Apród (tisztség) forrásának megtekintése

{{összevon|apród (heraldika)}}
Az '''apród''' eredetileg nemesi származású ifjú, akit [[lovag]]gá válása során valamely előkelő főúr vagy fejedelem udvaránál  neveltek. Később [[Magyar Királyság|Magyarország]]on több [[céh]]nél a mesterséget tanuló fiatalokat is apródoknak hívták.
A nemes apródok tudományos képzéséről és a lovagi ügyességekre való oktatásáról az a főúr gondoskodott, aki őket házához vette. Az apród ugyan úrfi volt, de azért egyes, meg nem alázónak tekintett szolgálatokat is köteles volt végezni, például ebéd közben a kiszolgáló inasokra felügyelni, az előkelő személyeknek bort töltögetni, a fegyvertárt rendben tartani, a lóápolásra felügyelni. Háború esetén az idősebb apródok gazdájukkal a táborba mentek, oldalán harcoltak, fegyvereit hordozták és segítették, ha veszélyben forgott vagy baj érte. Magyarországon az apródi viszonynak egy fajtája a [[Jogász|jurátusság]] intézményben [[1848]]-ig maradt fenn. [[Németország]]ban az apród-intézmény céhszerű módon a [[16. század]]ig állt fenn: 8 éves korában a nemes fiú apród (Handlanger) lett; 14 éves korában a [[templom]]ban ünnepélyesen hadapróddá (Knappe) avatták fel és megszentelt [[kard]]ot adtak át neki; 21 éves korában, ha érdemesnek bizonyult rá, lovaggá (Ritter) ütötték.
==Források==
* {{pnl|szócikk=Apród|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/006/pc000609.html#1}}
== Kapcsolódó szócikk ==
* [[Apród (heraldika)]] → címerhordozó apród, címerapród
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
[[Kategória:Középkor]]
[[Kategória:Udvari címek]]