Augustów forrásának megtekintése

{{Lengyel település infobox
|név                 = Augustów
|kép                 = Augustów, widok z komina MPEC - panoramio.jpg
|képaláírás          =Augustów városa légifelvételen
|címer               = POL Augustów COA.svg
|vajdaság            = Podlasiei
|járás               = Járási jogú város
|rang                = város
|alapítás éve        = 1550
|irányítószám        = 16-300-tól 16-303-ig
|körzethívószám      = (+48) 87
|rendszám            = BAU
|népesség            =30 190 fő
|népesség éve        =2019
|népsűrűség          =370
|terület             = 80,9
|szélességi fok      = 53
|szélességi ívperc   = 51
|hosszúsági fok      = 22
|hosszúsági ívperc   = 59
|szöveg pozíciója    = left
|weboldal            =http://www.augustow.pl/pl
|wikicommons=Augustów|polgármester=Wojciech Walulik}}
'''Augustów''' (litván nevén: Augustavas, [[Német nyelv|németül]]: Metenburg) történelmi város [[Lengyelország]] északkeleti részén a [[Podlasiei vajdaság]]ban, 2019-ben 30 190 lakosa volt.<ref>{{Cite web |title=Augustów - oficjalny serwis miejski |url=http://www.augustow.pl/pl |work=www.augustow.pl |accessdate=2020-05-02 |language=pl}}</ref><ref>{{CitLib |tit=Poland |ann=2020-03-17 |isbn=978-92-64-31313-2 |url=http://dx.doi.org/10.1787/b37e444c-en |accd=2020-05-02}}</ref>
== Fekvése ==
Augustów a [[Mazuri-tóhátság]] területén fekszik, így számtalan folyó és tó található a környékén. A városon a Netta folyó és az [[Augustówi-csatorna]] is keresztülhalad. Közigazgatásilag a [[Podlasiei vajdaság|Podlasiei vajdasághoz]] tartozik 1999 óta, korábban a [[Suwałki vajdaság]] része volt (1975–1998) annak megszűnéséig. A város Augustów megye és Augustów gmina székhelye.
== Története ==
A települést először 1496-ban említik, majd [[II. Zsigmond Ágost lengyel király|II. Zsigmond Ágost lengyel királytól]] [[1557]]-ben megkapta a királyi városi címet és az azzal járó jogokat. Hálából a város felvette az uralkodó nevét, azóta nevezik Augustównak. A fejlődésnek indult várost újratervezték, és rendkívül precíz, új településszerkezetet kapott, tágas piactérrel a közepén.
1569-ig Augustów a [[Litván Nagyfejedelemség]]hez tartozott, majd a [[lublini unió]] után a Lengyel Királyság részévé vált, viszont temetője a Litván Nagyfejedelemségben maradt. A [[II. János Kázmér lengyel király]] ellen lázadó [[tatárok]] 1656-ban felégették Augustówot, és a 17. század második felében pestisjárvány is sújtotta a környéket.
[[1795]]-ben [[Lengyelország három felosztása|Lengyelország III. felosztása]] után a várost [[Porosz Királyság|Poroszországhoz]] csatolták. [[1807]]-ben a város visszatért a lengyel uralom alá a [[Varsói Hercegség]] részeként. Az [[1815]]-ös [[bécsi kongresszus]]t követően a [[Kongresszusi Lengyelország]] részévé vált, később [[Orosz Birodalom|Oroszország]] része lett. Lengyelországhoz csak [[1918]]-ban, a függetlenség visszaszerzése után került vissza.
1842-ben területi székhellyé vált, majd a lengyel királyság teljes annektálása után az 1860-as évektől [[Suwałki|Suwałkiból]] irányították. 1875 körül mintegy 9600 lakosa volt a városnak, akik főleg szarvasmarha- és lókereskedelemmel, valamint ágynemű és zsákok gyártásával foglalkoztak.<ref>{{Cite journal|title=Scribner, Charles, (26 Jan. 1890–11 Feb. 1952), President: Charles Scribner’s Sons New York, NY, since 1932; Charles Scribner’s Sons, Ltd, London, England; Director, Grosset & Dunlap, Inc., Bantam Books, Inc|url=http://dx.doi.org/10.1093/ww/9780199540884.013.u242763|publisher=Oxford University Press|journal=Who Was Who|date=2007-12-01}}</ref>
Az 1830-as évek elején megépült az [[Augustówi-csatorna]], amely a [[Visztula]] és a [[Nyeman (folyó)|Nyeman]] folyókat kötötte össze, ezzel jelentősen fellendítve a város kereskedelmét. A [[Szentpétervár–Varsó-vasútvonal]] 1899-ben érte el a várost, ekkorra a lakossága már 12 800 körül alakult.<ref>{{Cite journal|title=Chisholm, Hugh, (22 Feb. 1866–29 Sept. 1924), Editor of the Encyclopædia Britannica (10th, 11th and 12th editions)|url=http://dx.doi.org/10.1093/ww/9780199540884.013.u194658|publisher=Oxford University Press|journal=Who Was Who|date=2007-12-01}}</ref> Az [[első világháború]] alatt az orosz hadsereg sikeres ellentámadást hajtott végre a német hadsereg ellen az 1914-es [[augustówi csata]] során, a [[visztulai csata]] előkészítéseként.
