A távoli jövő idővonala forrásának megtekintése

[[Fájl:Red Giant Earth warm.jpg|bélyegkép|Művészi ábrázolás a feketére égett Földről 7,9 milliárd év múlva, amikor a Nap vörös óriássá változik]]
Bár a jövőre vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állítani, az alábbi listán közöltek levezethetőek mai tudományos nézetekből és modellekből. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövőről, köztük az [[asztrofizika]] – amely kiderítette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a [[részecskefizika]] – amely megmutatta, hogyan viselkedik az [[anyag (fizika)|anyag]] a legkisebb méretekben –, az [[evolúcióbiológia]], és a [[lemeztektonika]] – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül.
A [[A Föld jövője|Föld jövőjéről]], a [[Naprendszer]] keletkezéséről és történetéről és [[Világegyetem#Fejlődése|a fejlődő világegyetemről]] szóló minden elméletbe bele kell foglalni a [[A termodinamika második főtétele|termodinamika második főtételét]], amely szerint az [[entrópia]] – azaz a munkavégzéshez szükséges energia elvesztése – idővel növekszik.<ref>{{cite web|title=Second Law of Thermodynamics|author=Nave, C.R.|url=http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/thermo/seclaw.html|publisher=[[Georgia Állami Egyetem]]|accessdate=2011-12-03}}</ref> A [[csillag]]ok idővel felélik [[hidrogén]]készletüket és kiégnek, a közeli találkozások miatt a [[gravitáció]] kilendíti pályájukról a naprendszerek [[bolygó]]it és a galaxisok naprendszereit. Egyes fizikusok elmélete szerint<ref>{{Cite book|title=A dying universe: the long-term fate and evolution of astrophysical objects|coauthors=Gregory Laughlin|last=Adams|first=Fred C.|origyear=1997|page=337-372.}}</ref> maga az anyag is áldozatul esik a radioaktív bomlásnak, és a legstabilabb anyagok is szubatomi részecskékre bomlanak. Mivel a jelenlegi elméletek szerint a világegyetem lapos geometriájú (legalábbis a laposhoz igen közeli), vagyis nem fog véges idő után [[Nagy Reccs|magába omlani]],<ref>{{cite web|title=Will the Universe expand Forever|publisher=NASA|url=http://map.gsfc.nasa.gov/universe/uni_shape.html|year=2011|accessdate=2011-10-03}}</ref> elméletben a jövő végtelen, így elméletben rendkívül kevéssé valószínű események – például a [[Boltzmann-agy]] létrejötte – is bekövetkezhetnek. Felsorolunk több más lehetséges jövőbeli eseményt is, amelyek bekövetkezése még megválaszolatlan kérdésektől függhet, például attól, [[Protonbomlás|bomlanak-e a protonok]], illetve hogy létezni fog-e még a Föld, amikor a Nap [[vörös óriás]]sá válik.
== A Föld, a Naprendszer és a világegyetem jövője ==
<div style="float: top; margin: 0.5px;">
{| class="wikitable"
|-
| style="background: lavender;" | [[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| Asztronómia és asztrofizika
|-
| style="background: #f0dc82;" | [[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
| Geológia és planetáris tudományok
|-
| style="background: #CEFF00;" | [[File:Butterfly icon (Noun Project).svg|16px|alt=Biology|Biology]]
| Biológia
|-
| style="background: #FFE4E1;" | [[File:Psi (greek letter).svg|16px|alt=Részecskefizika|Részecskefizika]]
| Részecskefizika
|-
| style="background: #e0ffff;" | [[File:Greek lc pi icon.svg|16px|alt=Mathematics|Mathematics]]
| Matematika
|-
| [[File:Aiga toiletsq men.svg|10px|alt=Technology and culture|Technology and culture]]
| Technológia és kultúra
|}
{| class="wikitable" style="clear:right"
 |-
!Jel
! Hány év múlva vagy dátum{{Efn|Ha a feltüntetett időpont dátum, akkor fel van előtte tüntetve a I. sz. jelzés.|name=I.sz.}}!! Esemény
 |-
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|1 000
|A legközelebbi időpont, amikor a [[Föld]] mágneses pólusai teljesen megcserélődnek.
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|I. sz. 4 385
|A legközelebbi időpont, mikor a [[Hale–Bopp-üstökös]] látható lesz.<ref>{{Cite web |url=http://home.surewest.net/kheider/astro/Hale-Bopp4385.txt |title=Solex 10 estimate for Next Perihelion of C/1995 O1 (Hale-Bopp) |accessdate=2022-06-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120810085857/http://home.surewest.net/kheider/astro/Hale-Bopp4385.txt |archivedate=2012-08-10}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
| {{szám|10000}}
|Abban az esetben, ha az Antarktiszon található Wilkes-medence „jégdugója” elkezdene olvadni a klímaváltozás hatására, ennyi időn belül olvadna el teljesen. Ennek köszönhetően az óceánok szintje világszerte 3-4 métert emelkedhet.<ref>{{Cite web |title=Jön a végzetes jégolvadás |url=http://24.hu/tudomany/2014/05/05/jon-a-vegzetes-jegolvadas/ |work=24.hu |date=2014-05-05 |accessdate=2019-05-13 |language=hu-HU}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|10 000{{Efn|Ez az időpont azon dátumot jelenti, mikorra ez esemény valószínűleg megtörténik. Napjainktól számítva bármikor megtörténhet.|name=max}}
|A vörös szuperóriás csillag [[Antares]] legkésőbb ekkortájt szupernóva-robbanáson kell keresztülmenjen. Fénye nappal is látható lesz.<ref>{{Cite journal|title=Public reaction to a V = −12.5 supernova|author=Hockey, T.; Trimble, V.|year=2010|publisher=The Observatory|issue=130|pages=167}}</ref>
|- bgcolor="#E0FFFF"
|[[File:Aiga toiletsq men.svg|10px|alt=Technology and culture|Technology and culture]]
| {{szám|10000}}
 |[[Brandon Carter]] [[ítéletnapi érvelés]]e szerint az emberiség [[kihalás]]a.<ref>{{Cite journal| author = [[Brandon Carter|Carter, Brandon]]| title = The anthropic principle and its implications for biological evolution | journal = [[Philosophical Transactions of the Royal Society of London]] | volume = A310 | pages = 347–363 | date=20 December | year = 1983 | doi = 10.1098/rsta.1983.0096 | last2 = McCrea | first2 = W. H. | issue = 1512}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|Astronomy and astrophysics]]
|10 000–15 000
|Ezen az időpontban, amely a Föld precessziós ciklusának a fele, a bolygó tengelyferdesége megfordul, így a tél és a nyár a Föld keringésének ellenkező oldalán fog megtörténni. A déli féltekén az évszakok kevésbé lesznek extrémek, míg az északin nagyobbak lesznek az évszakok közötti időjárás-változások.<ref>{{Cite journal|title=Bad Astronomy|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Bad_Astronomy&oldid=1014068988|journal=Wikipedia|date=2021-03-25|language=en}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|15 000
|Egy elmélet szerint a Föld világűrben történő mozgása és a precesszió hatására az afrikai monszunesőt előidéző áramlatok északabbra kerülnek, melynek köszönhetően a Szahara sivatag ismét kizöldül, ahogy azt tette 5000–10000 évvel korábban.<ref>{{Cite web |title=Africa’s desert to become lush green tropics as monsoons MOVE to Sahara, scientists say |url=https://www.express.co.uk/news/world/828144/Climate-change-Africa-Sahel-Sahara-region-monsoon-rainfall-drought |work=Express.co.uk |date=2017-07-14 |accessdate=2022-06-22 |language=en |first=Laura |last=Mowat}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|Geology and planetary science]]
|17 000{{Efn|name=max}}
|Valószínű eddigre megtörténik egy, a civilizációt veszélyeztető [[szupervulkán]]-kitörés, amely egy trillió tonna vulkanikus törmeléket fog felszínre hozni.<ref>{{Cite journal|title=‘Super-eruption’ timing gets an update — and not in humanity’s favour|url=https://www.nature.com/articles/d41586-017-07777-6|journal=Nature|date=2017-11-30|pages=8–8|volume=552|issue=7683|doi=10.1038/d41586-017-07777-6|language=en}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|25 000
|A Mars északi jégsapkája visszahúzódik, ahogy a bolygón egy felmelegedési időszak kezdődik.<ref>{{Cite journal|title=Temperature response of Mars to Milankovitch cycles|url=http://doi.wiley.com/10.1029/2008GL034954|journal=Geophysical Research Letters|date=2008-09-23|issn=0094-8276|pages=L18201|volume=35|issue=18|doi=10.1029/2008GL034954|language=en|first=Norbert|last=Schorghofer}}</ref>
|- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 36 000
 | 3,024 [[fényév]]re megközelíti a Földet a [[Ross 248]], és a Naphoz legközelebbi csillag lesz. Kb. 8000 év után ismét eltávolodik.<ref name="Matthews1993">{{cite journal|journal=The Royal Astronomical Society Quarterly Journal | last=Matthews | first=R. A. J. | title=The Close Approach of Stars in the Solar Neighborhood | volume=35 | issue=1 | page=1 | date=1994 | bibcode=1994QJRAS..35....1M }}</ref>
 |- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 42 000
 | Az [[Alfa Centauri]] ismét a Naphoz legközelebbi [[csillagrendszer]] lesz.<ref name="Matthews1993" />
 |- bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
| 50 000
 | Burger és Loutre elmélete szerint<ref name="Berger2002">{{cite journal|author=Berger A, Loutre MF|title=Climate: An exceptionally long interglacial ahead?|journal=Science|volume=297|issue=5585|year=2002|pages=1287–8|doi=10.1126/science.1076120|pmid=12193773}}</ref> ebben az időben véget ér a mostani [[interglaciális]]. A Földön újra [[Eljegesedés|jégkorszak]] köszönt be, feltéve, hogy a [[globális felmelegedés]] hatása korlátozott marad. A [[Niagara-vízesés]] erodálja a vízesést az [[Erie-tó]]tól elválasztó maradék 30&nbsp;km-t is, és megszűnik létezni.<ref>{{cite web|title=Niagara Falls Geology Facts & Figures|url=http://www.niagaraparks.com/media/geology-facts-figures.html|publisher=[[Niagara Parkok]]|accessdate=2011-04-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110719093559/http://www.niagaraparks.com/media/geology-facts-figures.html|archivedate=2011-07-19}}</ref> Kanada legtöbb gleccsertava feltöltődik.
