BCmot forrásának megtekintése

{{azonosíthatatlan források}}
{{Vasúti jármű infobox
 | sorozatszám = MÁV BCmot / ABmot<br />MÁV BCymot / ABymot<br />MÁV BCnymot / ABnymot<br />GYSEV M11–M16 / BCmot / ABmot
 | kép = BCymot_470_szerelvénnyel.JPG
 | gyártó = [[Ganz vállalatok|Ganz]], [[Budapest]]
 | gyártásban = [[1926]]–[[1937]]
 | darabszám = 128
 | tengelyelrendezés = BCmot: A'1'<br />BCymot: A'2<br />BCnymot: A'2
 | nyomtávolság = 1435 mm
 | legnagyobb sebesség = 60
 | ütközők közötti hossz = 12&nbsp;020 mm<br />BCnymot: 13&nbsp;860
 | szélesség = 3080 mm
 | magasság = 4080 mm
 | össztengelytávolság = 6200 mm
 | szolgálati tömeg = BCmot: 18 t<br />BCymot: 21 t<br />BCnymot: 23
 | üzemanyagkészlet = 630 kg
 | névleges teljesítmény = 120 LE / 88 kW
 | motortípus = [[Ganz vállalatok|Ganz]] VI JaR 135/185
 | kerékátmérő = 920 mm
 | ülőhelyek száma = 2. osztály: 15<br />3. osztály: 31
 | osztályok = 2., 3. (később 1., 2.)
 | technikai érdekességek = A motor vízhűtőberendezése a motorkocsi tetején van elhelyezve.
}}
:''Ez a cikk a MÁV és a GYSEV benzin- és dízel-mechanikus mellékvonali '''BCmot, BCymot''' és '''BCnymot''' motorkocsijairól szól.''
:''További '''BCmot''' motorkocsikhoz lásd: [[BCmot (egyértelműsítő lap)]]''
A világhírű [[budapest]]i [[Ganz vállalatok|Ganz vállalat]] által gyártott '''BCmot''' (későbbi ''ABmot''), '''BCymot''' (későbbi ''ABymot'') és '''BCnymot''' (későbbi ''ABnymot'') sorozatok a ''[[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]]'' és a ''[[Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút|GYSEV]]'' [[Vasúti mellékvonal|mellékvonali]] motorkocsisorozatai voltak. A sorozat közel 50 éven keresztül szolgált a magyar vasúttársaságok állományában, meghatározó szerepét bizonyítja, hogy az [[1930-as évek]]ben a teljes hálózat 55%-án ilyen kocsik futottak. Az idővel több átépítést is végeztek rajtuk, a harmadosztályú kocsirész megszüntetésekor nevük is módosult (A BC helyére az AB lépett.) Külön mellékkocsikat is gyártottak ehhez a típushoz. Az [[1980-as évek]]ben vonták ki őket a forgalomból, helyüket a [[Bzmot]] motorkocsik vették át. Ma már csak nosztalgiajárműként futnak a síneken működőképes példányaik, de vasútállomásokon kiállítva is láthatjuk még őket. A tetőn elhelyezett hűtőkről kapta a "Frigyláda" becenevet.
== Történet ==
=== Előzmények ===
A magyar vasúthálózat a [[19. század]] utolsó évtizedeiben rohamos fejlődésnek indult, miután az [https://web.archive.org/web/20110820164645/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5922 1880. évi XXXI. törvénycikk] engedélyezte a [[helyiérdekű vasút]]vonalak létesítését. Rengeteg szárnyvonalat építettek különböző magán HÉV társaságok, melyek forgalmát a MÁV bonyolította le.<ref>Emellett természetesen voltak MÁV tulajdonba tartozó mellékvonalak is.</ref> Ezek a vonalak jórészt gazdasági célokból, teherszállításra épültek, így a személyforgalom másodlagos volt – de az évek során egyre fontosabb tényezővé vált.
