Athén forrásának megtekintése

{{részben nincs forrás}}
{{görögátír}}<!-- Agiosz, Nikitas, stb. nem jó. De pl. Athén [Athína] hagyományból marad! -->
{{Görög település infobox
|név                 = Athén
|helyi név           = Αθήνα
|kép                 = Athens Montage L.png
|képméret            =
|képaláírás          = Fentről és balról: az Akropolisz, a görög Parlament, Zappeion Megaron, az Olimpiai Stadion, Monastiraki tér, athéni panoráma
|címer               =
|zászló              =
|mottó               =
|becenév             =
|régió               = Attika
|prefektúra          = Athéni
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester        = [[Jórgosz Kaminisz]] (PASZOK)
|jegyző              =
|irányítószám        = 10x xx, 11x xx, 120 xx
|körzethívószám      = 21
|autókód             = Yxx, Zxx, Ixx
|testvértelepülései  =
|népesség            = 3 532 000
|népesség éve        = 2001
|népesség forrás     =
|népsűrűség          = 9270
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 70-338
|terület             = kb. 39 <ref>https://www.newworldencyclopedia.org/entry/Athens</ref><ref>http://www.hms.gr/32bmo2015/athens.htm</ref>
|szélességi fok =  37
|szélességi ívperc = 59
|hosszúsági fok =  23
|hosszúsági ívperc =  43
|szöveg pozíciója    = left
|weboldal            = www.cityofathens.org
}}
'''Athén''' ([[görög nyelv|görög]]: Αθήνα, ''Athína''; [[International Phonetic Alphabet|IPA]] {{IPA|/a'θina/}}, [[ógörög nyelv|ógörögül]]: {{politonális|Ἀθῆναι}}, ''Athénai'', [[International Phonetic Alphabet|IPA]] {{IPA|/atʰɛ̂ːnaɪ/}}, régi középkori magyar neve: ''Athénás'') [[Görögország]] fővárosa. A modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagy hatalmú [[Polisz|városállam]] és jelentős tudományos központ volt.
Lakossága elővárosokkal együtt körülbelül 3,5 millió, ez Görögország lakosságának mintegy 35%-a. A város napjainkban keleti irányban növekszik, [[Attika]] félszigetén (Nagy-Athén).
[[1985]]-ben Athén lett Európa első [[Európa kulturális fővárosa|kulturális fővárosa]]. Az [[UNESCO]] [[1987]]-ben felvette a [[világörökség]]ek listájára az [[Akropolisz (Athén)|Akropoliszt]] és [[1990]]-ben a [[Daphni-kolostor|Daphni-kolostort]].
== Történelem ==
=== Nevének eredete ===
Nevét az ősi görög mitológiai városvédő [[isten]]nőről, [[Pallasz Athéné|Athénéről]] kapta. Athén neve görögül ''Athénai'' volt, Athéné istennő görög nevének (Athéna) a többes száma. A város nevében többes számot alkalmaztak, mint ''Thébai'' ([[Thébai|Théba]]) vagy ''Mükénai'' ([[Mükéné]]) esetében.<ref>Ezt a jelenséget [[plurale tantum]] néven ismeri a grammatika, számos magyarázata létezik (lásd az ún. „fontossági többes” jelenségét az archaikus európai és közel-keleti irodalomban.</ref> Amikor [[1976]]-ban Görögországban hivatalosan is áttértek az [[Görög nyelv|újgörög nyelv]] használatára, a népi ''Athína'' forma lett a város hivatalos neve.
=== Történeti áttekintés ===
{{bővebben|Athén története}}
Athén Görögország legfontosabb városa volt az ókori görög civilizáció fénykorában, az i. e. 1. évezredben. Görögország "Aranykorában" (kb. i. e. 500-tól i. e. 300-ig) az egész nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma "nyugati civilizációként" emlegetünk. E kiemelkedő korszak után Athén továbbra is jómódú város, szellemi központ maradt, egészen a késő [[Római Birodalom|római]] időkig. Athén lakossága i. e. 430 táján elérte a {{Szám|310000}}-et.
529-ben a keresztény [[Bizánci Birodalom]] minden filozófiai iskolát bezáratott, mert nem értett egyet azok pogány gondolkodásával, tanaival. A bizánci uralom idején Athén fokozatosan elszürkült, annyira, hogy a [[keresztes háborúk|keresztes hadjáratok]] idejére egy közepes vidéki város szintjére süllyedt. Végzetesnek bizonyult a város szempontjából a 13–15. századok ideje, amikor a görög bizánciak a francia–itáliai keresztesekkel harcoltak Athénért. 1458-ban az [[Oszmán Birodalom]] terjesztette ki hatalmát a városra, amikor [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mehmet a Hódító]] szultán elfoglalta azt. Amint a szultán először meglátta Athént, földbe gyökerezett a lába az ámulattól, lenyűgözték ókori emlékművei, olyannyira, hogy [[halálbüntetés]] terhe mellett tiltotta meg minden alattvalójának az emlékművek megrongálását. A [[Parthenón]]ban csodálatosan szép [[mecset]]et működtettek.
A szultán szándéka ellenére, hogy megőrizze Athént oszmán tartományi fővárosként, a város lakossága tovább csökkent, majd tovább romlottak a túlélés feltételei, amikor a 18. század végére maga az Oszmán Birodalom is hanyatlásnak indult. Az idő múlásával a törökök egyre hanyagabbul kezelték a műemlékeket; a csodálatos Parthenónban Athén velencei ostroma idején (1687), [[lőpor]] és lövedék raktárat rendeztek be. Ennek eredményeként a templom súlyos károsodást szenvedett, amikor egy eltévedt velencei ágyúgolyó felrobbantott több hordó lőport, amelyet a főhajóban tároltak.
