Antal János (plébános) forrásának megtekintése

{{egyért2|a katolikus papról|Antal János (egyértelműsítő lap)}}
{{Egyházi személy infobox
|születési név= Antal János
|kép=
|képaláírás =
|képméret =
|születési dátum = [[1945]]. [[október 23.]]
|születési hely = [[Hugyag]]
|nemzetiség = {{zászló|magyar}} [[Magyarok|magyar]]
|halál dátuma = [[2009]]. [[január 7.]] {{Életkor-holt|1945|10|23|2009|1|7}}
|halál helye = [[Budapest]]
|cím =
|vallás = keresztény
|hivatal1 = [[békásmegyer]]-[[pünkösdfürdő]]i plébános
|évek1 = [[1984]]–[[2009]]
|előd1 = nincs
|utód2 = [[Kónya Attila]]
|sírhely=[[Boldog Özséb-plébániatemplom]]|felekezet=[[Római katolikus egyház|római katolikus]]|felszentelés1=[[1970]]. [[március 7.]]|díjak=Óbuda díszpolgára (2008); Köztársaság Elnökének Érdemérme (2007)}}
'''Antal János''' ([[Hugyag]], [[1945]]. [[október 23.]] – [[Budapest]], [[2009]]. [[január 7.]]) [[érseki tanácsos]], címzetes [[prépost]], [[esperes]],  a [[Boldog Özséb-plébániatemplom|békásmegyer-pünkösdfürdői plébániatemplom]] alapító [[plébános]]a.
== Családja ==
Paraszti családban született a [[palócföld]]i Hugyagon [[Kapisztrán Szent János]] ünnepén. Egy nővére volt.
== Tanulmányai ==
Középiskolás éveit az [[Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium|esztergomi ferences]]eknél töltötte, itt is érettségizett. A papság gondolata már hatévesen is felmerült benne. Középiskolás végzősként az építészmérnöki pálya is megfordult a fejében, végül azonban a papi hivatás mellett döntött. Az [[Esztergom-Budapesti Főegyházmegye|Esztergomi Főegyházmegye]] kispapjaként folytatta tanulmányait a budapesti [[Központi Papnevelő Intézet]]ben és a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar|Hittudományi Akadémián]].
== Lelkipásztori munkássága ==
''"Huszonkét évesen felvetődött a kérdés, hogy igazi mély hivatásom van-e, vagy az életkörülményeimből adódóan alakult eddig az életem. Mintegy kéthetes vívódás után a [[Bakáts téri templom]]ban vált bizonyossá bennem, hogy papságra „ítéltettem”."''
1970. március 7-én [[Szabó Imre (püspök, 1901-1976)|Szabó Imre]] esztergomi [[apostoli kormányzó]], esztergomi [[segédpüspök]] szentelte pappá [[Balassagyarmat]]on. Papi jelmondatát [[János apostol|Szent János evangélista]] I. apostoli leveléből választotta: ''"A szeretetben nincs félelem. (1[[János evangéliuma|Jn]] 4,18)"'' Első szolgálati helyéül [[káplán]]ként [[Bernecebaráti]]ba helyezték, ahová később 1982-ben már plébánosként helyezték vissza. 1972 és 1975 között [[Budaörs]]ön, 1975 és 1976 között [[Szentendre|Szentendrén]] szolgált káplánként. Ezt követően 1981-ig a Budapest [[VIII. kerület]]i Jézus Szíve-templom templomigazgatója volt.
Innen került vissza Bernecebarátiba egy évre rá, mivel az akkori rendszer nem nézte jó szemmel hívei - különösen a fiatalok - körében meglévő népszerűségét. Ez jellemezte egész, a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozás]]t megelőző helyzetét.  Ő így vallott erről:
''"Bernecebarátiban kezdtem a papi munkát, a fiatalokat össze tudtam fogni, fociztam is a falu csapatában. Túlságosan is népszerű voltam, ezért áthelyeztek Budaörsre. Itt is sok fiatallal kerültem kapcsolatba, ezért ismét áthelyeztek Szentendrére, ahol persze hasonló volt a tevékenységem, így kerültem a Mária utcai Jézus Szíve-templomba. Itt megint csak intenzív ifjúsági élet volt"''
== Templomépítő plébános ==
[[Lékai László]] esztergomi [[bíboros]] érsek, Magyarország prímása látva Antal Jánosnak a közösségszervezésben és az ifjúsági pasztorációban nyújtott érdemeit, őt szemelte ki az újonnan megalapítandó békásmegyer-pünkösdfürdői templom felépítésére, az új plébániai közösség megszervezésére. Az 1984 októberi alapkőletétel előtt egy héttel értesült róla, hogy övé lesz a feladat, hogy felügyelje és vezesse a II. világháborút követően első jogelőd nélküli templom alapítását és építését. Erre így emlékezett vissza: ''"A szentmisén meghirdettem, hogy az építkezéshez a hétvégén nyolcvan férfira van szükség. Egy már van is - és feltartottam a kezemet."''
