Bókai János (orvos, 1822–1884) forrásának megtekintése

{{egyért2|az idősebbik, 1822-ben született orvosról|Bókay János (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Bókai János
|kép=Bókay János id..jpg
|képméret=200px
|képaláírás=
|születési név=
|születési hely=[[Igló]]
|születési dátum=[[1822]]. [[május 18.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1884]]. [[október 20.]] {{életkor-holt|1822|05|18|1884|10|20}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs=szántói Szabó Judit ([[1831]]-[[1916]])
|szakma=szemészorvos, <br />gyermekgyógyász, <br />sebész, <br />egyetemi tanár
|aláírás=
}}
'''Bókai János id.'''<!-- névalakjához lásd a lent linkelt, róla szóló irodalmat is--><ref>„A család nevének írásmódja – »y«-nal vagy »i«-vel – többször változott. Az apa, Bock János Tóbiás – akkoriban a pesti Szegény-Gyermekkórház másodorvosa – főnökével, Schöpf Ágosttal együtt 1849. június 14-én kérelmezte a Kossuth-kormány belügyminiszterénél a névmagyarosítást. Szemere Bertalan egy nap alatt intézte el a két kérvényt, és június 15-én a Schöpf családnak Merei, a Bock családnak Bókay nevet adott. A világosi fegyverletétel után aztán a Katonai Helytartótanács a Kossuth-kormány minden rendelkezését eltörölte, így a névmagyarosítást is újból kellett kérni. Bock János ezért 1850. november 5-én kérelmét megújította, de a belügyminiszter december 21-én kelt döntése ezt a kérelmet elutasította. Csak 10 évre rá, 1860 szeptemberében engedélyezte egy »legkegyelmesebb Udvari Rendelet« a Bókay név használatát. Az idősebb Bókay mit sem törődött a hivatalok packázásával, de nem törődött azzal sem, hogy mind a Szemere-engedély, mind az Udvari Rendelet »y«-nal írott nevet adott családjának. 1849-től haláláig Bókai Jánosnak írta magát – bár hivatalosan Bókay volt a neve.” [https://adt.arcanum.com/hu/view/OrvosiHetilap_1983_05/?query=%22B%C3%B3kay+J%C3%A1nos%22&pg=300&layout=s Dr. Miltényi Miklós: Emlékezés ifjú Bókay Jánosra.] ''Orvosi Hetilap,'' 124. évf., 22. szám, 1983. május 29., 1327–29. o.</ref><ref>„(…) Dédapám azonban továbbra is használta magyarosított nevét, de mint azt a magyar érzésű nemesek és az úgynevezett Kossuth-nemesek többsége akkor tette, nevét mindig »i«-vel írta. (…) Id. Bókai János professzor tehát nevét, noha azt mind a Kossuth-kormány, mind a császári kormány »Bókay«-ként engedélyezte, élete végéig, mindig »Bókai«-nak írta. Ezt számos aláírásán kívül például a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban található, 1881-ben íródott és Sass Istvánnak szóló névjegye is bizonyítja.” [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1974_01/?query=B%C3%B3kay+J%C3%A1nos&pg=219&layout=s A Bókay János utca névadója] (Dr. Bókay János főorvos cikke, ''Magyar Nemzet,'' 1974. január 25. (30. évfolyam, 20. szám)</ref> ([[Igló]], [[1822]]. [[május 18.]] – [[Budapest]], [[1884]]. [[október 20.]]) magyar orvos- és sebészdoktor, szemészorvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a korszerű magyar gyermekorvoslás megteremtője; a budapesti Stephania szegénygyermek-kórház főorvosa, királyi tanácsos, a 3. oszt. [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] lovagja, a magyar orvosi könyvkiadó-társaság alelnöke és az országos központi védhimlőoltó igazgatója. [[Bókay János (orvos, 1858–1937)|Ifj. Bókay János]] orvos édesapja.<ref name="bókaijanoshalala">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DZPS-KTC?i=195&wc=M6W2-C6D%3A101520801%2C106223601%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Bókai János gyászjelentése}}</ref>
==A Bókai/Bókay család==
Eredeti családi neve Bock, amelyet 1849 májusában – [[Jókai Mór]] ösztönzésére – Bókaira magyarosított, kifejezve eltökéltségét a magyar szabadság iránt. [[Szepesség]]i német evangélikus vallású polgári családból származott, amelynek ősi fészke [[Igló]] és környéke volt. Édesapja Márton Bock cipészmester, aki 1790. szeptember 2-án született; édesanyja Scholtz Anna. Öt gyermekük született, közöttük 1822. május 18-án János.