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|50 000
|Mivel a Hold által előidézett árapályhatás folyamatosan lassítja a Föld forgását, ezért ekkorra egy nap hossza 86401 másodperc lesz. Ha akkor is a jelenlegi rendszert használják időmérésre, vagy minden egyes nap egy [[szökőmásodperc]]et kell beiktatni, vagy a másodperc hosszának hivatalos definícióját megváltoztatva kell azt fenntartani. Utóbbi esetben egy másodperc hosszabb időtartam lesz, mint jelenleg.<ref name="Finkleman 2011 312">{{Cite journal|title=The Future of Time: UTC and the Leap Second|url=https://www.americanscientist.org/article/the-future-of-time-utc-and-the-leap-second|journal=American Scientist|date=2011|issn=0003-0996|pages=312|volume=99|issue=4|doi=10.1511/2011.91.312|first=David|last=Finkleman|author=Steve|coauthors=John}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|Geology and planetary science]]
|50 000
|A Berger és Loutre (2002) kutatás szerint véget fog érni az [[interglaciális]] időszak,<ref>{{Cite journal|title=An Exceptionally Long Interglacial Ahead?|url=https://www.science.org/doi/10.1126/science.1076120|journal=Science|date=2002-08-23|issn=0036-8075|pages=1287–1288|volume=297|issue=5585|doi=10.1126/science.1076120|language=en|first=A.|last=Berger|author=M. F.}}</ref> amely következtében a jelenlegi [[eljegesedés]] [[glaciális]] időszaka fog megkezdődni a Földön. 2016-os tanulmányok szerint viszont a [[Éghajlatváltozás|klímaváltozás]] következtében ez akár 50 ezer évvel is később történhet, esetleg teljesen ki is maradhat.<ref>{{Cite web |title=Human-made climate change suppresses the next ice age — Potsdam Institute for Climate Impact Research |url=https://www.pik-potsdam.de/en/news/latest-news/human-made-climate-change-suppresses-the-next-ice-age |work=www.pik-potsdam.de |accessdate=2022-06-22}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|Geology and planetary science]]
|50 000
|A [[Niagara-vízesés]] teljesen eltűnik.<ref>{{Cite web |title=Niagara Falls Geology Facts & Figures {{!}} Niagara Parks, Canada |url=http://www.niagaraparks.com/media/geology-facts-figures.html |work=web.archive.org |date=2011-07-19 |accessdate=2022-06-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110719093559/http://www.niagaraparks.com/media/geology-facts-figures.html |archivedate=2011-07-19 }}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|Astronomy and astrophysics]]
|100 000
|A csillagok sajátmozgása miatt számos csillagkép felismerhetetlenné válik.<ref>{{Cite web |title=Home - National Research Council Canada |url=https://nrc.canada.ca/en |work=nrc.canada.ca |date=2019-04-01 |accessdate=2022-06-22 |first=Government of Canada National Research Council |last=Canada}}</ref>
|-
|-bgcolor=lavender
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|100 000{{Efn|name=max}}
|A [[VY Canis Majoris]] [[hiperóriás]] csillag valószínűleg felrobban egy [[hipernóva|hipernóvában]].<ref>{{cite web|title=The Hubble Space Telescope (HST)|publisher=[[NASA]]|url=http://rst.gsfc.nasa.gov/Sect20/A5.html|accessdate=2011-06-14|archiveurl=https://web.archive.org/web/20010226130156/http://rst.gsfc.nasa.gov/Sect20/A5.html|archivedate=2001-02-26}}</ref>
|-bgcolor="CEFF00"
|[[File:Butterfly icon (Noun Project).svg|16px|Biology]]
|100 000
|Ennyi idő kell hozzá, hogy az Észak-Amerikában honos [[gyűrűsférgek]], amelyek a jégkorszak miatt visszahúzódtak, újra elérjék a kanadai-amerikai határt. Ez a természetes haladási tempójukra vonatkozik (10 m/év), természetesen az ember általi behurcolással már jóval hamarabb megtörténhet mindez.<ref>{{CitLib |aut=Randall J. Schaetzl |aut2=Sharon Anderson |tit=Soils : genesis and geomorphology |ass=Library Genesis |ann=2005 |isbn=978-0-521-81201-6 |url=http://archive.org/details/soilsgenesisgeom00scha |accd=2022-06-22}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|Geology and planetary science]]
|100 000
|Ha az emberiség jelen pillanatban beszüntetné a [[szén-dioxid]] kibocsátást, annak 10%-a még mindig a légkörben lenne.<ref>{{CitLib |aut=David Archer |tit=The long thaw : how humans are changing the next 100,000 years of Earth's climate |ann=2009 |isbn=978-0-691-13654-7 |url=https://www.worldcat.org/oclc/260207251 |accd=2022-06-22}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|Geology and planetary science]]
|250 000
|A jelenleg még a tenger alatt lévő Lōʻihi vulkán, a Hawaii-szigetek legfiatalabb tagjaként ekkor bukkan a felszínre.<ref>{{Cite web |url=http://www.nps.gov/havo/faqs.htm |title=Frequently Asked Questions |accessdate=2022-06-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121027191821/http://www.nps.gov/havo/faqs.htm |archivedate=2012-10-27 |publisher=Hawai'i Volcanoes National Park}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|Astronomy and astrophysics]]
|300 000{{Efn|name=max}}
|Számítások szerint a [[WR 104]] nevű [[Wolf–Rayet-csillag]] valószínűleg eddig az időpontig [[szupernóva]] formájában felrobban. Egyes számítások szerint ez veszélyes lehet a földi életre nézve is, mert a csillag forgási tengelye miatt gammasugár-kitörés indulhat el egyenesen a Föld irányába.<ref>{{Cite web |title=WR 104: Technical Questions |url=http://www.physics.usyd.edu.au/~gekko/pinwheel/tech_faq.html |work=www.physics.usyd.edu.au |accessdate=2022-06-20}}</ref>
|- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 500 000{{Efn|name=max}}
 | Erre az időre a Földet valószínűleg eltalálja egy kb. 1&nbsp;km átmérőjű [[meteorit]].<ref name="types">{{Cite journal|authorlink=Nick Bostrom|first=Nick| last=Bostrom| year=2002|url=http://www.nickbostrom.com/existential/risks.html|title=Existential Risks: Analyzing Human Extinction Scenarios and Related Hazards| journal=Journal of Evolution and Technology| volume=9| month=March}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|500 000
|A dél-dakotai Badlands National Park jellegzetes lépcsőzetes képződményei teljesen erodálódnak.<ref>{{Cite web |url=http://www.nps.gov/badl/naturescience/geologicformations.htm |title=Badlands National Park – Nature & Science – Geologic Formations |accessdate=2022-06-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150215201841/http://www.nps.gov/badl/naturescience/geologicformations.htm |archivedate=2015-02-15}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|1 millió
|A Földön jelenleg ismeretes legfrissebb fennmaradt meteorkráter Arizonában teljesen erodálódik.<ref>{{CitLib |aut=John D. Landstreet |tit=Physical Processes in the Solar System: An Introduction to the Physics of Asteroids, Comets, Moons and Planets |ann=2003 |isbn=978-0-9732051-0-7 |url=https://books.google.com/books?id=Ads1AQAAIAAJ |accd=2022-06-22}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|1 millió
|Valószínűsíthető egy szupervulkánkitörés a Földön, amely során 3200 köbkilométer törmelék is a levegőbe juthat. Ehhez hasonló a 75 ezer évvel ezelőtti Toba szuperkitörés volt csak.
|- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 1 millió{{Efn|name=max}}
 | Ez a legtávolabbi időpont, ameddig a [[Betelgeuze]], az [[Orion csillagkép]] főcsillaga [[Vörös óriás|vörös]] [[szuperóriás]] csillag [[szupernóva]]ként felrobban. A szupernóva várhatóan nappal is könnyen látható lesz.<ref>{{cite web| title=Sharpest views of Betelgeuse reveal how supergiant stars lose mass | year=2009 | month=July 29, | work=Press Releases | publisher=[[European Southern Observatory]] | url=http://www.eso.org/public/news/eso0927/ | accessdate=2010-09-06}}</ref><ref>{{cite journal | author= Nemiroff, Robert (MTU) & Bonnell, Jerry (USRA) | title=Betelgeuse Resolved | journal=Today's [[Astronomy Picture of the Day]] | date=2009-08-05 | url=http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap090805.html | accessdate=2010-11-17}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|1 millió{{Efn|name=max}}
|A Desdemona és a Cressida (mindkettő az Uránusz holdja) összeütköznek.<ref>{{Cite web |title=Uranus is a dangerous place for its moons |url=https://astronomy.com/news/2017/09/uranus-colliding-moons |work=Astronomy.com |accessdate=2022-06-22 |language=en |first=Alison Klesman {{!}} Published: |last=Monday}}</ref>
|- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 1,28 millió{{Efn|± 0,05 év}}
 | 0,14 fényévre megközelíti a Napot a [[Gliese 710]], és feltételezhetően megzavarja az [[Oort-felhő]]t, és növeli az esélyt arra, hogy egy üstökös bejut a Naprendszer belsejébe.<ref>{{cite journal |author=Bobylev, Vadim V.|year=2010 |month=March |title=Searching for Stars Closely Encountering with the Solar System |journal=Astronomy Letters |volume=36 |issue=3 |pages=220–226 |doi=10.1134/S1063773710030060 |arxiv=1003.2160 |bibcode=2010AstL...36..220B}}</ref>
|-bgcolor="CEFF00"
|[[File:Butterfly icon (Noun Project).svg|16px|alt=Biology|Biology]]
|2 millió
|Ennyi idő alatt regenerálódnak teljesen a korallzátonyok (figyelemmel arra, hogy 65 millió évvel ezelőtt is hasonló tempóban történt)<ref>{{Cite web |title=Global Warming - Natalie Goldstein - Google Libri |url=https://books.google.com/books?id=-uYkEBl6CWYC |work=web.archive.org |date=2020-11-07 |accessdate=2022-06-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20201107194742/https://books.google.com/books?id=-uYkEBl6CWYC |archivedate=2020-11-07 }}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|2 millió{{Efn|Ez az időpont a legkorábbi dátum, mikor ez az esemény megtörténik.|name=min}}
|Tovább erodálódik a [[Grand Canyon]], nem lesz sokkal mélyebb, viszont a mostanihoz képest jóval szélesebbé válik.<ref>{{Cite web |title=Geology - Grand Canyon National Park (U.S. National Park Service) |url=https://www.nps.gov/grca/learn/nature/grca-geology.htm |work=www.nps.gov |accessdate=2022-06-22 |language=en |first=Mailing Address: PO Box 129 |last=Gr |coauthors=AZ 86023 Phone: 928-638-7888 Contact}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|Astronomy and astrophysics]]
|3 millió
|A Föld forgásának lassulása miatt egy perccel hosszabb lesz minden nap, mint napjainkban.<ref name="Finkleman 2011 312"/>
|-bgcolor=#f0dc82
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
| 10 millió
 | A szélesedő kelet-afrikai [[Nagy-hasadékvölgy]]et elárasztja a [[Vörös-tenger]], létrehozva egy új óceáni medencét, ami kettévágja az [[afrika]]i kontinenst.<ref>{{cite web|title=Birth of an Ocean: The Evolution of Ethiopia's Afar Depression|author=Haddok, Eitan|year=2009|publisher=''[[Scientific American]]''|url=http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=birth-of-an-ocean|accessdate=2010-12-27|archívurl=https://web.archive.org/web/20131224105641/http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=birth-of-an-ocean|archívdátum=2013-12-24|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131224105641/http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=birth-of-an-ocean|archivedate=2013-12-24}}</ref>
|-bgcolor="CEFF00"
|[[File:Butterfly icon (Noun Project).svg|16px|alt=Biology|Biology]]
|10 millió
|Körülbelül ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az élővilág teljesen kiheverje a [[pleisztocén–holocén becsapódási esemény]]t.<ref>{{Cite journal|title=Delayed biological recovery from extinctions throughout the fossil record|url=http://www.nature.com/articles/35004564|journal=Nature|date=2000-03|issn=0028-0836|pages=177–180|volume=404|issue=6774|doi=10.1038/35004564|language=en|first=James W.|last=Kirchner|author=Anne}}</ref> Ennyi idő elteltével a ma élő fajok túlnyomó többségének egy [[Kihalási esemény|tömeges kihalási esemény]] nélkül is el kell tűnnie, hogy újaknak adja át a helyét.<ref name="books.google.com">{{CitLib |aut=Edward O. Wilson |tit=The Diversity of Life |ann=2001-04-26 |isbn=978-0-14-193173-9 |url=https://books.google.com/books?id=VS7GeNorZE4C |accd=2022-06-22}}</ref><ref name="books.google.com"/>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|Geology and planetary science]]
|50 millió