A görög függetlenségi háború után az oszmán birodalom elveszítette Athént. Amikor 1833-ban az újonnan létrejövő [[Görögország történelme|Görög Királyság]] fővárosa lett, mindössze 5000-en lakták ezt a hajdan csodálatos várost. A következő néhány évtized a város újjáépítésével telt, alapvetően [[Neoklasszicizmus|neoklasszikus]] stílusjegyeket felhasználva. 1896-ban Athén rendezte meg az első újkori [[Olimpiai játékok|Nyári Olimpiai Játékokat]]. A következő jelentős növekedésre az 1920-as években került sor, amikor külvárosokat hoztak létre, elsősorban a [[Anatólia|Kis-Ázsiából]] beözönlő menekültek elszállásolására. A [[második világháború]]ban a várost elfoglalták a németek és Athén jelentős veszteségeket szenvedett a háborúban.
A háború után azonban gyors növekedésnek indult, ami kb. az 1980-as évek elejéig tartott és túlzsúfoltsághoz, közlekedési túlterheltséghez és légszennyezettséghez vezetett. A város ma is Európa egyik legszennyezettebb városa, bár az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai jelentős eredményeket hoztak a probléma enyhítésére.
== Földrajz ==
[[Fájl:Πανοραμική Νέας Πεντέλης.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|A Pendelikon hegység, mely a második legmagasabb hegység Athén környékén ]]
[[Fájl:3D View of Athens.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Athén szimulált felülnézeti képe]]
=== Domborzat ===
Athén az [[Attika]]i-síkságon terül el, amelynek peremeit kopár hegyek szegélyezik, nyugaton az alacsony Egaleosz (468 m), keleten az 1000 m-nél is magasabb Imítosz, észak-északkeleten az egybefüggő Párnisz (1413 m) és Pendelikon (1109 m) hegység. A síkságot délnyugati oldalon az [[Égei-tenger]] Szaronikosz öble határolja. Athén folyamatos növekedésében mára a teljes síkságot betöltötte, a természet-állította határok miatt nem valószínű, hogy területe tovább növekedhetne. Athén [[Geomorfológia|geomorfológiája]] (felszíni elhelyezkedése) gyakran okoz úgynevezett hőmérsékletfordulást (a hőmérséklet a magasság növekedésével emelkedik), amely nagy részben felelős a légszennyezettség kialakulásáért.
=== Éghajlat ===
Az éghajlat Athénban félszáraz szubtrópusi ([[Wladimir Köppen|Köppen]]: BSh). A nyári évszakot általában 28-35&nbsp;°C, alacsony páratartalom és gyakori légmozgás jellemzi, ezekben a hónapokban igen kevés a csapadék, ilyenkor különös gondot okozhat a [[szmog]]. A téli hőmérséklet jellemzően fagypont körüli, évente néhány alkalommal hó is esik.
{{Éghajlattáblázat|név = Athén belváros <small>(1988–2017; extrémː 1890-től)</small>
|metric first       = yes
|single line        = yes
|Jan_átl_max         = 13.4
|Feb_átl_max         = 14.3
|Mar_átl_max         = 17.1
|Apr_átl_max         = 21.2
|Maj_átl_max         = 26.6
|Jun_átl_max         = 31.7
|Jul_átl_max         = 34.4
|Aug_átl_max         = 34.3
|Sep_átl_max         = 29.7
|Okt_átl_max         = 24.1
|Nov_átl_max         = 18.7
|Dec_átl_max         = 14.4
|year_átl_max        = 23.3
|Jan mean C         = 10.2
|Feb mean C         = 10.8
|Mar mean C         = 13.1
|Apr mean C         = 16.8
|Maj mean C         = 21.7
|Jun mean C         = 26.6
|Jul mean C         = 29.3
|Aug mean C         = 29.2
|Sep mean C         = 25.0
|Okt mean C         = 20.1
|Nov mean C         = 15.4
|Dec mean C         = 11.5
|year mean C        = 19.1
|Jan_átl_min          = 7.1
|Feb_átl_min          = 7.3
|Mar_átl_min          = 9.2
|Apr_átl_min          = 12.3
|Maj_átl_min          = 16.9
|Jun_átl_min          = 21.5
|Jul_átl_min          = 24.2
|Aug_átl_min          = 24.2
|Sep_átl_min          = 20.3
|Okt_átl_min          = 16.0
|Nov_átl_min          = 12.0
|Dec_átl_min          = 8.5
|year_átl_min         = 15.0
|Jan_max  = 22.6
|Feb_max  = 25.3
|Mar_max  = 28.9
|Apr_max  = 32.2
|Maj_max  = 36.7
|Jun_max  = 44.8
|Jul_max  = 43.0
|Aug_max  = 42.6
|Sep_max  = 38.6
|Okt_max  = 36.5
|Nov_max  = 30.5
|Dec_max  = 22.9
|year_max = 44.8
|Jan_min   = -6.5
|Feb_min   = -5.7
|Mar_min   = -2.6
|Apr_min   = 1.7
|Maj_min   = 6.2
|Jun_min   = 11.8
|Jul_min   = 16
|Aug_min   = 15.5
|Sep_min   = 8.9
|Okt_min   = 5.9
|Nov_min   = -1.1
|Dec_min   = -4
|year_min  = -6.5
|Jan_átl_csapadék        = 51.4
|Feb_átl_csapadék        = 43.9
|Mar_átl_csapadék        = 46.0
|Apr_átl_csapadék        = 25.4
|Maj_átl_csapadék        = 18.6
|Jun_átl_csapadék        = 9.7
|Jul_átl_csapadék        = 8.9
|Aug_átl_csapadék        = 5.0
|Sep_átl_csapadék        = 23.1
|Okt_átl_csapadék        = 39.8
|Nov_átl_csapadék        = 72.3
|Dec_átl_csapadék        = 72.7
| collapsed    = yes
|forrás           = Meteoclub.gr<ref name="meteoclub">{{cite web
 |url = http://www.meteoclub.gr/themata/egkyklopaideia/5103-to-arxeio-tou-thiseiou
 |title= Το αρχείο του Θησείου
 |publisher = Meteoclub
 |language = görög
 |accessdate = 2018}}</ref>
}}
{{Éghajlattáblázat|név = Athén (Elliniko)
|metric first=yes
|single line=yes
|collapsed = yes
|Jan_átl_max=13.3
|Feb_átl_max=13.9
|Mar_átl_max=16.6
|Apr_átl_max=20.0
|Maj_átl_max=25.2
|Jun_átl_max=30.4
|Jul_átl_max=33.4
|Aug_átl_max=33.7
|Sep_átl_max=28.7
|Okt_átl_max=23.5
|Nov_átl_max=18.8
|Dec_átl_max=14.7
|year_átl_max=22.7
|Jan mean C= 9.9
|Feb mean C=10.2
|Mar mean C=12.5
|Apr mean C=15.7
|Maj mean C=20.5
