Albanok forrásának megtekintése

{{más|Albánok}}
Az '''albanok''' (ógörög ''Ἀλβανοί / Albanoi,'' latin ''Albani'') az [[illírek]] közé tartozó ókori törzs volt. Szállásterületük az [[Erzen|Ardaxanosz]] és az [[Mat (folyó)|Ardaxosz]]{{Wd|Q519866}} folyók által közrezárt hegyvidéken, a mai [[Albánia|Észak-Albánia]] középső területein húzódott. Legfőbb településük, [[Albanopolisz]] az {{ie|4–2.}} században élte fénykorát. Az albanok nem tartoztak a jelentős illír törzsek közé, de nevük és szállásterületük gyakori fogódzó az [[Az albánok eredete|illír–albán kontinuitáselméletet]] elfogadó – főként albán – tudósok számára, akik a 11. századtól szintén ''albanok'' vagy ''arbanonok/albanonok'' néven ugyanezen a területen felbukkanó [[albánok]] közvetlen őseiként tekintenek az ókori törzsre.
== Területük és történetük ==
[[Fájl:South Illyrian tribes (Hungarian) 4th century BCE.png|jobbra|bélyegkép|400px|A jelentősebb délillír törzsek hozzávetőleges szállásterülete és szomszédaik az {{ie|4.}} században]]
Az albanokat az ókori források közül [[Klaudiosz Ptolemaiosz]] említette először és utoljára i. sz. 150 körül írt földrajzi munkájában. Szállásterületükként a [[Epidamnosz|dyrrhachiumi]] és [[lisszosz]]i partvidéktől keletre,  [[Oresztisz]]{{Wd|Q183431}} és [[Moglena|Almópia]] vidékeitől nyugatra húzódó hegyvidéket jelölte meg. A történeti rekonstrukciók szerint ezt a területet keletről a Drilón ([[Fekete-Drin]]), délről az Ardaxanosz ([[Erzen]]), északról pedig az Ardaxosz ([[Mat (folyó)|Mat]]) völgye határolta a mai [[Albánia|Észak-Albánia]] középső részén.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:28–29.;|Réti 2000|:15.;|Schütz 2002|:138.;|Jacques 2009|:161.;|Ceka 2013|:190., 382.}} Klaudiosz Ptolemaiosz az albanok fő településeként [[Albanopolisz]]t említette,{{refhely|Jacques 2009|:161.;|Ceka 2013|:110., 382., 413., 507.;|Gilkes 2013|:311.;|Korkuti 2013|:62.;|Zavalani 2015|:48.}} amelyet némi bizonytalansággal a mai [[Kruja]] közelében található zgërdheshi romokkal azonosítanak.{{refhely|Jacques 2009|:161.;|Ceka 2013|:190., 382., 413., 507.;|Gilkes 2013|:311.}}
Az albanok törzsének történetéről nem maradtak fenn korabeli adatok, azon kívül, hogy Klaudiosz Ptolemaiosz szerint a [[parthinok]] [[koinon]]jához tartoztak.{{refhely|Ceka 2013|:190., 316.}} Az Albanopoliszban folyó régészeti ásatások eredményeként ismert, hogy a település az {{ie|6–5.}} században népesült be, és az {{ie|4–2.}} században élte a fénykorát, amelynek során a [[Shkumbin|Genuszosztól]] északra fekvő hegyvidék legjelentősebb városias jellegű, de a [[hellenisztikus civilizáció|hellenizáció]] alacsony fokán álló illír települése lett.{{refhely|Cabanes 1988|:222–223.;|Wilkes 1992|:133.;|Korkuti 2013|:63.}} Az {{ie|2.}} századi [[harmadik római–illír háború]]t és a [[Római Köztársaság|római]] hódítást követően fokozatosan lehanyatlott, lakossága elhagyta, és a 6. századra elnéptelenedett.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:33.;|Wilkes 1992|:273.;|Ceka 2013|:334.;|Gilkes 2013|:313.;|Korkuti 2013|:64.}}
== Szerepük az illír–albán kontinuitáselméletben ==