|A [[Szent András-törésvonal]] menti tektonikai mozgások miatt ekkorra várható, hogy a Kaliforniai-öböl víze észak felé befolyik a ma Kalifornia állam középső részeként ismert Central Valley-be, egy új beltengert hozva létre.<ref name=":2">{{Cite web |title=More Info |url=http://www.scotese.com/newpage11.htm |work=www.scotese.com |accessdate=2022-06-22}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Tom Garrison |tit=Essentials of oceanography |ass=Robert Ellis |ass2=National Geographic Learning |edi=Eighth edition |ann=2018 |isbn=978-1-337-09864-9 |url=https://www.worldcat.org/oclc/993810553 |accd=2022-06-22}}</ref>
 |-bgcolor=#f0dc82
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|  50 millió
 | A [[Phobos]]z összeütközik a Mars felületével.<ref>{{Cite journal|author=Sharma, B. K.|title=Theoretical Formulation of the Phobos, moon of Mars, rate of altitudinal loss|year=2008|journal=eprint arXiv:0805.1454|url=http://adsabs.harvard.edu/cgi-bin/bib_query?arXiv:0805.1454}}</ref>
|- bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
| 50 millió
 | A [[kalifornia]]i tengerpart kezd [[Szubdukció|becsúszni]] az [[Aleut-árok]]ba, ahogy [[Los Angeles]] és [[San Francisco (Kalifornia)|San Francisco]] városainak mai területe egymás mellé ér.<ref>{{cite book|title=Essentials of Oceanography|url=https://archive.org/details/essentialsofocea05edgarr|author=Garrison, Tom|edition=5|page=[https://archive.org/details/essentialsofocea05edgarr/page/62 62]|publisher=Brooks/Cole|year=2009}}</ref>
Afrika eddigre összeütközött [[Eurázsia|Eurázsiával]], bezárva a [[Földközi-medence|Földközi-medencét]] és megteremtve egy, a [[Himalája|Himalájához]] hasonló hegyláncot. Az Appalache-hegység eróziója befejeződik.<ref>{{cite web|title=Continents in Collision: Pangea Ultima|publisher=[[NASA]]|year=2000|url=http://science.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2000/ast06oct_1/|accessdate=2010-12-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120821173013/http://science.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2000/ast06oct_1/|archivedate=2012-08-21}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|50–400 millió
|A szükséges idő arra, hogy a Föld [[Fosszilis tüzelőanyagok|fosszilis tüzelőanyagai]] természetesen újratermelődjenek.<ref>{{CitLib |aut=D. Pimentel |tit=Biofuels, Solar and Wind as Renewable Energy Systems: Benefits and Risks |ann=2008-08-04 |isbn=978-1-4020-8653-3 |url=https://books.google.com/books?id=WNszUml_Wd4C |accd=2022-06-22}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|Geology and planetary science]]
|60 millió
|A Sziklás-hegység kanadai vonulatai teljesen erodálódnak. Délebbi részei egyelőre még kitartanak.<ref>{{Cite journal|title=Basins and bedrock: Spatial variation in 10Be erosion rates and increasing relief in the southern Rocky Mountains, USA|url=http://pubs.geoscienceworld.org/geology/article/42/2/167/131468/Basins-and-bedrock-Spatial-variation-in-10Be|journal=Geology|date=2014-02|issn=1943-2682|pages=167–170|volume=42|issue=2|doi=10.1130/G34922.1|language=en|first=David P.|last=Dethier|author=Will|coauthors=Paul R.}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|Geology and planetary science]]
|80 millió
|A Hawaii-szigetek ma ismert utolsó tagját is elnyeli a tenger, hogy új szigeteknek adja át a helyét.<ref>{{Cite web |title=Kiss that Hawaiian timeshare goodbye / Islands will sink in 80 million years |url=https://www.sfgate.com/news/article/Kiss-that-Hawaiian-timeshare-goodbye-Islands-2468202.php |work=SFGATE |date=2006-10-14 |accessdate=2022-06-22 |language=en-US |first=David |last=Perlman}}</ref>
|-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 100 millió
 | Eddigre a Földbe valószínűleg beleütközik egy hasonló nagyságú meteorit, mint amilyen 65 millió évvel ezelőtt elindította a [[kréta–tercier kihalási esemény]]t.<ref>{{cite web|title=Meteorites, Impacts, and Mass Extinction|author=Nelson, Prof. Stephen A.|publisher=[[Tulane Egyetem]]|url=http://www.tulane.edu/~sanelson/geol204/impacts.htm|accessdate=2011-01-13}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|100 millió
|Ha a Pangaea Proxima modell helytálló, úgy egy új szubdukciós zóna nyílik az Atlanti-óceánban, melynek következtében Amerika ismét elindul Afrika felé.<ref name=":2" />
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|100 millió
|A Szaturnusz gyűrűinek megsemmisülése mai formájukban.<ref>{{CitLib |aut=Kenneth R. Lang |tit=The Cambridge guide to the solar system |ass=Internet Archive |ann=2003 |isbn=978-0-521-81306-8 |url=http://archive.org/details/cambridgeguideto0000lang |accd=2022-06-22}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|110 millió
|A Nap fényerejének intenzitása 1 százalékkal nő.<ref name="SchrÃ¶der 155–163">{{Cite journal|title=Distant future of the Sun and Earth revisited|url=https://academic.oup.com/mnras/article-lookup/doi/10.1111/j.1365-2966.2008.13022.x|journal=Monthly Notices of the Royal Astronomical Society|date=2008-05-01|pages=155–163|volume=386|issue=1|doi=10.1111/j.1365-2966.2008.13022.x|language=en|first=K.-P.|last=SchrÃ¶der|author=Robert}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|180 millió
|A Föld forgásának lassulása miatt ekkorra egy nap 25 óra hosszú lesz.<ref name="Finkleman 2011 312"/>
|-bgcolor="#e0ffff"
|[[File:Greek lc pi icon.svg|16px|alt=Mathematics|Mathematics]]
|230 millió
|Ez a maximális időtartam, ameddig az égitestek mozgását ki lehet számítani, a Ljapunov-függvény alapján.<ref>{{Cite journal|title=Is the outer Solar System chaotic?|url=http://www.nature.com/articles/nphys728|journal=Nature Physics|date=2007-10|issn=1745-2473|pages=689–691|volume=3|issue=10|doi=10.1038/nphys728|language=en|first=Wayne B.|last=Hayes}}</ref>
|- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 240 millió
 | A jelen helyzetéhez képest a [[Naprendszer]] megtett [[Galaktikus év|egy teljes kört]] a [[galaxismag]] körül.<ref>{{cite web |title=Period of the Sun's Orbit around the Galaxy (Cosmic Year) |first=Stacy |last=Leong |url=http://hypertextbook.com/facts/2002/StacyLeong.shtml |year=2002 |work=The Physics Factbook |accessdate=2007-04-02}}</ref>
 |-
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|250 millió
|Kalifornia északon összeütközik Alaszkával.<ref name=":2" />
|- bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
| 250–350 millió
 | Várható, hogy a Föld összes kontinense egyesül egy lehetséges új [[szuperkontinens]]ben ([[Novopangaea]], [[Amázsia (kontinens)|Amázsia]], [[Pangaea Ultima]]).<ref name="scotese">{{cite web | url = http://www.scotese.com/future2.htm | last = Scotese | first = Christopher R. | title = Pangea Ultima will form 250 million years in the Future | work = Paleomap Project | accessdate = 2006-03-13}}</ref><ref name="williams_nield">{{cite news|author=Williams, Caroline; Nield, Ted|title=Pangaea, the comeback|work=NewScientist|date=2007-10-20|url=http://www.science.org.au/nova/newscientist/104ns_011.htm|accessdate=2009-08-28|archívurl=https://web.archive.org/web/20080413162401/http://www.science.org.au/nova/newscientist/104ns_011.htm|archívdátum=2008-04-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080413162401/http://www.science.org.au/nova/newscientist/104ns_011.htm|archivedate=2008-04-13}}</ref> Bármilyen módon történik is ez, várható egy újabb eljegesedési periódus, csökkenő óceáni vízszinttel és a légköri oxigénszint növekedésével, amely tovább hűti a Földet.<ref>{{CitLib |tit=Past glacial environments : sediments, forms, and techniques |ass=John Menzies |ann=1996 |isbn=0-7506-2352-7 |url=https://www.worldcat.org/oclc/32856106 |accd=2022-06-22}}</ref><ref name=":3">{{CitLib |tit=Applied climatology : principles and practice |ass=Russell D. Thompson |ass2=A. H. Perry |ann=1997 |isbn=0-415-14100-1 |url=https://www.worldcat.org/oclc/35548948 |accd=2022-06-22}}</ref> Ennek következtében gyors evolúció is történhet.<ref name=":3" />
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|300–600 millió
|A [[Vénusz]] köpenyének hőmérséklete eléri a maximumát, ezt követően kb. 100 millió év alatt a teljes kérge újrahasznosul.<ref>{{Cite journal|title=The global resurfacing of Venus|url=http://doi.wiley.com/10.1029/94JE00388|journal=Journal of Geophysical Research|date=1994|issn=0148-0227|pages=10899|volume=99|issue=E5|doi=10.1029/94JE00388|language=en|first=Robert G.|last=Strom|author=Gerald G.|coauthors=Douglas D.}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|350 millió
|Végleg bezárul a Csendes-óceán.<ref name="williams_nield" />
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|400 millió
|Ismét feltöredezik a szuperkontinens,<ref name="williams_nield" /> amely felmelegedéssel jár együtt.<ref name=":3" />
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|500 millió{{Efn|name=max}}
|Jelentős az esélye, hogy 6500 fényéven belül egy erőteljes [[gamma-kitörés]]sel együtt járó szupernóva-robbanás történjen, amely képes felsérteni a Föld ózonrétegét és tömeges kihalást előidézni.<ref>{{Cite web |url=http://news.nationalgeographic.com/news/2009/04/090403-gamma-ray-extinction.html |title=Gamma-Ray Burst Caused Mass Extinction? |accessdate=2022-06-22 |last=Minard |first=Anne |archiveurl=https://archive.today/20150705101800/http://news.nationalgeographic.com/news/2009/04/090403-gamma-ray-extinction.html |archivedate=2015-07-05 |year=2009}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|600 millió
|A Hold túl messzire kerül ahhoz a Földtől, hogy teljes [[napfogyatkozás]] következhessen be.<ref>{{Cite web |title=NASA - Sun-Earth Day - Eclipse - Facts |url=https://sunearthday.nasa.gov/2006/faq.php |work=sunearthday.nasa.gov |accessdate=2022-06-22}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|600 millió
|A Nap sugárzásának erősödése miatt megtörik a karbonát-szilikát ciklus: az erősebb sugárzás hatására jobban mállanak a kőzetek, amelyek karbonátok formájában a földön tartják a szén-dioxidot. Mivel a víz párolgása is felgyorsul a melegedés miatt, a kőzetek keményednek is, amelynek következtében előbb-utóbb a lemeztektonika is lelassul, majd végül teljesen leáll. Vulkánok nélkül pedig, amelyek szenet juttatnak a Föld légkörébe, a légköri szén-dioxid szint zuhanni kezd. Ez azt jelenti, hogy a C3-as típusú fotoszintézisben részt vevő növényfajok (a jelenlegi fajok 99 százaléka) ki fognak halni.<ref name=":4">Heath, Martin J.; Doyle, Laurance R. (2009). "Circumstellar Habitable Zones to Ecodynamic Domains: A Preliminary Review and Suggested Future Directions".</ref>
|-bgcolor="CEFF00"
|[[File:Butterfly icon (Noun Project).svg|16px|alt=Biology|Biology]]
|700 millió
|A növényi élet szinte teljes kihalása miatt nem jut elég oxigén a levegőbe, így nagyobb mértékű ultraviola sugárzás érheti el a földfelszínt. A növekvő sugárzás miatt egyéb kémiai folyamatok is ezt erősítik. A repülő állatoknak, amelyek nagyobb távolságot tudnak megtenni hűvösebb helyekig, nagyobb az esélyük a túlélésre. Az állati élet a sarkokra és a föld alá kényszerülhet, ahol a hosszú nappalok alatt hibernálódnak az erős sugárzás miatt, éjjel pedig aktívak. A kontinensek túlnyomó része sivár pusztasággá válik, a tengerekben azonban még fennmaradhat az élet.<ref>{{Cite journal|title=Causes and timing of future biosphere extinction|url=https://bg.copernicus.org/preprints/2/1665/2005/bgd-2-1665-2005.pdf|date=2005-11-07|doi=10.5194/bgd-2-1665-2005|first=S.|last=Franck|author=C.|coauthors=W.}}</ref>
|-bgcolor="CEFF00"
|[[File:Butterfly icon (Noun Project).svg|16px|alt=Biology|Biology]]
|800 millió
|A szén-dioxid szint úgy lecsökken, hogy már a C4 típusú fotoszintézis is lehetetlenné válik. Növényi élet nélkül az oxigénszint tovább nem növekszik, így az ózonréteg is eltűnik, majd a halálos sugárzás következtében az oxigén is eltűnik. Ezt az óceánokban esetleg valamilyen létforma még túlélheti, de nem sok idő elteltével a többsejtű élet lehetetlenné válik a Földön.<ref name=":4" />
|-
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|Geology and planetary science]]
|1 milliárd
|Az óceán tömegének 27%-a eltűnik.<ref>{{Cite journal|title=The fate of Earth’s ocean|url=https://hess.copernicus.org/articles/5/569/2001/|journal=Hydrology and Earth System Sciences|date=2001-12-31|issn=1607-7938|pages=569–576|volume=5|issue=4|doi=10.5194/hess-5-569-2001|language=en|first=C.|last=Bounama|author=S.|coauthors=W.}}</ref>