|Jun mean C=25.5
|Jul mean C=28.5
|Aug mean C=28.6
|Sep mean C=24.1
|Okt mean C=19.5
|Nov mean C=15.1
|Dec mean C=11.7
|year mean C=18.5
|Jan_átl_min= 6.8
|Feb_átl_min= 6.8
|Mar_átl_min= 8.8
|Apr_átl_min=11.7
|Maj_átl_min=15.8
|Jun_átl_min=20.6
|Jul_átl_min=23.6
|Aug_átl_min=23.8
|Sep_átl_min=19.8
|Okt_átl_min=15.9
|Nov_átl_min=11.7
|Dec_átl_min= 8.8
|year_átl_min=14.5
|Jan_átl_csapadék=56.9
|Feb_átl_csapadék=46.7
|Mar_átl_csapadék=40.7
|Apr_átl_csapadék=30.8
|Maj_átl_csapadék=22.7
|Jun_átl_csapadék=10.6
|Jul_átl_csapadék= 5.8
|Aug_átl_csapadék= 6.0
|Sep_átl_csapadék=13.9
|Okt_átl_csapadék=52.6
|Nov_átl_csapadék=58.3
|Dec_átl_csapadék=69.1
|Jan rain days=12.6
|Feb rain days=10.4
|Mar rain days=10.2
|Apr rain days=8.1
|Maj rain days=6.2
|Jun rain days=3.7
|Jul rain days=1.9
|Aug rain days=1.7
|Sep rain days=3.3
|Okt rain days=7.2
|Nov rain days=9.7
|Dec rain days=12.1
|year rain days=87.1
|Jan humidity=70.7
|Feb humidity=68.9
|Mar humidity=67.0
|Apr humidity=62.9
|Maj humidity=59.5
|Jun humidity=52.6
|Jul humidity=48.7
|Aug humidity=47.6
|Sep humidity=57.2
|Okt humidity=64.6
|Nov humidity=71.9
|Dec humidity=71.8
|year humidity=62.0
|Jan_napos=158.1
|Feb_napos=168.0
|Mar_napos=189.1
|Apr_napos=225.0
|Maj_napos=303.8
|Jun_napos=360.0
|Jul_napos=384.4
|Aug_napos=359.6
|Sep_napos=252.0
|Okt_napos=198.4
|Nov_napos=144.0
|Dec_napos=105.4
|year_napos=
|forrás=Climatebase (temperatures, RH and sunː 1980–2000)<ref>{{cite web
 |url = http://climatebase.ru/station/16716/from2000/
 |title=ru:Афины,Греция #16716
 |publisher = Climatebase
 |language = orosz
 |accessdate = 2014}}</ref> [[World Meteorological Organization]] (precipitationː 1955–1997),<ref>{{cite web
 |url=http://www.worldweather.org/063/c00177.htm
 |title=Weather Information for Athens
 |accessdate=}}</ref>
}}
== Demográfia ==
=== Népességnövekedése ===
{|class="wikitable"
|-
! Év !! Athén (város) !! Nagy-Athén<br><small>(Πολεοδομικό Συγκρότημα Αθηνών)</small> !! Athén metropolisz <br><small>(Μητροπολιτική Περιοχή της Αθήνας)</small>
|-
|1833 ||4000<ref name=tung2>{{cite book |last=Tung |first=Anthony |year=2001 |title=Preserving the World's Great Cities:The Destruction and Renewal of the Historic Metropolis |location=New York |publisher=Three Rivers Press |isbn=0-609-80815-X |pages=[https://archive.org/details/preservingworlds00anth/page/260 260, 263, 265] |chapter=The City of the Gods Besieged |chapter-url=https://archive.org/details/preservingworlds00anth/page/260 }}</ref> ||– ||–
|-
|1870 ||44 500<ref name=tung2/> ||– ||–
|-
|1896 ||123 000<ref name=tung2/> ||– ||–
|-
|1921  ||473 000<ref name=tung>Tung, Anthony (2001). "The City the Gods Besieged". Preserving the World's Great Cities: The Destruction and Renewal of the Historic Metropolis. New York: Three Rivers Press. p. 266. {{ISBN|0-609-80815-X}}</ref> ||– ||–
|-
|1921  ||718 000<ref name=tung2/> ||– ||–
|-
|1971 ||867 023 ||– ||2 540 241<ref>{{cite web|url=http://www.world-gazetteer.com/wg.php?x=&men=gpro&lng=en&dat=32&geo=-92&srt=2pnn&col=aohdq&pt=c&va=&geo=460748373 |title=World Gazetter City Pop:Athens |publisher=world-gazetter.com |accessdate=16 June 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110622001933/http://www.world-gazetteer.com/wg.php?x=&men=gpro&lng=en&dat=32&geo=-92&srt=2pnn&col=aohdq&pt=c&va=&geo=460748373 |archivedate=22 June 2011 |url-status=dead }}</ref>
|-
|1981 ||885 737 ||– ||3 369 443
|-
|1991 ||772 072 ||3 444 358||3 523 407<ref>{{cite web|url=http://www.world-gazetteer.com/wg.php?x=&men=gpro&lng=en&dat=32&geo=460748373&srt=2pnn&col=aohdq&geo=-1048919 |title=World Gazetter Metro Pop:Athens |publisher=world-gazetter.com |accessdate=16 June 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110622001926/http://www.world-gazetteer.com/wg.php?x=&men=gpro&lng=en&dat=32&geo=460748373&srt=2pnn&col=aohdq&geo=-1048919 |archivedate=22 June 2011 |url-status=dead }}</ref>
|-
|2001 ||745 514<ref name=pop>{{cite web|url=http://www.statistics.gr/Main_eng.asp |title=Population of Greece |work=General Secretariat of National Statistical Service of Greece |publisher=statistics.gr |accessdate=2 August 2007 |year=2001 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070701001022/http://www.statistics.gr/Main_eng.asp |archivedate=1 July 2007 |url-status=dead }}</ref> ||3 165 823<ref name=pop/> ||3 761 810<ref name=pop/>
|-
|'''2011''' ||664 046 ||3 181 872||3 753 783<ref name="statistics1">https://web.archive.org/web/20111011061403/http://www.statistics.gr/portal/page/portal/ESYE/BUCKET/General/A1602_SAM01_DT_DC_00_2011_01_F_GR.pdf</ref>
|}
== Közigazgatás ==
[[Fájl:Administrative Model of Attica 2008.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Attika prefektúra]]
Az általában Athénnak hívott [[Athén nomarhía|Nagy-Athén]] a 2011 előtti közigazgatási rendszerben [[Athén nomarhía|Athén elöljáróságnak]] felelt meg, amelybe nem tartozott bele [[Pireusz]]. Ez 34 önálló önkormányzatra (község, görögül ''dímosz'') oszlott, amelyek egyike a tulajdonképpeni Athén város. [[Athén nomarhía|Athén]], [[Pireusz]], Kelet- és [[Nyugat-Attika]] elöljáróságok ''(nomarhía)'' együtt alkották [[Attika]] [[Görögország prefektúrái|prefektúrát]], ami azonos volt Attika [[Görögország régiói|régióval]].
