Aveszta forrásának megtekintése

{{Irodalmi mű infobox
| név = Aveszta
| alcím = pontatlanul '''Zend-Aveszta'''
| kép = Bodleian J2 fol 175 Y 28 1.jpg
| képméret = 220px
| képaláírás = A ''Jasna'' c. rész egy oldala (Bodleian Library)
| szerző = [[Zarathustra]]
| eredeti cím =
| megírásának időpontja = [[i. e. 1. évezred|Kr. e. I. évezred]]
| első kiadásának időpontja =
| nyelv = [[zend nyelv]]
| témakör = a zoroasztriánus vallás tanításai
| műfaj = könyvgyűjtemény
| részei =
| magyar kiadás = [[Zajti Ferenc]]: Zend-Avesta, Cleveland, Kőrösi Csoma Sándor Társaság, 1980
| külső hivatkozás  = http://mek.oszk.hu/06300/06310/}}
Az '''Aveszta''' (elterjedtebb, de pontatlan néven '''Zend-Aveszta''') a [[i. e. 1. évezred|Kr. e. I. évezred]]ben keletkezett szent könyv, a [[zoroasztrizmus]], más néven ''párszi'' vallás híveinek, [[Zarathustra]] követőinek könyve, az [[irán]]i ([[Perzsa Birodalom|perzsa]]) irodalom legrégebbi emléke. Különböző korokban keletkezett vallásos szövegek gyűjteménye. A ránk maradt mű terjedelme mintegy 500 oldal. {{forr|A hagyomány szerint a jelenlegi ''Aveszta'' csupán töredéke az eredetileg 21 könyvből ("nask") álló műnek. Ezt történeti források ugyanúgy bizonyítják, mint a megmaradt mű szerkezetének jellege, mely arra enged következtetni, hogy a jelenleg ismert ''Aveszta'' különböző forrásokból származó szövegek-töredékek összeállítása. Ezt történeti források is alátámasztják.}} [[Caius Plinius Secundus|Plinius]] 2 millió verset tulajdonít Zarathustrának,<ref>Plinius XXX. 1. 2. ??</ref> az arab történetíró, [[Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari|at-Tabari]] pedig beszámol arról, hogy Zarathustra írásai 12 ezer darab "tehénbőrt" (pergament) töltöttek meg. A párszi hagyományt őrző pahlavi könyvben a ''Dinkardban'' említés esik az ''Aveszta'' két teljes példányáról. Az egyik a perszepoliszi lángokban veszett oda, az ''Arda Viraf'' (Viraf látomásos pokolbéli utazásáról szóló könyv) tanúsága szerint, amikor [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] felégettette a palotát, a másikat szintén a görögök semmisíthették meg valamilyen úton-módon.
[[Fájl:Faravahar.svg|bélyegkép|250px|jobb|''[[Faravahar]]'': a zoroasztriánus vallás legismertebb jelképe]]
== Az Aveszta felépítése ==
Az Aveszta jelenlegi alakjában a következő részekből áll:
'''Jasná''' (Yashna, "imádság")
:72 hosszabb ima az isten ([[Ahura Mazdá]]) és a különböző szellemi lények tiszteletére, az ''Aveszta'' legfőbb liturgikus része. Ezen belül külön csoportot alkot 17 verses formájú darab, az úgynevezett ''gathák'' (ének, himnusz), az ''Aveszta'' legrégebbi darabjai, melyeket a hagyomány szerint maga Zarathustra szerzett. A könyv három, nagyjából egyforma részre oszlik. Az első rész [[Ormazd]] és a vallás más istenségeinek invokációjával kezdődik, s tartalmazza az étel-, és italáldozati rítusok szövegeit. Ezt követik a [[Gáthák]], Zarathustra tanító, buzdító, prófétai dalai. A gáthák szövege metrikusan felpített, nyelvezete különbözik az Aveszta többi szövegének nyelvétől. A 17 himnusz közé ékelődik a ''Yashna Haptanghaiti'' ''(A hét fejezet jasnája)''. Ez a prózában írt szöveg imádságokat tartalmaz Ahura Mazdához (Ormazdhoz), az [[arkangyal]]okhoz, az igazak lelkéhez, a tűzhöz, a vízhez, a földhöz. Bár ez a rész korban és nyelvében közel áll a gáthákhoz, a vallás egy későbbi, fejlettebb formáját képviseli. A Jasná utolsó részében a különböző istenségekhez szóló imáságok, hálaadó énekek találhatók.