==Iskolái==
Középiskoláit szülővárosában kezdte; [[Rozsnyó]]n, [[Lőcse|Lőcsén]] és [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en járt az evangélikus középtanodába, német környezetben nevelkedett, magyarul csak 16 évesen tanult meg, előbb könyvekből, majd igazán Pesten, medikusként. Később [[Sárospatak]]on folytatott jogi tanulmányokat, amelyet száraznak és ridegnek tartott, így [[1841]]-ben Pesten beiratkozott az orvosi karra. Az első négy esztendőt itt, az ötödik évet [[Bécs]]ben végezte; itt mélyült el az új bécsi orvosi iskola szellemében. [[1846]]-ban a [[Pest (történelmi település)|pest]]i gyermekkórház tiszteletbeli segédorvosa volt dr. Schöpf (Mérei) mellett.
==Az orvosi pálya kezdetén==
<div class="keretjobb"><font color="#0000FF "><tt>„A viharos 1849-ik év Bókaira nézve döntő befolyásu volt. Ugyanis dr. Schöpf rögtön eltávozván Pestről julius hóban, az intézetet Bókaira bizta, mely helyettesitésbe az akkori választmány is beleegyezvén dr. Bókait egyszersmind helyettes orvossá nevezte ki.”<br>(''Vasárnapi újság,'' 1860. július 22.)</tt></font></div>
Orvosi diplomáját [[1847]]-ben Pesten szerezte meg, még ebben az évben sebész-szülészmesteri oklevelet is kapott. Orvosi disszertációjának a dongaláb volt a témája. Hamarosan [[Schöpf-Merei Ágost]] által vezetett kórházában lett segédorvos. Kezdetben nem gyermekgyógyászattal, hanem ortopédiával kívánt foglalkozni, és talán sebész lett volna, ha nem tör ki az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]. Ennek kitörésekor [[Nemzetőrség (1848)|nemzetőr]] szolgálatot teljesített, baráti köre azon [[Pilvax|Pilvax-kávéházi]] ifjak közül került ki, amelyet [[Petőfi Sándor]], [[Jókai Mór]], [[Vasvári Pál (történész)|Vasvári Pál]] fémjelez. A szabadságharc leverése után Schöpf-Merei Ágost [[Kossuth Lajos]]sal együtt külföldre emigrált, így Bókai János ideiglenesen átvette a gyermekkórház vezetését.
==A pesti Szegénygyermek-kórház élén==
Gyermekorvosi pályájának elején nemcsak a gyermekhalandósággal, a legkülönbözőbb gyermekjárványokkal és betegségekkel kellett megvívnia, hanem sokan a gyermekgyógyászat mint önálló szakterület létjogosultságát is kétségbe vonták. A kórház azonban csakhamar a beteg gyermekek „központja” lett, amelyet nemcsak egy haladó alapítvány működtetett, de a szegény gyermekek után Pest város is alig-alig fizetett valamit. Ám társadalmi összefogással, tehetős és jótékony polgárok adományaiból sikerült talpra állítania kórházát, a pesti Szegénygyermek-kórházat, amelynek igazgatójának hivatalosan [[1852]]. [[február 15.|február 15-én]] nevezték ki. [[1861]]-ben a pesti orvosi karon a gyermekgyógyászat magán-, [[1867]]-ben rendkívüli, [[1874]]-ben pedig nyilvános és rendes tanára lett.
A [[kiegyezés]] után, [[1868]]-ban felállított Országos Közegészségügyi Tanács tagjává nevezték ki; a testület a magyar orvos- és [[egészségügy]] legfőbb elvi szervezete volt. 1868 és 1874 között a Fővárosi Orvosegylet elnöki tisztét töltötte be, azonkívül a magyar orvosi könyvkiadótársulat alelnöke és igazgatósági tagja volt. Kollégái megbecsülését élvezve [[Balassa János (sebész)|Balassa János]] legszűkebb baráti körének tagja lett, annak az orvosi körnek, amelyet a hazai orvostörténet-írás „pesti orvosi iskola”-ként emleget. Ez a kör a neoabszolutizmus korában kidolgozta a hazai egészségügy teljes reformját, előkészítette az orvosképzés megújítását, az 1876. évi közegészségügyi törvény alapelveit. A hazai himlőoltás országos irányítójaként befolyást gyakorolt a járványok megelőzésének szakmai kimunkálására, éveken keresztül irányította az Országos Központi Védhimlőintézetet. [[1872]]. [[január 22.|január 22-én]] királyi tanácsossá, [[1872]]. [[február 2.|február 2-án]] a gyermekgyógyászattan nyugalmazott rendes tanárává nevezték ki.