2011. január 1-től a régi Athén elöljáróság helyén négy új [[Görögország regionális egységei|regionális egységet]] hoztak létre (Nyugat-Athén, Észak-Athén, Közép-Athén, Dél-Athén). Athén város 7 másik dímosszal együtt Közép-Athén regionális egység része. Minden dímosznak választott képviselő testülete és közvetlenül választott [[polgármester]]e van.
=== Nagy-Athén ===
Nagy-Athént 2011-től 35 községre (körzetre) osztják fel 4 regionális egységen belül (Észak-Athén, Nyugat-Athén, Közép-Athén, Dél-Athén):
{|class="wikitable"
|+ '''Nagy-Athén 4 regionális egysége és 35 községe'''
|-
| style="text-align:center; background-color:#D9ECBE; font-size: 80%;" colspan="3" |
'''Észak-Athén regionális egység:'''<br /> 9.&nbsp;Nea Ionia 10.&nbsp;Irakleio 11.&nbsp;Metamorfosi 12.&nbsp;Lykovrysi&nbsp;–&nbsp;Pefki 13.&nbsp;Kifissia 14.&nbsp;Penteli – Melissia 15.&nbsp;Amarousio 16.&nbsp;Vrilissia 17.&nbsp;Ag.&nbsp;Paraskevi 18.&nbsp;Cholargos&nbsp;–&nbsp;Papagou 19.&nbsp;Chalandri 20.&nbsp;Filothei&nbsp;–&nbsp;Psychiko
|-
| style="text-align:center; background-color:#FEFEC2; font-size: 80%;" |
'''Nyugat-Athén regionális egység:'''<br />
29. Egaleo<br />
30. Agia Varvara<br />
31. Chaidari<br />
32. [[Perisztéri]]<br />
33. Petroupoli<br />
34. [[Ílion]]<br />
35. Agioi Anargyroi – Kamatero
| style="text-align:center; background-color:#FFFFFF;" | [[Fájl:Athens(prefecture) Municipalities g2.jpg|középre|470px|Nagy-Athén községei]]
| style="text-align:center; background-color:#DADAF6; font-size: 80%;" |
'''Közép-Athén regionális egység:'''<br />
1.&nbsp;Athén&nbsp;város<br />
2. Dafni<br />
3. [[Iliúpoli]]<br />
4. Vyronas<br />
5. Kaisariani<br />
6. Zografou<br />
7. Galatsi<br />
8. Filadelfeia
|-
| style="text-align:center; background-color:#CAF5D7; font-size: 80%;" colspan="3" |
'''Dél-Athén regionális egység:'''<br /> 21.&nbsp;[[Glifáda]] 22.&nbsp;Elliniko-Argyroupoli 23.&nbsp;Alimos 24.&nbsp;Agios Dimitrios 25.&nbsp;Nea Smyrni 26.&nbsp;Faliro 27.&nbsp;[[Kalithéa]] 28.&nbsp;Moschato
|}
== Közlekedés ==
[[Fájl:20090802 athina33.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Busz és trolibusz Athénban]]
[[Fájl:2012-02-29 12-04-20 Greece Athina Markópoulo.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Athén nemzetközi reptere]]
Az athéni [[tömegközlekedés]]i rendszerben [[autóbusz]], [[metró]], [[villamos]] és helyiérdekű vasút szolgáltatások vesznek részt.
*Autóbusz: Az autóbusz szolgáltatás rendkívül kiterjedt vonalhálózattal rendelkezik, amelyen normál autóbuszok, [[trolibusz]]ok és cseppfolyós [[földgáz]]zal üzemeltetett buszok közlekednek. Ez utóbbi típusból Athén Európa legnagyobb flottájával rendelkezik.
*[[Athén villamosvonal-hálózata|Villamos]]: A villamosvonal a Szindagma térről indul, Palaio Falironál kétfelé válik, az egyik vonal Glifadába, a másik Neo Faliroba közlekedik. A vonalat 2004. július 19-én adták át a forgalomnak és indult újra ezzel a villamosközlekedés, mivel az eredeti hálózatot 1960-ban fölszámolták.<ref>Az eredeti 1000 mm-es hálózatról egy kép és néhány szó található a [http://villamosok.hu/nza/tatra-pcc/index2.html villamosok.hu] weblapon.</ref>
*Légi közlekedés: Athént légi úton az [[Elefthériosz Venizélosz nemzetközi repülőtér]]en át lehet elérni, amely Szpátában, a várostól keletre található, kb. 45 perces taxiútra a központtól. A repülőtérről expressz buszjáratok közlekednek a metró-végállomáshoz, Pireusz kikötőbe és a Szindagma térre.