A mellékvonalak személyforgalmát kezdetben [[vegyesvonat]]ok bonyolították le, amelyek egyaránt tartalmaztak személyszállító- és teherkocsikat. Ezek gazdaságtalannak és lassúnak bizonyultak, ezért idővel felváltották őket az [[1903]]-as évtől megjelenő [[motorkocsi|gőzmotorkocsik]]. Bár a gőzmotorkocsik jobbnak bizonyultak, hátrányuk volt az utastér kormolódása, valamint a kis sebesség.
Idővel a belsőégésű motorok fejlődése lehetővé tette a vasúti vontatási felhasználásukat, kiszorítva a gőzvontatást olyan területekről, ahol kevésbé volt gazdaságos. A MÁV [[1926]]-ban benzinmotorkocsikat rendelt meg: megbízta az [[istvántelki Főműhely|istvánteleki főműhely]]ét három darab négytengelyes gőzmotorkocsi alvázának megerősítésével és azok benzinüzeművé alakításával. Az így elkészült ''[[BCamot 311–313]]'' pályaszámú motorkocsik nem teljesítették a hozzájuk fűzött reményeket, mert a beépített két darab ''NAG BM70'' típusú, darabonként 55&nbsp;kW (~73 Le) teljesítményű [[Otto-motor|benzinmotor]] a nagy kocsiszekrény gyors mozgatásához túl gyengének bizonyult. Fő gépészeti hátrányuk volt, hogy a két motor miatt két négyfokozatú mechanikus sebességváltót és két tengelyhajtóművet kellett beépíteni, ami túlzott bonyolultsággal járva megkétszerezte a hibalehetőségeket. A MÁV ezek után egy újabb pályázatot írt ki kéttengelyes motorkocsik beszerzésére.
=== Megszületik a BCmot ===
A [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[1926]]-ban több gyártól is rendelt kísérleti [[Motorvonat|motorkocsi]]kat, így a [[budapest]]i [[Ganz vállalatok|Ganz]] gyártól is. A Ganz egy teljes mértékben saját fejlesztésű motorkocsit készített, amely a MÁV-hoz ''BCmot 351-es'' pályaszámmal lett besorozva. Az elvégzett összehasonlító vizsgálatok után a MÁV a Ganz gyár motorkocsiját találta a legalkalmasabbnak. Ennek fő oka az volt, hogy a motorkocsi fő szerkezeti elemeit (motor, mechanikus sebességváltó, járműszerkezet) egy teljesen magyar tulajdonú gyár gyártotta és hogy a MÁV a magyar ipart szerette volna ezzel a beszerzéssel támogatni. A két- és háromtengelyű motorkocsik és a velük szerkezetükben azonos mellékkocsik beszerzése [[1927]]-ben kezdődött el. A kéttengelyű motorkocsikat a '''BCmot''', a háromtengelyűeket a '''BCymot''' sorozatba sorozták. Említésre méltó tény azonban, hogy a háromtengelyű motorkocsi eredetileg szintén a BCmot sorozatba lettek besorozva. A BCymot (amelyben az "y" azt jelzi, hogy a kocsi háromtengelyű) sorozatmegjelölést a motorkocsik csak kicsit később kapták meg. A [[Otto-motor|benzinmotor]]okat [[1934]]-től kezdve az akkor új Ganz–Jendrassik-féle ''Ganz VI JaR 135/185'' típusú [[dízelmotor]]okra cserélték. Ez a motor már nem három-, hanem négyfokozatú mechanikus sebességváltón keresztül hajtotta a motorkocsik egyik tengelyét. Mint azt a későbbi tapasztalatok is megmutatták: ezek a motorkocsik sokkal gazdaságosabban üzemeltek, mint a [[gőzmozdony]]okkal vontatott [[Vasúti mellékvonal|mellékvonal]]i vegyes- és személyvonatok. Mivel a mellékvonalakon döntőrészt vegyesvonatok jártak, ezért az ott megszokott átlagos utazósebesség 17&nbsp;km/h volt. A motorvonatforgalom miatt megszűntek a vegyesvonatok, és az átlagos utazósebesség a duplájára nőtt. Az [[1930-as évek]] közepén a MÁV-nál ilyen két- és háromtengelyű motorkocsik bonyolították a teljes vasúti hálózat 55%-án a személyforgalmat. Ez azt jelenti, hogy a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] teljes mellékvonali hálózatán – 4400&nbsp;km-en – ilyen motorkocsik szállították az utasokat. A MÁV a mellékvonali motorkocsik beszerzését a '' '''BCnymot''' 501–508'' pályaszámú motorkocsik forgalomba állításával fejezte be. A motorkocsik egyik jellegzetes gépészeti megoldása a tetőn elhelyezett vízhűtőberendezés volt. Mivel a hűtővíz útja egy váltón keresztül állítható volt, így azt akár az utastér csöves fűtőberendezésébe lehetett átirányítani, ahol a víz melege a kocsi utasterének fűtését szolgálta.
