A révnél forrásának megtekintése

{{Könyv infobox
| név           = A révnél
| kép           =Révelső.jpg
| képaláírás    = Az első kiadás
| szerző        = [[Kaffka Margit]]
| ország        = {{Magyarország}}
| nyelv         = [[Magyar nyelv|magyar]]
| téma          =
| műfaj         = [[elbeszélés]]
| sorozat       =
| előző         =
| következő     =
| kiadó         = [[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.|Franklin Társulat]]
| kiadás dátuma = [[1918]]
| magyar kiadó  =
| médiatípus    = [[könyv]]
| oldalak       = 238
| isbn          =
}}
'''''A révnél''''' [[Kaffka Margit]] [[posztumusz]] elbeszéléskötete, mely a [[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.|Franklin Társulat]] kiadásában jelent meg 1918-ban Budapesten. A tizenkilenc elbeszélést tartalmazó kötetet az író maga rendezte sajtó alá, de megjelenését már nem érhette meg.<ref>Rolla Margit: [http://real-eod.mtak.hu/189/1/KOZLEM_012.pdf Kaffka Margit II. – Út a révig…] (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei, Budapest, 1983/12. Hozzáférés: 2021-01-25)</ref>
== Tartalom ==
*Egy régi katonáról 3
*Rába 14
*Kate 24
*Átutazóban 35
*Mirjam 55
*Péter délutánja 64
*Fekete karácsony 79
*Az üvegkisasszony 100
*Becskereki Tihamér 112
*Iskolások 125
*Irinyó-pirinyó 137
*Májusi zápor 147
*'''A révnél''' 156
*Marisnak mindegy 165
*Az első stációnál 177
*A gép mellett 186
*Az elvetemült 195
*Hölgyvilág 205
*A kis leány 219
*Imádkozni próbáltam (1914 karácsony) 234
== Ismertetése ==
A kötet írásai finom lélekrajzzal átszőtt kisebb elbeszélések. Kaffka Margit kiemel kora valóságából egy-egy drámai helyzetet, jellegzetes női sorsot. Nem moralizál, történetei nem tanulsággal szolgálnak, hanem a lélek rezdüléseit és hullámzásait mutatják az őt ért benyomások hatása alatt.
''Az elvetemült'' hőse egy hivatalos pártfogásba vett „bukott” lány, akit úri asszonyokhoz helyeznek, hogy náluk jó nevelést kapjon. A lányt csak az előszobában látjuk, ahogy a szobalánnyal beszél, de ez a rövid monológ mesteri. A „romlott” lány tudatosan lépett erre az útra, hogy a nyomorból kiszabadulva gondtalan életet élhessen. Eszével és a gonoszságában rejlő erővel kifog mind a naiv, ártatlan, mind az álszenteskedő úri asszonyokon.
A kötet kiemelkedő darabja ''A révnél'' című elbeszélés, mely egy révészcsalád életébe enged bepillantást a háború idején. Evezés közben az idős révész nekitámad katonasorban lévő, de a sorozáson kiszuperált fiának, aki sértett önérzettel apja ellen lázadna, hiszen a bátyja épp katona „Oroszlengyelországban”. Ám közbelép és lecsitítja őket a két fiáért aggódó anya, akinek szívén „átvágtat minden, minden nyomorúsága, dühe, rosszasága, véletlene, vak őrülete, nehéz betegsége, háborús jaja ennek a zavaros álmú világnak”, – és közben csónakjukkal átérnek a folyó túlsó partjára.
''Az első stációnál'' a háború egy apró epizódját villantja fel, ám annál mélyebbre világít. Két katona sebesülten menekül visszafelé a lövészárkokhoz. A módos Bagi Jóskát és a zsellér Kajtor Ferit a falujukban elválasztotta a vagyon, de a háború és a nélkülözés már rég összehozta őket. Most menekülés közben, a hazatérés puszta lehetőségére, már „az első stációnál” Bagi Jóskában feltámad a gazdag-paraszt gőgje, és mire a fedezékbe érnek, már idegennek érzi addigi bajtársát.
