Az 1887–1892-es országgyűlés képviselőinek listája forrásának megtekintése

A lista az 1887-ben összehívott magyar országgyűlés képviselőit tartalmazza.
{{Sticky header}}
{|class="wikitable sortable sticky-header"
! Név !! Vármegye, Város !!Kerület!!Párt!!Megjegyzés
|-
|[[Almásy Géza]] (1849–1909. március 21.)<ref>{{pim|40355}}</ref>||Heves||Kápolna||Szabadelvű Párt||Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja (1892–1899),<ref>[http://jnsz.archivportal.hu/data/files/260142945.pdf%20(50,%20és%2053.%20oldal) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása 1876 – 1944 között]{{Halott link|url=http://jnsz.archivportal.hu/data/files/260142945.pdf%20%2850%2C%20%C3%A9s%2053.%20oldal%29 |date=2019-02 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://jnsz.archivportal.hu/data/files/260316221.pdf |title=Tisztségviselők beosztás szerint – főispán (1876–1944) |accessdate=2013-04-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140201225755/http://jnsz.archivportal.hu/data/files/260316221.pdf |archivedate=2014-02-01 }}</ref> kamarás
|-
|[[Fájl:Almássy Sándor 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Almássy Sándor]] (1827. március 27. – 1909. december 8.)<ref>{{pim|482524}}</ref>||Heves||Füred||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||Az országgyűlésnek 1861-től tagja, pártjának egyik alapítója
|-
|[[Ambrózy Béla (méhész)|Ambrózy Béla]] ||Temes||Lippa||Szabadelvű Párt||
|-
|Amon Ede (1851. március 31. – 1900. augusztus 1.)<ref>{{pim|42218}}</ref>||Körmöcbánya||||Szabadelvű Párt||1884-től haláláig Körmöcbánya képviselője<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02427/pdf/02427.pdf Vasárnapi Ujság 1900/31]</ref>
|-
|Andaházy László ([[Lőcse]], 1832. szeptember 1. – 1897. január 3.) ||Szepes||Késmárk||Szabadelvű Párt||császári és királyi asztalnok, köz- és váltóügyvéd,<ref>{{pim|40715}}</ref> az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár ügyésze, a budai evangélikus egyház főfelügyelője, Budapest törvényhatósági bizottságának tagja.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02238/pdf/02238.pdf Vasárnapi Ujság 1897/2]</ref>
|-
|[[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|Andrássy Gyula]] ||Csík||Csíkszentmárton||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Andrássy Manó]]||Gömör||Rozsnyó||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Andrássy Tivadar]] ||Zemplén||Terebes||Szabadelvű Párt||
|-
|Antunovics József (1854–?)<ref>Magyar Országgyűlési Almanach 166. oldal</ref><ref>[http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/81/grlica1.html%20Mirko%20Grlica:%20Mamusich%20Lázár%20http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/81/grlica1.html Girko Grlica: Mamusich Lázár]{{Halott link|url=http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/81/grlica1.html%20Mirko%20Grlica%3A%20Mamusich%20L%C3%A1z%C3%A1r%20http%3A//www.zetna.org/zek/folyoiratok/81/grlica1.html |date=2019-02 }} szerint életideje 1852–1942</ref>||Szabadka||II. kerület||Szabadelvű Párt||újságíró, a [[szliács]]i fürdő orvosa<ref>{{pim|41247}}</ref>
|-
|[[Apáthy István (jogász)|Apáthy István]] ||Zala||Letenye||?||
|-
|[[Apponyi Albert]] ||Jászberény||||Nemzeti párt||
|-
|[[Arany László (költő)|Arany László]] ||Bihar||Szalonta||?||
|-
|[[Asbóth János (író)|Asbóth János]] ||Krassó-Szörény||Szászka||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Ábrányi Kornél (író)|Ábrányi Kornél]] ||Borsod||Dédesd||?||
|-
|Ányos Tivadar (1835. július 31. – 1890. július 1.) ||Veszprém||Zirc||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||A szabadságharc elején 13 éves fiúként szolgált a honvédek között és részt vett több ütközetben. 1861-ben a zirci járás szolgabírája lett. Egy ízben vasra verette az osztrák adószedőket, így akadályozva meg az adó beszedését, a behajtott adót pedig visszaszolgáltatta. Ezért elfogták és Komáromba akarták szállítani, csak összeköttetéseinek köszönhette, hogy elkerülte a börtönt. 1884 óta volt kerületének képviselője.<ref>{{Cite web |url=http://www.epa.hu/00000/00030/01896/pdf/01896.pdf |title=Vasárnapi Ujság 1890/27 |accessdate=2013-04-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140606235433/http://www.epa.hu/00000/00030/01896/pdf/01896.pdf |archivedate=2014-06-06 }}</ref>
|-
|[[Baich Milos]] ||Temes||Moravica||Szabadelvű Párt||Obrenovics Mihály unokája. 1884–1892 képviseli kerületét. Unokaöccseivel együtt bárói rangra emelték 1891-ben és bekerült a főrendiházba.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02269/pdf/02269.pdf Vasárnapi Ujság 1897/33] Vasárnapi Ujság 1897/33</ref>
|-
|Balogh Géza ||Zemplén||Nagymihály||Mérsékelt Ellenzék||Az országház jegyzője is 1887-es ciklus során
|-
|Baranyi Ödön ||Bihar||Margita||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Baross Gábor (politikus)|Baross Gábor]] ||Győr||||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Bartha Miklós]] ||Udvarhely||Oklánd||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Bausznern Guidó]] ||Nagyküküllő||Szentágota||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Bánffy Béla]] ||Kolozs||Bánfihunyad|| ||
|-
|[[Bánffy György (politikus)|Bánffy György]] ||Szilágy||Szilágysomlyó||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|Bárczay Gyula (Tiszaroff, 1828. február 24. – Budapest, 1896. március 9.)<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02195/pdf/02195.pdf Vasárnapi Ujság 1896/11]</ref>||Jász-Nagykun-Szolnok||Szolnok||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Bárczay Ödön]]||Abaúj-Torna||Nagyida||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Beksics Gusztáv]] ||Sepsiszentgyörgy||||Szabadelvű Párt||
|-
|Beles János ||Arad||Radna||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Benedek Elek (író)|Benedek Elek]] ||Háromszék||Nagyajta||Szabadelvű Párt||
|-
|Beniczky Árpád (1849. január 24. – 1918. április 26.)||Nógrád||Balassagyarmat||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||A Dunáninneni evangélikus egyházkerület felügyelője (1912–1918)<ref>[http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=698%20Zoványi%20Jenő:%20Magyarországi%20protestáns%20egyháztörténeti%20lexikon%20ttp://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=698 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon]</ref>
|-
|[[Beniczky Ferenc (politikus)|Beniczky Ferenc]] ||Torontál||Bánátkomlós||[[Szabadelvű Párt]]<ref>Ballabás Dániel, Pál Judit, Pap József (2020) Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon [http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/4775/ II.: Az országgyűlés tagjainak archontológiája Eger], Líceum Kiadó. {{ISBN|978-963-496-144-4}}</ref>|| Ebben az időszakban kormánybiztos és az állami fenntartású színházak intendánsa, [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] és [[Kecskemét]] város főispánja is volt<ref>Bojtos Gábor: [http://jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselok1876-1944/beniczkyferenc/index.html A megyei tisztviselők 1876 és 1944 között – Beniczky Ferenc életrajza], jnszmtisztviselok.hu Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára</ref>
|-
|Benkő Sándor ||Kézdivásárhely||||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Beőthy Algernon]]||Bihar||Ugra||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Beöthy Ákos]] ||Veszprém||Somlyóvásárhely<ref>Ma: [[Somlóvásárhely]]</ref>||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|Berger Ignác (1834–1917)||Zala||Baksa||Mérsékelt Ellenzék|| 1866-tól [[szentgyörgyvölgy]]i plébános
|-
|[[Bernáth Dezső]] ||Ung||Nagykapos||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Berzeviczy Albert (politikus)|Berzeviczy Albert]] ||Szepes||Lőcse||Szabadelvű Párt||
|-
|Bethlen Ödön (1852. január 10. – 1927. december 9.)<ref>[http://resolver.pim.hu/auth/PIM47065 PIM, Bethlen Ödön]|</ref>||Szolnok-Doboka||Bethlen||Szabadelvű Párt||[[Brassó vármegye]] főispánja 1882-től
|-
|[[Bezerédj Viktor]] ||Veszprém||Veszprém||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Boda Vilmos]] ||Tolna||Szekszárd||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Boér Antal (politikus)|Boér Antal]] ||Fogaras||Fogaras||Szabadelvű Párt||
|-
|Boér Béla ||Abrudbánya||||Szabadelvű Párt||Bányatársasági igazgató
|-
|Bohus László (1839. május 2. – 1914. május 2.)||Arad||Világos||Szabadelvű Párt||A világosi fegyverletétel megadási okmányát édesapja kastélyában írták alá.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/03155/pdf/VU_EPA00030_1914_19.pdf Vasárnapi Ujság 1914/19]</ref> 1894-ben testvéreivel báróira rangra emelték, és a főrendi házba került
|-
|[[Fájl:Bokross Elek 1893-41.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Bokros(s) Elek (1844–1893. október 1.) ||Szolnok-Doboka||Nagyiklód||Szabadelvű Párt||A képviselőház alelnöke 1890-től,<ref>{{pim|201175}}</ref> 1881-ben rövid ideig Kolozsvár polgármestere.<ref>{{Cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00030/01982/pdf/01982.pdf |title=Vasárnapi Ujság 1892/9 |accessdate=2013-04-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140202131158/http://epa.oszk.hu/00000/00030/01982/pdf/01982.pdf |archivedate=2014-02-02 }}</ref> Sok éven át kezelte a Montbach Sándorné, Wesselényi Mária bárónő birtokait, aki jóval nála való működése után sikkasztás vádjával perelte be, melyet a kolozsvári törvényszék elvetett. Később újabb pert indítványozott, melyben Klebelsberg Zdenkó gróf is támogatta és indítványozta a [[Nemzeti Casino|Nemzeti Casinóból]] való kizárását Bokrosnak. 1893-ban új házát rendezte be, de amikor a pincébe eresztette le a hordókat, leesett és a hordó agyonnyomta. A rendőri jelentés balesetet állapított meg, de sokan nem zárták ki az öngyilkosság lehetőségét sem, abból kiindulva, hogy alaptan vádakkal mocskolták be jó hírét.<ref>[http://epa.oszk.hu/01800/01889/01613/pdf/Szentesi_Lap_EPA01889_1893-10-03_118.pdf Szentesi Lap 1893/118]</ref><ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02066/pdf/02066.pdf Vasárnapi Ujság 1893/41]</ref><ref>[http://www.epa.oszk.hu/01900/01970/00163/pdf/EPA01970_szarvas_es_videke_1893_041.pdf Szarvas és vidéke 1893/041]</ref>
|-
|[[Fájl:Bolgár Ferenc 1908-48.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Bolgár Ferenc]] (1852–1923)||Sopron||Kismarton||Mérsékelt Ellenzék|| főispán, honvédelmi államtitkár, a rövid életű [[Magyar Rendpárt|Rend Párt]] alapítója.
