Abu Kálídzsár Marzbán forrásának megtekintése

{{Uralkodó infobox
| név               =
| kép               =
| képméret          =250px
| képaláírás        =
| ragadványnév      =
| titulusai         =
| állam             =Perzsia bújida
| megnevezés        =emírje
| uralkodási_név    =
| uralkodás_kezdete =[[1024]]
| uralkodás_vége    =[[1048]]
| uralkodási évei   =
| koronázás dátuma  =
| koronázás helye   =
| örököse           =
| előd              =
| utód              =
| uralkodóház       =
| teljes_név        =
| születési dátum   =
| születési hely    =
| halálozási dátum  =
| halálozási hely   =
| temetés dátuma    =
| nyughelye         =
| házastárs         =
| házastárs2        =
| házastárs3        =
| házastárs4        =
| gyermekei         =
| édesapa           =
| édesanya          =
| lábjegyzet        =
| aláírás           = <!-- Wikidatából -->
| wikicommons       = <!-- Wikidatából -->
}}
'''Abu Kálídzsár Marz(u)bán''' (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; [[Siráz]]?, [[1010]] k. – [[Fársz]], [[1048]] októbere) a [[dajlam]]i származású [[Buvajhidák]] dinasztiájának tagja, [[1024]]-től [[Fársz]], [[1028]]-tól [[Kermán]], [[1044]]-től pedig [[Mezopotámia]] ura és főemír volt. Családjából utolsóként egyesítette ezeket a területeket egy kézben.
Apja, [[Szultán ad-Daula]] [[1024]] decemberében bekövetkezett halála után a tizenkét esztendős Abu Kálídzsár örökölte a trónt [[Siráz]]ban, amit a dajlamiakból álló hadsereg és kormányzat támogatásával meg is tudott tartani nagybátyja, a Kermánt uraló [[Kivám ad-Daula]] ellenében, aki [[Mahmúd gaznavida szultán]] támogatásával megpróbálta elragadni tőle Fárszot. [[1028]]-ban, Kivám ad-Daula halálakor annak emírsége is Abu Kálídzsárra szállt, aki ezután nyugat felé fordította a figyelmét, és a Bagdadban uralkodó nagybátyja, [[Dzsalál ad-Daula]] ellen kezdett háborúzni. Ennek során elfoglalta [[Baszra|Baszrát]] is, amivel Dzsalál ad-Daula emírsége Bagdad és [[Vászit]] városára szűkült. A küzdelem nem volt állandó jellegű: miután [[1032]]/[[1033]]-ban [[gaznavidák|gaznavida]] csapatok szállták meg Kermánt, Abu Kálídzsár mezopotámiai segélycsapatokkal tudta kiverni őket onnan három évre rá. [[1036]]/[[1037]] folyamán egy török tiszt lázadását kihasználva ismét támadásba lendült nagybátyja ellen, és bár nem tudta elfoglalni Bagdadot, Dzsalál ad-Daula kénytelen volt elismerni a főségét. Ez a főemír [[1044]] márciusában bekövetkezett haláláig névleges maradt.
Dzsalál ad-Daula elhunytát követően Abu Kálídzsár örökölte meg az iraki fejedelemséget is, de elődeivel ellentétben meg sem próbált odaköltözni. Fárszban uralkodásának nagy része nyugalmasan telt. Kormányzatát a tehetséges [[Vezír (muszlim méltóság)|vezír]], a kultúra patrónusaként is ismert [[Bahrám ibn Máfinna]] vezette [[1041]]/[[1042]] során bekövetkezett haláláig. Ekkoriban azonban már komoly problémák jelentkeztek Iránban is: a [[szeldzsukok|Szeldzsuk-család]] vezette [[oguzok|oguz]] törökök az 1030-as években elfoglalták [[Horászán]]t, [[1040]]-ben döntő csapást mértek a [[Gaznavidák]]ra, majd kiterjesztették befolyásukat a [[dzsibál]]i területeket uraló [[Kákujidák]]ra, akik ezután megpróbáltak egyensúlyozni Abu Kálídzsár és [[Togril bég]] között. A törökök [[1046]]-tól kezdve már Irakot fenyegették. A török nyomás elől nagy számban érkeztek kurdok Fárszba, akiket a dajlami hadsereg nem tudott kordában tartani, és a vidék nagy részét a hatalmuk alá kerítették. Ennek tudható be, hogy Abu Kálídzsár 1044-től kezdve erődítési munkálatokat végeztetett Sirázon.
A szelzsuk előretörésre válaszul Abu Kálídzsár fegyverszünetet kötött Togrillel, és sorsára hagyta Irakot. [[1048]]-ban a kermáni helytartó fellázadt és a szeldzsukoknak esküdött hűséget, mire a buvajhida uralkodó kivonult ellene, és bár elismertette a főségét, a hazaúton meghalt az év októberében. Kermán azonnal a szeldzsuk [[Kávurd kermáni szultán|Kávurd]] kezébe került. Irakot és a főemíri címet Abu Naszr nevű fia viselte, aki az [[al-Malik ar-Rahím]] („a könyörületes király”) néven uralkodott; őt [[1055]]-ben buktatták meg Togril csapatai. Fársz tényleges ura a [[sabánkára]] kurdok vezetője, Fadlúja ibn Ali lett, de a fejedelmi széket Abu Kálídzsár másik fia, [[Abu Manszúr Púlád Szutún]] foglalta el, akit 1062-ben szintén a szeldzsukok tettek le a trónról, így véget vetve a Buvajhidák uralmának.
== Források ==
*{{CitLib |cím= Encyclopaedia Iranica, IV. kötet |év= 1990 |url= http://www.iranica.com/articles/buyids |fejezetszerző= Tilman Nagel |fejezetcím= Buyids |oldal=  |accd= 2011-02-02 |archívurl= https://web.archive.org/web/20110810054542/http://www.iranica.com/articles/buyids |archívdátum= 2011-08-10 }}
* {{CitLib|szerző= Hugh Kennedy |cím= The Prophet and the Age of the Caliphates |alcím= 600–1050| hely= London |kiadó= Longman |év= 1986}}
{{Utódlás
|cím= Fársz emírje
|címlink=Fársz emírjeinek listája
|előző=[[Szultán ad-Daula]]
|következő=[[Abu Manszúr Púlád Szutún]]
|évek= 1024–1048
}}
{{Utódlás
|cím= Kermán emírje
|címlink=Kermán emírjeinek listája
|előző=[[Kivám ad-Daula]]
|következő=[[Kávurd]]
|évek= 1028–1048
}}
{{Utódlás
|cím= Főemír
|címlink=Főemírek listája
|előző=[[Dzsalál ad-Daula]]
|következő=[[al-Malik ar-Rahím]]
|évek= 1044–1048
}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Középkor}}
{{DEFAULTSORT:Kálidzsár Marzban Abu}}
[[Kategória:Középkori uralkodók]]
[[Kategória:Buvajhidák]]
[[Kategória:Az 1010-es években született személyek]]
[[Kategória:1048-ban elhunyt személyek]]