katona szállt partra [[Galicia|Galiciában]]. Elfoglalták [[Vigo]] kikötőjét, majd a szárazföld belsejében [[Pontevedra|Pontevedrát]] is. A francia határtól távol eső területen végrehajtott támadás nagy riadalmat keltett, a spanyol kormányzat ráébredt az anyaország sebezhetőségére.
A háború kiterjedt az észak-amerikai gyarmatokra is. 1719 májusában francia csapatok elfoglalták a nyugat-floridai [[Pensacola]] spanyol várost, hogy megelőzzenek egy [[Dél-Karolina]] elleni spanyol támadást. Augusztusban a spanyolok visszafoglalták a várost, de az év végén a franciák ismét bevették.
1720 februárjában [[Kuba|Kubából]] egy spanyol flottilla indult el, 1200 katonával, José Cornejo kapitány vezetésével a [[Bahama-szigetek]] felé. [[Nassau (Bahama-szigetek)|Nassau]] kikötőjébe (éppen egy spanyol inváziótól tartva) brit hadihajókat rendeltek. A spanyol különítmény azonban a sziget túloldalán szállt partra és végigrabolták Nassau környékét. [[Woodes Rogers]], a kalózból lett kormányzó milicistái a [[nassaui csata (1720)|nassaui csatában]] elűzték őket, a spanyolok zsákmányukkal hazatértek.
=== A háború lezárása ===
1719 augusztusában Hollandia is belépett a háborúba a szövetség oldalán. A madridi kormány belátta, hogy a négyhatalmi szövetség túlereje ellen nem érhet el sikert, és tárgyalásokat javasolt. A szövetségesek első követelése az volt, hogy [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] távolítsa el Alberoni bíborost, a háború fő felelősét. [[1719]]. [[december 5.|december 5-én]] Alberonit minden tisztségétől megfosztották és kötelezték, hogy 3 héten belül hagyja el Spanyolországot. Ezután megkezdődtek a béketárgyalások, amelyek eredményeképpen [[1720]]. [[február 20.|február 20-án]] aláírták a [[hágai béke (1720)|hágai béke]]szerződést, amely lezárta a nyugat-európai háborút. A szicíliai harcok csak később, egy külön megegyezés (úgynevezett palermói konvenció) után szűntek meg. 1720 májusában Lede márki csapatai kiürítették Szicíliát és Szardíniát.
== Következmények ==
V. Fülöp spanyol királynak ki kellett ürítenie az összes általa megszállt területet. Ugyanakkor Farnese Erzsébet fiának, [[III. Károly spanyol király|Károly infáns]]nak (1716-1788) odaígérték [[Parma]] és [[Piacenza]] hercegségeit és a [[Toszkánai Nagyhercegség]]et is, ha a Farnese-ház férfiágon kihalna. (A Parmában uralkodó Antonio Farnese herceg (1679–1731) gyermektelen volt, halála esetén unokahúgát, Farnese Erzsébet hercegnőt, Spanyolország királynéját illette a hercegi örökség). Ez 1731-ben bekövetkezett, és Károly infáns rövid időre, 1731-től 1735-ig Parma és Piacenza hercege lett. Előtte azonban még lezajlott a [[brit–spanyol háború (1727–1729)]].
A nyugat-[[florida]]i [[Pensacola]] várost, amely a háború alatt többször is gazdát cserélt, a francia csapatok lerombolták, majd a romokat visszaadták Spanyolországnak.
A Habsburgok lemondtak Szardíniáról, cserébe visszakapták a sokkal gazdagabb és stratégiailag fontosabb Szicíliát. Ennek ellentételeként VI. Károlynak le kellett mondania a spanyol trón iránti igényéről. Az ügyesen manőverező [[II. Viktor Amadé szárd–piemonti király|II. Viktor Amadé savoyai herceg]] azonban megkapta a császártól Szardíniát, és elismerték Szardínia királyának. Ezzel megszületett a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]], amely a következő évszázadban egész Itáliát saját hatalma alá hajtotta.