|-
|[[Boncza Miklós]] ||Marosvásárhely||II. kerület||Szabadelvű Párt||
|-
|Bornemisza Ádám||Sáros||Bártfa||Szabadelvű Párt||
|-
|Bornemis(s)za István (1837. február 13. – 1906. november 2.)<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02726/pdf/VU_EPA00030_1906_45.pdf Vasárnapi Ujság 1906/45]</ref> ||Gömör-Kishont||Rimaszécs||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1884-től haláláig kerületének képviselője
|-
|Bornemisza Károly (1940–1911)||Szolnok-Doboka||Magyarlápos||Szabadelvű Párt||Szolnok-Doboka vármegye főispánja 1890–1911,<ref>[http://korunk.org/?q=node/10503 Korunk 2009. április Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) II.]</ref> a főrendiház tagja
|-
|Boros Bálint (1819. december 5. – 1896. november 25.) ||Szatmárnémeti||||Szabadelvű Párt||Szatmárnémeti polgármestere, később 1860-as években, majd 1875-től országgyűlési képviselő 1892-es nyugalomba vonulásáig, amikor is a [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] harmadosztályú kitüntetését kapta. A szatmári református egyház főgondnoka.<ref>[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0021/15.html Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai]</ref>
|-
|[[Boros Béni]] ||Arad||Borosjenő||Szabadelvű Párt||
|-
|Bossányi László (1823. október 25. – 1899. április 23.) ||Pes-Pilis-Solt-Kiskun||Gödöllő||Szabadelvű Párt|| 1848-as honvéd, Újházy László kormánybiztos mellett. 1849-ben nyolc év várfogságra ítélték Theresienstadtban. Ott ismerkedett meg Károlyi Lászlóval. 1850-ben amnesztiát nyertek és a gróf felajánlotta Bossányinak, hogy legyen birtokainak igazgatója, amit Ő el is fogadott. A gróf 1881-ben bekövetkezett halála után lett a gödöllői kerület képviselője 1892-ig. A harmad osztályú [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] kitüntetettje.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02360/pdf/02360.pdf Vasárnapi Ujság 1899/18]</ref> A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgató tanácsi tagja és a Budapesti Közúti Vaspályatársaság Rt. igazgatósági tagja<ref>[http://www.archivportal.arcanum.hu/lear/opt/a100512.htm?v=pdf&a=start A Fővárosi Levéltár adatbázisa]</ref><ref>[http://resolver.pim.hu/auth/PIM48554 PIM Bossányi László]</ref>
|-
|[[Fájl:Bujanovics Sándor 1888-48.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Bujanovics Sándor (1837. november 2. – 1918. február 16.)||Sáros||Eperjes||Mérsékelt Ellenzék||[[Bujanovics Sándor]]<ref>[http://www.archivportal.arcanum.hu/lear/opt/a100512.htm?v=pdf&a=start Fővárosi Levéltár iratai: Jelzet: HU BFL - IV.1411.b. - 1874 - 00028 - Bujanovics]</ref> fia, 1861–1881, illetve 1887-től kerületének képviselője. 1868–1871 között az Országház jegyzője.<ref>Vasárnapi Ujság 1888/48</ref> 1881–1887 között Károlyi Alajos birtokainak igazgatója. Az Országos Magyar Gazdasági Egylet elnöke, a főrendiház tagja.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/03352/pdf/VU_EPA00030_1918_08.pdf Vasárnapi Ujság 1918/8]</ref> Fia Bujanovics Gyula sárosi főispán volt.
|-
|[[Búsbach Péter]] ||Budapest||VI. kerület||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Chorin Ferenc (politikus)|Chorin Ferenc]] ||Szatmár||Aranyosmeggyes||Szabadelvű Párt||
|-
|Csatár Zsigmond (1836. május 5. – 1893. szeptember 19.) ||Gyula||||Országos Antiszemita Párt||1875-ben és 1878-ban a csongrádi kerület képviselője volt Függetlenségi párti programmal. 1884-ben újból megválasztották, de az eredményeket megsemmisítették.
|-
|[[Csáky László (1820–1891)|Csáky László]] ||Trencsény||Varin||?||
|-
|[[Csávolszky Lajos]] ||Heves||Poroszló||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|Csávosy Béla (1848. szeptember 12. – 1915. április 3.)||Torontál||Párdány||Szabadelvű Párt||1875-től kerületének képviselője. Udvari tanácsos.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/03203/pdf/VU_EPA00030_1915_15.pdf Vasárnapi Ujság 1915/15]</ref> 1904-ben bárói rangot kapott és a főrendiházba került<ref name="ReferenceA">Kempelen Béla: Magyar nemes családok</ref>
|-
|[[Csernátony Lajos]] ||Fiume||||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Czirer Ákos 1889-12.JPG|40px|keretnélküli|közép|Czirer Ákos]]<br />Czirer Ákos 1851. október 2. – 1892. május 31.)||Baranya||Sásd||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||Részt vett Bosznia és Hercegovina okkupációjában mint az 52. gyalogezred tartalékos hadnagya és egy ideig úgy tudták, hogy a lázadók áldozatává esett.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/01295/pdf/01295.pdf Vasárnapi Ujság 1878/52]</ref> 1881–1884 között Pécs képviselője, az 1884-es választásokon elbukott. Az országgyűlésben főleg katonai témákhoz szólt hozzá.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/01996/pdf/01996.pdf Vasárnapi Újság 1892/23]</ref> Írásban megjelent műve A hadsereg kérdése és pénzügyeink (Budapest, 1887)<ref name="ReferenceB">{{Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái}}</ref>
|-
|[[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]]||Budapest||II. kerület||Szabadelvű Párt||
|-
|Darvas Ferenc (1842. szeptember 17. – 1915. január 30.)||Abaúj-Torna||Szepsi||Szabadelvű Párt||főszolgabíró, 1910-tól Munkapárti programmal lett újra képviselő
|-
|[[Dániel Ernő (politikus)|Dániel Ernő]] ||Torontál||Pancsova||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Daniel Gábor (politikus)|Dániel Gábor]]||Székelyudvarhely||||Szabadelvű Párt||ügyvéd, 1878-tól az oklándi kerület képviselője, 1887-től Székelyudvarhely képviselője lett.
|-
|Dániel Márton (1836–1904. április 17.)||Erzsébetváros||||?||Kis és Nagyküküllő vármegyék tanfelügyelője, 1869-től négyéves megszakítással képviselő, a baláni rézbányatársulat vezérigazgatója.
|-
|[[Fájl:Dániel Pál 1891-29.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Dániel Pál (1822. szeptember 13.- 1895. május 10.) ||Torontál||Zichyfalva||Szabadelvű Párt||1848-ban Zichyfalva követe, majd 1861-től haláláig képviselője. Az 1848-as eseményekben való részvétele miatt börtönre ítélték, 1850-ben kegyelemmel szabadult. 1887-től a Szabadelvű Párt alelnöke.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02150/pdf/02150.pdf Vasárnapi Ujság 1895/20]</ref>
|-
|[[Dárday Sándor]] ||Alsófehér||Nagyenyed||Szabadelvű Párt||
|-
|Demkó Pál (1835. április 15.<ref>{{pim|51254}}</ref>–1904. február 1.)||Nagybecskerek||||Szabadelvű Párt||ügyvéd, 1884-től 1901-ig kerületének képviselője, majd rövid ideig törvényszéki bíró.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02613/pdf/VU_EPA00030_1904_06.pdf 69 évesen elhunyt az egykori országgyűlési képviselő – Vasárnapi Ujság 1904/6]</ref>
|-
|[[Dessewffy Aurél (országbíró)|Dessewffy Aurél]] ||Pozsony||Szentjános||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|Detrich Péter (1836. március 22. – 1896. augusztus 31.)||Bars||Aranyosmarót||Pártonkívüli||
|-
|[[Degen Gusztáv|Dégen Gusztáv]]||Sopron||Nagymarton||Szabadelvű Párt||
|-
|Dégenfeld-Schonburg Lajos (1843–1922) ||Debrecen||II. kerület|| ||1872-től képviselő, 1887–1895 között Nógrád vármegye főispánja, a főrendiház tagja, 1904-től titkos tanácsos<ref>[http://www.netlexikon.hu/yrk/Erinv/40134 Révai Lexikon]{{Halott link|url=http://www.netlexikon.hu/yrk/Erinv/40134 |date=2019-02 }}</ref>
|-
|Dimitrievics Milos (Miloš Dimitrijević) (1824–1896. március 3.)||Bács-Bodrog||Titel||Szabadelvű Párt|| királyi tanácsos, a [[Matica Srpska|Matica srpska]] elnöke, 1865–1888-ig országgyűlési képviselő,<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02194/pdf/02194.pdf Vasárnapi Ujság 1896/10]</ref> 1849–1865 között Bács vármegye szolgabírája, 1869-től 1875-ig tanfelügyelője.<ref>[http://www.zetna.org/zek/konyvek/16/33.html Magyarkanizsa 1848–49-ben Miloš Dimitrijević emlékiratában]</ref>
|-
|Dobay Antal ||Szilágy||Diósad||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1872–1875 Zsibó képviselője
|-
|Domahidy István ||Szatmár||Csenger||Szabadelvű Párt||1872-1878 között a nagykárolyi kerület képviselője
|-
|[[Fájl:Dörr Soma 1902-16.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Dörr Soma ||Szeben||Újegyház||Szabadelvű Párt||Az 1898. évi IV. törvénycikk – A község- és egyéb helynevekről szóló vita során kilépett a pártból<ref>Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906.</ref>
|-
|Eitner Sándor (1835. június 11. – 1905. november 8.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11846-50103-29?cc=1542666&wc=12545220 GYászjelentése]</ref>) ||Zala||Szentgrót||Szabadelvű Párt||bőrgyáros, sümegi tímárüzemében dolgozó asszonyok gyermekei számára megőrzést, ellátást biztosított. (ezt tekintik a város első óvodája elődjének). Képviselőként közreműködött a Boba-Jánosháza-Sümeg vasútvonal megépítésében.<ref>[http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=228 Zalai Életrajzi Kislexikon]</ref> [[Eitner Zsigmond]] édesapja.
|-
|[[Emich Gusztáv (zoológus)|Emich Gusztáv]] ||Hunyad||Szászváros||?||
|-
|[[Eötvös Károly]] ||Nagykőrös||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Ercsey Géza ||Bihar||Bihar||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Esterházy Kálmán]] ||Kolozs||Gyalu||Szabadelvű Párt||
|-
|Éles Henrik ||Jász-Nagykun-Szolnok||Jákóhalma||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fabiny Teofil]]||Sopron||||?||
|-
|[[Fackh Károly]] ||Zala||Alsólendva||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Falk Miksa]] ||Arad||||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Farkas Balázs(orvos)|Farkas Balázs]] ||Szabolcs||Kisvárda||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Farkas Imre (orvos)|Farkas Imre]] ||Halas||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Fáy László (1842. március 1. – 1910. július 29.)||Gömör-Kishont||Rimaszombat||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fejérváry Géza]]||Budapest||I. kerület||?||
|-
|[[Fenyvessy Ferenc]]||Veszprém||Ugod||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|Fernbach Antal (1860. február 20. – 1902. január 17.)||Bács-Bodrog||Apatin||Szabadelvű Párt||
|-
|Fest Lajos (1842. október 16. – 1909. április 8.)||Sáros||Zboró||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Feszty Adolf]]||Komárom||Tata||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Filtsch József Vilmos]] (1844–1895)||Brassó||Vidombák||szász-néppárt||A Kronstädter Zeitung című lap szerkesztője. Imrich János lemondása után, 1888. július 12-én választották meg
|-
|[[Firczák Gyula]] (1836–1912)||Ung||Nagyberezna||Szabadelvű Párt||munkácsi görögkatolikus püspök 1891-től, helyét ekkor Sztáray István vette át
|-
|[[Fájl:Búsbach Péter 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Fluger Károly]] (1833–1903)||Beszterce-Naszód||Beszterce||||Először 1869-ben lett képviselő, Deák-pártiként Beszterce és vidékét képviselte, majd 1884-től
|-
|[[Fájl:Fornszek Sándor 1898-21.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Fornszek Sándor (1819/1820–1898. május 17.)||Somogy||Szigetvár||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1848-as huszár ezredes. Részt vett a nagysallói ütközetben. A világosi fegyverletétel után 15 évi várfogságra ítélték, melyből nyolcat töltött le, Josefstadban és Kufsteinben. Szabadulása után gazdálkodott, majd 1875–1896 között Szigetvár országgyűlési képviselője volt.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02310/pdf/02310.pdf Vasárnapi Ujság 1898/21]</ref>
|-
|Földváry Elemér (1862. május 25. – 1936. március 1.||Győr||Győrsziget||Szabadelvű Párt||mezőgazdász, országgyűlési képviselő, johannita rendi lovag. Édesapja, Földváry Miklós (1831–1885) győrsziget kerületnek korábban háromszor volt képviselője. Testvére [[Földváry Tibor]] (1863–1912) műkorcsolyázó volt,<ref>Kempelen Béla: Magyar nemes családok (pótkötet)</ref> aki 1895-ben megnyerte az első Magyarországon rendezett [[1895-ös műkorcsolya- és jégtánc-Európa-bajnokság|Európa-bajnokságot]]
|-
|Földváry Gábor (1821–1888. december 24.)||Pes-Pilis-Solt-Kiskun||Pécel||Szabadelvű Párt|| Édesapja [[Földváry Gábor]]. 1867-ben alispánná választották, a péceli kerületet 1878-tól képviselte.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/01817/pdf/01817.pdf Vasárnapi Ujság 1888/53]</ref> A porosz királyi Johannita-rend keresztjének birtokosa
|-
|Földváry Miklós (1859–1921)||Pes-Pilis-Solt-Kiskun||Ráckeve||Szabadelvű Párt||kamarás
|-
|Frölich Gusztáv (1837–1891. január 20.)||Temes||Újarad||Szabadelvű Párt||1872-től képviselő először a [[Felirati Párt|Déák-Párt]] soraiban, majd ennek utódpártjában. 1878-ban a Bosznia és Hercegovina okkupációja elleni táborba tömörült és kilépett a pártból, melyhez pár évvel később visszatért.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/01925/pdf/01925.pdf Vasárnapi Ujság 1891/4]</ref> 1881-ben ő alapította az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat részvénytársaságot, amelynek elnöki tisztét is betöltötte. 54 évesen gégerák végzett vele. Veje Ybl Félix, [[Ybl Miklós]] fia volt.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00017/111-122.html Budapesti Negyed 22. (1998/4)]</ref>
|-
|[[Gajári Ödön]] ||pes-Pilis-Solt-Kiskun||Dunapataj||Országos Antiszemita Párt||
|-
|[[Gaál Jenő (közgazdász)|Gaál Jenő]] ||Arad||Pécska||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|Gál Jenő (1847. december 2. – ?)||Torda-Aranyos||Felvinc||Szabadelvű Párt||1878-tól képviselője kerületének.