=== A Kürtössy-féle kapcsolókészülék ===
A Ganz által gyártott, saját fejlesztésű Kürtössy-féle kapcsolókészülék a motorkocsik automatikus összekapcsolására volt alkalmas. A kapcsolókészülék ugyan újításnak számított, kényelmetlenségei miatt nem tudott elterjedni. Mivel a fékvezeték nem volt a készülékbe kötve, azt továbbra is kézzel kellett összekötni; emiatt a kocsik összekapcsolása szinte ugyanannyi munkát és időt vett igénybe, mint amennyi két csavarkapcsos<ref name="Csavarkapocs">Csavarkapocs: a vasúti járművek szokványos kapcsolókészüléke.</ref> kapcsolókészülékkel ellátott kocsinál szükséges. A szerkezet másik hátránya a vontatásban jelentkezett: a motorkocsik csak a saját mellékkocsijaikat tudták vontatni, így szokványos vasúti kocsikat nem lehetett besorozni a szerelvényekbe. A később elterjedt, és ma is sok járműnél használt [[Scharfenbergkupplung|''Scharfenberg''-féle]] kapcsolókészülékekben a kocsik, a fékvezetékek és a távvezérlés csatlakoztatása is teljesen automatikusan, emberi segítség nélkül történik. A Kürtössy-féle készülékeket később csavarkapcsosra cserélték. Az utolsó cseréket a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]]-nál az [[1950-es évek]]ben végezték el.
=== A sorozatjelek értelmezése és változása ===
A motorkocsik besorozásakor a MÁV a ''BCmot'', ''BCymot'' és ''BCnymot'', a GYSEV pedig az ''M'' sorozatjelet adta az új motorkocsijainak. Később a GYSEV áttért a MÁV által használt és a motorkocsi jellegéről többet mondó ''BCmot'' sorozatjelre. A harmadosztály megszűnésekor – [[1956]]-ban, a Nemzetközi Vasúti Szövetség (UIC)<ref name="UIC">UIC: [http://www.uic.asso.fr/ Union International des Chemins de Fer] {{Wayback|url=http://www.uic.asso.fr/ |date=20160123201517 }}</ref> határozata miatt – a motorkocsik ''"BC"'' jelölése ''"AB"''-re változott. A rövidítések a következőképpen értelmezendők:
* '''A''': Elsőosztályú szakasszal ellátott személykocsi
* '''B''': Másodosztályú szakasszal ellátott személykocsi
* '''C''': Harmadosztályú szakasszal ellátott személykocsi
* '''n''': Nagy befogadóképességű személykocsi
* '''y''': Háromtengelyű személykocsi
* '''mot''': ''Mot''orkocsi
* '''x''': Motor-mellékkocsi
* '''M''' (csak a GYSEV-nél): ''M''otorkocsi. Ez [[1937]]-ben a MÁV által akkor már használt sémára lett megváltoztatva. Így például az ''M16'' pályaszámú motorkocsi ''BCmot 16'' pályaszámra lett átszámozva.
* '''Mp''' (csak a GYSEV-nél): ''M''otor-''p''ótkocsi. Ez a sorozatjelölés a MÁV ''x'' sorozatjelölésének felelt meg.
Amennyiben a sorozatjelben nem szerepel a tengelyek számára utaló betűjel, úgy mindig kéttengelyű kocsiról van szó.