|-bgcolor=#f0dc82
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
| 1,1 milliárd
 | A Nap fényessége 10%-kal emelkedik, emiatt a Földön az átlag hőmérséklet eléri a 47&nbsp;°C-ot. A bolygó olyanná válik, mint egy párás üvegház, az óceánok elpárolognak és a légkörbe kerülnek. Ennek következtében a lemeztektonika is teljesen megáll (ha addig még nem). Esetleg kisebb vízfelületek megmaradhatnak, mint az élet utolsó bástyái. Ha a növényi élet eddig valahogy kihúzta, az a magas hőmérséklet miatt végképp eltűnik.<ref name=mnras386_1>{{citation | last1=Schröder | first1=K.-P. | last2=Connon Smith | first2=Robert | title=Distant future of the Sun and Earth revisited | journal=Monthly Notices of the Royal Astronomical Society | volume=386 | issue=1 | date=May 1, 2008 | pages=155–163 | doi=10.1111/j.1365-2966.2008.13022.x | bibcode=2008MNRAS.386..155S}}</ref>
|-bgcolor="CEFF00"
|[[File:Butterfly icon (Noun Project).svg|16px|alt=Biology|Biology]]
|1,3 milliárd
|Az eukarióták teljesen kihalnak a szén-dioxid hiánya miatt, csak a prokarióták maradhatnak fenn.<ref>{{Cite journal|title=Causes and timing of future biosphere extinction|url=https://bg.copernicus.org/preprints/2/1665/2005/bgd-2-1665-2005.pdf|date=2005-11-07|doi=10.5194/bgd-2-1665-2005.|first=S.|last=Franck|author=C.|coauthors=W.}}</ref>
|-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|1,5 milliárd
 | A fokozódó fényesség miatt a Napnak a csillagkörüli [[lakható övezet]]e kijjebb húzódik. A fényesség miatt a [[Mars (bolygó)|Mars]] atmoszférájában növekszik a széndioxid-szint, és a bolygó hőmérséklete a Föld jégkorszakbeli hőmérsékletéhez válik hasonlóvá.<ref name=mars>{{cite book|title=Mars: A Warmer, Wetter Planet|author=Jeffrey Stuart Kargel | url=https://books.google.com/?id=0QY0U6qJKFUC&pg=PA509&lpg=PA509&dq=mars+future+%22billion+years%22+sun |page=509|isbn=1-85233-568-8 | year=2004 | publisher=Springer |accessdate=2007-10-29}}</ref>
|-
|-bgcolor="CEFF00"
|[[File:Butterfly icon (Noun Project).svg|16px|alt=Biology|Biology]]
|1,6 milliárd
|Az élet kihalásának legkorábbi időpontja a Földön.<ref>{{Cite journal|title=Causes and timing of future biosphere extinction|url=https://bg.copernicus.org/preprints/2/1665/2005/bgd-2-1665-2005.pdf|date=2005-11-07|doi=10.5194/bgd-2-1665-2005|first=S.|last=Franck|author=C.|coauthors=W.}}</ref><ref name=":5"/><ref>{{CitLib |tit=Global catastrophic risks |ass=Nick Bostrom |ass2=Milan M. Ćirković |ann=2008 |isbn=978-0-19-857050-9 |url=https://www.worldcat.org/oclc/191245880 |accd=2022-09-28}}</ref>
|- bgcolor="#F0DC82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
| ~2,3 milliárd
 | Körülbelül erre az időre a Föld [[külső mag]]ja megfagy, ha a [[belső mag]] a jelen arányban növekszik tovább, ami 1&nbsp;mm évente.<ref name="ng4_264">{{citation | title=Reconciling the Hemispherical Structure of Earth’s Inner Core With its Super-Rotation | first1=Lauren | last1=Waszek | first2=Jessica | last2=Irving | first3=Arwen | last3=Deuss | journal=Nature Geoscience | volume=4 | pages=264–267 | doi=doi:10.1038/ngeo1083 | date=February 20, 2011 }}</ref><ref>{{cite web|title=Structure of the Earth|url=http://scign.jpl.nasa.gov/learn/plate1.htm|publisher=NASA|accessdate=2011-12-20|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130315042223/http://scign.jpl.nasa.gov/learn/plate1.htm|archivedate=2013-03-15}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|2,55 milliárd
|A Nap felszíni hőmérséklete 5820 K-nel eléri csúcsát, innentől lassan hűl, de a fényessége tovább nő.<ref name="SchrÃ¶der 155–163"/>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
|2,8 milliárd
|A Föld átlaghőmérséklete 147&nbsp;°C körül alakul, még a sarkokon is.<ref name=":5">{{Cite journal|title=Swansong biospheres: refuges for life and novel microbial biospheres on terrestrial planets near the end of their habitable lifetimes|url=https://www.cambridge.org/core/product/identifier/S147355041200047X/type/journal_article|journal=International Journal of Astrobiology|date=2013-04|issn=1473-5504|pages=99–112|volume=12|issue=2|doi=10.1017/S147355041200047X|language=en|first=Jack T.|last=O'Malley-James|author=Jane S.|coauthors=John A.}}</ref> Ezen a ponton még a legextrémebb földi körülményeket elviselő mikrobáknak is ki kell pusztulniuk.<ref name=":5" />
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|3 milliárd
|Egy a százezerhez az esélye, hogy ekkorra egy kozmikus találkozó a Földet kimozdítsa a Nap körüli pályájáról a világűrbe, és egy a hárommillióhoz, hogy egy másik csillag befogja azt. Ebben a rendkívüli esetben ha a földi élet valami oknál fogva túlélte az eddigieket, továbbra is fennmaradhat, utóbbi esetben a Nap kihunyása nem veszélyeztetné bolygónkat.<ref>{{CitLib |tit=Global catastrophic risks |ass=Nick Bostrom |ass2=Milan M. Ćirković |ann=2008 |isbn=978-0-19-857050-9 |url=https://www.worldcat.org/oclc/191245880 |accd=2022-06-22}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|3 milliárd
|A Hold távolodása miatt megszűnik annak a Föld mozgására gyakorolt hatása, amely a pólusok extrém kilengéséhez és drámai időjárásváltozásokhoz vezethet.
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|3,3 milliárd
|1 százalék az esélye annak, hogy a Jupiter gravitációja kibillentse a helyéről a Merkúrt, amely összeütközhet a Vénusszal. Kevésbé valószínű, de lehetséges továbbá, hogy a bolygó a napba zuhan, esetleg a világűrbe, vagy a Földdel ütközik össze.<ref>{{Cite web |title=Study: Earth May Collide With Another Planet {{!}} Fox News |url=http://www.foxnews.com/story/0,2933,525706,00.html |work=web.archive.org |date=2012-11-04 |accessdate=2022-06-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121104012159/http://www.foxnews.com/story/0,2933,525706,00.html |archivedate=2012-11-04 }}</ref>
|-
 |-bgcolor=#f0dc82
|[[File:Noun project 528.svg|16px|alt=Geology and planetary science|Geology and planetary science]]
| 3,5 milliárd
 | Az összes óceán elpárolgásával a légkörben található vízgőz és a maihoz képest 35-40 százalékkal erősebb napsugárzás 1130&nbsp;°C körülire fűti a Földet. Ez még ahhoz is elég, hogy megolvassza a felszíni kőzeteket. Ezek a körülmények nehezen hasonlíthatóak a Vénuszéhoz, ugyanis ez a mai vénuszi forróság kétszerese lesz, és még ott sem fordul elő, hogy a kőzetek megolvadnak. Ekkorra egyébként a Vénusz is felforrósódik, még jobban, mint akkor a Föld.<ref>{{cite news|title=Science: Fiery future for planet Earth |author= Hecht, Jeff  | work=New Scientist |url=http://www.newscientist.com/article/mg14219191.900.html | date=2 April 1994 | issue=1919 | page=14 |accessdate=2007-10-29}}</ref>
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 3,6 milliárd
 | A [[Neptunusz (bolygó)|Neptunusz]] egyik holdja, a [[Triton (hold)|Triton]] átesik a bolygó [[Roche-határ]]án, és szétesésével esetleg egy új [[gyűrűrendszer (bolygó)|gyűrűrendszer]] keletkezik.<ref>{{cite journal | title=Tidal evolution in the Neptune-Triton system | url=https://archive.org/details/sim_astronomy-and-astrophysics_1989-07_219_1-2/page/23 | author=  Chyba, C. F.;  Jankowski, D. G.; Nicholson, P. D.  | journal=Astronomy & Astrophysics | volume=219 | pages=23 | bibcode=1989A&A...219L..23C | year=1989}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|Astronomy and astrophysics]]
|4,5 milliárd
|Ugyanolyan erejű napsugárzás éri a Marsot, mint a Földet annak kialakulása idején.<ref name=":6">{{CitLib |aut=J. S. Kargel |tit=Mars : a warmer, wetter planet |ann=2004 |isbn=1-85233-568-8 |url=https://www.worldcat.org/oclc/53170166 |accd=2022-09-28}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|Astronomy and astrophysics]]
|5 milliárd
|A [[Az Androméda-galaxis és a Tejútrendszer ütközése|Tejútrendszer és az Androméda-galaxis teljesen összeolvadt]], mely a naprendszert a jelenlegi számítások szerint nem érinti. Az összeolvadásból létrejött galaxis gyakori megnevezése ''Milkoméda''.<ref name=":7">{{Cite journal|title=The collision between the Milky Way and Andromeda|url=https://academic.oup.com/mnras/article-lookup/doi/10.1111/j.1365-2966.2008.13048.x|journal=Monthly Notices of the Royal Astronomical Society|date=2008-05-01|pages=461–474|volume=386|issue=1|doi=10.1111/j.1365-2966.2008.13048.x|language=en|first=T. J.|last=Cox|author=Abraham}}</ref> Lehetséges, hogy a naprendszert kilöki magából a galaxis, de az égitesteket nem fogja érinteni az esemény.<ref name=":7" /><ref>{{Cite web |title=When Our Galaxy Smashes Into Andromeda, What Happens to the Sun? |url=https://www.universetoday.com/1604/when-our-galaxy-smashes-into-andromeda-what-happens-to-the-sun/ |work=Universe Today |date=2007-05-10 |accessdate=2022-09-28 |language=en-US |first=Fraser |last=Cain}}</ref><ref>{{Cite web |title=NASA's Hubble Shows Milky Way is Destined for Head-On Collision |url=http://www.nasa.gov/mission_pages/hubble/science/milky-way-collide.html |work=NASA |date=2021-03-15 |accessdate=2022-09-28 |language=en |first=Rob |last=Garner}}</ref><ref>{{Cite news|title=Opinion {{!}} Andromeda Is Coming!|url=https://www.nytimes.com/2012/05/30/opinion/dowd-andromeda-is-coming.html|work=The New York Times|date=2012-05-30|accessdate=2022-09-28|language=en-US|first=Maureen|last=Dowd}}</ref>
|- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 5,4 milliárd
 | A Nap, amely eddigre elhasználja hidrogén fűtőanyagát, vörös óriássá válik.<ref name="SchrÃ¶der 155–163"/>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|6,5 milliárd
|Ugyanolyan erejű napsugárzás éri a Marsot, mint ami ma a Földet.<ref name=":6" />
|-
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|Astronomy and astrophysics]]
|6,6 milliárd
|A Napban történhet héliumvillanás, aminek következtében fényessége megegyező lesz a Tejútrendszer összes csillagának fényességével.<ref>{{Cite web |title=The End Of The Sun |url=https://faculty.wcas.northwestern.edu/infocom/The%20Website/end.html |work=faculty.wcas.northwestern.edu |accessdate=2022-09-28}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|7,5 milliárd
|A Föld és a Mars tengelyforgása kötötté válik a Nap felé, azaz mindig ugyanazt az oldalukat mutatják.<ref name=":6" />
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|7,59 milliárd
|Igen nagy az esélye, hogy a Föld és a Hold is belezuhannak a Napba, még mielőtt az elérné vörös óriás fázisának csúcspontját, melynek következtében sugara kb. 256-szorosa lesz a mainak. De még ennek megtörténte előtt esélyesebb, hogy a Hold lesz az, amely a Földbe csapódik.<ref>{{Cite web |title=Earth's Moon Destined to Disintegrate |url=https://www.space.com/3373-earth-moon-destined-disintegrate.html |work=Space.com |date=2007-01-22 |accessdate=2022-09-28 |language=en |first=David Powell |last=published}}</ref> A Szaturnusz Titán nevű holdján a körülmények alkalmassá válhatnak az életre.<ref>{{Cite journal|title=Titan under a red giant sun: A new kind of “habitable” moon|url=http://doi.wiley.com/10.1029/97GL52843|journal=Geophysical Research Letters|date=1997-11-15|pages=2905–2908|volume=24|issue=22|doi=10.1029/97GL52843|language=en|first=Ralph D.|last=Lorenz|author=Jonathan I.|coauthors=Christopher P.}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|8 milliárd
|A Nap, elérvén a vörös óriás fázisának végét, fehér törpévé alakul, melynek tömege kicsit több, mint fele a mainak.<ref name="SchrÃ¶der 155–163"/><ref>{{Cite web |url=http://www.astro.washington.edu/balick/WFPC2/ |work=web.archive.org |accessdate=2022-09-28 |title=Planetary Nebulae and the Future of the Solar System |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081219010229/http://www.astro.washington.edu/balick/WFPC2/ |archivedate=2008-12-19 }}</ref><ref>{{Cite journal|title=The Initial‐Final Mass Relation: Direct Constraints at the Low‐Mass End|url=https://iopscience.iop.org/article/10.1086/527028|journal=The Astrophysical Journal|date=2008-03-20|issn=0004-637X|pages=594–609|volume=676|issue=1|doi=10.1086/527028|language=en|first=Jasonjot S.|last=Kalirai|author=Brad M. S.|coauthors=Daniel D.}}</ref> Ha az eddigieket valamilyen módon a Föld túl is éli, a hőmérséklet drasztikus mértékben csökkenni kezd.