*Vasúti közlekedés: Athénban található a [[Görög Vasutak Szervezete|Nemzeti Vasúttársaság]] által üzemeltetett vonalak [[Athén vasútállomás|központja]].
*Vízi közlekedés: Pireusz kikötőből minden görög szigetre sűrűn indulnak komp- illetve hajójáratok.
[[Fájl:Athéni metró-2000.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A metróhálózat tervrajza 2000-ben. A szaggatott vonallal rajzolt részek is időközben megépültek]]
*Úthálózat: Athénből két fő közlekedési útvonal indul ki, nyugati irányba Patra (Peloponnészosz) városa felé, északra pedig [[Szaloniki]]be. Athént gyorsforgalmi körgyűrű veszi körül, az Attiki Odosz körgyűrű. Az úthálózat sűrű, könnyedén lehet közlekedni.
*Taxi: Athénban könnyedén lehet [[taxi]]t találni, rengeteg vállalkozás üzemeltet gépkocsikat. Legjellemzőbb a sárga színű kocsi, de egyes társaságok más színeket is alkalmaznak. A mediterrán szabadosság lehetővé teszi, hogy csúcsforgalomban akár foglalt taxit is megállítsunk, bár a fuvart a benn ülő utassal is egyeztetni kell.
=== Metró ===
{{bővebben|Athéni metró}}
Az [[athéni metró]] a világ egyik legmodernebb hálózata. Három vonalát színkóddal különböztetik meg a térképeken és információs kiírásokon (zöld-1, kék-3 és piros-2). A legrégebbi zöld vonal, amely legnagyobb részben a felszínen fut, [[Pireusz]]t köti össze Kifissziával, mindössze 2 felszín alatti állomása van. A másik két vonal az 1990-es években épült, első szakaszaikat 2000-ben helyezték forgalomba. Teljes egészében a földfelszín alatt futnak, kivéve a reptérre vezető szakaszt. A kék vonal Egaleoból Dukisszisz Plakentiaszba, illetve az új nemzetközi repülőtérre vezet. A piros vonal Agiosz Antoniosztól Agiosz Dimitrioszba közlekedik. Mindkét vonal meghosszabbítása elkészült.
Athén metró vonalainak teljes hossza jelenleg 91&nbsp;km. 1999-ben a metró egyetlen vonalból állt, teljes hossza 25&nbsp;km-t tett ki. A teljes vonalhálózat  a 2010-es években elérte a 110&nbsp;km-t.
== Kultúra ==
[[Fájl:Zappion Athén.jpg|bélyegkép|jobbra|A ''Zappion'' konferenciaközpont [[Theophil Hansen]] tervei alapján épült 1870-ben, gyönyörű kertek veszik körül]]
[[Fájl:Mk01n101.jpg|bélyegkép|Az Akadémia, szintén [[Theofil Hansen]] tervei alapján, építése 1885-ben fejeződött be, a Nemzeti Könyvtár és az Athéni Egyetem fogják közre]]
A város régi központja az [[Akropolisz (Athén)|Akropolisz]] kőszirtje körül helyezkedik el. Az ókorban [[Pireusz]] kikötőváros még különálló település volt, mára azonban a növekvő főváros magába olvasztotta.
A modern város központja a Szindagma {{Wd|Q1137997}} (''vagy más átírásokban Szüntagma'') téren (''Alkotmány tér'') található, itt helyezkedik el a volt Királyi Palota, a görög parlament épülete és további 19. századi középületek. A város régebbi, tehetősebb részei is e terület körül helyezkednek el, itt található a legtöbb múzeum, turistalátványosság és külképviselet is.
Athén egyik legszebb épülete a Panepistimiou sugárúton található Athéni Egyetem régi campusa, amely a Nemzeti Könyvtár és az Athéni Akadémia épületeivel egységet alkotva helyezkedik el. A három épület együttese alkotja az „Athéni Trilógiát”, amely a 19. század végén épült. Az egyetem legtöbb tanszékét azóta egy nagyobb, modernebb campusra költöztették, amely a városközponttól keletre, Zográfu kerületben található. Történelmileg kiemelkedő fontosságú városi intézmény az Athéni Politechnikai Iskola ''(Ethniko Metsovio Politechnio)'', ahol a görög katonai junta (1967–1974) elleni tüntetések során több mint 20 diákot lőttek agyon a junta biztonsági szervei.
Görögország [[1981]]-ben belépett az [[Európai Unió]]ba. Ez a fejlemény jelentős befektetéseket irányított a görög fővárosba, ugyanakkor súlyosbodott a légszennyezettség és a zsúfoltság problémája is. Az 1990-es évek során számos sikeres kezdeményezés vált valóra a probléma kezelésére. A [[2004. évi nyári olimpiai játékok|2004-es olimpia]] rendezésére való felkészülés során a város merőben új képet alakított ki saját magáról a legmodernebb technológiával megépített közlekedési infrastruktúrával: új repülőtér állt szolgálatba, Athén legszebb belvárosi részeiben hatalmas sétáló területeket alakítottak ki, további közterek és múzeumok kerültek átadásra. Az egyre nemzetközibb lakosságú városban lüktető éjszakai élet és világszínvonalú bevásárlóközpontok találhatók.
== Turizmus ==
Athén szinte az ókortól kezdve turistacélpont volt. A híres műemlékeket a világ minden tájáról érkező turisták csodálták. Az elmúlt évtizedben Athén infrastrukturális és szociális adottságai nagyban átalakultak, annak eredményeként, hogy a város elnyerte a [[2004. évi nyári olimpiai játékok]] megrendezését. A görög állam, az [[Európai Unió]] támogatásával, hatalmas összegeket költött infrastrukturális beruházásokra, mint például az új Elefteriosz Venizelosz nemzetközi repülőtér, az athéni metróhálózat jelentős kibővítése, vagy az új Attiki-Odosz körgyűrű.