A négyes szövetség háborúja bizonyos mértékig még a [[spanyol örökösödési háború]] folytatásának tekinthető, mivel a [[Földközi-tenger]]i hatalmi viszonyokat az utrechti szerződés nem, csak az 1720-as palermói konvenció tisztázta. A következő években Spanyolország kitört diplomáciai elszigeteltségéből. A [[lengyel örökösödési háború]]t (1733-1738) kihasználva [[1735]]-ben V.&nbsp;Fülöp még a [[Nápolyi Királyság|Nápolyi]] és a [[Szicíliai Királyság]]ot is megszerezte Farnese Erzsébet legidősebb fia, [[III. Károly spanyol király|Károly infáns]] számára. (Cserébe viszont Spanyolországnak ismét le kellett mondania a Parmai Hercegségről, amit csak [[1748]]-ban, az [[osztrák örökösödési háború]]ban szereztek meg újra, V.&nbsp;Fülöp és Farnese Erzsébet ifjabbik fia, [[I. Fülöp parmai herceg|Fülöp infáns]] számára).
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{Gonda-Niederhauser-Habsburgok-1978}}
* Ifj. Barta János: ''A kétfejű sas árnyékában. Az abszolutizmustól a felvilágosodásig (1711–1780),'' Magyar Krónika, Gondolat, 1984.
* ''Zwischenkriegszeit Barock: Pragmatische Sanktion, Englisch-Spanischer Krieg, Krieg Der Quadrupelallianz, Friede Von Utrecht,'' Taschenbuch, Books Llc, {{ISBN|978-1159361969}} {{de}}
* Ottokar Weber: ''Die Quadrupel-Allianz vom Jahre 1718. Ein Beitrag zur Geschichte der Diplomatie im achtzehnten Jahrhundert,'' F. Tempsky, 1887. ([https://books.google.com/books/about/Die_quadrupel_allianz_vom_jahre_1718.html?id=b7kfAAAAMAAJ  Google-könyvek])
* Michael Kotulla: ''Deutsche Verfassungsgeschichte: vom Alten Reich bis Weimar (1495 - 1934),'' Springer, 2008. 156-157. old. ([https://books.google.hu/books?id=mfjijA5t9bUC&pg=PA157&lpg=PA157&dq=Krieg+der+quadrupel+allianz&source=bl&ots=nIsmdv3Snu&sig=RWcTtfKQkOf-Qu5HZ6FdDpYTzSM&hl=hu&ei=KuZgTuawCIPV4QTC8JxA&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=10&ved=0CGcQ6AEwCThQ#v=onepage&q&f=false  Google-könyvek])
* Bernecker – Seidel – Hoser (kiadó): ''Die spanischen Könige,'' C.H.Beck Verlag, München, 1997, {{ISBN|3-406-42782-0}} {{de}}
* Volker Reinhardt: ''Geschichte Italiens,'' C.H.Beck Verlag, München 2003, {{ISBN|3-406-50284-9}} {{de}}
* Helmut Pemsel: ''Seeherrschaft Band 1,'' Bernhard & Graefe Verlag, Augsburg 1996, {{ISBN|3-89350-711-6}} {{de}}
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20110901211851/http://www.ingenierosdelrey.com/guerras/1717_cuadruple/1717_cuadruple.htm#01  Guerra de la Cuádruple Alianza (1717–1721)] {{es}}
* http://www.was-war-wann.de/1700/1710/1718.html   (1718)
* http://www.zum.de/whkmla/military/18cen/quadrall17181720.html  (WHKMLA)
* http://www.regis-net.de/krieg/quadrupel.html  regis-net
* https://web.archive.org/web/20090518095100/http://www.aeiou.at/aeiou.encyclop.q/q142857.htm
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Történelem}}
{{DEFAULTSORT:Négyes{{Hamis digráf}}szövetségháborúja}}
[[Kategória:1710-es évek]]
[[Kategória:Újkori háborúk]]
[[Kategória:A Habsburg Birodalom háborúi]]
[[Kategória:Az Egyesült Királyság háborúi]]
[[Kategória:A Német-római Birodalom háborúi]]
[[Kategória:Hollandia háborúi]]
[[Kategória:Spanyolország háborúi]]
[[Kategória:A Szárd–Piemonti Királyság háborúi]]