<div class="keretjobb"><font color="#0000FF "><tt>„A mily válságos időszak volt az intézet fönnmaradására nézve az 1849-ki év második fele s 1850, ép oly szép próbaköve volt az Bókai jellemének s áldozatkész ügyszeretetének; mert az akkori viszontagságos körülmények között az egyesület ugyszólván feloszolva, s az alap oly csekély volt, hogy a kiadásokat épen nem födözheté; még katona-szállásolások is terhelvén a mostoha állapotbani intézetet, az ágyak számát 12-re kelle leszállitani. Ezen sanyaru körülmények között Bókai egy ideig egyedül maga dolgozott, s mint fentebb mondtuk, egy időben saját zsebéből fizette az intézet segédét. A választmány több izben azon ponton látta az intézet ügyét, hogy legalább ideiglenesen bezárja azt; de Bókai erélyes kitartása mindig talált benne módot, hogy ezen csapást elhárithassa.”<br>(''Vasárnapi újság,'' 1860. július 22.)</tt></font></div>
==Oktatómunka==
A gyógyító munkája mellett elmélyült kutatásokat végzett, és 1873-tól egészen haláláig gyermekorvostant tanított a budapesti egyetemen. Az oktatást nem csak az orvosokra, a bábákra is kiterjesztette. Szakmunkatársak sorát szervezte maga mellé. Helyiséget nyitott az orvostanhallgatók egyesületének. A gyermekkórház legnehezebb időszakában, mikor 1850-ben katonák beszállásolása miatt 12-re csökkent az ágyak száma, két és fél évig saját zsebéből fizette másodorvosát. Lakóhelyre és vallásra való tekintet nélkül vették fel a gyermekeket 13 éves korig, szopó csecsemőket általában anyjukkal együtt. Emellett ingyenes rendelést is tartottak. Az évente benn ápoltak száma 30 év alatt alatt tízszeresre, a bejáróké hatszorosra, az ágyaké ötszörösre nőtt; a kezdetleges szegény gyermekkórház európai színvonalúvá fejlődött, és 1883 szeptemberében új helyre költözött. Az egykori 12 ágyas Szegénygyermek-kórház – már Stefánia Gyermekkórház néven – 144 ággyal megújult, és a hazai gyermekgyógyászat igazi központjává vált. E kórházat Bókai János nem kis erőfeszítéssel a legkorszerűbb hazai intézménnyé szervezte meg. Az új kórházi épület felavatása alkalmából a [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-renddel]] tüntették ki.
[[Fájl:Bókay-család sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A Bókai/Bókay-család sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti sírkert|Kerepesi temető]]: J. 490.]]
Ám Bókai János az új kórház megnyitása után nem sokkal megbetegedett, és 62 éves korában, 1884. október 20-án meghalt. A Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra; síremlékét Kiss István készítette. <br>Halálának időpontja talán szimbolikus jelentőségű, hiszen nemcsak az oktatás megszervezését, a hazai gyermekvédelem és gyógyászat alapjainak letételét tekintette életcéljának, hanem annak a kórháznak a felépítését, amely ennek központja is lehet. Valójában elérte célját, a legnagyobb tisztelet vette körül, de tudományos pályafutását nem koronázta meg az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagsága. Furcsa fintora a magyar orvostörténelemnek, hogy a magyar gyermekgyógyászat megteremtője nem lehetett akadémiai tag. Az előterjesztés megtörtént, de egyetlen szavazat hiányában nem választotta tagjává az MTA tudós testülete.
Életműve valójában fia, [[Bókay János (orvos, 1858–1937)|Bókay János]] (1858–1937) munkásságában teljesült be, aki nemcsak a kórházban, hanem az egyetemi katedrán is követte apját. Másik fia, [[Bókay Árpád]] (1856–1919) szintén orvos lett. Idősebb Bókai János emlékét<ref>„Az 1850-től Gólya utcának nevezett utcát a polgármester 1938. március 11-i határozatával (303 932. 1938–III. sz.) nevezte el, a Főv. Közmunkák Tan. 609. sz. határozata alapján Bókay János utcának. A Főv. Tanács Építési Osztályának utcajegyzékében az utca névadójáról a következőt olvashatjuk: »id. Bókay János (1822–1884) egyetemi orvostanár, a hazai gyermekgyógyászat megalapítója.« (…) Prof. Bókay János jun[ior]-ról Budapesten eddig sem utcát, sem teret nem neveztek el.” [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1974_01/?query=B%C3%B3kay+J%C3%A1nos&pg=219&layout=s A Bókay János utca névadója] (Dr. Bókay János főorvos cikke, ''Magyar Nemzet,'' 1974. január 25. (30. évfolyam, 20. szám)</ref> Budapest VIII. kerületében utcanév is őrzi, a hálás utókor pedig az Üllői úton – az egykori Stefánia kórház, a mai [[Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika|I. sz. Gyermekklinika]] előkertjében –, a kórház előtt szobrot állított fel.