Jelentősen megnövekedett az idegenforgalmi magánbefektetések összege is, új szállodák épültek, látnivalókat rekonstruáltak, vendéglátó- és szórakozóhelyek nyíltak. Egyik legfontosabb fejlemény, hogy teljesen újjáépítették az Akropolisz környékét, összefüggő sétálóutcákat alakítottak ki a Zeusz-templomtól a Plakáig és a Pszirri térig. A látogatók így kényelmesen, sétálgatva érezhetik át az ókori Athén hangulatát, számtalan műemlék és ókori rom között, fasorokban, sétányokon élvezhetik a nyári napot, megcsodálhatják az [[Akropolisz (Athén)|Akropolisz]]t, beszívhatják az [[Agora]] levegőjét, tudván, hogy ez volt az ókori görögök fő találkozóhelye. Athén óvárosának, a Plakának szűk utcáin kóborolva elmenekülhetnek a világváros zajaitól. A fent említett Szindagma tér közelében található a Kallimarmaro Stadion, ahol az [[1896. évi nyári olimpiai játékok|1896-os olimpiai játékok]] tusáit lebonyolították. A stadion az ókori görög stadionok pontos másolataként épült fel, érdekessége még az is, hogy az egyetlen nagyobb, 60&nbsp;000 szurkolót befogadó stadion, amely teljes egészében a Pendelikon-hegységből származó fehér márványból épült, ugyanabból, amit a [[Parthenón]] építéséhez is felhasználtak az ókori építők.
[[Fájl:Acropolis-panorama-night.jpg|bélyegkép|középre|800px|A [[Parthenón]] az [[Akropolisz (Athén)|Akropoliszon]]]]
A 2004-es olimpia tiszteletére teljesen felújították az olyan klasszikus múzeumokat is, mint a Nemzeti Régészeti [[Múzeum]] (itt található a világ legnagyobb [[ókori görög művészet|görög művészeti]] gyűjteménye), a Benaki Múzeum (új "Iszlám művészetek" részlegével együtt), a Bizánci Múzeum, a Kükladikus Művészetek Múzeuma (különösen ajánlott látnivaló, elegáns, metamodern, fehér figurái miatt, amelyek valójában 3000 évesek). A jeles építész, Bernard Tschumi tervei alapján új Akropolisz Múzeum megépítését határozták el.<ref>[https://web.archive.org/web/*/http://www.culture.gr/2/21/215/21502/e21509c.html]</ref> Az Athéni Planetárium a világ egyik legnagyobb ilyen intézménye.
Ami az esti, éjszakai kikapcsolódást illeti, Athénban számos multiplex található, de igen magas a romantikus kertmozik száma is. Itt található az európai városok közül a legtöbb [[Színházművészet|színház]], beleértve az ókori márványszínházakat is, ahol június-július folyamán tartják az Athéni Fesztivált. Hangversenytermei közül kiemelkedik a Megaron, ahol egész évben egymást követik a világhírességek fellépései. Az Athén-melletti tengerpartok – ahová a Belvárosból modern villamossal lehet eljutni – izgalmas szabadidő-helyszínek sokaságát vonultatja fel, ahol napközben a helyiek imádnak szórakozni, fürdőzni és napozni. A Pszirri kerületben – Athén "húskonyhájában" – éttermek és bárok nyíltak, ma ez az athéni fiatalság egyik kedvenc találka helye. A fő turista célpont továbbra is a Plaka, ahol a tavernák 'tradicionális' zenével várják vendégeiket, de az egyébként kitűnő ételek a város más részeihez képest jelentősen megdrágultak. A Szindagma tér mellett elterülő, divatos Kolonaki a középosztály igényeit kielégítő butikok százait kínálja napközben, este és éjszaka pedig felkapott éttermek és bárok nyitják meg kapuikat. Az Omonia tértől délre elhelyezkedő utcákban általában bevándorlók laknak és itt található az etnikai éttermek és üzletek színes kavalkádja is. A legutóbb felújított Gazi kerület a történelmi gázgyár mellett található. Ez a gyár lett a ''Technopolis'' az új hasznosításban (Athén új kulturális multiplexe), itt van kialakulóban Athén új "meleg" faluja, klubokkal, bárokkal és éttermekkel.
Kaszinók a Parnita-hegyen működnek (megközelíthető gépkocsival vagy siklóval) és a közeli Lutraki városában, ahová autóval vagy HÉV-vel lehet eljutni. Új kikapcsolódást jelent az teljesen felújított Olimpiai Stadion Komplexum (görög rövidítése OAKA). A teljes terület újjáépítését Santiago Calatrava spanyol építész végezte el, aki emlékműveket, kerteket, futurista átjárókat tervezett ide és az egész területet befedte egy jellegzetes kék üvegtetővel.
Athén közvetlen közelében igen tiszta tenger és gyönyörű homokos tengerpartok találhatók, a többi oldalról pedig gyönyörű hegyek övezik, amelyek mind egy-egy védett nemzeti parknak adnak otthont. A 277 méteres Likavitosz domb Athén központjában található, a monda szerint Athéné istennő itt dobott le egy óriási szikladarabot. Athén központjától 25&nbsp;km-re található a Parnita-hegy közel száz, megfelelően megjelölt turistaútvonallal, szakadékkal, barlanggal, sziklával, forrással, patakkal és barlanggal, sőt, az erdőben még őzzel is lehet találkozni. Szalamina, Aigina, Porosz, Hidra és Szpetsesz közeli szigetei szintén gazdagok csodálatos természeti szépségben és történelmi építészetben. Az athéni kormányzóság a turisták érdeklődésének kielégítésére honlapot működtet.
{{széles kép|Athens panorama from Melissia.jpg|1200px|<center> Athén városképe a Melissiáról</center>}}
== Sport ==
[[Fájl:1896 Olympic opening ceremony.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|''Megnyitó ünnepség Olympiában 1896-ban'']]
=== Az 1896. évi nyári olimpiai játékok színhelye ===
{{bővebben|1896. évi nyári olimpiai játékok}}
Athénban rendezték meg az első modern olimpiát, az [[1896. évi nyári olimpiai játékok]]at.