'''Visperád''' (Vishperad, Visperdíd,"minden hatalmasság")
:A ''Jasnával'' azonos jellegű, 24 rövidebb magasztaló ima „minden hatalmasság” tiszteletére, innen ered a neve is. A szertartások alkalmával a ''Visperád'' szövegeit a Jasná fejezetei közé ékelve alkalmazzák. E két rész himnuszai a [[párszi]] szertartások liturgikus szövegei.
'''Jast''' (Yasht, "magasztalás")
:21 hosszú, egyenként több fejezetből álló magasztaló ének az istenségek, az angyalok, az igazak eltávozott lelkének tiszteletére. A Jast főleg metrikus, verses formában íródott és számos mitológiai, történelmi utalást tartalmaz.
'''Vendídád''' ("gonosz szellemek elleni törvény")
:Rituális előírások gyűjteménye 22 fejezetben (ezek elnevezése: ''Fargard''), [[Mózes]] öt könyvének feleltethető meg. A könyv az Aveszta teremtéstörténetével kezdődik, majd az aranykort követő pusztító ítélettel és özönvízzel folytatódik. Ezt követően a mezőgazdaság áldásaival, majd jogi-rituális rendelkezésekkel foglalkozik, többek között foglalkozik a holttest okozta tisztátalanság megszüntetésével, a kutya és a tehén oltalmazásával és a menstruáció utáni tisztulással. A szertartásokon a ''Vendídád'' szövegeit a gáthák közé illesztve alkalmazták.
'''A kisebb szövegek'''
:A kisebb szövegek (''Níjajes'', ''Gah'', ''Sirozah'', ''Afrinagan'') tartalmukra nézve rövid imák, dicséretek, áldások, melyeket mindennapos használatra vagy egy-egy különleges alkalomra szántak.
'''A töredékek'''
:A főbb könyveken kívül az ''Aveszta'' részét képzik az úgynevezett töredékek, melyek az Aveszta nyelvén íródtak, s valaha teljes jogú részét képezték a hatalmas avesztai irodalomnak. Ide tartoznak a ''Nirangisztán'', az ''Aogernadaecha'', a ''Zend-pahlavi glosszárium'' és egyéb töredékek. Itt szokás említeni azokat a vallási töredékeket is, melyek [[perzsa nyelv]]en maradtak fenn. Ezeknek többsége minden bizonnyal az eredeti aveszta nyelvű szövegek fordítása és az eredeti iratok tematikáját tartalmazza.
'''Khorda Aveszta''' (Kis Aveszta)
:A mindennapos használatra összeállított imádságok könyve. Az Aveszta rövidebb változata, ami nem tartalmazza a ''Jasná'', a ''Vendídád'' és a ''Visperád'' (a papok használatára fönntartott részek) szövegeit. Gyakran használt rövid imákból, a kisebb szövegekből (''Nijajes'', ''Gah'', ''Sirozah'', ''Afrinagan''), valamint a ''Jast'' himuszaiból épül fel.