== MÁV BCmot sorozatú motorkocsik ==
=== Prototípusok ===
<!-- A szöveget egy láthatatlan táblázatba szerveztem, hogy egyben maradjon. Mielőtt kiszednéd, nézd meg az előnézetet!-->
{| width="100%"
|-----
| valign="top" |
A sorozatgyártás megkezdése előtt [[1926]]-ban három kísérleti [[Motorvonat|motorkocsi]] épült.
* '''BCmot 351 pályaszámú prototípus motorkocsi'''
Ezt a [[benzin]]-mechanikus [[motorvonat|motorkocsit]] egy ''Ganz VI AmC 130'' típusú 75 Le-s [[belső égésű motor|motor]] hajtotta. Az erőátvitel háromfokozatú és mechanikus, míg a hajtásrendszere kardánhajtású és [[fogaskerék|kúpkerekes]] volt. A motorkocsi tetején a BCmot motorkocsiknál jellegzetes lemezes hűtőberendezése helyett csöves hűtőberendezés volt felszerelve. A motorkocsihoz egy harmadosztályú mellékkocsi-prototípus is készült.
* '''BCmot 371–372 pályaszámú kísérleti távvezérelhető motorkocsik'''
Ezeket a [[benzin]]-mechanikus motorkocsikat szintén 75 Le-s ''Ganz VI AmC 130''-as típusú motorral szerelték fel. A motorkocsikba kísérleti célból távvezérlést is szereltek. Az erőátvitel a [[prototípus]]hoz hasonló volt: háromfokozatú mechanikus sebességváltó, kardánhajtású kúpkerekes hajtásrendszerrel. A tetőn elhelyezkedő hűtőberendezés nem egyezik a ma ismert BCmot [[Motorvonat|motorkocsik]] hűtőberendezéseivel, mivel ezen a változaton még csöves hűtőberendezések találhatók. Sorozat ebből a típusból nem lett, az elkészült motorkocsikat a távvezérléses próbák után átépítették, ami után a [[Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút|GYSEV]]-nél álltak forgalomba ''M15'' és ''M16'' pályaszámmal. A [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] ezt a két megüresedett pályaszámot később újra felhasználta.
| valign="top" |
{| align="right" {{széptáblázat}} style="background-color:#ffffff;"
|+ '''Műszaki adatok'''
! ''Adatok''
! BCmot 351
! BCmot 371–372
|- align="center"
| Gyártási [[év]] || 1926 || 1926
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] típusa || colspan="2" | [[Ganz vállalatok|Ganz]]&nbsp;VI&nbsp;AmC 130
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] [[teljesítmény]]e || colspan="2" | 75&nbsp;Le (55&nbsp;kW)
|- align="center"
| Legnagyobb megengedett [[sebesség]] || colspan="2" | 55&nbsp;km/h
|- align="center"
| Hajtó[[kerék]][[Kör|átmérő]] || colspan="2" | 750&nbsp;mm
|- align="center"
| Szolgálati [[tömeg]] || 16,6 t || n.a.
|- align="center"
| Legnagyobb tengelyterhelés || 10,5 t || n.a.
|- align="center"
| Kapcsolókészülékek közötti [[hosszúság|hossz]] || colspan="2" | 11 490&nbsp;mm
|- align="center"
| Erőátvitel || colspan="2" | Mechanikus, háromfokozatú
|- align="center"
| Hajtásrendszer || colspan="2" | Kardánhajtású [[Fogaskerék|kúpkerekes]]
|- align="center"
| Ülőhelyek száma || colspan="2" | 2. osztály: 12<br />3. osztály: 38
|}
|}<!--Láthatatlan táblázat vége.-->
=== Sorozatgyártásban: BCmot 352–413 pályaszámú motorkocsik ===
<!-- A szöveget egy láthatatlan táblázatba szerveztem, hogy egyben maradjon. Mielőtt kiszednéd, nézd meg az előnézetet!-->
{| width="100%"
|-----
| valign="top" |
Ezek a [[Motorvonat|motorkocsik]] ''Ganz VI AmC1 130''-as típusú 90 lóerős [[Otto-motor|benzinmotorral]] készültek. Az erőátvitel még mindig mechanikusan, de már négyfokozatú sebességváltóval keresztül történt. Hajtásrendszer kardánhajtású és kúpkerekes maradt. A gyártás [[1927]]-től [[1929]]-ig folyt [[Budapest]]en. A motorkocsikon két nagyobb átépítést végeztek az idők folyamán (lásd táblázat), az utolsó motorcserét nem sokkal kivonásuk előtt, az [[1970-es évek]] elején kapták.