|-
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 22,3 milliárd
 |A világegyetem vége a [[Nagy Repedés]] elmélet szerint.<ref>{{cite web|title=Universe may end in a Big Rip |year=2003|work=[[CERN Courier]]|url=http://cerncourier.com/cws/article/cern/28845|accessdate=2011-07-22}}</ref> Ehhez az kell, hogy a sötét energiáról alkotott modellben a w tényező -1,5 legyen. Ha ez kisebb, mint -1, akkor az Univerzum folyamatosan tágul, és a megfigyelhető világegyetem mérete egyre csökken. 200 millió évvel a repedés bekövetkezte előtt a galaxishalmazok szétesnek. 60 millió évvel a vége előtt a galaxisok kezdenek lassan széthullani. 3 hónappal a vég előtt a bolygórendszerek sem maradnak egyben, s végül minden szétesik atomokká. 10<sup>−19</sup> másodperccel a vég előtt az atomok is szétesnek. S ahogy a kozmikus skála eléri a Planck-időt, a kozmikus húrok megsemmisülnek, ahogy a téridő szövete is. A Világegyetem eljut egy olyan szingularitásba, ahol minden távolság végtelenül naggyá válik (szemben a Nagy Reccs elmélettel, amelyben minden anyag végtelenül koncentrálódik).<ref>{{Cite journal|title=Phantom Energy: Dark Energy with w < − 1 Causes a Cosmic Doomsday|url=https://link.aps.org/doi/10.1103/PhysRevLett.91.071301|journal=Physical Review Letters|date=2003-08-13|issn=0031-9007|pages=071301|volume=91|issue=7|doi=10.1103/PhysRevLett.91.071301|language=en|first=Robert R.|last=Caldwell|author=Marc|coauthors=Nevin N.}}</ref> Jelen számítások szerint a w = -0,991, így ez a lehetőség valószínűleg nem fog bekövetkezni.<ref>{{Cite journal|title=CHANDRA CLUSTER COSMOLOGY PROJECT III: COSMOLOGICAL PARAMETER CONSTRAINTS|url=https://iopscience.iop.org/article/10.1088/0004-637X/692/2/1060|journal=The Astrophysical Journal|date=2009-02-20|issn=0004-637X|pages=1060–1074|volume=692|issue=2|doi=10.1088/0004-637X/692/2/1060|first=A.|last=Vikhlinin|author=A. V.|coauthors=R. A.}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|50 milliárd
|Ha a Föld és a Hold is fennmaradtak eddig, úgy tengelyforgásuk kötötté válik,<ref>{{CitLib |aut=Carl D. Murray |tit=Solar system dynamics |ass=S. F. Dermott |ann=1999 |isbn=0-521-57295-9 |url=https://www.worldcat.org/oclc/40857034 |accd=2022-09-28}}</ref> mely a Nap erejének köszönhetően azzal jár, hogy a Hold keringési pályája változik, a Föld pedig gyorsabban forog.<ref>{{CitLib |tit=Origin of the earth and moon |ass=R. M. Canup |ass2=K. Righter |ann=2000 |isbn=0-8165-2073-9 |url=https://www.worldcat.org/oclc/44467468 |accd=2022-09-28}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|65 milliárd
|Ha mindkettő fennmaradt, akkor a Hold ekkorra fog a Földbe csapódni.<ref>{{Cite web |title=Earth And Moon May Be On Long-Term Collision Course |url=https://www.forbes.com/sites/brucedorminey/2017/01/31/earth-and-moon-may-be-on-long-term-collision-course/ |work=Forbes |accessdate=2022-09-28 |language=en |first=Bruce |last=Dorminey}}</ref>
|- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 100 milliárd
 | A világegyetem tágulása miatt a Lokális Csoporton túli világegyetem láthatatlanná válik, azaz eddigre az [[ősrobbanás]] minden bizonyítéka eltűnik, ami lehetetlenné teszi a [[kozmológia]] kutatását.<ref>{{cite web|title=A.D. 100 Billion: Big Bang Goes Bye-Bye|author=Minkel, J.R.|work=Scientific American|year=2007|url=http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=ad-100-billion-big-bang-goes-bye-bye|accessdate=2011-07-02|archiveurl=https://www.webcitation.org/69tyZLYFP?url=http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=ad-100-billion-big-bang-goes-bye-bye|archivedate=2012-08-14}}</ref>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|150 milliárd
|A világegyetem kb. 1 kvadrillió fényév méretűre tágul. A hozzánk legközelebbi M81-es galaxiscsoport, amely most 11,4 millió fényévre van, addigra 100 milliárd fényév távolságra kerül. A GN-z11 nevű, mérések szerint ma a legtávolabbi galaxis (32 milliárd fényév) ekkorra 200 trillió fényévnyire lesz tőlünk. A kozmikus mikrohullámú sugárzás 0,3 K-re hűl, jelenlegi technológiával kimutathatatlanná válik.<ref>{{CitLib |aut=Marcus Chown |tit=Afterglow of creation : from the fireball to the discovery of cosmic ripples |ann=1996 |isbn=0-935702-40-7 |url=https://www.worldcat.org/oclc/33103490 |accd=2022-09-28}}</ref>
|- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 450 milliárd
 | A [[medián]]pont, ameddigre a [[Lokális Csoport (csillagászat)|Lokális Csoport]] – a kb. 47 galaxisból álló csoport, amelyhez a Tejútrendszer is tartozik –<ref>{{cite web|title=The Local Group of Galaxies|url=http://seds.lpl.arizona.edu/messier/More/local.html|publisher=Students for the Exploration and Development of Space|work=University of Arizona|accessdate=2009-10-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/19961225160348/http://seds.lpl.arizona.edu/messier/More/local.html|archivedate=1996-12-25}}</ref> új nagy galaxisba egyesül.<ref name="dying" />
 |- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 10<sup>12</sup> (1&nbsp;billió)
 | A legkorábbi időpont, ameddigre véget ér a galaxisokban a [[csillagkeletkezés]], mert elfogynak az ehhez szükséges gázfelhők. Az Univerzum tágulása lehetetlenné teszi a Nagy Bumm elmélet igazolását.<ref name="dying">o</ref>
 |- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 2×10<sup>12</sup> (2&nbsp;billió)
 | A [[Lokális Szupergalaxis-csoport]]on kívüli galaxisok már semmilyen módon nem észlelhetőek, feltételezve, hogy a [[sötét energia]] miatt a világegyetem tágulása egyre gyorsabban zajlik.<ref name="Krauss2000">{{cite journal|id=|title= Life, the Universe, and Nothing: Life and Death in an Ever-expanding Universe|url=https://archive.org/details/sim_astrophysical-journal_2000-03-01_531_1/page/22|last=Krauss|first=Lawrence M.|coauthors=Starkman, Glenn D.|journal=Astrophysical Journal|volume=531|date=March 1, 2000|pages= 22–30|doi=10.1086/308434|bibcode=2000ApJ...531...22K|arxiv=astro-ph/9902189}}</ref><sup>₤</sup>
 |- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 10<sup>13</sup> (10&nbsp;billió) – 2×10<sup>13</sup> (20&nbsp;billió)
 | A legtovább élő csillagok, az alacsony tömegű vörös törpék élettartama.<ref name="dying" /><sup>&nbsp;§IIA.</sup><sup>₤</sup>
|- bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 3&times;10<sup>13</sup> (30&nbsp;billió)
 | Becslések szerint ekkor a fehér törpe Nap és egy másik csillagmaradék megközelítik egymást a lokális űri szomszédságban. Ha két objektum egymás közelébe kerül, az megzavarhatja bolygóik pályáját és kitérítheti ezeket a bolygókat a csillag körüli pályájukból. A csillagokhoz közelebbi bolygókat nehezebb kitéríteni, mert az áthaladó objektumnak jobban meg kell közelítenie ehhez a bolygó csillagját.<ref name="dying" /><ref>{{cite book|author= Tayler, Roger John|year=1993|title= Galaxies, structure and evolution|edition=2|publisher= Cambridge University Press|page= 92|isbn=0521367107}}</ref><sup>,&nbsp;§IIIF,&nbsp;Table I.</sup> <sup>₤</sup>
 |-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 10<sup>14</sup> (100&nbsp;billió)
 | A legkésőbbi időpont, ameddigre a csillagkeletkezés megszűnik a galaxisokban.<ref name=dying /><sup>,&nbsp;§IID.</sup> Ez jelzi az átmenetelt a [[csillagos korszak]]ból az [[elfajult korszak]]ba;<ref name=5ages>{{cite book|title=The Five Ages of the Universe|url=https://archive.org/details/fiveagesofuniver0000adam|author=Adams, Fred and Laughlin, Greg|publisher=The Free Press|location=New York|year=1999|isbn=0-684-85422-8}}</ref> mikor a csillagkeletkezés megszűnik és a legkevésbé masszív vörös törpék elfogyasztják az üzemanyagukat. Az egyedüli megmaradó csillagtömegű objektumok a [[kompakt csillag|csillagmaradványok]] (pl. fehér törpék, [[neutroncsillag]]ok és [[csillagtömegű fekete lyuk|fekete lyukak]]) maradnak. (A [[barna törpe|barna törpék]] is megmaradnak.)<ref name=dying /><sup>&nbsp;§IIE.</sup> <sup>₤</sup>
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 10<sup>15</sup> (1&nbsp;billiárd)
 | Erre az időre becslések szerint a Naprendszer minden bolygóját már kitérítették pályájáról a találkozások más csillagokkal.<ref name=dying /><sup>,&nbsp;§IIIF,&nbsp;Table I.</sup>
Eddigre a Nap annyira lehűl, hogy hőmérséklete öt fokkal van [[abszolút nulla fok]] fölött.<ref>{{cite book| title=The Anthropic Cosmological Principle| last1=Barrow| first1=John D.| author1-link=John D. Barrow| last2=Tipler| first2=Frank J.| author2-link=Frank J. Tipler| others= foreword by [[John Archibald Wheeler|John A. Wheeler]]| isbn=9780192821478| id=[http://lccn.loc.gov/87028148 LC 87-28148]| url=https://books.google.com/books?id=uSykSbXklWEC&printsec=frontcover| accessdate=31 December 2009| author=John D. Barrow and Frank J. Tipler| date=19 May 1988| publisher=Oxford University Press| location=Oxford| }}</ref><sup>₤</sup>
 |-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 10<sup>19</sup> – 10<sup>20</sup>
 | Becslések szerint erre az időre a barna törpék és a csillagmaradványok kilökődnek a galaxisokból. Amikor két objektum közel kerül egymáshoz, a pályájuk energiát cserél, és a kisebb tömegű objektum általában energiát vesz fel a másiktól; több ilyen találkozás alatt fölvehet elég energiát ahhoz, hogy kilökődjön a galaxisból. Így a galaxisokból a legtöbb csillagmaradvány és barna törpe kilökődik.<ref name=dying /><sup>,&nbsp;§IIIA;</sup><ref name=fiveages>{{cite book|title=The Five Ages of the Universe|url=https://archive.org/details/fiveagesofuniver0000adam|author=Adams, Fred  and Laughlin, Greg |location=New York|publisher=The Free Press|year=1999|pages=[https://archive.org/details/fiveagesofuniver0000adam/page/85 85]–87|ISBN= 0-684-85422-8}}</ref><sup>₤</sup>
 |-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 2×10<sup>36</sup>
 | A becslések szerint eddigre a megfigyelhető világegyetem minden [[nukleon]]ja elbomlik, ha a proton felezési idejének a legkisebb becsült értékét vesszük (8,2 &times; 10<sup>33</sup> év).<ref>
