Amoriták forrásának megtekintése

[[Fájl:Worshipper Larsa Louvre AO15704.jpg|thumb|200px|A [[larsza]]i imádkozó, aki [[Hammurapi babiloni király|Hammurapi]] hosszú életéért könyörög [[Amurrú (isten)|Amurrú]] istennek]]
Az '''amoriták''', vagy '''amurruk''', '''amurrúk''', '''emoreusok''' ([[héber nyelv|héberül]] ''’<sup>e</sup>mōrî'', [[egyiptomi nyelv|egyiptomiul]] '''Amar''', [[akkád nyelv|akkádul]] '''Tidnum''' vagy '''Amurrūm''', [[sumer nyelv|sumerul]] '''MAR.DU''' vagy '''Mardu''') [[ókor]]i [[sémi népek|sémi nép]] volt a [[Közel-Kelet]]en. Számos városállamot alapítottak [[Szíria|Észak-Szíriában]] és [[Mezopotámia|Észak-Mezopotámiában]]. A [[III. uri dinasztia]] korában beszivárogtak [[Sumer]] és [[Akkád Birodalom|Akkád]] területére is, végül ők adták az [[Óbabiloni Birodalom]] uralkodó dinasztiáját ([[Hammurapi babiloni király|Hammurapi]]). A '''mardu/amurrú''' szó eredeti jelentése „nyugat”, ami arra utal, hogy eredeti szállásterületük az [[akkádok]]tól és [[sumerek]]től nyugatra eső sztyeppés, félsivatagos térség volt.
==Nyelvük==
Az amoriták nyelve a nyugati [[sémi nyelvek]] közé tartozott a ma élő nyelvek közül a modern héberhez állt legközelebb. Nehéz közelebbit megállapítani nyelvükről, mivel letelepedve a [[sumerek]] és [[akkádok]] kultúráját átvéve azok nyelvén kezdtek írni.
==Történetük==
Nem tudjuk, mikor kerültek a Mezopotámia és Kánaán közötti sztyeppés, félsivatagos területre, de a [[3. évezred]] második felétől az [[Eufrátesz]] folyótól nyugatra nagy területeket népesítettek be. A helyzetet bonyolítja, hogy a sumer és akkád szövegek minden nyugati nomádot mardu/amurrúként emlegetnek. Egy részük korán letelepedett, más részük nomád, félnomád életmódot folytatott. A letelepedés emlékét őrizheti az eredetileg nomád isten [[Marduk|Mardu(k)/Amurrú]] házasságáról szóló történet, amiben a ([[Kazallu]]) városi [[Numusda]] isten lányát vette feleségül, bekerült a babiloni pantheonba, majd lett később [[Babilon]] fő istene.
A korai [[bronzkor]] alatt az amurrúknak ([[Kr. e. 3200]] - [[Kr. e. 2000|2000]].) fejlett városállamaik voltak – mint [[Ebla]], [[Karkemis]] és [[Jamhad]] (központja a mai [[Aleppó]]). A városokat erős falak védték a támadásoktól, míg az épületek az építészet magas színvonaláról tanúskodnak. Az amorita városállamok kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat létesítettek dél és kelet mezopotámiai városállamokkal. Ezekre a kapcsolatokra bizonyíték, hogy a fejlett amorita művészet és építészet hatott a Mezopotámiaira, ők viszont az [[ékírás]]t importálták Dél-Mezopotámiából. A későbbiekben az amorita városállamok kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek [[Kánaán]]nal és [[Egyiptom]]mal is.
Aztán [[Kr. e. 2300]]-ban számos városállam pusztult el Szíriában, beleértve Eblát is, valószínűleg egy hadjárat során, amelyet a dél mezopotámiai Akkád királyság indított a leigázásukra. Talán klimatikus okai is lehettek, hogy ekkoriban a korábbi letelepedett földművelő életmód rovására előretört az állattenyésztő nomadizmus és az amurrúk a korábbi nyugati városi központokból keletebbre húzódtak. [[Kr. e. 2000]]-től már komoly veszélyt jelentettek Mezopotámia városállamaira. De nemcsak fenyegették, hanem fokozatosan meg is telepedtek a két folyó közt, és számos királyságot alapítottak, az első jelentőset [[Larsza|Larszában]], vagy [[I. Samsi-Adad]] az első, rövid életű [[Asszír Birodalom|asszír birodalmat]]. Leghíresebb királyságuk [[Babilon]] volt, leghíresebb királyuk [[Hammurapi babiloni király|Hammurapi]] ([[Kr. e. 1792]] - [[Kr. e. 1750|1750]]), az [[Óbabiloni Birodalom]] alapítója.
A [[Kr. e. 2. évezred]]ben a Szíriában maradt amorita népesség eltűnt, beolvadt az újabb sémi hullámok népeibe.
==Törzsi csoportjaik==
A [[mári]] szövegekből több törzs vagy törzsi csoport nevét is ismerjük, leggyakrabban a ''jaminiak'' és ''hanaiak'' törzsszövetségei jelennek meg a forrásokban, de ilyenek még a ''szimaliak'', ''jahrurúk'', ''amnanúk'', [[szutúk]], ''rabbaiak'', a ''numhimú'' és a ''jamutbal'' szövetség, stb.
Ezek nem mindegyikéről tudjuk biztosan, milyen rokonságban álltak egymással, besorolhatók-e az amurrúk közé. Bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes nevek jelentése időben is változott és esetleg egy időben más helyen is mást érthettek alatta. Megfigyelhető volt, hogy egyes nevek értelme kibővült és kezdtek alatta minden nomádot érteni. Vonatkozik ez magára az '''amurrúk''' elnevezésre is. A [[szutúk]]at van, aki nem sorolja az amurrúk közé, van, aki igen.