== Az elnevezés anomáliája ==
Az ''Avesztát'' a máig érvényben lévő fordítások készítői ([[James Darmesteter]], L. H. Mills) és a különböző kiadások szerkesztői is ''Zend-Aveszta'' néven említik. Az elnevezés helyességét ugyanakkor modern kutatók megkérdőjelezik.<ref>Jona Lendering: Avesta. http://www.livius.org/au-az/avesta/avesta.html {{Wayback|url=http://www.livius.org/au-az/avesta/avesta.html |date=20070206193310 }}</ref>
A [[224]]-ben, a [[parthus művészet|parthusok]] dinasztiáját felváltó [[szászánida művészet|szászánidák]] uralma alatt az eredeti szövegrészekhez ''(Jasna, Jast, Vendidad)'' új szövegek kapcsolódtak. Ezek legfontosabbika a ''Visperad'', ami a ''Jasna'' és a ''Jast'' szövegeiből összeállított hosszú liturgia az istenséghez szóló fohászok betoldásával, valamint a ''Khorda Aveszta'', rövid imádságok gyűjteménye a hívők általános használatára. A [[szászánida művészet|szászánidák]] az állam szintjére emelték a [[zoroasztrianizmus|zoroasztriánus]] vallást, s így fontos szemponttá vált a szövegek közérthetősége. A már létező Aveszta-magyarázatok mellé egy új kommentárt is létrehoztak, melynek elnevezése a ''Zend'' (Zand). Ez a magyarázó szöveg a szászánida ''Aveszta'' szerves részévé vált, s első fordítója, a francia kutató [[Anquitel du Perron]] ''Zend-Avesta'' néven vezette be a köztudatba.
[[II. Huszrau szászánida király]] (ur.: [[591]] – [[628]]) alatt létezett egy még teljesebb, immár kanonikus összeállítás, melynek elnevezése ''Nagy Aveszta'' volt. Ez az összeállítás, a fentieken túl tartalmazott a [[kozmogónia]], a jog kérdéseivel foglalkozó könyveket, egy Zarathustra életrajzot, apokaliptikus írásokat, és több doktrina-magyarázatot. [[642]]-ben, az [[irán]]i terület arab megszállásával veszi kezdetét a ''Nagy Aveszta'' könyveinek széthullása. Bár az arab hódítók kezdetben türelmet mutattak a zoroasztrianizmus iránt, az [[iszlám]] megerősödésével, a szent szövegek [[arab nyelv]]re való átültetésével megkezdődött az eredeti szövegek eltűnése. A [[9. század]]ban a [[zoroasztrianizmus|zorosztriánusok]] közül sokan [[India|Indiába]] menekültek, ezért található meg számos ''Aveszta'' szöveg indiai fordításban.
== Az Aveszta felfedezése ==
Az ''Aveszta'' vallásával foglalkozó írásokat már az ókortól kezdve találunk töredékes formában, többek között például [[Arisztotelész]]nél. [[Hérodotosz]] történeti művének perzsákkal foglalkozó részében találhatók utalások, [[Plutarkhosz]]tól, [[Caius Plinius Secundus|Pliniusztól]] és [[Agathiasz]]tól szintén maradtak fenn töredékek. A korai kereszténység idején a különböző vallási és filozófiai csoportok kerestek fogódzót a misztikusnak kikiáltott zarathustrai tanokban, s a középkorban sem tudtak sokkal többet a mazdeizmusról, mit alapítójának nevét, aki vallásalapítóból a rejtett tudományok nagymesterévé lépett elő.
=== Az első művek Európában ===
A [[reneszánsz]] idején kezdődik meg az ''Aveszta'' komolyabb felfedezése. [[Barnabé Brisson]] sikerrel vállalkozik görög és római források alapján az ókori [[Perzsa Birodalom|Perzsia]] vallásának újrafelfedezésére ''De regio persarum principatu libri tres'' című könyvében, mely [[1590]]-ben jelenik meg [[Párizs]]ban. Később többen vállalkotnak az eredeti források felkutatására, mint például a misszionárius [[Gabriel du Chinon]], aki [[Irán]] területén teljesített szolgálata alatt találkozott a zoroasztriánusok maradékával és látta szent könyveiket.