{{cite journal|author=Nishino, H. ''et al.'' ([[Super-Kamiokande|Super-K Collaboration]]) |year=2009 |title=Search for Proton Decay via <math> p^+ \rightarrow e^+ \pi^0 </math> and <math> p^+ \rightarrow \mu^+ \pi^0 </math> in a Large Water Cherenkov Detector |journal=[[Physical Review Letters]] |volume=102 |issue=14 |pages=141801 |doi=10.1103/PhysRevLett.102.141801|bibcode=2009PhRvL.102n1801N}}</ref><ref name=hl>Around 264 half-lives. For the worked computation with a different value of the half-life, see [http://www.nap.edu/jhp/oneuniverse/frontiers_solution_17.html Solution, exercise 17], ''One Universe: At Home in the Cosmos'', Tyson, Neil de Grasse; Tsun-Chu Liu, Charles; Irion, Robert; Washington, D.C.: Joseph Henry Press, 2000.  {{ISBN|0-309-06488-0}}.</ref><sup>€</sup>
 |-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 3×10<sup>43</sup>
 | A becslések szerint eddigre a megfigyelhető világegyetem minden nukleonja elbomlik, ha a proton felezési idejének a legmagasabb becsült értékét vesszük (10<sup>41</sup> év),<ref name=dying/> feltételezve, hogy az ősrobbanás [[infláció (kozmológia)|inflációs]] volt és hogy ugyanaz a folyamat okozza a protonbomlást, aminek köszönhetően a világegyetem létezésének korai szakaszában a [[barion]]ok érvényesültek az [[Barion|antibarionokkal]] szemben.<ref name=hl /> Ha a protonok bomlanak, eddigre elkezdődött a [[fekete lyuk korszak]], amelyben a fekete lyukak az egyetlen még létező égitestek.<ref name=dying/><ref name=5ages/><sup>€</sup>
 |-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 10<sup>65</sup>
 |Feltételezve, hogy a protonok nem bomlanak, a becslések szerint erre az időre minden szilárd anyagnak – például a [[kőzet]]eknek – [[kvantumalagút]] révén átcsoportosulnak az atomjai és molekulái. Ilyen időskálán minden anyag folyékony.<ref name=dyson /><sup>€</sup>
|-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 1,7×10<sup>106</sup>
 | A becslések szerint erre az időre bomlik fel egy 20 billió [[naptömeg]]es [[Nagyon nagy tömegű fekete lyuk|szupermasszív fekete lyuk]] a [[Hawking-sugárzás]]nak köszönhetően.<ref>{{citation | last1=Page | first1=Don N. | title=Particle Emission Rates From a Black Hole: Massless Particles From an Uncharged, Nonrotating Hole | journal=Physical Review | volume=D | issue=13 | date=1976 | pages=198–206 | doi=10.1103/PhysRevD.13.198.. | bibcode=1976PhRvD..13..198P|See in particular equation (27).}}</ref> Ez jelenti a feketelyuk-korszak végét. Ekkor, ha a protonok tényleg bomlanak, a világegyetem megkezdi a [[sötét korszak]]ot, amelyben minden fizikai anyag szubatomi részecskékre bomlik, és fokozatosan halad [[hőpusztulás|végső energiaállapota]] felé.<ref name=dying/><ref name=5ages/><sup>€</sup>
 |-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| 10<sup>1500</sup>
 |Feltételezve, hogy nincsen protonbomlás, erre az időre bomlik le minden anyag [[vas-56]]-ra.<ref name=dyson /><sup>€</sup>
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|<math>10^{10^{26}}</math>
 | A legkorábbi becsült időpont, ameddigre minden anyag összeesik fekete lyukká, ha nincs protonbomlás.<ref name=dyson /> Ezen az időskálán azonnal bekövetkezik a feketelyuk-korszak és az átmenetel a sötét korszakba.<sup>₤</sup>
 |-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| <math>10^{10^{50}}</math>
 | A becsült idő, amikor a spontán entrópiacsökkenés nyomán létrejön a [[vákuum]]ban egy [[Boltzmann-agy]].<ref name=linde>{{cite journal|title=Sinks in the landscape, Boltzmann brains and the cosmological constant problem|author=Linde, Andrei. | journal=Journal of Cosmology and Astroparticle Physics | year=2007| url=http://www.iop.org/EJ/abstract/1475-7516/2007/01/022 |accessdate=2009-06-26|doi=10.1088/1475-7516/2007/01/022|volume=2007|issue=01|pages=022}}</ref> <sup>€</sup>
 |-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| <math>10^{10^{56}}</math>
 | Caroll és Chen szerint erre az időre a véletlenszerű [[kvantumhullámzás]]ok létrehoznak egy új ősrobbanást.<ref>{{cite book|url=http://arxiv.org/ftp/physics/papers/0703/0703183.pdf|chapter= Dark Energy and Life’s Ultimate Future|author= Vaas. Rüdiger|year=2006|editor=Vladimir Burdyuzha|title=The Future of Life and the Future of our Civilization|publisher=Springer|pages= 231–247|ISBN= 978-1-4020-4967-5}}</ref><sup>€</sup>
 |-
 |-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| <math>10^{10^{76}}</math>
 | A legtávolabbi becsült időpont, ameddigre minden anyag összeesik fekete lyukká, feltételezve, hogy nincs protonbomlás.<ref name=dyson>{{cite journal| title=Time Without End: Physics and Biology in an Open Universe| author=Dyson, Freeman J.| journal=Reviews of Modern Physics| volume=51| issue=3| pages=447| year=1979| url=http://www.think-aboutit.com/Misc/time_without_end.htm| accessdate=2008-07-05| doi=10.1103/RevModPhys.51.447| bibcode=1979RvMP...51..447D| archiveurl=https://web.archive.org/web/20080516154840/http://www.think-aboutit.com/Misc/time_without_end.htm| archivedate=2008-05-16}}</ref><sup>₤</sup>
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|<math>10^{10^{120}}</math>
| A legtávolabbi becsült időpont, ameddig a világegyetem eléri [[hőpusztulás|végső energiaállapotát]].<ref name="linde"/><sup>€</sup> Ezután a világegyetem abszolút nulla fokra hűl le.
|-
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|<math>10^{10^{10^{76,66}}}</math>
| Egy izolált csillagtömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota [[Poincaré ismétlődés-tétel|Poincaré ismétlődési idejének]] becsült mértéke.<ref name=page95>{{cite book|chapter=Information Loss in Black Holes and/or Conscious Beings?|last=Page|first=Don N.|title=Heat Kernel Techniques and Quantum Gravity|year=1995|editor=Fulling, S.A.|page= 461|series= Discourses in Mathematics and its Applications|issue=4 |publisher=Texas A&M University|id=[http://arxiv.org/abs/hep-th/9411193] |isbn=0963072838}}</ref> Ez az idő olyan statisztikai modellt feltételez, ami függ a Poincaré-ismétlődéstől. Egyszerűbben úgy lehet elképzelni ezt az időt, hogy egy olyan modellben, amelyben a történelem folyamatosan [[Loschmidt-paradox|ismétli önmagát]] a [[ergódus-hipotézis|statisztikus mechanika tulajdonságainak]] köszönhetően, ez az az időhossz, ami után először lesz megint valamennyire hasonló a jelenlegi állapotához.<sup>$</sup>
|-
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
|<math>10^{10^{10^{10^{2,08}}}}</math>
| Egy, a világegyetem ma látható részével megegyező tömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré-ismétlődésének becsült ideje.<ref name="page95"/><sup>$</sup>
|-
|-bgcolor="lavender"
|[[File:Five Pointed Star Solid.svg|16px|alt=Astronomy and astrophysics|Astronomy and astrophysics]]
| <math>10^{10^{10^{10^{10^{1,1}}}}}</math>
| Egy, a teljes világegyetem becsült tömegével megegyező tömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré-ismétlődésének becsült ideje (feltételezve Linde [[káoszos infláció-tétel|káoszos inflációmodelljét]] olyan [[inflaton]]nal, amelynek tömege 10<sup>−6</sup> [[Planck-tömeg]].<ref name=page95 /><sup>$</sup>) Ez egyet jelent a világegyetem összes anyaga, a [[tér (fizika)|tér]] és az [[idő]] végével.
|}
== Csillagászati események ==
Itt előre látható, nagyon ritka csillagászati események vannak felsorolva, melyek a Földről nézve lesznek láthatóak i. sz. 10 000 után. Ahol pontosan ismert az esemény bekövetkeztének ideje, a dátum is szerepel.
{| class="wikitable" style="clear:right"
 |-
 ! Ennyi év múlva/Dátum !! Esemény
 |-
|1 100
|A Föld [[precesszió|tengelyének a precessziója]] miatt a [[Gamma Cephei]] lesz a [[Sarkcsillag]].
 |-bgcolor=lavender
 | ~8 000
 | A Föld [[precesszió|tengelyének a precessziója]] miatt a [[Deneb]] lesz a [[Sarkcsillag]].<ref>{{cite web|title=Daneb|publisher=University of Illinois|year=2009|url=http://stars.astro.illinois.edu/sow/deneb.html|accessdate=2011-09-05}}</ref><sup>₤</sup>
 |-
 | 10 000
 | A Föld [[tengelyferdeség]]e eléri a 22,5º-ot.<ref>{{cite web|title=Glaciers|publisher=University of Wisconsin|year=1999|url=http://www.uwgb.edu/dutchs/EarthSC102Notes/102GLACIAL.HTM|accessdate=2011-09-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111017001959/http://www.uwgb.edu/dutchs/EarthSC102Notes/102GLACIAL.HTM#|archivedate=2011-10-17}}</ref><br>A [[Gergely-naptár]] kb. 10 nappal tér el a Nap helyzetétől az égboltozaton.<ref>Borkowski, K.M., (1991) [http://articles.adsabs.harvard.edu//full/1991JRASC..85..121B/0000125.000.html "The tropical calendar and solar year"], ''J. Royal Astronomical Soc. of Canada'' 85(3) pp. 121–130.</ref><sup>₤</sup>
|-bgcolor=lavender
 | 11 700
 |A Föld tengelyes precessziója miatt a [[Vega (csillag)|Vega]] lesz a Sarkcsillag.<ref>{{Cite web |title=Vega: The North Star of the Past and the Future |url=https://www.space.com/21719-vega.html |work=Space.com |date=2018-11-09 |accessdate=2022-06-20 |language=en |first=Elizabeth Howell |last=published}}</ref><sup>₤</sup>
|-bgcolor=lavender
 | 27 000
| A Föld pályájának az [[Excentricitás (csillagászat)|excentricitása]] eléri a minimumot, a 0,00236-et (most 0,01671).<ref>Laskar, J., et al., [http://adsabs.harvard.edu/full/1993A%26A...270..522L "Orbital, precessional, and insolation quantities for the Earth from −20 Myr to +10 Myr"], ''Astronomy and Astrophysics'' 270 (1993) 522–533. [http://www.imcce.fr/Equipes/ASD/insola/earth/La93/INSOLP.LA93_11.BTL.ASC Data for 0 to +10 Myr every 1000 years aince J2000] from [http://www.imcce.fr/Equipes/ASD/insola/earth/earth.html Astronomical solutions for Earth paleoclimates by Laskar, et al.]</ref><sup>₤</sup>
|-bgcolor=#E0FFFF
 | ~230 millió
 | Ez időn túl a bolygóknak pályáit [[Ljapunov-idő|lehetetlen előrejelezni]].<ref name=hayes07>{{cite journal | author=Hayes, Wayne B.| title=Is the outer Solar System chaotic? | journal=Nature Physics | arxiv=astro-ph/0702179 | year=2007 | volume=3 | issue=10 | pages=689–691 | doi=10.1038/nphys728 | bibcode=2007NatPh...3..689H}}</ref><sup>$</sup>