=== Az 1906. évi nyári olimpiai játékok színhelye ===
{{bővebben|1906. évi nyári olimpiai játékok}}
Az [[1896. évi nyári olimpiai játékok|1896]]-os első játékok tizedik évfordulóján itt rendezték meg az [[1906. évi nyári olimpiai játékok|1906]]-os, ún. közbeékelt, jubileumi játékokat is.
=== A 2004. évi nyári olimpiai játékok színhelye ===
{{bővebben|2004. évi nyári olimpiai játékok}}
Athén [[1997]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]], a [[svájc]]i [[Lausanne]]-ban nyerte el a [[2004. évi nyári olimpiai játékok]] megrendezésének jogát, miután, óriási meglepetésre, elveszítette az 1996-os olimpiát, amely a modern olimpiai játékok 100. évfordulójának ünnepélyes megünneplését is lehetővé tette volna.
Athén [[1997]]-ben a pályázatát elsősorban az olimpiák történelmére alapozta. Az utolsó szavazási fordulóban [[Róma|Rómát]] győzte le 66 szavazattal 41 ellenében. Az ezt megelőző fordulóban [[Buenos Aires]], [[Stockholm]] és [[Fokváros]] már kiestek, miután csak néhány szavazatot kaptak.
[[Fájl:Olympic flame at opening ceremony.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|''Megnyitó ünnepség 2004-ben'']]
A felkészülés időszakában azután a [[Nemzetközi Olimpiai Bizottság]] többször aggodalmát fejezte ki az olimpiai létesítmények alacsony készültsége, az építkezések lassú előrehaladása miatt. A görög kormány új szervező bizottságot hozott létre Gianna Angelopoulosz-Daszkalaki elnökasszony vezetésével, és az előkészületek új lendületet kaptak. Bár sokan kritizálták a rendkívül magas beruházási költségeket, ami egyáltalán nem ritka az olimpiákra való felkészülések során, Athén a legmodernebb technikával fejlődő várossá vált, ahol a [[tömegközlekedés]] és a városi fejlesztés évtizeddel megelőzi korát. A világ legmodernebb sportlétesítményeit hozták létre, és majd' mindegyik határidőre elkészült. A 2004-es játékokat végeredményben kimagasló sikerként értékelték, mivel mind a biztonság, mind a szervezés magas színvonalú volt, és csak néhány látogató jelzett problémákat a közlekedéssel vagy a szállással kapcsolatban. Egyetlen problémát emeltek ki, nevezetesen, hogy a kezdő napokon alacsony volt a látogatottság, amikor egyes sportágak selejtezőit rendezték. A végső mérleg szerint viszont a teljes nézőszám a 2004-es olimpiai játékokon elérte a 3,2 milliót (eladott jegyek száma), ami minden más Olimpia eredményénél magasabb nézőszámot jelentette, kivéve [[Sydney]]-t, ahol több mint 5 millió jegyet értékesítettek.
== „Athén” nevű és becenevű városok ==
* {{Zászló|Olaszország}} Az Arno-parti Athén – [[Firenze]], [[Olaszország]]
* {{Zászló|Egyesült Államok}} Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] 22 államban található Athén nevű település vagy megye
* {{Zászló|India}} A Kelet Athénje – [[Maduráj]], [[India]]
* {{Zászló|Egyesült Államok}} A Dél Athénje – [[Nashville (Tennessee)|Nashville]], [[Tennessee]]
* {{Zászló|Skócia}} Az Észak Athénje – [[Edinburgh]], [[Skócia]]
* {{Zászló|Egyesült Államok}} Amerika Athénje – [[Boston (Massachusetts)|Boston]], [[Massachusetts]]
* {{Zászló|Németország}} A Spree-parti Athén – [[Berlin]], [[Németország]]
* {{Zászló|Kolumbia}} Latin-Amerika Athénje – [[Bogotá]], [[Kolumbia]]
* {{Zászló|Finnország}} Finnország Athénje  – [[Jyväskylä]], [[Finnország]]
* {{Zászló|Szerbia}} A "szerb" Athén – [[Újvidék]], [[Szerbia]]
* {{Zászló|Írország}} Írország Athénje – [[Cork]], [[Írország]]
* {{Zászló|Magyarország}} [[Pápa (település)|Pápa]], a Dunántúl Athénje
* {{Zászló|Magyarország}} [[Sárospatak]], a „Bodrog-parti Athén”
* {{Zászló|Románia}} [[Székelyudvarhely]], a „Küküllő-parti Athén”
* {{Zászló|Magyarország}} [[Eger]], a „Magyar Athén”
== Testvértelepülések ==
{|class="wikitable"
|- valign="top"
|
*{{zászló|Spanyolország}} [[Barcelona]], [[Spanyolország]] (1999)
*{{zászló|Kolumbia}} [[Bogotá]], [[Kolumbia]]
*{{zászló|Kína}} [[Peking]], [[Kína]] (2005)<ref>{{cite web |url=http://www.ebeijing.gov.cn/Sister_Cities/Sister_City/ |title=Beijing Sister Cities |accessdate=04.06.2013 |work=City of Beijing |publisher=www.ebeijing.gov.cn |archiveurl=https://www.webcitation.org/5mq6B2fdq?url=http://www.ebeijing.gov.cn/Sister_Cities/Sister_City/ |archivedate=2010-01-17 }}</ref>
*{{zászló|Libanon}} [[Bejrút]], [[Libanon]]
*{{zászló|Palesztina}} [[Betlehem]], [[Palesztina]] (1986)
*{{zászló|Románia}} [[Bukarest]], [[Románia]]
*{{zászló|USA}} [[Chicago]], [[Amerikai Egyesült Államok]] (1997)<ref>{{cite web|url=http://chicagosistercities.com/sister-cities/|title=Chicago Sister Cities|accessdate=04.06.2013|work=City of Chicago|publisher=www.chicagosistercities.com|archiveurl=https://web.archive.org/web/20151224135441/http://chicagosistercities.com/sister-cities/|archivedate=2015-12-24}}</ref>