Az [[1700-as évek]]ben [[Thomas Hyde]], [[oxford]]i professzor volt az első, aki kísérletet tett az ókori [[Perzsa Birodalom|perzsák]] vallásának szisztematikus helyreállítására. ''Veterum Persarum et Parthorum et Medorum, religiosa historia'' című könyve ([[Oxford]], [[1700]]) a [[párszi]]król vallott modern felfogás első megjelenítője. [[1718]]-ban az angol származású George Bouchert a szurati [[párszi]]k megajándékozzák a ''Vendidad Sadah'' egy példányával, ami végül az [[oxford]]i Bodleian Library állományába kerül.
[[1754]]-ben [[Anquitel du Perron]]nak, az École des Langues Orientales ifjú hallgatójának kezébe kerül az oxfordi ''Vendidad'' néhány oldalának másolt példánya, s a felfedezés arra készteti, hogy maga induljon útnak a [[párszi]]k szent könyveinek megszerzéséért. [[1764]]-ben, több éves bolyongás és kaland után visszaérkezik [[Párizs]]ba, immár az ''Avesta'' eredeti példányával és [[1771]]-ben kiadja a könyv első jelentősebb fordítását (''Ouvrage de Zoroaszter'' 3.vol. Paris, 1771).
=== Az eredetiség kérdése ===
Du Perron fordításának megjelenése után élénk vita bontakozott ki a tudományos világban az ''Aveszta'' eredetiségét illetően. Voltak, akik úgy vélték, hogy a du Perron által előkerített úgynevezett ''Zend Aveszta'' nem Zarathustra és tanítványai műve, hanem hamisítvány. Ezen nézet leghangosabb támogatója a neves orientalista, [[Sir William Jones]] volt. Egy [[1771]]-ben kiadott, francia nyelven fogalmazott pamflet-szerű levélben azzal érvelt, hogy du Perron hagyta magát becsapni, s a párszik egy értéktelen, összetákolt fantasztikus mesegyűjteménnyel engedték útjára. Franciaországban az ''Aveszta'' eredetiségét nem kérdőjelezték meg. Du Perron lelkes támogatóra talált a német tudós, [[Friedrich Kleuker]] személyében, aki németre fordította munkáját (Riga, 1776).
Az eredetiség vitájának lezárását végül a szövegek filológiai összehasonlítása hozta meg. Mintegy ötven évvel du Perron fordításának megjelenése után az ''Aveszta'' eredeti szövegeit a [[szanszkrit nyelv]] kutatói kezdték vizsgálni. A szanszkrit és az aveszta nyelv közti megfeleltethetőséget kutatók már korábban észrevették. A legjelentősebb haladást ezen a területen a dán filológus, [[Rasmus Christian Rask]] tette, az ő nevéhez fűződik az első értekezés a zend nyelvvel kapcsolatban (''A Dissertation on the Authenticity of the Zend Language'', Trans. Lit. Soc. of Bombay, 1826). Rask írásában bebizonyította a zend nyelv ősi eredetét és rámutatott, hogy hangzókészletében közelebb áll a [[perzsa nyelv]]hez, mint a [[szanszkrit nyelv|szanszkrithoz]]. A zend nyelv gyakran sajátos formájú nyelvtani elemivel kapcsolatban rámutatott nemcsak a szanszkrithoz, de a latinhoz és a göröghöz való hasonlatosságokra is.
Raskkal körülbelül egyidőben kezdett el foglalkozni az ''Aveszta'' nyelvével a francia tudós, [[Eugène Burnouf]], aki az Aveszta és a [[szanszkrit nyelv]] összefüggéseinek ismeretében, a szövegekeket módszeres filológiai vizsgálatnak vetette alá. Így jött rá, hogy a du Perron-féle fordítás sok helyen téves, pontatlan. Burnouf a ''Jasna'' egy 15. századi szanszkrit fordításához folyamodott a zend nyelv megfejtésének kulcsaként, s ezzel együtt az összehasonlító nyelvészet és a filológia eszköztárát felhasználva sikerült helyreállítania a szöveg azon részeit, melyek du Perron olvasatában zagyvaságnak tűntek. ''Commentaire sur le Yaçna, l'un des livres liturgiques des Parses'' című műve 1883 és 1885 között jelent meg.