A bizánci történetíró, [[Mikhaél Attaleiatész]]{{Wd|Q181919}} 1072-es munkájában számolt be az alban ''(Ἀλβανοί)'' elnevezésű népről,{{refhely|Pollo & Puto 1981|:28.;|Schütz 2002|:138.;|Jacques 2009|:37.}} amely részt vett [[Geórgiosz Maniakész]]{{Wd|Q367718}} 1042–1043. évi, [[IX. Kónsztantinosz bizánci császár|IX. Kónsztantinosz]] elleni lázadásában.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:28.;|Schütz 2002|:118. (tévesen az 1044-es évet említi).}} Néhány évtizeddel később, 1148-ban [[Anna Komnéné]] történeti művében, az ''[[Alexiasz]]''ban említette az albanonok vagy arbanonok ''(Ἄλβανον/Ἄρβανον)'' népét.{{refhely|Wilkes 1992|:279.;|Schütz 2002|:138. (tévedésből 1079-re, Anna Komnéné születése előttre keltezi a munkát);|Jacques 2009|:161.;|Zavalani 2015|:48.}} Mindkét forrás a [[Durrës|Dürrakhion]] és [[Debar|Divré]] közötti területet említette e nép hazájaként,{{refhely|Pollo & Puto 1981|:28–29.;|Jacques 2009|:64.;|Zavalani 2015|:48.}} vagyis pontosan ugyanazt a vidéket, ahol az i. sz. 2. században Ptolemaiosz Klaudiosz az illírekhez tartozó albanokat elhelyezte. Ez az a terület, ahol a 12–13. század fordulóján az [[Arbanon Fejedelemség]]{{Wd|Q2454379}} kialakult,{{refhely|Schütz 2002|:138.;|Jacques 2009|:152.;|Ceka 2013|:336., 507.}} és amelyre a 14. századi források már ''regnum Albaniae (’Albánia országa’)'' néven utalnak.{{refhely|Schütz 2002|:138.}}
Az ókori illír albanok és a középkori albanonok/arbanonok (a tulajdonképpeni [[albánok]]) közötti elnevezési és földrajzi egyezés számos elméletet hívott életre, különösen az [[Az albánok eredete|illír–albán kontinuitáselméletet]] propagáló albán történészek körében kedvelt hivatkozási pont.{{refhely|Jacques 2009|:37.}} A két nép megnevezése közötti párhuzam alapján a kutatók egy része elfogadja, hogy a középkorban megjelent ''albán'' népnév etimológiája az ókori illír albanok nevére megy vissza.{{refhely|Réti 2000|:15.;|Schütz 2002|:138.;|Ceka 2013|:190., 413., 507.;|Zavalani 2015|:48.}} Ennél jóval kisebb konszenzus övezi azt az elméletet, hogy a 11. századi albánok az ókori albanok közvetlen leszármazottai volnának, más szóval közvetlen etnogenetikai kapcsolat állítható fel az illírek és az albánok között, tekintet nélkül az időközben lezajlott, főként [[szláv népek|szláv]] népmozgásokra.{{refhely|Sotirović 2012|:47., 52–53., 62.;|Ceka 2013|:435.}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek|oszlopok=3}}
== Források ==
* {{hely|Cabanes 1988}}{{CabanesIllyriens}}
* {{hely|Ceka 2013}}{{CekaIllyrians}}
* {{hely|Gilkes 2013}}{{AlbArchGuide}}
* {{hely|Jacques 2009}}{{JacquesAlb}}
* {{hely|Korkuti 2013}}{{KorkutiAlbArch}}
* {{hely|Pollo & Puto 1981}}{{PolloAlb}}
* {{hely|Réti 2000}}{{RétiAlbSors}}
* {{hely|Schütz 2002}}{{Schütz – Fehér foltok a Balkánon}}
* {{hely|Sotirović 2012}}{{CitPer|aut=Vladislav Sotirović|tit=Who are the Albanians? The Illyrian anthroponomy and the ethnogenesis of the Albanians|per=Serbian Studies|tom=26|fasc=1–2|ann=2012|pag=45–79}}
* {{hely|Wilkes 1992}}{{Wilkes – The Illyrians}}
* {{hely|Zavalani 2015}}{{ZavalaniAlb}}
{{Portál|Ókor}}
[[Kategória:Illír törzsek]]