===Jaminiak===
[[i. e. 1800]] körül a '''jaminiak''' szövetségéhez tartozó törzsek főleg az [[Eufrátesz]] mellett, [[Tirka]] – a mai [[Asára]] – környékén és a [[Balíh]] felső folyása környékén éltek. A jaminiak törzsszövetségéhez tartozott többek között az
* '''jahrurúk''' – egy [[Mári]]ból származó levél országukat [[Ékallatum]] várossal hozza kapcsolatba. Létezett egy [[Szippar-Jahrurum]] nevű helység, amiből feltehető, hogy a törzs [[Mezopotámia]] közepén lakott.
* '''amnanúk''' – a régészeti leletek szerint Mezopotámia legdélebbi részén éltek, de róluk is elneveztek egy helységet [[Szippar]] közelében. [[Szippar-Amnánum]] fallal körülvett város volt, [[Szín-Kasid]], [[Uruk]] királya [[i. e. 1850]] körül itt uralkodott, magát az „amnanúk királyá”-nak nevezte, ahogy valamivel később egy másik uruki király, [[Szín-gamil]] is.
* '''ubrabaiak'''
* '''rabbaiak''' – őket [[I. Samsi-Adad]], mint a Máriban felvonult jaminiak „fivéreit” említi.
* '''jarihiak''' - egy mári levél említi őket, valószínűleg a jaminiak közé sorolhatók.
A jaminiak ellen [[Jahdun-Lim]] folytatott háborút, és végül legyőzte őket, de továbbra is gondot okoztak neki engedetlenségükkel. Még a valószínűleg a jaminiak közül származó I. Samsi-Adad is arra intette fiát, az akkori [[mári]] uralkodó [[Jaszmah-Adad]]ot, hogy bánjuk velük kíméletesen. [[Zimrí-Lim]] idején is ismétlődő birkalopásokat hajtottak végre a Mári uralma alá tartozó területen, de ennél súlyosabb problémát is okoztak, amikor [[Harrán]] királyával és [[Zalmakum]] országgal szövetkeztek, hogy elfoglalják [[Dir]]t – a mai [[Dér-ez-Zór]] közelében és [[Tuttul]]t.
===Hanaiak===
[[i. e. 1800]] körül a '''hanaiak''' szövetségéhez tartozó törzsek főleg az [[Eufrátesz]] mellett, [[Mári]] és a [[Hábúr]] között voltak fellelhetők, de előfordultak a mellékfolyók környékén is. Nem mindig megállapítható, hogy azért, mert ott legeltettek, vagy azért mert Mári királyától valamilyen feladatot kaptak. A [[hanaiak]] ellen is folytatott [[Jahdun-Lim]] győztes háborút, ami után felvette a ''hanaiak királya'' nevet, de velük a viszonya sokkal jobb volt, mint a jaminiakkal. A hanaiak területét a korabeli források '''Hána''' országaként is szokták említeni. [[Zimrí-Lim]] békét közvetített közöttük és a [[Hábúr]] felső folyásánál fekvő [[Idamaraz]] ország között.
A mári szövegek a hanaiak kapcsán megemlékeznek kisebb egységeikről a ''ga'u''-król, pl. olajfejadagjuk elosztásakor 13 ilyet sorolnak fel. Minden ga'u élén egy ''sejk'' állt, a ga'ut azonosíthatjuk a mi törzs fogalmunkkal. Etimológiailag a ga'u a [[héber nyelv|héber]] ''goj'' szónak felel meg. Valószínűleg a többi törzsszövetség is hasonló szerkezetű volt, és itt a törzs, ill. törzsszövetség valószínűleg alkalmilag létrejött alakulat volt, ahogy később az eurázsiai sztyeppén is megfigyelhető volt.
===Szimaliak===
A '''szimaliak''' ritkábban fordulnak elő a [[Mári]] szövegekben, de mindig pozitív értelemben, sosem ellenségként. Vagy bort visznek Máriba – nomádok révén nyilván nem a sajátjukat –, vagy [[Zimrí-Lim]] szövetségesei a jaminiak ellen, akik mindig engedelmeskednek a katonai „behívónak”, nem úgy, mint a jaminiak. Ebből egyes kutatók arra következtetnek, hogy [[Zimrí-Lim]] és dinasztiája ([[Jaggid-Lim]], [[Jahdun-Lim]]) eredetileg közülük kerülhetett ki.
===Egyéb törzsszövetségek===
* '''numhimú''' szövetség – a [[Tigris (folyó)|Tigris]] és a [[Zagrosz]] között éltek.
* '''jamutbal''' szövetség – Mezopotámia északi részén éltek, országukat a szövegek '''Jamutbal'''-ként emlegetik, uralkodójuk [[i. e. 1840]] körül [[Kudur-Mabuk]] volt.
* [[szutúk]] – eredetileg feltehetően ők is egy amurrú csoport voltak, de nevük jelentése később jelentősen kibővült, és minden nomádot jelentett.
==Források==
*{{hely|Matyszak}}{{CitLib|szerző=[[Philip Matyszak]]|cím=Az ókori világ elfeledett népei |hely=Budapest |kiadó=Lingea|év=2022 |sorozat=|isbn=978-963-505-097-0}}
* {{OppenheimMezopotámia}}
* {{KlengelNomádok}}
* {{Roaf}}
==További információk==
* Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem Kiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 103-110.
{{portál|ókor}}
[[Kategória:Mezopotámiai népek]]
[[Kategória:Ókori Szíria]]
[[Kategória:Bibliai népek]]