Burnouf felfedezése, az összehasonlító módszer alkalmazása, valamint a [[Perszepolisz]]ban és Behistunban talált, az Akhaimenida dinasztia idejéből származó perzsa feliratok megfejtése lassanként lecsendesítette az eredetiség körül zajló vitát. A Burnouf felépítette alapokon olyan neves kutatók építkeztek tovább, mint [[Franz Bopp]], Martin Haug, Westergaard, Friedrich von Spiegel, Bartholomae, [[James Darmesteter]], De Harlez, Justi, Mills vagy Karl Friedrich Geldner.
== Az Aveszta nyelve ==
Két nyelvváltozatot őriz az Aveszta, amelyek az [[Iráni nyelvek|óiráni nyelv]] különböző dialektusaiból alakulhattak ki. Az [[avesztai nyelv]] ezeknek az összefoglaló elnevezése. A szóbeliség és a vallás földrajzi terjedése miatt a szövegek valószínűleg késői nyelvállapotokat tükröznek.<ref>{{Cite web |url=http://www.iranicaonline.org/articles/avestan-language |title=K. Hoffmann, “AVESTAN LANGUAGE i-iii,” Encyclopædia Iranica, III/1, pp. 47-62, available online at http://www.iranicaonline.org/articles/avestan-language (accessed on 30 December 2012). |accessdate=2024-08-15}}</ref> A betűk a [[szászánida művészet|szászánida]] uralkodók korában használt pahlaviból származnak, amikor is a szövegeket lejegyezték és kiadták. Az írást jobbról balra olvassuk.
Az ''Avesztában'' kétféle dialektust különböztethetünk meg. Az egyik a "gatha dialektus", a szöveg legrégebbi részeinek nyelve. A másik az "újabb aveszta" vagy "klasszikus" dialektus, ezen a nyelven olvasható az ''Aveszta'' legnagyobb része. A "gatha dialektus", Zarathtusztrának és követőinek nyelve, nyelvtani szerkezetében tisztán megmaradt. Az "újabb aveszta" nyelvváltozat, főleg kései összeállításában nyelvi hanyatlást mutat, ami sok helyütt a ragozási sorok zavarosságában mutatkozik meg. A nyelvi pontatlanságok valószínűleg a másolási folyamat alatt keletkeztek. Az aveszta nyelv ősi voltát a védikus szankszkrithez hasonlíthatjuk. Szoros kapcsolatot mutat a szanszkrittel, bár egyénileg igen különbözik is tőle. Mindkét nyelv az indoiráni nyelvcsalád tagja.
== Az Aveszta kiadásai ==
===Eredetiben===
* N.L. Westergaard: ''Zendavesta or the religious books of the Zoroastrians'', Copenhagen, 1852–54)
* Geldner: ''Avesta, die heiligen Bücher der Parsen'', Stuttgart, 1886–95, 3 kötet
* Bartholomae: ''Text der Gâthâs'', Halle, 1879
===Fordítások===
* Olshausen: ''Vendidad'', Hamburg, 1829
* Eugène Burnouf: ''Vendidad Sadé l'un des livres de Zoroastre lithographié'', Paris, 1829–1843
* Friedrich von Spiegel: ''Avesta die heiligen Schriften der Parsen'', Wien, 1853-58, 2 kötet
* Martin Haug: ''Die Gâthâs des Zarathustra'', Leipzig, 1858–60, 2 kötet
* Charles-Joseph de Harlez: ''Avesta, Livre sacré des sectateurs de Zoroastre'', traduit du texte, Paris, 1875–77
* [[James Darmesteter]]: ''The Zend-Avesta, Part 1., Vendidad'', Oxford, [[Sacred Books of the East]], 1880