|-
|[[Gergelyi Tivadar]] ||Szepes||Lubló||Szabadelvű Párt||
|-
|Goda Béla (1846. április 17. – 1924. december 16.)||Győr||Tét||Mérsékelt Ellenzék||1910-től 1912-es nyugalomba vonulásáig Győr vármegye és Győr város főispánja. 1872-ben az ellenzék visszavonulása után közfelkiáltással választották meg.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/00954/pdf/00954.pdf Vasárnapi Ujság 1872/24]</ref> Ezután 1884-ben és 1887-ben is a téti kerület képviselője, először Deák-párti, majd miután a Felirati és Balközép párt fuzionált a Sennyey Pál alapította Nemzeti Párthoz csatlakozott. 1887-ben 196 szavazattal előzte meg a Függetlenségi Hentaller Lajost.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/01740/pdf/01740.pdf Vasárnapi Ujság 1887/28]</ref> A III. osztályú [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] (1897) és a [[Becsületrend (Franciaország)|Francia Becsületrend]] tiszti keresztjének (1898) birtokosa.<ref>[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0009/16.html Győr vármegye nemes családjai, írta Reiszig Ede (Borovszky Samu: Győr vármegye)]</ref>
|-
|Gosztonyi Sándor (1826–1903. április 13.)||Hódmezővásárhely||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1884–1892 között képviselő
|-
|Görgey Béla (1851. június 9. – 1901. február 6.)||Sáros||Girált||Pártonkívüli||Közjegyző, girált képviselője az 1887-es és 1892-es országgyűlésen,<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02461/pdf/VU_EPA00030_1901_10.pdf Vasárnapi Ujság 1901/10]</ref> később Szabadelvű Párti<ref>Sturm: Országgyülési almanach 1892–1897 (1892)</ref>
|-
|[[Grecsák Károly]] ||Versec||||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Gromon Dezső]] ||Bács-Bodrog||Tovarisova||||
|-
|[[Grünwald Béla]] ||Zólyom||Szliács||Szabadelvű Párt||
|-
|Gulácsy Dezső (1839–1915. szeptember 23.) ||Bereg||Felvidéki||Szabadelvű Párt||
|-
|Gulácsy Gyula ||Pes-Pilis-Solt-Kiskun||Dunavecse||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Gull József (1820. december 5. – 1899. június 23.)||Szeben||Kereszténysziget||szász-néppárt||1866–1881 között Segesvár polgármestere
|-
|[[Fájl:Gulner Gyula 1891-29.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Gulner Gyula]] (1842–1909)||Pest-Pilis-Solt-Kiskun||Monor||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1906-től haláláig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét főispánja<ref>{{Cite web |url=http://www.gulner.sulinet.hu/nevadonk.htm |title=Gulner Gyula Általános Iskola |accessdate=2013-04-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130305055351/http://www.gulner.sulinet.hu/nevadonk.htm |archivedate=2013-03-05 }}</ref>
|-
|Gutenau Károly (1836–1907)<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02793/pdf/VU_EPA00030_1907_27.pdf Vasárnapi Ujság 1907/7]</ref>||Nagyküküllő||Kőhalom||Szabadelvű Párt||
|-
|[[György Endre (politikus)|György Endre]] ||Bereg||Munkács||||
|-
|Győrffy Gyula (1858–1920) ||Csík||Karcfalva||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Fájl:Győry Elek 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Győry Elek]] ||Komárom||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
|-
|[[Hagara Viktor]]||Ugocsa||Nagyszölős||Szabadelvű Párt||1897-től Bereg vármegye főispánja
|-
|Halassy Gyula (1833. január 2. – 1898. december 13.) ||Besztercebánya|| ||Szabadelvű Párt||főszolgabíró Zólyom vármegyében, 1869-től haláláig képviselő. Szélütés érte, félve felgyógyulása elmaradásától fegyverrel vetett véget életének.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02340/pdf/02340.pdf Vasárnapi Ujság 1898/51]</ref> Utódja [[Schmidt József (jogász)|Schmidt József]] lett.
|-
|Haller Jenő (1843. október 3. – 1898. március 16.)||Kis-Küküllő||Dicsőszentmárton||||valóságos belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02302/pdf/02302.pdf Vasárnapi Ujság 1898/45]</ref>
|-
|Hannibal József ||Sopron||Nagybarom||Szabadelvű Párt||
|-
|Hanzély László (1827. október 15. – 1890. február 9.)||Nógrád||Szirák||Szabadelvű Párt||1881-ben királyi tanácsosi címet nyert. Első parlamenti ciklusa alatt tüdőgyulladás végzett vele.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/01876/pdf/01876.pdf Vasárnapi Ujság 1890/7]</ref>
|-
|[[Harkányi Frigyes]] ||Krassó-Szörény||Facset||Szabadelvű Párt<ref>[http://www.netlexikon.hu/yrk/Ryrgenwm/5878 Életrajzi Lexikon]{{Halott link|url=http://www.netlexikon.hu/yrk/Ryrgenwm/5878 |date=2019-02 }}</ref> ||közgazdász, 1870-97 között Szabadelvű, majd Munkapárti. 1895-ben bárói rangra emelték és a főrendi házba került.
|-
|Harsányi József (1844–1902. szeptember 19.)||Abaúj-Torna||Görgő||Szabadelvű Párt||miniszteri tanácsos<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02542/pdf/VU_EPA00030_1902_39.pdf Vasárnapi Ujság 1902/39]</ref>
|-
|[[Fájl:Haviár Dániel 1891-29.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Haviár Dániel (országgyűlési képviselő)|Haviár Dániel]] ||Szarvas||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Hámos László (1847–1914)<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/03148/pdf/VU_EPA00030_1914_12.pdf Vasárnapi Ujság 1914/12]</ref>||Gömör-Kishont||Jolsva||Szabadelvű Párt||Gömör és Kishont vármegye főispánja 1892-től<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02527/pdf/VU_EPA00030_1902_24.pdf Vasárnapi Ujság 1902/24]</ref>
|-
|[[Hegedüs Sándor (közgazdász)|Hegedüs Sándor]] ||Kolozsvár||I. kerület||||
|-
|[[Helfy Ignác]] ||Csongrád||Szegvár||||
|-
|Hertelendy Béla 1843. május 4. – 1911. március 27.)||Zala||Nagykanizsa||Szabadelvű Párt||A Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztárnak alapítója és elnöke<ref>[http://holmi.nagykar.hu/irasok/4655/1.html A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről]</ref>
|-
|Hevessy Benedek (1826–1912. április 27.)||Gömör-Kishont||Putnok||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||A szabadságharcban nemzetőrként vett részt. 1878-ban lett először Putnok képviselője. 1881-ben nem jutott be a parlamentbe, 1884-től újra ő képviseli kerületét. A Gömör vármegyei Függetlenségi Párt elnöke.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/03049/pdf/VU_EPA00030_1912_18.pdf Vasárnapi Ujság 1912/18]</ref>
|-
|[[Hieronymi Károly]] ||Torontál||Zsombolya||||
|-
|[[Hock János (katolikus pap)|Hock János]] ||Somogy||Szil||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Hodossy Imre 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Hodossy Imre]] (1840–1909)||Sáros||Kisszeben||Mérsékelt Ellenzék<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02882/pdf/VU_EPA00030_1909_10.pdf Vasárnapi Ujság 1909/10]</ref>||Funták Sándor utóda budapesti ügyvédi kamara elnökeként (1878–1893), 1869–1906 között volt képviselő
|-
|[[Hoitsy Pál]] ||Békés||Gyoma||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Fájl:Hollaky Imre 1902-16.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Hollaky Imre ||Hunyad||Kőrösbánya||Mérsékelt Ellenzék||1902-ben Szabadelvű programmal került be a parlamentbe
|-
|[[Holló Lajos]] ||Kiskunfélegyháza||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Horánszky Nándor]] ||Esztergom||||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Horváth Ádám (jogász)|Horváth Ádám]] ||Kecskemét||II. kerület||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Horváth Béla (főispán)|Horváth Béla]] ||Hont||Ipolyság||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Horvát Boldizsár]] ||Temesvár|| || ||
|-
|[[Horváth Gyula (politikus)|Horváth Gyula]] ||Kis-Küküllő||Balavásár||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Horváth Lajos 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Horváth Lajos (politikus, 1824)|Horváth Lajos]] ||Miskolc||II. kerület||Mérsékelt Ellenzék||politikus, jogász, a főrendiház tagja. Miskolc díszpolgára.