 |-bgcolor=lavender
 | 600 millió
 | Az [[árapálygyorsulás]] olyan messzire mozdítja a Holdat a Földtől, hogy nem lesz több teljes napfogyatkozás.<ref>{{Cite web|url=http://sunearthday.nasa.gov/2006/faq.php |title=Questions Frequently Asked by the Public About Eclipses|date=|publisher=[[NASA]] |accessdate=2010-03-07}}</ref><sup>$</sup>
|-
|-bgcolor=#E0FFFF
| 3 milliárd
| A mediánpont, amikorra az árapálykölcsönhatás a Holddal lehetetlenné teszi, hogy a Föld tengelyferdesége kiszámítható legyen.<ref>{{cite journal|title= On the long term evolution of the spin of the Earth|author=Neron de Surgey, O. and Laskar, J.|journal=Astronomie et Systemes Dynamiques, Bureau des longitudes|year=1996|url=http://articles.adsabs.harvard.edu/cgi-bin/nph-iarticle_query?1997A%26A...318..975N&amp;data_type=PDF_HIGH&amp;whole_paper=YES&amp;type=PRINTER&amp;filetype=.pdf|accessdate=2011-10-11}}</ref><sup>₤</sup>
|}
== Űreszközök és űrkutatás ==
Jelenleg öt űrszonda ([[Voyager-program|Voyager–1 és –2]], [[Pioneer-program|Pioneer–10 és –11]] és a [[New Horizons]]) halad olyan pályán, ami kiviszi őket a Naprendszerből a [[Világűr|csillagközi térbe]]. A nem túl valószínű ütközés lehetőségét leszámítva korlátlan ideig működhetnek.<ref name=time>{{cite web|title=Hurtling Through the Void|publisher=''[[Time (magazin)]]''|url=http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,926062,00.html|year=1983|accessdate=2011-09-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111017095230/http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,926062,00.html|archivedate=2011-10-17}}</ref>
{| class="wikitable" style="clear:right"
 |-
 ! Év múlva !! Esemény
|-
 |-bgcolor=lavender
 | 10 000
 | A [[Pioneer–10]] 3,8 fényévre megközelíti [[Barnard-csillag]]ot.<ref name=time/><sup>₤</sup>
 |-
 |-bgcolor=lavender
 | 25 000
 | Az [[arecibói üzenet]] – egy [[1974]]. [[November 16.|november 16]]-án elküldött rádióüzenet – eléri célját, a [[Messier 13]] [[gömbhalmaz]]t.<ref>{{cite web|url=http://www.news.cornell.edu/releases/Nov99/Arecibo.message.ws.html |title=Cornell News: "It's the 25th anniversary of Earth's first (and only) attempt to phone E.T." Nov. 12, 1999|accessdate=2008-03-29}}</ref> Ez az egyetlen [[csillagközi rádióüzenet]], amelyet a galaxis ilyen messzi részére küldtek.<sup>₤</sup>
|-
|-bgcolor=lavender
| 40 000
| A [[Voyager–1]] 1,6 fényévre megközelíti a [[Gliese 445]]-öt, a [[Zsiráf csillagkép]] egy csillagát.<ref name=voyager>{{cite web|title=Voyager: The Interstellar Mission|publisher=NASA|url=http://voyager.jpl.nasa.gov/mission/interstellar.html|accessdate=2011-09-05}}</ref><sup>₤</sup>
|-bgcolor=lavender
| 50 000
| A [[KEO]] űrbeli [[időkapszula]] – ha kilövik – ekkor esik vissza a Föld atmoszférájába.<ref>{{cite web|title=Keo's technical feasibility|url=http://www.perillos.com/keo_technical.html|accessdate=2011-10-14|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111108112043/http://www.perillos.com/keo_technical.html|archivedate=2011-11-08}}</ref><sup>₤</sup>
|-
 |-bgcolor=lavender
 | 296 000
 | A [[Voyager–2]] 4,3 fényévre megközelíti a [[Szíriusz]]t, a legfényesebb csillagot az esti égboltozaton.<ref name=voyager/><sup>₤</sup>
|-
 |-bgcolor=lavender
 | 300 000
 | A Pioneer–10 kevesebb mint 3 fényévre megközelíti a Ross 248-at.<ref>{{cite web|title=Pioneer 10: The First 7 Billion Miles|publisher=NASA|url=http://www.nasaimages.org/luna/servlet/detail/NVA2~4~4~4400~104926:Pioneer-10--The-First-7-Billion-Mil|accessdate=2011-09-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111012100858/http://nasaimages.org/luna/servlet/detail/NVA2~4~4~4400~104926:Pioneer-10--The-First-7-Billion-Mil#|archivedate=2011-10-12}}</ref><sup>₤</sup>
|-
 |-bgcolor=lavender
 | 2 millió
 | A Pioneer–10 megközelíti az [[Aldebaran]]t.<ref name=pioneer/><sup>₤</sup>
|-
 |-bgcolor=lavender
 | 4 millió
 | A Pioneer–11 megközelíti az egyik csillagot a [[Sas csillagkép]]ben.<ref name=pioneer>{{cite web|title=The Pioneer Missions|publisher=NASA|url=http://www.nasa.gov/centers/ames/missions/archive/pioneer.html|accessdate=2011-09-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110815233221/http://www.nasa.gov/centers/ames/missions/archive/pioneer.html|archivedate=2011-08-15}}</ref><sup>₤</sup>
|}
== Technológia és kultúra ==
{| class="wikitable" style="clear:right"
 |-
 ! Hány év múlva vagy dátum{{Efn|name=I.sz.}}!! Esemény
|-
|I. sz. 3183
|Az 1993-ban elkezdett Wemdingben található ''[[Időpiramis]]'' műalkotás befejezésének tervezett időpontja.<ref>{{Cite web |title=zeitpyramide.de |url=http://www.zeitpyramide.de/ |work=www.zeitpyramide.de |accessdate=2022-06-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110719115509/http://www.zeitpyramide.de/ |archivedate=2011-07-19}}</ref>
|-
|2 000 év
|Az [[Arctic World Archive]], nyílt forráskódú kódokat tartalmazó adatmegőrzési létesítmény maximum élettartama, ha megfelelő állapotban tartják az itt tárolt adatokat.<ref>{{Cite web |title=Microsoft is Storing Source Code in an Arctic Cave |url=https://www.popularmechanics.com/technology/security/a29811351/microsoft-secret-code-vault/ |work=Popular Mechanics |date=2019-11-15 |accessdate=2022-06-20 |language=en-US |first=Courtney |last=Linder}}</ref>
|-
|I. sz. 6939
|Az 1939-ben és 1964-ben elásott [[Westinghouse időkapszulák]] kinyitásának tervezett időpontja.<ref>{{Cite book |title=The Book of Record of the Time Capsule of Cupaloy |url=https://archive.org/details/thetimecapsule0000unse |origyear=1938 |publisher=Westinghouse Electric and Manufacturing Company |location=New York City |page=[https://archive.org/details/thetimecapsule0000unse/page/6 6]}}</ref>
|-
|I. sz. 6970
|Az utolsó, 1970-ben az [[Oszakai kastélypark|Oszaka kastély]] közelében elásott Expo ’70 időkapszulát is kinyitják.<ref>{{Cite web |title=Time Capsule Expo '70 {{!}} History {{!}} About Panasonic {{!}} Panasonic Global |url=https://panasonic.net/history/timecapsule/ |work=panasonic.net |accessdate=2022-06-20}}</ref><ref>{{Cite web |title=Capsule - Monthly News - Archives - Kids Web Japan - Web Japan |url=https://web-japan.org/kidsweb/archives/news/00-04/capsule.html |work=web-japan.org |accessdate=2022-06-20}}</ref>
|-
|I. sz. 8113. [[május 28.]]
|[[A civilizáció kriptája]], az [[Oglethorpe Egyetem]] alagsorában található időkapszulának tervezett kinyitási ideje. A [[második világháború]] előtt zárták le.<ref>{{Cite web |title=History |url=https://crypt.oglethorpe.edu/history/ |work=Crypt of Civilization |accessdate=2022-06-20}}</ref>
|-
 | 10 000 év
 | Becsült élettartalma a [[Long Now Alapítvány]] számos folyamatban levő projektjének, köztük a következőknek: [[Long Now Alapítvány#A 10 000 éves óra projekt|10 000 éves óra]], a [[Long Now Alapítvány#A Rosetta projekt|Rosetta projekt]], és a [[Long Now Alapítvány#„Hosszú fogadások” projekt|Hosszú fogadások projekt]].<ref>{{cite web|title=The Long Now Foundation|publisher=The Long Now Foundation|url=http://www.longnow.org/|year=2011|accessdate=2011-09-21}}</ref>
|-
|10 000 év
|A [[Spitzbergák Nemzetközi Magbunker]] tervezett élettartamának vége.<ref>{{Cite web |title=A Visit To The Doomsday Vault |url=https://www.cbsnews.com/news/a-visit-to-the-doomsday-vault/ |work=www.cbsnews.com |accessdate=2022-06-20 |language=en-US}}</ref>
|-
|I. sz. 30828. [[szeptember 14.]]
|A [[64 bites architektúra|64 bites]] [[NTFS]]-alapú [[Windows]] [[operációs rendszer]] maximum rendszerideje.<ref>{{Cite web |title=Interpretation of NTFS Timestamps |url=https://www.forensicfocus.com/articles/interpretation-of-ntfs-timestamps/ |work=Forensic Focus |date=2013-04-06 |accessdate=2022-06-20 |language=en-US |first=Forensic |last=Focus}}</ref>
|-
|I. sz. 275760. [[szeptember 13.]]
|A JavaScript programozási nyelv maximum rendszerideje.<ref>{{Cite web |title=Date - JavaScript {{!}} MDN |url=https://developer.mozilla.org/en-US/docs/Web/JavaScript/Reference/Global_Objects/Date |work=developer.mozilla.org |accessdate=2022-06-20 |language=en-US}}</ref>
|-
|1 millió év
|A [[Memory of Mankind]] projekt tervezett élettartamának vége.<ref>{{Cite web |title=Home |url=https://www.memory-of-mankind.com/ |work=Memory of Mankind |accessdate=2022-06-20 |language=en-US}}</ref>
|-
|1 millió év
|Karbantartás nélkül a [[Gízai nagy piramis]] felismerhetetlen lesz.<ref name=":0">{{CitLib |aut=Alan Weisman |tit=The world without us |ann=2007 |isbn=978-0-312-34729-1 |url=https://www.worldcat.org/oclc/122261590 |accd=2022-06-21}}</ref>
|-
|1 millió év
|[[Neil Armstrong]] „egy kis lépés” lábnyoma a [[Nyugalom bázis]]on erózió következtében eltűnik, a tizenkét Apollo-űrhajóséval együtt, akik jártak a Holdon.<ref>{{Cite web |title=NASA - Apollo 11 -- First Footprint on the Moon |url=https://www.nasa.gov/audience/forstudents/k-4/home/F_Apollo_11.html |work=www.nasa.gov |accessdate=2022-06-21 |language=en |first=Debbie |last=Collins:MSFC |archiveurl=https://web.archive.org/web/20220621060141/https://www.nasa.gov/audience/forstudents/k-4/home/F_Apollo_11.html |archivedate=2022-06-21 }}</ref>
|-
|7,2 millió év
|Karbantartás nélkül a [[Rushmore-hegy]] felismerhetetlen lesz.<ref name=":0" />
|-
|100 millió év
|A jövő archeológusai fel fogják tudni ismerni a fosszilizált maradványait a tengerparti nagyvárosoknak, főként a föld alatti infrastruktúrán keresztül.<ref>{{Cite journal|title=The Earth After Us: What legacy will humans leave in the rocks?|journal=Oxford University Press|last=Zalasiewicz|first=Jan|date=2008-09-25}}</ref>
|-
|I. sz. 292278994. [[augusztus 17.]]
|Túlcsordulás a [[Java (programozási nyelv)|Java]]-programok rendszeridejében.<ref>{{Cite web |title=java - When will System.currentTimeMillis() overflow? |url=https://stackoverflow.com/questions/2978452/when-will-system-currenttimemillis-overflow |work=Stack Overflow |accessdate=2022-06-20 |language=en}}</ref>
|-
|292277026596.