* [[James Darmesteter]]: ''The Zend-Avesta, Part 2., Sîrôzahs, Yasts, Nyâyis'', Oxford, [[Sacred Books of the East]], 1883
* L.H. Mills: ''The Zend-Avesta, part 3., Yasna, Visparad, Afrînagân, Gâhs'', Oxford, [[Sacred Books of the East]], 1887
* [[James Darmesteter]]: ''Le Zend-Avesta, traduction nouvelle avec commentaire historique et philologique'', Paris, 1892-93, 3 kötet
===Magyarul===
*''Zarathustra Zend-Avesztája''; ford., bev. Zajti Ferenc; szerzői, Bp., 1919
*''Zend-Aveszta''; ford., bev. Zajti Ferenc; Kőrösi Csoma Sándor Társaság, Cleveland, 1980 (''Magura ismeretkincs. A Kőrösi Csoma Sándor Társaság Magura Munkatörzsének ismeretkincs sorozata'')
*''Zarathusztra, Zend Aveszta. Szemelvények''; zendből ford. Edmond Bordeaux Székely, angol ford. Szentesy E. András; Living Earth-Élő Föld, Bp., 2000 (''E. B. Székely könyvek'')
*''Zarathustra Zend-Avesztája''; ford., bev. Zajti Ferenc; Barnaföldi G. Archívum, Bp., 2008
*''Zarathustra Zend-Avesztája''; ford., bev. Zajti Ferenc; L.N.L., Hajdúszoboszló, 2008 (''A fenséges kert legerősebb fája sorozat'')
* [http://mek.oszk.hu/06300/06310 Zarathusztra: Zarathustra Zend-Avesztája] (MEK)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* William Jackson: [https://web.archive.org/web/20080325044716/http://www.farvardyn.com/avesta2.php ''Avestan Grammer''] (Stuttgart, 1892)
* [http://www.livius.org/au-az/avesta/avesta.html Jona Lendering: Avesta] {{Wayback|url=http://www.livius.org/au-az/avesta/avesta.html |date=20070206193310 }} (Rövid összefoglaló: történet és könyvek)
* James Darmesteter: ''The Zend Avesta'', part I. [http://www.sacred-texts.com/zor/sbe04/index.htm Introduction] (Oxford, 1880)
* {{VIL|1|585–586}}
== További információk ==
* [http://www.avesta.org/ka/ka_tc.htm A ''Khorda Avesta'' imádságai]
* [https://web.archive.org/web/20130328191520/http://ftp.fortunaty.net/com/sacred-texts/zor/sbe23/ka.htm A ''Khorda Aveszta'' Darmesteter fordításában]
* [http://www.sacred-texts.com/zor/sbe04/index.htm Vendidad] ([[Sacred Books of the East]])
* [http://www.sacred-texts.com/zor/sbe23/index.htm Sirozah, Jast, Nyayis] ([[Sacred Books of the East]])
* [http://www.sacred-texts.com/zor/sbe31/index.htm Gathak, Jasna, Vispered, Afrinagan, Gah] ([[Sacred Books of the East]])
* [http://www.avesta.org/avesta.html Zoroastrian Archives]  Az Aveszta, pahlavi írások (Arda Viraf, Denkard), Zarathustra élete képekben és még sok más.
* [http://mek.oszk.hu/06300/06310 Zarathustra: Zarathustra Zend-Avesztája] (MEK)
*Jivanji Jamshedji Modi: ''A zend-aveszta vallási rendszere''; ford. Haitsch Gyula; Szfőv. Háziny., Bp., 1925 (''Aveszta-könyvtár''); hasonmásban: 2003
*Fábián Tibor: ''Halotteltakarítás az Avesztában''; Deutsch Ny., Debrecen, 1930
{{portál|vallás||ókor|}}
<!-- a leendő Zoroasztrizmus kategóriába kell majd tenni-->
[[Kategória:Perzsa irodalom]]
[[Kategória:Perzsa vallási szövegek]]
[[Kategória:Zoroasztrizmus]]