|-
|Horváth-Tholdy Lajos (1834. január 20. – 1899. július 6.) ||Szeben||Szászváros||Szabadelvű Párt||Katonatiszt, századosi ranggal szolgált a [[Szárd–francia–osztrák háború]]ban. 1883–1899 között képviselő.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02370/pdf/02370.pdf Vasárnapi Ujság 1899/28]</ref> Császári és királyi kamarás, a hadi érem tulajdonosa és a Szent István-rend középkeresztese.<ref>Magyar Nemzetségi Zsebkönyv</ref> 1883-ban nyert magyar grófi rangot.<ref name="ReferenceA"/>
|-
|Huszár István (1826. szeptember 4. – 1889. november 23.)||Nógrád||Nógrád||Pártonkívüli||1889-ben [[Agyi érkatasztrófa|szélhűdés]] okozta halála miatt időközi választásokat írtak ki kerületében, ahol a Mérsékelt Ellenzék színeiben indult [[Andreánszky Gábor (politikus)|Andreánszky Gábor]] kapta a legtöbb szavazatot<ref>Országgyűlési almanach 1886. Képviselőház Budapest, (1886) 78. oldal</ref>
|-
|[[Huszár Károly (hivatalnok)|Huszár Károly]](1829. március 15. – 1895. augusztus 30.)||Torda-Aranyos||Torockó||Szabadelvű Párt||1867-ben a szászrégeni, 1884–1892 között a ludasi, 1892-től Szék város képviselője. Valóságos belső titkos tanácsos.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02167/pdf/02167.pdf Vasárnapi Ujság 1895/36]</ref>
|-
|[[Illyés Bálint]]||Bihar||Báránd||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Irányi Dániel]]||Békés||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Isáak Dezső (1836–1904) ||Szatmár||Fehérgyarmat||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Istóczy Győző]]||Vas||Rum||Országos Antiszemita Párt||
|-
|Ivády Béla (1838. március 2. – 1920.szeptember 2.<ref name="Ivády családfa">[http://www.docstoc.com/docs/95846185/az_ivady_hegyi_had_csaladfaja Ivády családfa]</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/03444/pdf/VU_EPA00030_1920_17.pdf Vasárnapi Ujság 1920/17]</ref>)||Heves||Pétervásár||Mérsékelt Ellenzék||Erzsébetváros díszpolgára<ref name="Ivády családfa"/>
|-
|[[Ivánka Imre]] ||Szabadka||I. kerület||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Ivánka László (1854–1934) ||Torontál||Lovrin||Mérsékelt Ellenzék||A főrendiház örökös tagja<ref>{{pim|59114}}</ref>
|-
|[[Ivánkovits János|Ivánkovics János]] ||Szeged||II. kerület||Szabadelvű Párt||A [[Rozsnyói egyházmegye]] püspöke
|-
|Izákovits Milán (1844-?)||Torontál||Uzdin||Szabadelvű Párt||
|-
|Jakabffy István (1847–1909) ||Hont||Szalka||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Fájl:Janicsáry Sándor 1904-36.jpg|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Janicsáry Sándor]] (1821–1904) ||Temes||Rékás||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Jellinek Arthur]] ||Beszterce-Naszód||Naszód||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Jeszenszky Ferenc (politikus)|Jeszenszky Ferenc]] ||Baranya||Szentlőrinc||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Jeszenszky Sándor (politikus, 1827–1889)|Jeszenszky Sándor]] ||Tolna||Pincehely||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Jókai Mór]] ||Kassa||||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Jónás Ödön 1889-12.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />K.[[Jónás Ödön]] ||Máramaros||Vissó||Szabadelvű Párt|| mérnök, műegyetemi tanár
|-
|Justh György (1856–1923)||Túróc||Stubnya||Szabadelvű Párt|| Amikor Justh Györgyöt (1818–1909) 1882-ben Túróc vármegye főispánjává nevezték ki (mely tisztet 1886-ig töltött be),<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Gadoros/pages/Gadorosi_fuzetek_1/003_jusht_nyomaban.htm Justh Zsigmond nyomában]</ref> képviselői helyét a stubnyai kerületben az azonos nevű Justh György vette át.
|-
|[[Justh Gyula (politikus)|Justh Gyula]] ||Makó||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Kaas Ivor]] ||Budapest||IV. kerület||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Kaiser János]] ||Brassó||II. kerület||szász-néppárt||[[Szászrégen]] polgármestere (1872-1878), 1878-tól a nagydisznói, 1811, 1884-ben a hermányi kerület képviselője.
|-
|Kajuch József (1829. január 17. – 1911. december 5.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11048-196139-80?cc=1542666&wc=12545333 Gyászjelentése]</ref>)||Liptó||Rózshegy||Szabadelvű Párt||Fiatalabb éveiben szépirodalommal foglalkozott; lengyel népdalok fordításait és eredeti költeményeit a Délibáb és Szépirodalmi Közlöny közölte. Későbbi éveiben a kalocsai érseki uradalom igazgatója volt<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/03028/pdf/VU_EPA00030_1911_51.pdf Vasárnapi Ujság 1911/51]</ref>
|-
|[[Kammerer Ernő]] ||Tolna||Szakcs||Szabadelvű Párt|| A [[Szépművészeti Múzeum (Budapest)]] első főigazgatója
|-
|Kapisztory Ferenc (1818. január 30. – 1900. szeptember 12.)||Nyitra||Ersekújvár||Szabadelvű Párt||1853-54-ben Érsekújvár polgármestere, 1861-ben újra felkínálták neki ugyanezt a tisztet de nem fogadta el. Királyi tanácsos, 1896-ban ő alapította az Érsekújvári Kórházat.
|-
|[[Kazy János (politikus)|Kazy János]] ||Bars||Újbánya||Szabadelvű Párt||
|-
|Kállay Zoltán (1856. augusztus 2. – 1914. július 20.) ||Szabolcs||Nagykálló||Szabadelvű Párt||Heves vármegye főispánja 1890–1906,<ref>[http://www.mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/MPL_1_K.pdf Magyar Politikai Lexikon]</ref><ref>[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0010/21.html Borovszky Samu: Heves Vármegye (Heves vármegye története, 1815-től írta 1815-től Orosz Ernő)]</ref> majd 1910-től<ref>[http://www.matrasport.hu/kultura/GyM/gym_beliv_vjn-marc.pdf Gönygyösi Újság 1910. március XV. évfolyam 40. szám]{{Halott link|url=http://www.matrasport.hu/kultura/GyM/gym_beliv_vjn-marc.pdf |date=2023-01 }}</ref>
|-
|[[Fájl:Károlyi Gábor 1889-12.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Károlyi Gábor]] ||Székesfehérvár||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Károlyi István (politikus, 1845–1907)|Károlyi István]] ||Szatmár||Nagykároly||Pártonkívüli||
|-
|Károlyi László (1859–1936)||Abaúj-Torna||Garbócbogdány||Mérsékelt Ellenzék||A főrendiház tagja, 1901-től felhagyott az aktív politikai élettel
|-
|[[Károlyi Sándor (politikus)|Károlyi Sándor]] ||Sopron||Eszterháza||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|Kästner Henrik (1821–1894) ||Nagyszeben||II. kerület||szász-néppárt||
|-
|[[Fájl:Kemény Endre 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Kemény Endre (politikus)|Kemény Endre]] ||Alsófehér||Marosújvár||||
|-
|Kemény Géza (1835–1911)||Alsófehér||Magyarigen||Szabadelvű Párt|| Tevékenyen részt vett a marosvásárhelyi bank alapításában.
|-
|[[Fájl:Kemény János 1888-48.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Kemény János (országgyűlési képviselő)|Kemény János]]||Kolozs||Teke||Szabadelvű Párt||[[Kemény Zsigmond]] író öccse
|-
|Kende Mihály (1848/49–?)||Ung||Ungvár||Szabadelvű Párt||mérnök<ref>{{pim|60590}}</ref>
|-
|[[Kégl György]] ||Fehér||Csákvár||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Királyi Pál]] ||Zala||Csáktornya||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|Kiss Albert (1838–1908. augusztus 30.)||Bihar||Székelyhíd||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||Előbb bagaméri, majd debreceni református lelkész.
|-
|[[Fájl:Kiss Pál 1896-51.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Kiss Pál (1856. november 13. – 1928. április 27.)||Zólyom||Zólyom||Szabadelvű Párt||[[Nemeskéri Kiss Miklós|Kiss Miklós]] fia, 1895-ben Zólyom vármegye főispánja.<ref>[http://www.miszla.hu/falutortenet/ Falutörténet - Miszla]</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02515/pdf/VU_EPA00030_1902_12.pdf Vasárnapi Ujság 1902/12]</ref> 1896. november 29-én földművelési államtitkárrá nevezték ki, mely tisztet 1903-ig töltötte be.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02235/pdf/02235.pdf Vasárnapi Ujság 1896/51]</ref> 1901-ben a [[Becsületrend (Franciaország)|Francia Köztársaság Becsületrendje]] parancsnoki fokozatával tüntették ki.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02485/pdf/VU_EPA00030_1901_34.pdf Vasárnapi Ujság 1901/34]</ref>
|-
|Kiszely Lehel (1855–1889. április 23.)||Trencsén||Csaca||Szabadelvű Párt||[[rózsahegy]]i járásbíró<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/01834/pdf/01834.pdf Vasárnapi Ujság 1889/17]</ref>
|-
|Koczkár Zsigmond (1848-?)||Zombor||||Szabadelvű Párt|| zombori közjegyző,<ref>{{Cite web |url=http://www.magyarormeny.hu/uploads/file/fuzetekfileok/eogykefuzetek_2008majus%20(2).pdf |title=Erdélyi Örmény Gyökerek (20.old) |accessdate=2013-04-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304213844/http://www.magyarormeny.hu/uploads/file/fuzetekfileok/eogykefuzetek_2008majus%20(2).pdf |archivedate=2016-03-04 }}</ref> 1898-ban királyi tanácsos címet kapott<ref>{{Cite web |url=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/MT/63d/669%3Ffn%3Ddocument-frame.htm%26f%3Dtemplates%262.0 |title=1898.11.02. - Magyar Országos Levéltár |accessdate=2018-07-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20050112162538/http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/MT/63d/669?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0 |archivedate=2005-01-12 |=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/MT/63d/669%3Ffn%3Ddocument-frame.htm%26f%3Dtemplates%262.0 }}</ref>
|-
|[[Fájl:Komjáthy Béla.jpg|40px|keretnélküli|középre]]<br />[[Komjáthy Béla]] (1847–1916)||Pes-Pilis-Solt-Kiskun||Cegléd||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1875–1906 között képviselő
|-
|[[Komlóssy Ferenc (kanonok)|Komlóssy Ferenc]] ||Pozsony||Szenc|Szempc||Országos Antiszemita Párt||
|-
|Konkoly-Thege József (1840–1903. január 16.||Pes-Pilis-Solt-Kiskun||Alsódabas||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt|| Pest vármegye főszolgabírája<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02559/pdf/VU_EPA00030_1903_04.pdf Vasárnapi Ujság 1903/04]</ref>
|-
|Konkoly-Thege Sándor (1852–1937. december 24.) ||Bars||Léva||Szabadelvű Párt||
|-
|Konstantiny György (1822. december 2. – 1903. november 23.)||Arad||Jószáshely||Szabadelvű Párt||1878–1884 között majd 1884-től 1892-ig kerületének képviselője.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02604/pdf/VU_EPA00030_1903_49.pdf Vasárnapi Ujság 1903/49]</ref>
|-
|Kopácsy Árpád (1854–?) ||Veszprém||Nagyvázsony||Szabadelvű Párt||
|-
|Kossa Dezső (1852-?)||Baranya||Siklós||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Kovács Albert (tanár)|Kovács Albert]] (1838–1904)||Torda-Aranyos||Marosvásárhely||Mérsékelt Ellenzék|| református teológiai tanár, egyházjogász, 1881–1896 között képviselő. Pártjának alelnöke.
|-
|[[Fájl:Kovách László 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Kovách László (politikus)|Kovách László]] (1827–1889) ||Gyöngyös||||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Kőrösi Sándor 1895-21.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Kőrösi Sándor (ügyvéd)|Kőrösi Sándor]] (1824. december 19. – 1895. május 20.)||Debrecen||III. kerület||Szabadelvű Párt||A szabadságharcban való részvételéért kötél általi halálra ítélték, melyet később hat év fogságra változtattak. Ebből 5 évet a josephstadti bürtünben töltött le. 1861-ben a Schmerling provizórium miatt lemondott az évi a Komáromi főjegyzői kinevezéséről és 1864-ig ügyvédkedett. 1864-től a Pápai Református főiskola jogtanára lett, majd 1875-től Debrecenben tanított. 1881-től képviselte választókerületét. Tanári állásáról 1887-ben lemondott.<ref name="ReferenceB"/>
|-
|Krajtsik Ferenc (1838-?) ||Nyitra||Privigye||Szabadelvű Párt|| Fiatalabb korában irodalommal is foglalkozott, elbeszéléseket írt és fordított Karajtsi álnévvel.<ref name="ReferenceB"/>
|-
|Králicz Béla (1827. március 18. – 1903. oktober 11.) ||Temes||Orczyfalva||Szabadelvű Párt||pénzügyminisztériumi osztálytanácsos<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02597/pdf/VU_EPA00030_1903_42.pdf Vasárnapi Ujság 1903/42]</ref> miniszteri tanácsos, a Lipót-rend lovagkereszjének tulajdonosa.