==Házassága és leszármazottjai==
Felesége a nemesi származású szántói Szabó Judit (1832–1916), szántói Szabó József és baracskai Szűts Krisztina lánya volt.<ref name="szabójudit">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DZPS-2DK?i=222&wc=M6W2-C6D%3A101520801%2C106223601%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Bókai Jánosné Szabó Jduit gyászjelentése}}</ref> A házasságukból született:
*Ifj. [[Bókay János (orvos, 1858–1937)|bókai dr. Bókay János]] (1858–1937) orvos.
*bókai dr. [[Bókay Árpád]] (1856–1919), belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár.<ref name="bókayárpádhalala">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DZPS-KYH?i=216&wc=M6W2-C6D%3A101520801%2C106223601%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Bókay Árpád gyászjelentése}}</ref>
==Tudományos munkái, érdeklődési területei==
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/KlasszikusOrvosiKonyvek_032/?pg=0&layout=s A garatmögötti tályogokról]. (Abscessus retropharyngealis) és a garatmögötti nyirkmirigylobról (Lymphadenitis retropharyngealis) gyermekeknél (1876)
*Über Retropharyngeal-Abscesse bei Kindern. Leipzig, 1876
*kiadta a pesti szegény-gyermekkórház Évkönyvét 1852-re
*Krankheiten der männlichen Sexualorgane, Die Krankheiten der Harnblase és Die Krankheiten des Mastdarms und des Afters (1878–79, ''Ism. Orv. Hetilap'')
'''Munkatársa volt'''
#az ''Orvosi Hetilap''nak (1857-től, azaz keletkezésétől),
#a ''Zeitschrift für Natur- und Heilkunde''-nak (1859),
#a [[Lipcse (Németország)|lipcsei]] ''Jahrbuch für Kinderheilkunde''-nek (1871–76)
#a P''ester Med. Chirurg. Presse''-nek (1871, 1879, 1881)
#a ''Jahrbuch für Kinderheilkunde''-nek (1880–81)
#a tübingai ''Handbuch für Kinderkrankheiten''-nek
==Róla írták==
*Varga Lajos: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_OK_1960_019/?pg=238&layout=s Adatok id. Bókai János életrajzához] (''Orvostörténeti Közlemények'' 19., 1960, 237–239.)
*Kapronczay Károly: [https://adt.arcanum.com/sk/view/TermtudKozl_1984/?pg=407&layout=s Id. Bókai János emlékezete] (''[[Természet Világa]]'' 115., 1984. 8., 378–379.)
*[https://library.hungaricana.hu/hu/view/KlasszikusOrvosiKonyvek_296/ ''Az orvosi tudomány magyar mesterei''] (Markusovszky-társaság, Bp., 1924); id. Bókai János fejezetét írta [[Hirschler Ignác]] (pp.&nbsp;167–177.)
*Varga L.: [https://adt.arcanum.com/hu/view/OrvosiHetilap_1962_05/?query=B%C3%B3kai&pg=77&layout=s Bókai János] (''Orvosi Hetilap,'' 1962)
<!-- ez az ifjabbik Bókay Jánosról szól! *Szénásy József: A hydrocephalus kezelésének története a századfordulótól napjainkig. (Tekintettel hazai viszonyainkra). (''Orvostörténeti közlemények'' 123–132. 1989/1990. 101–110.)-->
*Kapronczay Károly: Id. Bókai János emlékezete – születésének évfordulójára (''Egészség'' 110., 1997. 2. 30.)<!-- https://mob.aeek.hu/details.jsp?ITEMID=1513792 itt csak a címe szerepel -->
*Kapronczay Károly: [https://adt.arcanum.com/hu/view/OrvosiHetilap_1998_01/?pg=112&layout=s 175 éve született id. Bókai János] (''Orvosi Hetilap'' 139. (2), 1998, 81–82.)
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Források==
* http://www.hik.hu {{Wayback|url=http://www.hik.hu/ |date=20100124220630 }}
* Kapronczay Károly: 175 éve született id. Bókay János. ''Orvosi hetilap'' 139. (2), 1998. 81–82.
* https://web.archive.org/web/20190801062948/http://epa.oszk.hu/
*{{Szinnyei|1||toc/b.htm}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Bókay utcai részleg]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Bokai Janos}}
[[Kategória:Magyar gyermekgyógyászok]]
[[Kategória:Iglóiak]]
[[Kategória:Magyar sebészek]]
[[Kategória:Magyar szemészek]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:1822-ben született személyek]]
[[Kategória:1884-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek]]