(292 milliárd)
|Túlcsordulás a 64 bites [[Unix]]-rendszerek rendszeridejében.<ref>{{Cite web |url=https://its.ny.gov/sites/default/files/documents/nys-p98-003_date_time_conversion_contract_language_1.pdf |title=Date/Time Conversion Contract Language |accessdate=2022-06-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20210430113627/https://its.ny.gov/sites/default/files/documents/nys-p98-003_date_time_conversion_contract_language_1.pdf |archivedate=2021-04-30 |work=Office of Information Technology Services |date=2019-05-19}}</ref>
|-
|3×10<sup>19</sup> – 3×10<sup>21</sup>
|A [[5D-s adattárolás|Superman memóriakristály (5D-s adattárolás)]] tervezett élettartama, ha 30&nbsp;°C-on van tartva.<ref>{{Cite journal|title=Seemingly Unlimited Lifetime Data Storage in Nanostructured Glass|url=https://link.aps.org/doi/10.1103/PhysRevLett.112.033901|journal=Physical Review Letters|date=2014-01-23|issn=0031-9007|pages=033901|volume=112|issue=3|doi=10.1103/PhysRevLett.112.033901|language=en|first=Jingyu|last=Zhang|author=Mindaugas|coauthors=Martynas}}</ref>
|}
== Atomenergia ==
{| class="wikitable" style="width: 100%; margin-right: 0;"
! scope="col" |[[Fájl:Key.svg|21x21px]]
! scope="col" |Hány év múlva
! scope="col" |Esemény
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|10 000
|A [[Waste Isolation Pilot Plant]], amely atomfegyver-hulladékot tárol, eddig lesz védett. A látogatókat több nyelven (a hat ENSZ-nyelv és navajo) és képekkel is távolmaradásra bíztatja.<ref>{{cite web |title=Permanent Markers Implementation Plan |url=http://www.wipp.energy.gov/picsprog/test1/Permanent_Markers_Implementation_Plan_rev1.pdf |publisher=[[United States Department of Energy]] |archive-url=https://web.archive.org/web/20060928144722/http://www.wipp.energy.gov/PICsProg/Test1/Permanent_Markers_Implementation_Plan_rev1.pdf |archive-date=28 September 2006 |url-status=dead |date=30 August 2004}}</ref>
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|24 000
|A [[30 km-es zóna|csernobili 30 km-es zóna]], 2600&nbsp;km<sup>2</sup>-es ukrán és fehérorosz terület, amely a [[csernobili atomerőmű-baleset]] után elhagyatott maradt, visszatér a baleset előtti sugárzási szintre.<ref name="TimeDisaster">{{cite book |title=Time: Disasters that Shook the World |url=https://archive.org/details/disastersthatsho0000unse |year=2012 |publisher=Time Home Entertainment |location=New York City |isbn=978-1-60320-247-3}}</ref>
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|24 110
|A plutónium-239 [[Felezési idő|felezési ideje]].<ref name=":1">{{Cite journal|title=The NUBASE2016 evaluation of nuclear properties|url=https://iopscience.iop.org/article/10.1088/1674-1137/41/3/030001|journal=Chinese Physics C|date=2017-03|issn=1674-1137|pages=030001|volume=41|issue=3|doi=10.1088/1674-1137/41/3/030001|first=G.|last=Audi|author=F. G.|coauthors=Meng}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[Fájl:Noun project 528.svg|17x17px|Geology and planetary science]]
|30 000
|2009-es globális energiafogyasztás alapján a [[tenyésztőreaktor]]ok ellátás-élettartama, jelenleg ismert forrásokat használva.<ref name="Fetter">{{cite news|last=Fetter|first=Steve|title=How long will the world's uranium supplies last?|url=http://www.scientificamerican.com/article/how-long-will-global-uranium-deposits-last/|date=March 2009|access-date=22 May 2014|archive-date=24 July 2021|archive-url=https://web.archive.org/web/20210724135909/https://www.scientificamerican.com/article/how-long-will-global-uranium-deposits-last/|url-status=live}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[Fájl:Noun project 528.svg|17x17px|Geology and planetary science]]
|60 000
|2009-es globális energiafogyasztás alapján a könnyűvizes reaktorok ellátás-élettartama, ha a tengervízből az összes [[urán]]t ki lehet nyerni.<ref name="Fetter" />
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|211 000
|A [[technetium-99]] felezési ideje.<ref name=":1" /><ref>{{cite book |last=Rimshaw |first=S. J. |editor=Hampel, C. A. |title=The Encyclopedia of the Chemical Elements |url=https://archive.org/details/encyclopediaofch00hamp |year=1968 |publisher=Reinhold Book Corporation |location=New York |pages=[https://archive.org/details/encyclopediaofch00hamp/page/689 689–693] |url-access=registration}}</ref>
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|250 000
|Az időpont, ami után a Waste Isolation Pilot Plantben tárolt [[plutónium]] már nem lesz halálos emberekre nézve.<ref>{{cite web |first=David |last=Biello |url=https://www.scientificamerican.com/article/nuclear-waste-lethal-trash-or-renewable-energy-source/ |work=Scientific American |title=Spent Nuclear Fuel: A Trash Heap Deadly for 250,000 Years or a Renewable Energy Source? |date=28 January 2009 |access-date=5 January 2018 |archive-date=10 July 2021 |archive-url=https://web.archive.org/web/20210710002930/https://www.scientificamerican.com/article/nuclear-waste-lethal-trash-or-renewable-energy-source/ |url-status=live}}</ref>
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|15,7 millió
|A [[jód-129]] felezési ideje.<ref name=":1" /><ref>{{cite book |title=Nuclear Choices for the Twenty-First Century: A Citizen's Guide |url=https://www.google.com/books/edition/Nuclear_Choices_for_the_Twenty_First_Cen/fs_tDwAAQBAJ?hl=en&gbpv=1&pg=PA81 |year=2021 |publisher=MIT Press |language=en |isbn=978-0-262-36201-6 |page=81 |last1=Wolfson |first1=Richard |last2=Dalnoki-Veress |first2=Ferenc |access-date=31 July 2021 |archive-date=2 August 2021 |archive-url=https://web.archive.org/web/20210802032741/https://www.google.com/books/edition/Nuclear_Choices_for_the_Twenty_First_Cen/fs_tDwAAQBAJ?hl=en&gbpv=1&pg=PA81 |url-status=live}}</ref>
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[Fájl:Noun project 528.svg|17x17px|Geology and planetary science]]
|60 millió
|1995-ös globális energiafogyasztás alapján a fúziósenergia-ellátás élettartama, ha a tengervízből az összes lítiumot ki lehet termelni.<ref name="Ongena 3–14">{{cite journal|last=Ongena|first=J|author2=G. Van Oost|title=Energy for future centuries – Will fusion be an inexhaustible, safe and clean energy source?|journal=Fusion Science and Technology|volume=45|series=2004|issue=2T|pages=3–14|url=http://www.euro-fusionscipub.org/wp-content/uploads/2014/11/EFDR00001.pdf|doi=10.13182/FST04-A464|year=2004|s2cid=15368449|access-date=2 July 2016|archive-date=19 August 2016|archive-url=https://web.archive.org/web/20160819140008/http://www.euro-fusionscipub.org/wp-content/uploads/2014/11/EFDR00001.pdf|url-status=dead|accessdate=2022-06-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160819140008/http://www.euro-fusionscipub.org/wp-content/uploads/2014/11/EFDR00001.pdf|archivedate=2016-08-19}}</ref>
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|704 millió
|Az [[urán-235]] felezési ideje.<ref name=":1" />
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|4,47 milliárd
|Az [[urán-238]] felezési ideje.<ref name=":1" />
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[Fájl:Noun project 528.svg|17x17px|Geology and planetary science]]
|5 milliárd
|1983-as globális energiafogyasztás alapján a [[tenyésztőreaktor]]ok ellátás-élettartama, ha a tengervízből az összes [[urán]]t ki lehet nyerni.<ref>{{Cite journal|title=Breeder reactors: A renewable energy source|url=http://aapt.scitation.org/doi/10.1119/1.13440|journal=American Journal of Physics|date=1983-01|issn=0002-9505|pages=75–76|volume=51|issue=1|doi=10.1119/1.13440|language=en|first=Bernard L.|last=Cohen}}</ref>
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|14 milliárd
|A [[tórium-232]] felezési ideje.<ref name=":1" />
|-bgcolor="#f0dc82"
|[[Fájl:Noun project 528.svg|17x17px|Geology and planetary science]]
|150 milliárd
|1995-ös globális energiafogyasztás alapján a fúziósenergia-ellátás élettartama, ha a tengervízből az összes [[deutérium]]ot ki lehet termelni.<ref name="Ongena 3–14" />
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|2×10<sup>19</sup> (20 [[kvintillió]])
|A [[bizmut-209]] felezési ideje.<ref name=":1" />
|-bgcolor="#FFE4E1"
|[[Fájl:Psi (greek letter).svg|16x16px|Részecskefizika]]
|2.2×10<sup>24</sup> (2.2 [[kvadrillió]])
|A [[tellúr-128]], a leghosszabb felezési idejű instabil [[nuklid]] felezési ideje.<ref name=":1" />
|}
== Vizualizálva ==
<timeline>
ImageSize  = width:840 height:2000
PlotArea   = left:40 right:235 bottom:75 top:75
Colors =
  id:period1  value:rgb(1,1,0.7) # light yellow
  id:period2  value:rgb(0.7,0.7,1) # light blue
  id:events   value:rgb(1,0.7,1) # lig
  id:era1     Value:yellowgreen
  id:era2     value:lightorange
  id:time1    Value:red
  id:time2    Value:skyblue
DateFormat  = yyyy
Period      = from:-171 till:300
TimeAxis    = format:yyyy orientation:vertical # order:reverse does not work
ScaleMajor  = unit:year increment:10 start:-170
ScaleMinor  = unit:year increment:1 start:-171
AlignBars = justify
BarData =
  bar:Clock
  bar:Dummy1
  bar:Era
  bar:Dummy2
  bar:Dummy3
  bar:Periods
  bar:Dummy4
  bar:Events
TextData =
  fontsize:M
  pos:(365,75)
  text:"[[Planck-korszak]]"
#  pos:(210,50)
  pos:(205,50)
  text:"[[Ősrobbanás]]"
  pos:(20,50)
  text:"0: Lineáris idő"
  pos:(10,1980)
  text:"Dupla-logaritmikus idő:"
  text:"100*log log év"
  pos:(200,1960)
  text:"[[Az univerzum hőhalála|Hőhalál]]"
PlotData=
  textcolor:black  fontsize:M
  width:90
  bar:Clock  color:events  align:right  shift:(43,3)  mark:(line,teal)
  at:-171  text:"1E-43 másodperc"
#  at:-141
#  at:-135
  at:-129  text:"1 pikoszekundom"
#  at:-122  text:"1 nanoszekundum"
  at:-113  text:"1 mikroszekundum"
#  at:-102  shift:(43,-13)  text:"1 milliszekundum"
#  at:-100  text:"1E-10 év"
  at:-88  text:" 1 másodperc"
  at:-60  text:"1 óra"
  at:0  text:"1 év"
  at:48  text:"Ezer év"
  at:78  text:"1 millió év"
  at:95  text:"1 milliárd év"
#  at:100  text:"1E10 év"
  at:108  text:"1 trillió év"
  at:118  text:"1 kvadrillió év"
#  at:126
#  at:132
   at:200  text:"1E100 év"
#  at:200  text:"10<sup>100</sup> év"
  at:300  shift:(43,-13)  text:"1E1000 év"
  width:55
  bar:Dummy1
  width:130
  bar:Era  mark:(line,white)  align:center  shift:(0,0)
  from:-171 till:78  color:era1  text:"[[Az eredet korszak]]"
  from:78   till:115  color:era2  text:"[[A csillagbőség korszaka]]"
  from:115  till:160  color:era1  text:"A degenerált korszak"
  from:160  till:200  color:era2  text:"A feketelyuk-korszak"
  from:200  till:300  color:era1  text:"A sötét korszak"
  width:55
  bar:Dummy2
  bar:Dummy3
  width:165
  bar:Periods  align:center  shift:(0,0)  mark:(line,white)
  from:-171  till:-164  color:period1  text:[[A nagy egyesülés korszaka]]  # end at 10-37 seconds, not 10-33?
  from:-164  till:-129  color:period2  text:[[Elektrogyenge korszak]]
  from:-129  till:-113  color:period1  text:[[Kvark korszak]]
  from:-113  till:-88 shift:(-40,0) align:left  color:period2  text:[[Hadron korszak|Hadron korszak]]
  from:-88   till:-72  color:period1  shift:(0,0)  text:[[Lepton korszak]]
  from:-72   till:75  color:period2  shift:(0,0)  text:[[Foton korszak]]
  from:75  till:90  color:period1  text:"[[Sötét időszak]]"
  from:90  till:93  color:period2  text:"[[Újraionizálás]]" # 100-400 millió év
  from:100   till:101  color:period1  text:"Élet a Földön"
  width:55
  bar:Dummy4
  width:55
  mark:(line,purple)  textcolor:black  fontsize:M
  bar:Events  color:events  align:left  shift:(30,-2)
</timeline>
== Megjegyzések ==
{{Notelist}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
*[[A Föld helye a Világegyetemben]]
* [[A világegyetem története]]
{{Portál|Csillagászat}}
{{DEFAULTSORT:Távolijövőidővonala}}
[[Kategória:Kozmológia]]
[[Kategória:Jövőkutatás]]