|-
|[[Fájl:Krausz Lajos 1905-17.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Krausz Lajos]] (1844. szeptember 11. – 1905. április 13.)||Pozsony||Dunaszerdahely||Szabadelvű Párt||[[Krausz Mayer]] fia, szeszgyáros.<ref>[http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/krausz_lajos_szuletesnapja__1844 Jeles napok]</ref> Édesapjával együtt 1882. szeptember 3-án nemességet nyertek, Megyeri előnévvel.<ref name="ReferenceA"/> Az Országos Iparegyesület szakosztályi elnöke és igazgatósági tagja. A Kereskedelmi és Iparkamarának levelező tagja, valamint a Pesti Lloyd Társaság és a Magyar Kereskedelmi Csarnok vezetői közé tartozott. Képviselőként először a szentendrei, majd a dunaszerdahelyi (1884–1887), végül a bodajki (1892–1896) kerületet képviselte.
|-
|Kricsfalusy Vilmos (1845. február 8. – 1894. december 3.)||Máramaros||Huszt||Szabadelvű Párt||1884–1890 között kerületének képviselője, 1890-ben miniszter tanácsosi kinevezést kapott, Baross Gábor halála után visszavonult a politikától.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02127/pdf/02127.pdf Vasárnapi Ujság 1894/49]</ref> Az ügyvédi kamara elnöke. 1871–72-ben a Szigligeti Közlöny szerkesztője, Máramarosi Lapok írója.<ref>{{Cite web |url=http://www.karpatalja.ma/kalendarium/item/6340-2012-december-3-h%C3%A9tf%C5%91 |title=Karpatalja.ma |accessdate=2019-02-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140204042524/http://www.karpatalja.ma/kalendarium/item/6340-2012-december-3-h%C3%A9tf%C5%91 |archivedate=2014-02-04 }}</ref>
|-
|Kubinyi Árpád (1836–?) ||Árva||Alsókubin||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Kubinyi György 1902-12.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Kubinyi György (1838. január 21. – 1902. november 7.)||Trencsén||Illava||Szabadelvű Párt|| 1887-től haláláig képviselő
|-
|[[Kudlik János]] ||Pozsony||Somorja||Országos Antiszemita Párt||
|-
|[[Kudlovich Imre]] (1827–1897. június 23.)||Borsod||Mezőkövesd||Szabadelvű Párt||1853–1860 között Mezőkövesd polgármestere. 1867-71-ig az egri járás szolgabírája, majd mezőkövesdi járásbíró.<ref name="ReferenceB"/> 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki
|-
|Kún Miklós ||Komárom||Nagyigmánd||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||Micsky Lajos 1888-as halála után választják meg utódjául.
|-
|Kürthy Sándor (1830–1916)||Heves||Gyöngyöspata||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Latinovits Ernő (1854. március 27. – 1911. február 1.) ||Bács-Bodrog||Rigyica||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Latinovits Gábor]] ||Baja||||Szabadelvű Párt||római katolikus címzetes püspök
|-
|[[Fájl:Latkóczy Imre 1895-10.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Latkóczy Imre]] (1848. szeptember 4. 1908. október 23.)||Nyitra||Nyitra||Szabadelvű Párt|| 1884-től országgyűlési képviselő, 1895-ben belügyminisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1900-ban a közigazgatási bíróság alelnöke, 1906-ban valóságos belső titkos tanácsos lett.<ref>[http://www.huszadikszazad.hu/bulvar/a-latkoczy-botrany A Latkóczy-botrány]</ref> 1908-ban korrupciós botrányba keveredett, amikor kiderült, hogy kenőpénzért cserébe a minisztériumnál közbenjár a patikát alapítani kívánók érdekében. A botrány után felmentették. Nem sokkal ezután egy lassnitzhöhei szanatóriumban a meghurcoltatás következtében [[öngyilkosság|öngyilkos]] lett.<ref>Révai Lexikon</ref>
|-
|[[Láng Lajos (statisztikus)|Láng Lajos]]||Pápa||||Szabadelvű Párt||
|-
|[[László Mihály]] ||Oláhfalu||||Szabadelvű Párt||
|-
|Lázár Árpád (1855–1903. május 17.)||Hunyad||Dobra||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Fájl:Lázár Jenő 1901-2.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[[[Lázár Jenő (porcelánfestő)|Lázár Jenő]]]] (1845–1900) ||Maros-Torda||Gernyeszeg||Szabadelvű Párt||porcelánfestő, műgyűjtő, fafaragó. Gazdag gyűjteményében kancsók, tajtékpipák, régi bútorok, drága szőnyegek, ezüst serlegek is megtalálhatók voltak. Utolsó szenvedélye az asztalosság volt.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02453/pdf/VU_EPA00030_1901_02.pdf Vasárnapi Ujság 1901-2]</ref>
|-
|[[Lehotzky Egyed|Lehóczky Egyed]] ||Zólyom||Breznóbánya||Szabadelvű Párt||1861-től haláláig képviselője kerületének<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02123/pdf/02123.pdf Vasárnapi Ujság 1894/45]</ref>
|-
|Lesskó István (1835. december 29. – 1918. december 19.)||Sáros||Héthárs||Mérsékelt Ellenzék||1878-92 képviselője kerületének, 1890-től római katolikus kanonok, 1896-től prépost<ref>Magyar katolikus lexikon</ref>
|-
|Lévay Antal (1830–1905)||Nyitra||Vágvecse||Szabadelvű Párt|| 48-as honvéd, a vágsellyei közalapítványi főtiszt<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02679/pdf/VU_EPA00030_1905_20.pdf Vasárnapi Ujság 1905/20]</ref>
|-
|Linder György (1850–?) ||Baranya||Mohács||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|Liptay Károly (1825. január 1. – 1889. május 4.)||Szabolcs||Nyírbátor||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Fájl:Lits Gyula 1889-12.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Lits Gyula (1846–1912. július 25.)||Fehér||Vál||||1901-től Hont vármegye és Selmec-Bélabánya szabad királyi városok főispánja 1904 decemberig, majd 1906–1910 között.<ref>[https://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0011/0.html Borovszky Samu: Hont vármegye]</ref> 1892-ben a z országház jegyzője. Az 1860-as és 70-es években a Vadász- és Versenylapban, a Magyarországban, később a Budapesti Hirlapban jelentek meg cikkei.<ref name="ReferenceB"/>
|-
|Lónyay Sándor (1857. szeptember 12. – 1911. augusztus 18.)||Bereg||Kászony||Szabadelvű Párt||császári és királyi kamarás, főrendházi tag, Bereg és Ugocsa vármegyék főispánja<ref>{{Cite web |url=http://ludens.elte.hu/~szigiri/keptar/kripta.html |title=A Lónyay család kriptája és a nagylónyai temetőkert |accessdate=2013-04-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090223200542/http://ludens.elte.hu/~szigiri/keptar/kripta.html |archivedate=2009-02-23 }}</ref>
|-
|Lőrinczy György (1849-?)||Szilágy||Zilah||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Lukács Béla (politikus, 1847–1901)|Lukács Béla]] ||Marosvásárhely||I. kerület||||
|-
|[[Lukáts Gyula (politikus)|Lukács Gyula]]||Fehér||Rácalmás||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt|| Újságíró, az [[Egyetértés (folyóirat)|Egyetértés]] cikkírója, 1879-től a nagyváradi Szabadság munkatársa, a Nép zászlója című politikai hetilap tulajdonosa
|-
|[[Fájl:Luppa Péter 1902-16.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Luppa Péter]] (1838–1904)||Pes-Pilis-Solt-Kiskun||Szentendre||Pártonkívüli||mérnök
|-
|[[Fájl:Madarász Imre 1912-26.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Madarász Imre (lelkész)|Madarász Imre]] (1846. június 16. – 1918. november 7.)||Jász-Nagykun-szolnok||Karcag||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt|| Karcagi református lelkész, pótválasztás során került be 1887-ben a parlamentbe.
|-
|Madarász Jenő (1845-?)||Komárom||Ócsa||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||Először 1869-ben választották meg a Fehér vármegyei csákvári kerületben, 1875–1884 a szigetvári, majd 1887-től az ócsai kerületet képviselte 1892-ig.<ref name="ReferenceB"/>
|-
|[[Madarász József (politikus, 1814–1915)|Madarász József]] ||Fehér||Sárkeresztúr||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Majthényi Ádám (1845–1909)||Borsod||Mezőkeresztes||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Majthényi István (1849–?)||Pes-Pilis-Solt-Kiskun||Vác||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1887-97-ig kerületének képviselője
|-
|Markovics Kálmán (1848–1899)||Bihar||Tenke||Szabadelvű Párt||1887–96 között kerületének képviselője<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02362/pdf/02362.pdf Vasárnapi Ujság 1899/20]</ref>
|-
|Matkovich Tivadar (1853–1917. június 19.)||Veszprém||Enying||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1884-től 1896-ig képviselője kerületének, több lalap szerkesztője (Veszprémi Hírlap, Veszprémvármegyei Lapok, Iparosok Lapja)<ref>[ftp://ftp.mokk.bme.hu/Language/Hungarian/Crawl/MEK/mek.oszk.hu/00000/00062/html/szocikk/framem.htm Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon]</ref>
|-
|[[Matlekovits Sándor]] ||Budapest||VII. kerület||||
|-
|[[Matuska Péter]] ||Liptó||Liptószentmiklós||||
|-
|Maurer Mihály (1847–1921. július 27.)||Brassó||Hermány||Szabadelvű Párt||1881-ben királyi kamarás lett, 1890 májusában kinevezték Brassó vármegye főispánjának (1900-ig töltötte be a tisztséget), ezért lemondott mandátumáról<ref name="korunk.org">[http://korunk.org/?q=node/10503 Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) II.]</ref>
|-
|Melczer Géza (1860. április 29. – 1913. november 11.)||Borsod||Csát||Mérsékelt Ellenzék|| kamarás,<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/03130/pdf/VU_EPA00030_1913_47.pdf Vasárnapi Ujság 1913/47]</ref> mérnök, aki az arlbergi vasút építésénél és a Tisza szabályozásánál szerzett érdemeket
|-
|Meltzl Oszkár (1843. november 18. – 1905. december 11.) ||Nagyszeben||I. kerület||||1875-től nagyszebeni német jogakadémia nemzetgazdaság és pénzügytan tanára, 1896-ig képviselő. Erdély történelméről tanulmányokat jelentetett meg. A nagyszebeni földhitelintézet igazgarója<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02763/pdf/VU_EPA00030_1905_50.pdf Vasárnapi Ujság 1905/50]</ref>
|-
|[[Fájl:Meszlény Lajos 1901-35.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Meszleny Lajos]] (1852. augusztus 12. – 1901. augusztus 21.)||Fehér||Bodajk||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1881-ben a bodajki kerület, 1892-ben a csákvári választotta képviselőjének, melyet haláláig képviselt. Nagynénje, Meszlény Terézia, [[Kossuth Lajos]] felesége volt.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02486/pdf/VU_EPA00030_1901_35.pdf Vasárnapi Ujság 1901/35]</ref>
|-
|[[Fájl:Mihályi Péter 1901-49.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Mihályi Péter (1838–1914. november 19.) ||Máramaros||Sugatag||Mérsékelt Ellenzék||1865–1868-ban a suhatagi, 1869–1881 között a felsővissói, 1884-től a felsővissói majd 1887-től a suhatagi kerület képviselője. Előbb Deák-őpárti, majd Szabadelvű-párti, melyből 1879-ben kilépett és a Mérsékelt Ellenzékhez csatlakozott. 1899-ben újra a Szabadelvű párt tagja. 1906-tól pártonkívüli, 1910-től Munkapárti. A máramarosi román népnevelő egyesület elnöke.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/03184/pdf/VU_EPA00030_1914_48.pdf Vasárnapi Ujság 1914/48]</ref> 1867 és 1785 között az országház jegyzője. Testvére [[Mihályi Viktor]], gyulafehérvári és fogarasi görögkatolikus érsek és metropolita volt.