A [[Boldog Özséb-plébániatemplom|templom]]ot 1987-ben már [[Paskai László]] [[esztergomi érsek]], Magyarország prímása szentelte fel a magyar [[pálos rend]]et megalapító [[Boldog Özséb|Esztergomi Boldog Özséb]] tiszteletére. Antal János ezt követően haláláig szolgálta az itteni híveket. Kisegítő [[lelkész]]ként a már nyugállományba vonult Sík Zoltán (†1997) majd Erdővégi András (sz. 1933) lett mellé helyezve a plébániára. Az eltelt időben igazi közösséget kovácsolt, a hívek szerint ''"A gyerekek nyelvén fantasztikusan tud[ott] beszélni"'', mások ugyanígy vélekedtek az idősekkel és a házasokkal való kapcsolatáról. 2002-től haláláig ő látta el a Szent Péter és Pálról elnevezett óbudai esperesi kerület esperesi feladatait is.
== Halála és temetése ==
Élete vége felé gyakran betegeskedett, de híveihez mindvégig szívélyes volt. Jellegzetes és kellemes mély orgánuma volt. Az [[Óbuda TV]] által vele készített utolsó 2008. november 1-i interjúban is megmutatkozott közvetlen és kedélyes magatartása, de ezzel együtt bölcsessége is. ''"Az emberi értéket nem az adja meg, hogy mérhetőségben ki mennyi, hanem, hogy adottságai szerint törekszik-e a maximumra."'' - hangoztatta.
2009. január 6-ról 7-re éjjel hunyt el. Január 24-én helyezték örök nyugalomra az általa felépített templomban, az azt tervező [[Csaba László (építész)|Csaba László]] [[Ybl-díj]]as építészmérnök mellé. A gyászszertartást [[Udvardy György]] esztergom-budapesti segédpüspök tartotta. A gyászmisén megjelent [[Beer Miklós]] váci megyés püspök, valamint búcsúbeszédet mondott [[Tarlós István]] és [[Bús Balázs]], a III. kerület volt és hivatalban lévő polgármestere. [[Mádl Ferenc]] volt államfő levélben fejezte ki részvétét, melyet felolvastak. Temetésén a megjelent nagyszámú gyászoló és emlékező résztvevő zsúfolásig megtöltötte a templomot. 2010-ben templomi nyughelyén emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
== Utódlása ==
[[Erdő Péter]] esztergom-budapesti bíboros érsek, Magyarország prímása a budapesti [[Szent István-bazilika (Budapest)|Szent István Bazilika]] káplánját, Kónya Attilát nevezte ki Antal János utódául a Boldog Özséb Plébánia élére. A nyugállományban lévő Erdővégi András továbbra is megmaradt kisegítőként Kónya mellett.
== Kitüntetései, díjai ==
* érseki tanácsos (1987)
* címzetes prépost (1995)
* A [[Köztársaság Elnökének Érdemérme]] (2004) - Mádl Ferenc adta át templomépítői és közösségszervezői munkájáért.
* [[Budapest III. kerülete díszpolgárainak listája|Óbuda díszpolgára]] (2008) - Templomépítői és közösségszervező munkájáért.
== További információk ==
* [[Sági György]]: [https://ujkor.hu/content/bekasmegyer-punkosdfurdoi-boldog-ozseb-templom-az-1945-utan-epult-elso-jogelod-nelkuli-templom-rovid-tortenete-1984-2020 A békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom – az 1945 után épült első jogelőd nélküli templom rövid története (1984–2020)]. [[Újkor.hu]], 2020. december 11.
*Boldog Özséb Plébánia: Antal János atya - [http://boldogozseb.hu/antal-janos-plebanos?showall=1]{{Halott link|url=http://boldogozseb.hu/antal-janos-plebanos?showall=1 |date=2018-08 }}
* [[Apáti Miklós]]: A panelvilág hitterjesztője. [[Magyar Hírlap]], 2009. augusztus 21. - [http://www.magyarhirlap.hu/mellekletek/a_panelvilag_hitterjesztoje.html]{{Halott link|url=http://www.magyarhirlap.hu/mellekletek/a_panelvilag_hitterjesztoje.html |date=2019-05 }}
* [[Spangel Péter]]: Egyházi és állami támogatást is kapott. Tizenöt éves a Boldog Özséb-templom. [[Új Ember (katolikus hetilap)|Új Ember]], 2002. szeptember 22. - [https://web.archive.org/web/20100206223725/http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.09.22/0401.html]
{{portál|Vallás}}
[[Kategória:Magyar katolikus papok]]
[[Kategória:Magyar katolikus esperesek]]
[[Kategória:Békásmegyer]]
[[Kategória:1945-ben született személyek]]
[[Kategória:2009-ben elhunyt személyek]]