*{{zászló|Peru}} [[Cuzco]], [[Peru]] (1991)
*{{zászló|Törökország}} [[Isztambul]], [[Törökország]]
||
*{{zászló|USA}} [[Los Angeles]], [[Amerikai Egyesült Államok]] (1984)<ref>{{cite web |url=http://sistercities.lacity.org/ |title=Los Angeles Sister Cities |accessdate= 04.06.2013|work=City of Los Angeles}}</ref>
*{{zászló|orosz}} [[Moszkva]], [[Oroszország]]
*{{zászló|olasz}} [[Nápoly]], [[Olaszország]]<ref>{{cite web |url=http://www.comune.napoli.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/5931 |title=Gemellaggi |language=olasz |work=Comune di Napoli |accessdate=04.06.2013 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130722204102/http://www.comune.napoli.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/5931 |archivedate=2013-07-22 }}</ref>
*{{zászló|Ciprus}} [[Nicosia]], [[Ciprusi Köztársaság]] (1988)<ref>{{cite web |title=Nicosia Twinnings |url=http://www.nicosia.org.cy/english/lefkosia_twins.shtm |accessdate=04.06.2013 |work=Nicosia Municipality |publisher=www.nicosia.org.cy |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090521214842/http://www.nicosia.org.cy/english/lefkosia_twins.shtm |archivedate=2009-05-21 }}</ref>
*{{zászló|Dél-Korea}} [[Szöul]], [[Dél-Korea]] (2006)
*{{zászló|Albánia}} [[Tirana]], [[Albánia]]
*{{zászló|USA}} [[Washington (főváros)|Washington, D.C.]], [[Amerikai Egyesült Államok]] (2000)<ref>{{cite web |title=DC Sister Cities |url=http://os.dc.gov/service/dc-sister-cities |accessdate= 04.06.2013|publisher=os.dc.gov}}</ref>
*{{zászló|örmény}} [[Jereván]], [[Örményország]] (1993)
*{{zászló|Szlovénia}} [[Ljubljana]], [[Szlovénia]]
*{{zászló|Hollandia}} [[Amszterdam]], [[Hollandia]]
|}
== Panoráma ==
{{széles kép|Panoramic view of Athen.jpg|1400px|<center>Athén panorámaképe az [[Akropolisz (Athén)|Akropolisz]]ról</center>}}
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Görögország]]
* [[Athéni Hercegség]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*Szabó Lajos: ''Centenáriumi olimpiai játékok - Athén helyett Atlanta'', Élet és tudomány, 1996. (51. évf.) 29. sz. 911-914. old.
*György Péter: ''Hazatérnek valaha is a Parthenón márványai? Az Új Akropolisz Múzeum, Athén, I. rész'', Múzeumcafé: a múzeumok magazinja, 2011. (5. évf.) 23. sz. 60-69. old.
*György Péter: ''Hazatérnek valaha is a Parthenón márványai? Az Új Akropolisz Múzeum, Athén, II. rész'', Múzeumcafé: a múzeumok magazinja, 2011. (5. évf.) 24. sz. 60-69. old.
*Szépvölgyi Viktória: ''Botrányhős - Az Új Akropolisz Múzeum, Athén, Görögország - Bernard Tschumi'', Octogon: architecture, design, 2009. 3. (66.) sz. 35-36. old.
*Götz Eszter: ''A szépség jogán. Akropolisz Múzeum, Athén'', Régi-új magyar építőművészet, 2009. 6. sz. 21-24. old.
*Németh György: ''Szókratész városa, Athén'', Rubicon, 2008. (19. évf.) 1. Klnsz. 22-25. old.
*''Athén díszvilágítása'', Elektro installateur: épületvillamosság és villanyszerelés, 2005. (13. évf.) 4. sz. 26-27. old.
*''Athén közvilágítása'', Elektro installateur: épületvillamosság és villanyszerelés, 2005. (13. évf.) 2-3. sz. 22-23. old.
*Almássy Eszter: ''A görög szerpentin, avagy Athén és európai integráció'', Köz-politika, 2003. (4. évf.) 5. sz. 39. old.
*Simó Endre: ''Zajmentes Torino, füstmentes Athén'', Környezetvédelem, 1995. (3. évf.) 6-7. sz. 28. old.
*''A rossz levegőjű Athén'', Búvár (1960-1989), 1984. (39. évf.) 10. sz. 452. old.
*''Fotokémiai szmog Athén fölött'', Búvár (1960-1989), 1984. (39. évf.) 3. sz. 131. old.
*''Európa legmodernebb vízműve: az athén-pireuszi'', Városi szemle: közlemények a városi közigazgatás és statisztika köréből, 1934. (20. évf.) 4. sz. 600-603. old.
*''Athén vízellátása'', Városi szemle: közlemények a városi közigazgatás és statisztika köréből, 1929. (15. évf.) 1. sz. 154. old.
*''Athén népesedési mozgalma'', Városi szemle: közlemények a városi közigazgatás és statisztika köréből, 1928. (14. évf.) 6. sz. 1115. old.
== További információk ==
* [http://europaterkepek.info/athen-terkep.html Athén térképe]
* [http://www.cityofathens.gr Athén főváros hivatalos honlapja]
* [http://www.culture2000.tee.gr/ Athéni kortárs építészet és javasolt sétaútvonalak]
* [http://www.oasa.gr/ Útvonal-tervező a városi közlekedési hatóságtól]
* [http://www.athens2004.com/ A 2004-es Olimpia hivatalos oldala]
* [http://www.constitution.org/ari/athen_00.htm Az Athéni Alkotmány, Arisztotelész]
* [https://web.archive.org/web/20110623122305/http://onlinerepulojegy.eu/athen.php Athén repülőtere (HU)]
{{Európa kulturális fővárosa|év=1985}}
{{Európai fővárosok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Görögország|-|turizmus|-|Földrajz}}
{{DEFAULTSORT:Athen}}
[[Kategória:Európai fővárosok]]
[[Kategória:Görög mitológiai helyszínek]]
[[Kategória:Görögország települései]]
[[Kategória:Athén| ]]