|-
|[[Fájl:Mikecz János.jpeg|40px|keretnélküli|közép]]<br />Mikecz János (1850. június 21. – 1901. december 4.)||Szabolcs||Nyírbogdány||Szabadelvű Párt||1891-ben kinevezik Szabolcs vármegye főjegyzőjének ekkor lemond mandátumáról. 1895. október 8-án Szabolcs vármegye alispánja lett<ref>{{Cite web |url=http://nyirvave.hu/documents/kiadvany/mikecz.pdf |title=Bene János: A nyíregyházi Mikeczek |accessdate=2013-04-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160308104049/http://nyirvave.hu/documents/kiadvany/mikecz.pdf |archivedate=2016-03-08 }}</ref>
|-
|[[Miklós Gyula (szőlész)|ifj. Miklós Gyula]]||Borsod||Edelény||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Mikó Árpád 1895-24.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Mikó Árpád (1861–1918. január 24.) ||Csík ||Gyergyószentmiklós||Szabadelvű Párt|| 1894. augusztus 14-től Udvarhely vármegye, 1896. április 16-tól pedig Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely főispánja<ref>Pallas Nagylexikon</ref><ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/03349/pdf/VU_EPA00030_1918_05.pdf Vasárnapi Ujság 1918/05]</ref>
|-
|Miksa Elek (1816–1903)||Torda-Aranyos||Marosludas||Szabadelvű Párt|| 1861-ben, 1867-ben és 1871–1878 között Torda-Aranyos vármegye alispánja. 1878–1884 között kerületének képviselője első ízben.
|-
|[[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]] ||Háromszék||Illyefalva||Szabadelvű Párt
|-
|[[Mocsáry Lajos]] ||Krassó-Szörény||Karánsebes||||korábban kiskunhalas Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt párti képviselője, utána román nemzetiségi
|-
|[[Fájl:Mohay Sándor 1902-7.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Mohay Sándor]] (1851. június 3. – 1905. január 19.)||Gyulaferhérvár||||Szabadelvű Párt|| ügyvéd, Gyulafehérváron a püspökség és káptalan jogügyi tanácsosa volt. Lukács Béla az államvasutak elnökké történő megválasztása után, 1886-ben nyerte el a mandátumát. 1902-től az igazságügyminisztérium államtitkára. Utolsó napjait agyvérzéstől megbénultan töltötte.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02663/pdf/VU_EPA00030_1905_04.pdf Vasárnapi Ujság 1905/04]</ref>
|-
|[[Molnár Antal (levéltáros)|Molnár Antal]] ||Szamosújvár||||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Molnár József 1902-16.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Molnár József (újságíró)|Molnár József]] (1849–1904) ||Csík ||Csíkszereda||Szabadelvű Párt||Csíki Lapok felelős szerkesztője<ref>{{Cite web |url=http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/12771/dr-molnar-jozsef-korhazalapito |title=Dr. Molnár József kórházalapító |accessdate=2013-04-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120812013051/http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/12771/dr-molnar-jozsef-korhazalapito |archivedate=2012-08-12 }}</ref>
|-
|[[Molnár Viktor (főispán)|Molnár Viktor]]||Zemplén||Sátoraljaújhely||Szabadelvű Párt||Temes vármegye, és Temesvár szaad királyi város főispánja 1889–1906 között<ref>{{Cite web |url=http://www.banaterra.eu/magyar/T/temesvariak/jeles_temesvariak.htm |title=Temesvár város bírái és polgármesterei |accessdate=2013-04-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120825115646/http://www.banaterra.eu/magyar/T/temesvariak/jeles_temesvariak.htm |archivedate=2012-08-25 }}</ref>
|-
|[[Fájl:Móricz Pál 1903-22.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Móricz Pál (országgyűlési képviselő)|Móricz Pál]], ''técsői'' (1826. február 15. – 1903. május 27.) ||Újvidék||||Szabadelvű Párt||1860-ban sárréti szolgabíró, 1867-ben pedig Biharmegyének főjegyzője. Először 1869-tól két országgyűlésben képviselte a bárándi kerületet, később 1884-ig Szarvas képviselője volt. Az 1884-es választásokon alul maradt és csak Bende Imre besztercebányai püspökké történő kinevezése után kapta meg Újvidék mandátumát. a politikai élettől való visszavonulása után üzleti vállalkozásokba kezdett (vasút, petroleumkútak, fűrészgyár), de mind csődbe mentek, vagyonát elvesztette.<ref>Vasárnapi Ujság 1903/22</ref>
|-
|[[Mudrony Soma]] ||Pozsony||Galánta||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Münnich Aurél]] ||Szepes||Igló||Szabadelvű Párt||
|-
|Nagy Ferenc (1827–?)||Baranya||Szalánta||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1872-től képviseli kerületét
|-
|[[Fájl:Nagy István 1891-29.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Nagy István (politikus, 1848–1927)|Nagy István]]||Sopron||Lövő||Mérsékelt Ellenzék||Először pártonkívüli, 1878-tól képviselő
|-
|[[Nákó Kálmán]] ||Torontál||Nagyszentmiklós||Szabadelvű Párt||
|-
|Neiszidler Károly (1832–?)||Pozsony||II. kerület||Szabadelvű Párt||Pozsonyi kereskedő, alakját [[Fadrusz János]] mellszoborban formálta meg.
|-
|[[Neményi Ambrus]] ||Szilágy||Szilágycseh||Szabadelvű Párt||
|-
|Neppel Ferenc (1835–1922)||Pes-Pilis-Solt-Kiskun||Nagyabony||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Neumann Ármin]] (1845. február 14. – 1909. január 31.)||Háromszék||Bereck||Szabadelvű Párt||egyetemi tanár, udvari tanácsos<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02878/pdf/VU_EPA00030_1909_06.pdf Vasárnapi Ujság 1909/06]</ref>
|-
|[[Fájl:Nikolics Fedor 1903-10.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Nikolics Fedor]] (1836. június 7. – 1903. február 27.)||Nagykikinda||||Szabadelvű Párt||Obrenovics Milos szerb fejedelem unokája. 1861-ben a torontál megyei Pardány képviselője, 1865-ös országgyűlésen a zsombolyai kerületet képviselte. Bosznia és Hercegovina katonai kormányának polgári adlátusa. 1884-ben a [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] első osztályát, valóságos belső titkos tanácsosi címet és főrendiházi tagságot kapott. A Srpski dnevnik napilap alapítója. Szarajevó díszpolgára.
|-
|[[Nopcsa Elek (kamarás)|Nopcsa Elek]] (1848–1918)||Hunyad||Hátszeg||Szabadelvű Párt|| a főrendiház tagja, kamarás, az Operaház intendánsa 1894–1897 között<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02911/pdf/VU_EPA00030_1909_39.pdf Vasárnapi Ujság 1909/39]</ref>
|-
|[[Fájl:Novák József 1902-16.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Novák József (1850–1913) ||Csongrád||Tápé||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Nyáry Béla]] ||Hont||Korpona||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Olay Lajos 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Olay Lajos]] (1844–1910) ||Bács-Bodrog||Bácsalmás||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||karcagi királyi közjegyző<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02975/pdf/VU_EPA00030_1910_51.pdf Vasárnapi Ujság 1910/51]</ref>
|-
|[[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] ||Bihar||Berettyóújfalu||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Fájl:Ordódy Pál 1903-15.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />ifj. Ordódy Pál (1852. január 8. – 1903. április 2.)||Komárom||Udvard||Szabadelvű Párt||[[Ordódy Pál]] miniszter fia. 1902. április 2-án a [[Magyar Aero Club]] [[Turul (léghajó)|Turul]] nevű meteorológiai léghajóján utazott, amikor a felszállás után erős szélroham kerekedett és a léghajót magával ragadta. Ordódy kiesett kosárból és olyan súlyos fejsérülést szenvedett, amibe másnap hajnalban belehalt.<ref>[http://www.huszadikszazad.hu/bulvar/szerencsetlen-leghajozas Szerencsétlen léghajózás]</ref> Lánya, Lili [[Csáky Albin]] Károly fiának volt a felesége.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02569/pdf/VU_EPA00030_1903_14.pdf Vasárnapi Ujság 1903/14]</ref>
|-
|Országh Sándor (1836. május 8. – 1902. november 14.)||Budapest||III. kerület||Szabadelvű Párt||A Ganz gépgyár igazgatója, miniszteri tanácsos
|-
|[[Ónody Géza]] ||Hajdú||Hajdúnánás||Országos Antiszemita Párt||
|-
|Pap Elek (1837–1913) ||Hajdú||Nádudvard||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1872–1882 között Karcag polgármestere<ref>[http://jnsz.archivportal.hu/data/files/262562077.pdf Tisztségviselık beosztás szerint - polgármester (1876–1944)]{{Halott link|url=http://jnsz.archivportal.hu/data/files/262562077.pdf |date=2019-02 }}</ref>
|-
|Pap Samu (1849–?) ||Torda-Aranyos||Torda||Szabadelvű Párt|| Budapesti és [[alsótátrafüred]]i orvos
|-
|Papanek Lajos (1856-?)||Nyitra||Szakolca||Szabadelvű Párt||
|-
|Pappszász Károly (1842–1899)<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02354/pdf/02354.pdf Vasárnapi Ujság 1899/12]</ref>||Abaúj-Torna||Szin||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Fájl:Pázmándy Dénes 1888-51.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Pázmándy Dénes (1848–1936)|Pázmándy Dénes]] (1848–1936) ||Zemplén||Olaszliszka||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Perczel Dezső]] ||Tolna||Bonyhád||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Perczel Miklós (honvédezredes)|Perczel Miklós]] ||Pécs||||Pártonkívüli||
|-
|[[Perényi Péter (országgyűlési képviselő)|Perényi Péter]] (1839. november 20. – 1896. április 16.)||Szatmár||Mátészalka||||1883-ban a mátészalkai mandátuma megüresedése után került be a parlamentbe, hol haláláig képviselte kerületét.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02201/pdf/02201.pdf Vasárnapi Ujság 1896/17]</ref>
|-
|[[Perlaky Elek]] ||Szatmár||Krassó||Szabadelvű Párt||
|-
|Petrich Ferenc (1826. április 26. – 1908. szeptember 26.)||Tolna||Kölesd||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt|| A szabadságharc idején honvéd, majd főhadnagyi rangig jut.[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Gyonk/pages/006_veszelyben.htm Veszélyben a haza!]
|-
|[[Péchy Tamás]] ||Abaúj-Torna||Szikszó||Szabadelvű Párt||
|-
|Piukovics József (1859-?) ||Bács-Bodrog||Kernyaja||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Podmaniczky Frigyes]] ||Bács-Bodrog||Magyarkanizsa||Szabadelvű Párt||
|-
|Pogány Károly (1848. február 18. – 1925. június 28.) ||Hunyad||Vajdahunyad||Szabadelvű Párt||Krassó-Szörény vármegye főispánja 1898-tól<ref name="korunk.org"/> 1907-es nyugdíjazásáig.<ref>{{Cite web |url=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/MT/7cc/7cd?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0 |title=MOL |accessdate=2013-04-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20050115013543/http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/MT/7cc/7cd?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0 |archivedate=2005-01-15 }}</ref> 2006 októberében a Lugosi Református Egyházközség egykori főgodnokának mellszobrot állíttatott.<ref>[http://archiv.nyugatijelen.com/2006/oktober/okt.%2017%20kedd/j1.html A néhai főispán a kapocs Lugos és Enyed között]{{Halott link|url=http://archiv.nyugatijelen.com/2006/oktober/okt.%2017%20kedd/j1.html |date=2019-04 }}</ref>
|-
|[[Polónyi Géza]] ||Hajdú||Hajdúszoboszló||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Fájl:Pongrácz Károly 1889-12.JPG|40px|keretnélküli|közép|Pongrácz Károly]]<br />Pongrácz Károly (1832. március 3. – 1897. február 15.)||Nyitra||Verbó||Pártonkívüli||Részt vett a [[Szárd–francia–osztrák háború]]ban és a [[Porosz–francia háború]]ban. 1868-ban a hadtudományok tanára lett Pesten. 1870-ben lépett a Magyar Honvédség kötelékébe őrnagyi ranggal és a 46. honvédzászlóalj parancsnoka lett. 1888-ban tábornoki ranggal nyugdíjazták. 1885–1896 között a verbói kerületet képviselte, a következő választás alkalmával néppárti programmal akart a vágújhelyi kerületben mandátumot szerezni, de alul maradt.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02244/pdf/02244.pdf Vasárnapi Ujság 1897/8]</ref> A véderővita során a törvény elfogadás mellett szavazott. A főrendiház örökös tagja.