<gallery>
Kép:BCmot Szentes.jpg|MÁV BCmot 395. a [[Szentes vasútállomás|szentesi vasútállomás]]on.
</gallery>
| valign="top" |
{| align="right" {{széptáblázat}} style="background-color:#ffffff;"
|-
|+ '''Műszaki adatok'''
! ''BCmot&nbsp;352–413'' !! Gyári kivitel !! Első átépítés !! Második átépítés
|- align="center"
| Átépítés [[év]]e || – || [[1935]]–[[1936]] || [[1971]]–[[1974]]
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] típusa || [[Ganz vállalatok|Ganz]]&nbsp;VI&nbsp;AmC1 130 || [[Ganz vállalatok|Ganz]]&nbsp;VI&nbsp;JaR 135/185 || [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár|Rába]]-[[MAN AG|MAN]] D2156&nbsp;HM6
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] [[teljesítmény]]e || 90&nbsp;Le (66&nbsp;kW) || 120&nbsp;Le (88&nbsp;kW) || 150&nbsp;Le (110&nbsp;kW)
|- align="center"
| Legnagyobb megengedett [[sebesség]] || 55&nbsp;km/h || colspan="2" | 60&nbsp;km/h
|- align="center"
| Hajtó[[kerék]][[Kör|átmérő]] || colspan="3" | 920&nbsp;mm
|- align="center"
| Szolgálati [[tömeg]] || 17,8 t|| 18,8 t|| n.a.
|- align="center"
| Legnagyobb tengelyterhelés || 10,8 t|| 11,2 t|| n.a.
|- align="center"
| Ütközők közötti [[hosszúság|hossz]] || colspan="3" | 12 020&nbsp;mm
|- align="center"
| Erőátvitel || colspan="3" | Mechanikus, négyfokozatú
|- align="center"
| Hajtásrendszer || colspan="3" | Kardánhajtású [[Fogaskerék|kúpkerekes]]
|- align="center"
| Ülőhelyek száma || colspan="3" | 2. osztály: 15<br />3. osztály: 31
|}
|}<!--Láthatatlan táblázat vége.-->
=== Kísérleti példányok ===
<!-- A szöveget egy láthatatlan táblázatba szerveztem, hogy egyben maradjon. Mielőtt kiszednéd, nézd meg az előnézetet!-->
{| width="100%"
|-----
| valign="top" |
A bevált benzinmotoros hajtás mellett más motorokkal is kísérleteztek a Ganz mérnökei. Egy kocsit fagázmotorossá építettek át, másik kettő kísérleti ''Ganz VI Jk 150'' típusú [[dízelmotor]]t és három hűtőt kapott.
* '''BCmot 349 pályaszámú fagázmotoros motorkocsi'''
[[1941]]-ben egy darab BCmot [[Motorvonat|motorkocsit]] kísérleti célokból [[fagázmotor]]ossá alakítottak át. A [[Motorvonat|motorkocsiba]] szerelt ''Ganz VI JaR 135/185'' típusú motor 120 lóerős [[teljesítmény]]t tudott leadni. A motorkocsi átalakítás utáni műszaki jellemzőit lásd a táblázatban.