Az első világháború után az 1920-ban a lengyelek és a [[Szovjetunió|szovjet]]<nowiki/>ek küzdöttek meg egymással. 1939 és 1941 között a szovjet csapatok elfoglalták a várost. Sok lakót kazahsztáni száműzetésbe küldtek, ahonnan néhány év után visszatérhettek. 1941. június 22-én, még mielőtt a németek elfoglalták a várost, a szovjetek 30-34 lengyel foglyot öltek meg Augustówban az [[NKVD]] mészárlásainak részeként. A német erők 1944-ig megszállva tartották a települést.
A [[második világháború]] a város körülbelül 70%-ának megsemmisülését, valamint a lakosság többségének halálát vagy elmenekülését hozta magával, köztük több ezer zsidó lakosét, akiket a csatorna és a folyó közötti gettóban tartottak fogva. A németek szinte mindegyiküket kivégezték, de 1945-ben a szovjetek a közelben végeztek a lengyel [[Honi Hadsereg|Armia Krajowa]] fegyveres ellenállási szervezet tagjaival is.
1970-ben Augustówot hivatalosan is elismerték egészségügyi és relaxációs üdülőhelyként. 1973-ban a környező településeket a zóna részévé tették, így a város és környéke népszerű üdülőövezet lett.
== Demográfia ==
{| class="wikitable"
|+1897<ref>{{Cite journal|title=The Census of the Russian Empire|url=http://dx.doi.org/10.2307/1774927|journal=The Geographical Journal|date=1897-06|issn=0016-7398|pages=657|volume=9|issue=6|doi=10.2307/1774927|first=P.|last=K.}}</ref>
!Nemzetiség
!Lélekszám
!'''%'''
|-
|lengyel
|5882
|76,6
|-
|zsidó
|3630
|28,5
|-
|orosz
|2381
|18,7
|-
|fehérorosz
|357
|2,8
|-
|mari
|156
|1,2
|-
|német
|131
|1
|-
|tatár
|117
|0,9
|-
|litván
|20
|0,2
|-
|egyéb nemzetiség
|69
|0,5
|-
|Összesen
|12 743
|100
|}
{| class="wikitable"
|+1921<ref>{{Cite journal|title=Sytuacja językowa na Ukrainie w świetle powszechnego spisu ludności oraz badań socjologicznych|url=http://dx.doi.org/10.11649/sn.1671|journal=Sprawy Narodowościowe|date=2018-12-31|issn=2392-2427|issue=50|doi=10.11649/sn.1671|first=Paweł|last=Pietnoczka}}</ref>
!Nemzetiség
!Lélekszám
!'''%'''
|-
|lengyel
|6705
|76,6
|-
|zsidó
|1962
|22,4
|-
|orosz
|51
|0,6
|-
|fehérorosz
|8
|0,1
|-
|német
|6
|0,1
|-
|egyéb nemzetiség
|20
|0,2
|-
|Összesen
|8762
|100
|}
{| class="wikitable"
|+2002<ref>{{Cite web |title=Wayback Machine |url=http://old.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/nsp2002_tabl4.xls |work=web.archive.org |date=2014-07-01 |accessdate=2020-05-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140701232900/http://old.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/nsp2002_tabl4.xls |archivedate=2014-07-01 }}</ref>
|'''Nemzetiség'''
|'''Lélekszám'''
|'''%'''
|-
|lengyel
|28 668
|96,5
|-
|orosz
|64
|0,2
|-
|roma
|41
|0,1
|-
|egyéb nemzetiség
|932
|3,1
|-
|Összesen
|29 705
|100
|}
== Testvérvárosok<ref>{{Cite web |title=MIASTA PARTNERSKIE |url=https://urzad.augustow.pl/content/miasta-partnerskie |work=Strona Urzędu Miejskiego w Augustowie |date=2016-03-10 |accessdate=2020-05-02 |language=pl}}</ref> ==
* {{Zászló|litván}} [[Druskininkai]], Litvánia (2007)
* {{Zászló|Fehéroroszország}} [[Grodnó]], [[Fehéroroszország]] (2008)
* {{Zászló|Olaszország}} [[Porto Ceresio]], [[Olaszország]] (2003)
* {{Zászló|Ukrajna}} [[Rudki]], [[Ukrajna]] (2011)
* {{Zászló|Fehéroroszország}} [[Slonim]], Fehéroroszország (2013)
* {{Zászló|Lengyelország}} [[Supraśl]], Lengyelország (2012)
* {{Zászló|Finnország}} [[Tuusula]], [[Finnország]] (1996)
== Galéria ==
<gallery class="center" widths="145">
Fájl:Augustow. Park.jpg|[[II. Zsigmond Ágost lengyel király]] emlékműve a belvárosban
Fájl:Basilica in Augustow 02.JPG|Jézus Szent Szíve bazilika
Fájl:Śluza w Augustowie - panoramio.jpg|Az [[Augustówi-csatorna]] helyi zsilipje
Fájl:Kaplica Matki Boskiej w Augustowie-Studzienicznej 77 z 15.03.1980 -Magkrys.JPG|Szűz Mária kápolna a Studzienicznában
Fájl:Augustów rynek kamienica 18.07.2009 p.jpg|Történelmi bérházak a belvárosban
Fájl:12, 3 Maja Street in Augustow 02.jpg|Történelmi bérház a belvárosban
Fájl:Jezioro Studzieniczne.JPG|Studzieniczne-tó
Fájl:Hotel Perła, Augustów.JPG|Szálloda a belvárosban
</gallery>
== Jegyzetek ==
<references />
== Fordítás ==
{{Fordítás|en|Augustów|oldid=949172738}}{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Lengyelország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Podlasiei vajdaság települései]]
[[Kategória:Lengyelország városai]]