A szerző más történeteiben is szívesen ábrázolja az emberek gyöngeségét, apró bűneit: az anyák önzését ''(Hiába),'' a férfiak érzékiségét ''(Este),'' léhaságát ''(A kislány),'' a pletykálkodó falut ''(Iskolások).'' A kötet egyetlen humoros darabja ''Az üvegkisasszony.'' A híres regényíró fölkeresi azt a családot, amelyben valaha nevelekedett. Az ifjúságáról szóló regényében ezt a környezetet idealizálva írta le. Hősnője, az Üvegkisasszony azóta megöregedett és most „Az üvegkisasszonyhoz” címzett kocsma tulajdonosaként rátámad, amiért annyi hazugságot írt róluk.
A ''Régi katonáról'' című elbeszélésben egy nagymama mesél unokáinak az ifjúkor idillikus történetéről, amikor egy francia tiszt udvarlását fogadta. A ''Fekete karácsony'' naiv gimnazistája a tanára feleségébe szerelmes. Az asszony, – akit egy korábbi viszonya miatt férje „a hallgatás fegyverével” büntet –, boldogan készül visszautasítani a diák ajánlatát: legalább még egyszer hallhatja majd, hogy valaki szereti.
A ''Marisnak mindegy''  című kis történet egy parasztasszonyról szól, aki fiatalon teherbeesett. Később egy özvegy bíró felesége lett, aki mellett elültek régi álmai. Amikor a háborúban már az idősekre kerül sor, és urát is elviszik, Maris egykedvűen veszi tudomásul: végre is az a fő, hogy enni legyen mit.
Az egyszerű élethelyzeteket és embereket ábrázoló sorából „kilóg” az  ''Átutazóban.'' Egy fiatal kaukázusi herceg felkeresi a szintén grúz, de Svájcba száműzött forradalmár Ketewan hercegnőt. A rajongó idealista nő, aki elutasítja az orosz hatalmat, és a számító, megalkuvó hajlamú fiatalember egymásba szeret.
== Értékelések ==
*A kötetet rögtön megjelenése után [[Császár Elemér (irodalomtörténész)|Császár Elemér]] így jellemezte: Kaffka Margit „jobbára egyszerű, kevésszínű anyaggal dolgozik s mozgalmas cselekmény helyett megelégszik egy-egy jelenet vagy egy-két alak rajzával. Ez nyilván tudatos művészi tartózkodás volt nála: hogy az emberi életet belső vonatkozásaiban állíthassa szemünk elé, lemondott az érdekfeszítő meséről s a lelki mozgalmakra irányozta tekintetét. [Történeteiből] egy egységes világfölfogás képe rakódik össze, bizonyos enyhe pesszimizmus, mely azonban csak lemondást hirdet, beletörődést az élet megváltoztathatatlan viszonyaiba, s nem lázong, nem tagad.”
*[[Hegedüs Géza]] írta a kötetről, már a század vége felé: „Itt elmarad a [korábbi] stílus impresszionizmusa, a fogalmazás fegyelmezetten szabatos, és habár az alakok lélektani ábrázolása kitűnő, a cél mégis mindenütt a társadalomkép. Kaffka Margit elérkezett művészi útjának új állomásához. De nem volt folytatás.”<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/IrodalmiArckapcsarnok-hegedus-geza-irodalmi-arckepcsarnok-1/a-magyar-irodalom-arckepcsarnoka-1239/kaffka-margit-18801918-5D9/ Hegedüs Géza: Irodalmi arcképcsarnok] (arcanum.hu, hozzáférés: 2021-01-27)</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[https://mek.oszk.hu/04500/04566/html/index.htm Kaffka Margit: Csendes válságok] (Budapest, Neumann Kht., 2001, mek.oszk.hu. A digitális kiadvány a fentiek közül több elbeszélést is tartalmaz)
*{{CitPer |szerző=r.r. ([[Császár Elemér (irodalomtörténész)|Császár Elemér]])|cím=Kaffka Margit posthumus könyve|periodika=[[Budapesti Szemle]]|év=1919|hónap= |évfolyam= |szám=508|oldal=68–71|url=http://real-j.mtak.hu/2465/1/BudapestiSzemle_1919_178.pdf}}
*{{CitPer |szerző=ly.|cím=Kaffka Margit: A révnél |periodika=[[Irodalomtörténet (folyóirat)|Irodalomtörténet]]|év=1919 |hónap= |évfolyam=8 |szám=3–10|oldal=281–283|url=http://epa.oszk.hu/02500/02518/00043/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1919_03-10_278-304.pdf}}
{{DEFAULTSORT:Révnél}}
[[Kategória:20. századi magyar könyvek]]
[[Kategória:20. századi elbeszéléskötetek]]
[[Kategória:1918 könyvei]]