|-
|Popovics Vazul (1830 körül – 1900. augusztus 31.)||Bács-Bodrog||Óbecse||Szabadelvű Párt||királyi ügyész, ki 1878-tól 1896-ig állandó tagja volt a parlamentnek. A szabadságharcban mint honvédhadnagy vett részt.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02432/pdf/02432.pdf Vasárnapi Ujság 1900/36]</ref>
|-
|Potoczky Dezső (1864–1910<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02958/pdf/VU_EPA00030_1910_34.pdf Vasárnapi Ujság 1910/34]</ref>) ||Zemplén||Megyaszó||Mérsékelt Ellenzék||1875–1892 között, majd 1906-tól képviselő.
|-
|Probstner Arthur (1829–1894)||Szepes||Gölnicbánya||Szabadelvű Párt||1878-tól képviselő, a lubló fürdő tulajdonosa, a szepesi hitelbank vezetője.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02098/pdf/02098.pdf Vasárnapi Ujság 1894/41]</ref>
|-
|[[Prónay Dezső]] ||Békéscsaba||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Pulszky Ágost]] ||Bács-Bodrog||Verbász||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Pulszky Károly]] ||Somogy||Tab||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Radocza János]] (1835. augusztus 18. – 1926. december 27.)||Zala||Zalaegerszeg||Szabadelvű Párt|| királyi tanácsos, a [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] III. osztályának birtokosa. 1872-ben került a parlamentbe Jókai Mórt legyőzve, Terézvárosi képviselőként.
|-
|[[Rakovszky Géza]] (1845. április 29. – 1911. február 14.)||Trencsén||Trencsén||Szabadelvű Párt||amatőr fényképész<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/01946/pdf/01946.pdf Vasárnapi Ujság 1891/25]</ref>
|-
|[[Fájl:Rakovszky István 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Rakovszky István (belső tanácsos)|Rakovszky István]]||Túróc||Szucsán||Szabadelvű Párt|| az Állami Számvevőszék elnöke
|-
|Rácz Atanáz (1821–1891. október 23.) ||Temes||Kisbecskerek||Szabadelvű Párt||1865-ig Krassó Szörény vármegye alispánja. 1878-ban a moravicai kerület képviselője. 1880-1884 Temes vármegye alispánja. Királyi tanácsos (1872),<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/01964/pdf/01964.pdf Vasárnapi Ujság 1891/43]</ref> a [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] III. osztályának tulajdonosa.<ref>[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0022/12.html]{{BorovszkyTemes}}</ref>
|-
|Reviczky Károly (1853. január 1. – 1914. október 20.) ||Esztergom||Dorog||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Rezei Sylvius (1855. december 12. – 1909. április 20.)||Bihar||Cséke||Szabadelvű Párt||görögkatolikus lelkész, szentszéki ülnök, a gyulai tankerület felügyelője<ref>[http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf11860.pdf Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. IV. 348 37 (A Berzeviczy-féle 1904. évi népiskolai törvényjavaslat)]</ref>
|-
|[[Fájl:Rohonczy Gedeon 1889-12.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Rohonczy Gedeon]] (1852. január 15. – 1929. október 14.)||Torontál||Törökbecse||Szabadelvű Párt||1878-tól képviseli kerületét.
|-
|[[Fájl:Rohonyi Gyula 1910-15.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Rohonyi Gyula]] (1852. július 28. – 1920. november 29.)||Bács-Bodrog||Kulpin||Szabadelvű Párt||1887-1910 között képviselő, 1910-ben igazságügyi államtitkár, 1912-től Bosznia és Hercegovina tartományfőnöki helyettese, 1915-ben nyugdíjazták.<ref>[http://www.netlexikon.hu/yrk/Gbyanv/31081 Tolnai Nagylexikon]{{Halott link|url=http://www.netlexikon.hu/yrk/Gbyanv/31081 |date=2019-02 }}</ref>
|-
|[[Roszner Ervin]] ||Nógrád||Szécsény||Szabadelvű Párt||
|-
|Roszival István (1844. augusztus 4. – 1916. szeptember 1.)||Pozsony||Stomfa-Malacka||||1881-92 között a stomfpluszai, 1898-ben a várnai kerület képviselője. 1889-től esztergomi kanonok.
|-
|Rónay János (1837. február 14. – 1905. április 1.)||Torontál||Törökkanizsa||Szabadelvű Párt||1871 és 1904 között kevés megszakítással képviselő, aki a lovrini kerület mandátumáért 1905 januárjában még versenybe szállt, de alul maradt.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02674/pdf/VU_EPA00030_1905_15.pdf Vasárnapi Ujság 1905/15]</ref>
|-
|Schober Ernő (1849–1919)||Nyitra||Galgóc||Szabadelvű Párt||a Lipótvár fegyintézet igazgatója,<ref>[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0014/11.html Borovszky: Nyitra Vármegye]</ref> a Ferencz József-rend lovagja<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/03402/pdf/VU_EPA00030_1919_07.pdf Vasárnapi Ujság 1919/07]</ref>
|-
|Schuster József (1849–1914. december 12.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11118-47441-56?cc=1542666&wc=12545563 Gyászjelentése]</ref>)||Nagyküküllő||Medgyes||szász-néppárt||medgyesi főgimnáziumi tanár, az 1892-es választásokon Szabadelvű párti programmal lett képviselő<ref name="ReferenceB"/>
|-
|[[Schvarcz Gyula|Schwarz Gyula]]||Moson||Zurány||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Schwicker János Henrik]] ||Nagyküküllő||Segesvár||Szabadelvű Párt||
|-
|Sennyei István (1857–1913)||Zemplén||Királyhelmec||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Sigmond Dezső]] (18?4-1906)||Kolozsvár||II. kerület||Szabadelvű Párt||közgazdász és nagyipari vállalkozó
|-
|Simonfay János (1833-?) ||Baranya||Pécsvárad||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||újságíró, a Pécsi Figyelő szerkesztője
|-
|Simó Lajos (1834–1909)||Szolnok-Doboka||Nagyilonda||Szabadelvű Párt||az erdélyi református egyházkerület és dési református egyházmegye főgondnoka, a [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] lovagja<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02912/pdf/VU_EPA00030_1909_40.pdf Vasárnapi Ujság 1909/40]</ref> Jelentős szerepet vállalt a Szolnok-Doboka vármegye vasúti fejlesztésében, valamint színház létrehozásában. 1875-1881, 1892-től között magyarláposi kerület, 1884-1892 és 1896-1906 ilondai képviselője.
|-
|Smialovszky Valér (1854. március 28. – 1917. március 6.)||Trencsén||Zsolna||Szabadelvű Párt||Trencsén megye főispánja
|-
|Somossy Béla ||Hajdúböszörmény||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Sponer Andor]] (1843–1917) ||Szepes||Szepesszombat||Szabadelvű Párt|| Szepes vármegye árvaszéki elnöke, műfordító (Goethe, Byron, Hugo), magyar műveket is fordított németre (Petőfi, Arany, Mikszáth).
|-
|Spinczer János ||Pozsony||Nagyszombat||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Steinacker Ödön]] ||Szeben||Nagydisznód||Szabadelvű Párt||
|-
|Svastics Gyula (1837–1891) ||Somogy||Marcal||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Szabó László (országgyűlési képviselő)|Szabó László]] (1844–1900<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02412/pdf/02412.pdf Vasárnapi Ujság 1900/16]</ref>)||Zenta||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1897-ig négy cikluson keresztül volt képviselő
|-
|Szadovszky József (1846–?) ||Szilágy||Tasnád||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Szakáll Ferenc (1820–1902)||Nógrád||Fülek||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Szalay Imre (politikus)|Szalay Imre]] ||Somogy||Lengyeltóti||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Szalay Károly (ügyvéd)|Szalay Károly]] ||Somogy||Csurgó||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Szalay Ödön (1840–1910)||Pozsony||Bazin||Szabadelvű Párt|| 1873-tól a vágvölgyi vasút igazgatója, míg az állami kézbe nem került.
|-
|[[Szapáry Gyula]] ||Jász-Nagykun-szolnok||Törökszentmiklós|| ||
|-
|[[Szathmáry György (újságíró)|Szathmáry György]] ||Hunyad||Déva||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Szájbely Gyula]] (1846–1932)||Vas||Felsőőr||Szabadelvű Párt||Szombathely-Kőszeg, és a Szombathely-Pinkafői HÉV létrejöttében jelentős szerepet képviselt.
|-
|[[Szecsődy Kálmán]] (1859–1907 után) ||Vas||Körmend||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Fájl:Szederkényi Nándor 1901-48.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Szederkényi Nándor]] (1838–1916) ||Eger||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||1907-től Heves vármegyei főispán
|-
|Szegedy Béla (1853. április 14. – 1907. július 2.)||Vas||Németújvár||Szabadelvű Párt||1881-ben kamarás kitüntetést nyert<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02793/pdf/VU_EPA00030_1907_27.pdf Vasárnapi Ujság 1907/27]</ref>
|-
|Szende Béla (1854–1909)||Krassó-Szörény||Lugos||Szabadelvű Párt||árvaszéki elnök
|-
|Szendrey Gerzson (1849. március 21. – 1909. március 1.)||Baranya||Dárda||Országos Antiszemita Párt||Már 1884-ben is antiszemita programmal indult a gyomai kerületben de alulmaradt.
|-
|Szeniczey Ödön (1838–?)||Tolna||Paks||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Szentiványi Árpád 1898-28.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br/>Szentiványi Árpád (1840. március 21. – 1918. október 25.) ||Gömör-Kishont||Kövi||Mérsékelt Ellenzék||1872-tól haláláig állandó tagja a parlamentnek, a kövi kerület képviselőjeként. A Tiszai egyházkerület [[Egyházkerületi felügyelő|felügyelője]]. Később a Függetlenségi Pártba lépett, melynek 1917-ben elnöke lett. 1918-ban valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott.<ref>Magyar Politikai Lexikon</ref>
|-
|[[Szentiványi Kálmán (alispán)|Szentiványi Kálmán]] (1839. január 10. – 1916. január 8.) ||Maros-Torda||Nyárádszereda||Mérsékelt Ellenzék||Marod-Torda vármegye alispánja 1878-tól, 1881-től képviselő.
|-
|Szentkereszty Béla (1851. február 24. – 1925. augusztus 14.) ||Háromszék||Kovászna||Szabadelvű Párt||Háromszék vármegye főispánja.
|-
|[[Szentkirályi Albert]] ||Jász-Nagykun-szolnok||Mezőtúr||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt ||
|-
|Szent-Királlyi Árpád ||Udvarhely||Székelykeresztúr||Szabadelvű Párt||
|-
|Szerb György (1850–1914) ||Krassó-Szörény||Nagyzorlenc||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Széchényi Aladár]] (1862. február 15. – 1936. május 11.) ||Somogy||Nagyatád||Szabadelvű Párt||[[Széchenyi Pál (politikus)|Széchényi Pál]] miniszter fia, [[Andrássy Manó]] veje. 1916–1918 között Somogy vármegye főispánja.<ref>[http://erdeszetilapok.oszk.hu/00412/pdf/EL_1936_06_461-463.pdf Erdészeti Lapok LXXV. évfolyam 6. szám]</ref>
|-
|[[Széchényi Pál (politikus)|Széchényi Pál]] ||Somogy||Kaposvár||Szabadelvű Párt||
|-
|Széchényi Tivadar (1837. március 12. – 1912. június 17.)||Vas||Muraszombat||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Széll Ákos]] ||Csanád||Nagylak||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Széll Kálmán (politikus)|Széll Kálmán]] ||Vas||Kőszeg||Pártonkívüli||
|-
|[[Szilágyi Dezső (politikus, 1840–1901)|Szilágyi Dezső]] ||Pozsony||I. kerület||||
|-
|Szilágyi István (1835–1894)<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02090/pdf/02090.pdf Vasárnapi Ujság 1894/12]</ref>||Máramaros||Ökörmező||Szabadelvű Párt||1867-től haláláig az ökörmezei kerület képviselője, királyi tanácsos. Az 1868. évi népiskolai törvény életbeléptével tanfelügyelőnek nevezték ki, mely állásáról az 1875. évi Összeférhetetlenségi törvény szentesítése után lemondott.
