Al-Muzaffar Bajbarsz egyiptomi szultán forrásának megtekintése

{{Uralkodó infobox
| név               =Al-Muzaffar Bajbarsz
| állam             =
| kép               =
| képméret          =220px
| képaláírás        =
| megnevezés        =[[Egyiptom muszlim uralkodóinak listája|Egyiptom szultánja]]
| uralkodás_kezdete =[[1309]]. [[április 15.]]
| uralkodás_vége    =[[1310]]. [[március 5.]]
| koronázás dátuma  =
| koronázás helye   =
| titulusai         =
| teljes_név        =
| előd              =[[I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán|I. An-Nászir Muhammad]]
| utód              =[[I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán|I. An-Nászir Muhammad]]
| örököse           = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| házastárs         =
| gyermekei         =<!--több gyermek esetén <br/> taggel elválasztva -->
| uralkodóház       =
| édesapa           =
| édesanya          =
| születési dátum   =
| születési hely    =
| halálozási dátum  =[[1310]]. [[április 15.]]
| halálozási hely   =[[Kairó]]
| temetés dátuma    =
| nyughelye         =
|}}
'''Al-Muzaffar Bajbarsz,''' azaz '''II. Bajbarsz,''' trónra lépése előtt ''Rukn ad-Dín Bajbarsz al-Dzsásnikír'' (? – [[Egyiptom]], [[Kairó]], [[1310]]. [[április 15.]]) az [[egyiptom]]i [[bahrijja|bahrí]] [[mamlúk]]ok tizenkettedik [[szultán]]ja volt (uralkodott [[1309]]. [[április 15.|április 15-étől]] [[1310]]. [[március 5.|március 5-éig]]). Eredeti nevében a ''dzsásnikír'' a [[perzsa nyelv|perzsa]] ''csásnígír'' [[arab nyelv|arabos]] változata, mely pohárnoki rangjára utal. Teljes titulusa ''al-Malik al-Muzaffar,'' melynek jelentése: „a győzedelmes király”.
== A birodalom tényleges irányítója ==
Az al-Manszúr Ládzsínt meggyilkoló összeesküvés egyik magas rangú résztvevője volt, majd az [[1299]]. [[január 15.|január 15-én]] elkövetett merényletet követően társával, Szalárral együtt visszahívta [[al-Manszúr Kalávún]] fiát, az [[1298]]-tól [[jordánia]]i [[al-Karak]]ba telepített [[an-Nászir Muhammad]]ot, akit februárban másodszor is trónra tettek. Ettől kezdve Bajbarsz főkamarás (usztádár) és [[Szalár]] alkirály kettőse vette kezébe a Mamlúk Birodalmat – a gyerekkorból immár kilépő Muhammad egyre erősödő ellenérzései mellett.
1299 decemberében a szultán és a két főember közösen vezette azt a sereget, amit [[Gázán kán]], az [[Ilhánida Birodalom]] vezetője a [[Vádi l-Házindár-i csata|Vádi l-Házindár]] közelében megfutamított. A [[kán (méltóság)|kán]] valószínűleg nem számított ekkora győzelemre, ezért [[Damaszkusz]] elfoglalása után kivonult [[Szíria|Szíriából]], az [[1300]]-[[1301]]-es [[mongolok|mongol]] támadás pedig elakadt a szokatlanul nagy hóban. [[1303]]-ban aztán ismét an-Nászir Muhammad, Bajbarsz és Szalár vezette a mamlúk sereget a mongol támadók ellen, és ezúttal győzelmet is arattak [[sakhabi csata|sakhabi csatában]] ([[április 3.|április 3]]–[[április 4.|4]].).
Muhammad szultán [[1307]]-ben próbálta meg megbuktatni addig gyűjtött, ifjabb híveire támaszkodva Bajbarsz és Szalár párosát, de azok értesültek tervéről, és a szultánnal való leszámolást tervezték. A hír azonban elterjedt [[Kairó]]ban, és a lakosság fellázadt a népszerű Kalávún fiának és szintén szeretett [[al-Asraf Halíl|Halíl]] öccsének érdekében. A két mamlúk erre kénytelen volt formálisan kibékülni Muhammaddal a nagy nyilvánosság előtt. A szultán azonban továbbra is önállósodni akart, ezért [[1309]] februárjában bejelentette, hogy elindul a [[mekka]]i [[zarándoklat (iszlám)|zarándoklatra]]. Szalár és Bajbarsz örömmel engedte el, ám a szultán al-Karakban megállt, elűzte a vár parancsnokát, és önálló udvart rendezett be a városban. Erre Kairóban – elképzelhető, hogy saját lemondását követően – Bajbarszot al-Muzaffar titulussal szultánná kiáltották ki a cserkesz ([[burdzsijja|burdzsí]]) mamlúkok, noha az előségek inkább Szalárt tették volna trónra. Utóbbit alkirálysággal kárpótolták.
== A szultáni trónon ==
Muhammad nem tett le trónja visszaszerzésének tervéről. Három szíriai kormányzóval – az aleppói Kipcsak al-Manszúríval, a hamái Karászunkur al-Manszúríval és a tripoli Iszindimirrel – összefogott a damaszkuszi cserkesz Akkus al-Afram ellen, és [[1310]] januárjában megszerezte a várost. Az amúgy sem közkedvelt Bajbarsz – uralkodása alatt járvány, szárazság és a [[Nílus]] alacsony vízállása sújtotta országát –, aki kétségbeesésében a semmilyen hatalommal nem rendelkező [[al-Musztakfí|al-Musztakfí kalifával]] próbálta megerősíttetni magát, csapatai dezertálása miatt végül kénytelen volt elmenekülni. Szalár jobbnak látta átállni Muhammad oldalára, aki ellenállás nélkül vonult be Kairóba, ahol március 5-én elfoglalhatta a trónt. Az [[Arábia]] felé menekülő Bajbarszot [[Gáza|Gázánál]] fogták el Muhammad emberei, majd Kairóban a szultán jelenlétében fojtották meg [[április 15.|április 15-én]]; társa, Szalár büntetése éhhalál lett még az év nyarán. An-Nászir Muhammad harmadik szultánsága ezúttal tartósnak bizonyult: 1341-ben bekövetkezett haláláig egymaga irányította országát.
== Források ==
* {{CitLib|cím= The Age of the Crusades|alcím = The Near East from the Eleventh Century to 1517|szerző = P. M. Holt|hely= London|kiadó= Longman|év= 1986}}
{{Egyiptomi muszlim uralkodók}}
[[Kategória:Mamlúk szultánok|Bajbarsz, Muzaffar]]
[[Kategória:Kivégzett uralkodók]]
[[Kategória:1310-ben elhunyt személyek]]