|-
|Szirmay Pál (1824–1905<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11859-153905-33?cc=1542666&wc=12545620 Gyászjelentése]</ref>) ||Zemplén||Homonna||Szabadelvű Párt||
|-
|Szitányi Bernát (1816–1889) ||Trencsén||Vágbeszterce||Szabadelvű Párt||1849-ben Hont vármegye alispánja, 1861-től haláláig kerületének képviselője.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/01819/pdf/01819.pdf Vasárnapi Ujság 1889/2]</ref>
|-
|[[Szivák Imre]] (1849–1912) ||Csongrád||||Szabadelvű Párt||politikus, író, műgyűjtő, 1902 – 1912 között a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
|-
|Szlávy Olivér (1851. április 22. – 1890. április 1.)||Bihar||Élesd||Szabadelvű Párt||1875-től haláláig képviselő, [[Szlávy József]] unokaöccse
|-
|Szomjas József (1831. március 9. – 1895. június 6.)||Szabolcs||Tiszalök||Szabadelvű Párt|| A szabadságharc idején huszárszázados, az 1849. augusztus 3-i újszegedi ütközetben megsebesül<ref>http://mek.oszk.hu/06100/06162/html/aradiv02623/footnoteARADIV02623LBJ0612.html</ref>
|-
|[[Sztojacskovics Sándor]] (1823–1893)||Temes||Fehértemplom||Szabadelvű Párt||Versec ideiglenes polgármestere, belügyminisztériumi osztálytanácsos<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02053/pdf/02053.pdf Vasárnapi Ujság 1893/28]</ref> Nikloics Fedor mellett a szerbek másik vezéralakja, az A Srpski dnevnik napilap társalapítója.
|-
|Szulyovszky Ignác (1835. október 22. – 1893. április 5.) ||Nyitra||Nagytapolcsány||Szabadelvű Párt||színműíró, jelentősebb műve a Női diplomacia, melyet a Nemzeti Színház is műsorra tűzött 1885-ben<ref name="ReferenceB"/>
|-
|Szunyogh Szabolcs (1849–1914) ||Bihar||Hosszúpályi||Szabadelvű Párt||később a Bihari Munkapárt elnöke lett.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/03189/pdf/VU_EPA00030_1915_01.pdf Vasárnapi Ujság 1915/1]</ref>
|-
|[[Tarnóczy Gusztáv]] ||Nyitra||Szenic||Pártonkívüli||
|-
|Teleki Domokos id. (1825. június 10. – 1897. március 21.)||Maros-Torda||Szászrégen||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Teleki Domokos (politikus)|Teleki Domokos]] ifj. ||Szolnok-Doboka||Dés||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Teleki Géza (politikus)|Teleki Géza]] ||Szatmár||Somkút||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Teleki József (politikus)|Teleki József]] ||Pest-Pilis-Solt-Kiskun||Fülöpszállás||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Teleszky István]] ||Ugocsa||Halmi||||
|-
|[[Thaly Kálmán]] ||Debrecen||I. kerület||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Thurn-Taxis Egon]] (1832–1903)||Torontál||Szentgyörgy||Szabadelvű Párt||Nagyküküllő vármegye főispánja
|-
|[[Fájl:Tibád Antal 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Tibád Antal]] (1843-1902) ||Udvarhely||Székelyudvarhely|| ||belügyminisztériumi államtitkár, alispán
|-
|[[Tisza István (miniszterelnök)|Tisza István]] ||Vízakna||||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Tisza Kálmán]] ||Nagyvárad||||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Tisza Lajos (miniszter)|Tisza Lajos]] ||Szeged||I. kerület||||
|-
|[[Fájl:Tisza László, országgyűlési képviselő, Vasárnapi Ujság, 1889.jpg|40px|keretnélküli|közép]]<br/>[[Tisza László (politikus)|Tisza László]] (1829–1902)||Krassó-Szörény||Bogsán||Szabadelvű Párt||
|-
|Tolnay Gábor (1822. szeptember 29. – 1895. május 25. ||Maros-Torda||Ákosfalva||Mérsékelt Ellenzék||honvéd alezredes, [[Nemzeti Párt|pártjának]] alelnöke<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02152/pdf/02152.pdf Vasárnapi Ujság 1894/22]</ref>
|-
|[[Tolnay Lajos (mérnök, 1837–1918)|Tolnay Lajos]]||Budapest||IX. kerület||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Tomcsányi László (politikus)|Tomcsányi László]] (1844. június 1. – 1903. március 7.)||Ung||Szobránc||Mérsékelt Ellenzék||1875–1901 között képviselő pártja színeiben, a Pallas-nyomda elnöke<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02566/pdf/VU_EPA00030_1903_11.pdf Vasárnapi Ujság 1903/11]</ref>
|-
|Torma Miklós (1856–1929) ||Szék||||Szabadelvű Párt||
|-
|Tóth Antal (1828–1905. június)<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02738/pdf/VU_EPA00030_1905_25.pdf Vasárnapi Ujság 1905/25]</ref> ||Sopron||Csorna||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||kerületének 1881-1892 között képviselője, a Siketnémák Sopron vármegyei és Sopron városi Államilag Segélyezett Intézete megalapítója 1903-ban, mely ma a Tóth Antal Nevelési, Oktatási és Módszertani Központ nevet viseli.<ref>{{Cite web |url=http://www.tothantal.hu/index.php/hystori.html |title=Tóth Antal Nevelési, Oktatási és Módszertani Központ története |accessdate=2013-05-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131208005706/http://tothantal.hu/index.php/hystori.html |archivedate=2013-12-08 }}</ref>
|-
|Tóth Ernő (1853. december 13. – 1936. február 22.)||Jász-Nagykun-szolnok||Kunszentmárton||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Török Zoltán (1852–1919. október 2.)<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-13197-34169-75?cc=1542666&wc=12545585 Gyászjelentése]</ref>||Nógrád||Losonc||Szabadelvű Párt||Nógrád vármegye főispáni tisztéről 1905-ben mondott le<ref>{{Cite web |url=http://www.alsopeteny.hu/lap01-7.htm |title=Werbőczy István faluja: Alsópetény |accessdate=2013-05-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140201201138/http://www.alsopeteny.hu/lap01-7.htm |archivedate=2014-02-01 }}</ref>
|-
|[[Törs Kálmán]] ||Szentes||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Tulok Benő (1851–1910. április 17.) ||Vas||Sárvár||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||Barthodeiszky Imre halála után került az országházba<ref>[http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=428 Nádasdy Ferenc Múzeum]</ref>
|-
|Udvary Ferenc (1840–?)||Vas||Körmend||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||Az első Vas-Zala vármegyei takarékpénztár alapítója és igazgatója.
|-
|[[Fájl:Ugron Ákos 1889-12.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />Ugron Ákos (1849. június 1. – 1926. január 26.)||Vas||Kiscell||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||Ugron Gábor öccse, [[Udvarhely vármegye]] főispánja
|-
|[[Ugron Gábor (politikus, 1847–1911)|Ugron Gábor]] ||Kecskemét||I. kerület|| ||
|-
|[[Ullmann Sándor]] (1850–1897)||Fogaras||Alsóárpás||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Unger Alajos]] (1837–1910)||Zala||Keszthely||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||	1880-tól képviselő, Csengery Antal halála után választották meg
|-
|Uray Imre (1850–1918) ||Bereg||Tiszahát||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Urányi Imre (1833. november 4. – 1899. október 27.<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02387/pdf/02387.pdf Vasárnapi Ujság 1899/45]</ref>) ||Máramaros||Marosziget||Szabadelvű Párt||1878-tól haláláig kerületének képviselője
|-
|Urbanovszky Ernő (1826–1907) ||Trencsén||Biccse||Szabadelvű Párt||1865–1901 között képviselő
|-
|[[Vadnay Andor]] ||Zala||Tapolca||Országos Antiszemita Párt||
|-
|[[Vadnai Károly]] ||Miskolc||II. kerület||Szabadelvű Párt||
|-
|Varasdy Károly (1846. január 1. – 1897. május 22.)||Vas||Szombathely||Szabadelvű Párt||A szegedi ítéélőtábla bírája,<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/02258/pdf/02258.pdf Vasárnapi Ujság 1897/22]</ref> [[Szombathely]] [[polgármester]]e 1885–1887 között<ref>{{Cite web |url=http://www.vaml.hu/Nevtar/V/Varasdy_Karoly.html |title=Vas Megyei Levéltár |accessdate=2013-05-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140812212648/http://www.vaml.hu/Nevtar/V/Varasdy_Karoly.html |archivedate=2014-08-12 }}</ref>
|-
|[[Vargics Imre]] ||Temes||Rittberg||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Vay Elemér]] ||Borsod||Szirmabesenyő||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Várady Gábor]] ||Máramaros||Tecső||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Veres József (evangélikus lelkész)|Veres József]] (1851–1913)||Békés||Orosháza||Országos Antiszemita Párt||evangélikus főesperes
|-
|[[Veszter Imre]] (1839–1915)||Moson||Magyaróvár||Mérsékelt Ellenzék||zeneszerző
|-
|Vécsey Endre (1843–?)||Abaúj-Torna||Gönc||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||főszolgabíró
|-
|Véghső Gellért (1825–1901. március 19.)||Bihar||Belényes|| ||honvédfőhadnagy, törvényszéki elnök, a belényesi kaszinó elnöke<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/02462/pdf/VU_EPA00030_1901_11.pdf Vasárnapi Ujság 1901/11]</ref>
|-
|[[Fájl:Vidliczkay József.png|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Vidliczkay József]] (1819. március 19. – 1890. augusztus 21.) ||Nyíregyháza||||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|Vietoris Miklós (1850–?)||Nyitra||Vágújhely||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Visi Imre]] ||Budapest||VIII. kerület||||
|-
|[[Fájl:Vizsolyi Gusztáv 1888-48.JPG|40px|közép]]<br />[[Vizsolyi Gusztáv]] (1822. október 10. – 1889. február 9.)||Krassó-Szörény||Oravica||Szabadelvű Párt||Az országos szabadelvű Párt elnöke
|-
|Vojnich István ||Bács-Bodrog||Hódság||Szabadelvű Párt||1895-től Bács-Bodrog vármegye és Zombor főispánja, 1899-ben bárói címet nyert és a főrendiház tagja lett
|-
|[[Wahrmann Mór]] ||Budapest||V. kerület||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Fájl:Wasmer Adolf 1889-13.JPG|40px|keretnélküli|közép]]<br />[[Wasmer Adolf]] ||Csanád||Battonya||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Wekerle Sándor (miniszterelnök)|Wekerle Sándor]] ||Szatmár||Nagybánya||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Wenckheim Frigyes]]||Arad||Kisjenő||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Wittmann János]] ||Arad||Szentanna||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Wodianer Béla]] ||Temes||Csákova||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Zalay István]] ||Zemplén||Mád||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Zay Adolf]] ||Brassó||I. kerület||Mérsékelt Ellenzék||
|-
|[[Zay Albert]]||Trencsén||Bán||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Zboray Béla]] ||Esztergom||Köbölkút||Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt||
|-
|[[Zeyk Dániel]] ||Alsófehér||Alvinc||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Zeyk Károly]] ||Kolozs||Kolozs||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Zichy Jenő]] ||Árva||Bobró||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Ziskay Antal]] ||Győr||Pér||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Zsámbokréthy József]] ||Nyitra||Zsámbokrét||Szabadelvű Párt||
|-
|[[Zsigmondy Vilmos]] ||Selmec és Bélabánya|| || ||
|}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Magyarországi országgyűlési képviselők listái}}
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892)| ]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők listái parlamenti ciklus szerint|1887|Orszaggyu~lesi kepviselo~k 1887]]