* '''BCmot 476–477 (később 430–431) pályaszámú motorkocsik'''
A [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] BCmot 476-os és 477-es motorkocsijaiba kísérleti jelleggel ''Ganz VI Jk 150'' típusú 108 Le-s dízelmotort építettek be. A motorkocsikra a tető két végén elhelyezett hűtők közé, szintén kísérleti célból, egy harmadik hűtőt szereltek fel. A legelterjedtebb hűtési módszer viszont az egy-, ill. kéthűtős változat maradt.
| valign="top" |
{| align="right" {{széptáblázat}} style="background-color:#ffffff;"
|-
|+ '''Műszaki adatok'''
! Adatok
! BCmot 349
! BCmot 476–477
|- align="center"
| Gyártási [[év]] || [[1928]] || [[1929]]
|- align="center"
| Átépítés [[év]]e || [[1941]] || -
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] típusa || [[Ganz vállalatok|Ganz]]&nbsp;VI&nbsp;JaR 135/185 || [[Ganz vállalatok|Ganz]]&nbsp;VI&nbsp;Jk 150
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] [[teljesítmény]]e || 120&nbsp;Le (88&nbsp;kW) || 108&nbsp;Le (79&nbsp;kW)
|- align="center"
| Legnagyobb megengedett [[sebesség]] || colspan="2" | 55&nbsp;km/h
|- align="center"
| Hajtó[[kerék]][[Kör|átmérő]] || colspan="2" | 920&nbsp;mm
|- align="center"
| Szolgálati [[tömeg]] || colspan="2" | 18,7 t
|- align="center"
| Legnagyobb tengelyterhelés || colspan="2" | 11,4 t
|- align="center"
| Ütközők közötti [[hosszúság|hossz]] || colspan="2" | 12 020&nbsp;mm
|- align="center"
| Erőátvitel || colspan="2" | Mechanikus, négyfokozatú
|- align="center"
| Hajtásrendszer || colspan="2" | Kardánhajtású [[Fogaskerék|kúpkerekes]]
|- align="center"
| Ülőhelyek száma || colspan="2" | 2. osztály: 15<br />3. osztály: 31
|}
|}<!--Láthatatlan táblázat vége.-->
== MÁV BCymot sorozatú motorkocsik ==
<!-- A szöveget egy láthatatlan táblázatba szerveztem, hogy egyben maradjon. Mielőtt kiszednéd, nézd meg az előnézetet!-->
{| width="100%"
|-----
| valign="top" |
A [[Ganz vállalatok|Ganz]] az új ''VI JmR 150'' típusú dízelmotor nagyobb súlya miatt a [[motorvonat|motorkocsikat]] a megnövekedett tengelyterhelés lecsökkentéséhez egy harmadik tengellyel látta el. A harmadik tengely beszerelésével sikerült a motorkocsi legnagyobb tengelyterhelését az akkori (altípusonként változó) 10–11 tonnáról 9,0 tonnára lecsökkenteni. A közbenső harmadik tengely azonban rossz hatással volt a kocsi futására: ezek a motorkocsik oldalirányba nagyon szitáltak ("ráztak").
* '''BCymot 418–429 pályaszámú motorkocsik'''
Ezekbe a motorkocsikba gyárilag ''Ganz VI JmR 150'' típusú 110 lóerős dízelmotort építettek be. Velük azonos fő jellemzőkkel és gépi berendezéssel készültek a '''BCmot 434–441 psz.''' kéttengelyes dízelmotorkocsik is.
* '''BCymot 450–480 pályaszámú motorkocsik'''
Ezek a motorkocsik ''Ganz VI JaR 135/185'' típusú dízelmotort kaptak. A ''460–469'' pályaszámú motorkocsik járműszerkezetét a [[Ganz vállalatok|Ganz]] helyett a [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár]] készítette [[1934]]-ben.
<gallery>
Kép:MÁV BCymot 420.jpg|MÁV BCymot 420.
Fájl:Motorkocsi a kitérőben (szentendrei skanzenvasút).jpg|MÁV Bcmot 422. a [[Skanzenvasút]]on
Kép:MÁV BCymot 478.jpg|MÁV BCymot 478.
</gallery>
| valign="top" |
{| align="right" {{széptáblázat}} style="background-color:#ffffff;"
|-
|+ '''Műszaki adatok'''
! Adatok
! BCmot 418–429
! BCmot 450–480
|- align="center"
| Gyártási [[év]] || [[1932]] || [[1934]]–[[1937]]
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] típusa || [[Ganz vállalatok|Ganz]]&nbsp;VI&nbsp;JmR 150 || [[Ganz vállalatok|Ganz]]&nbsp;VI&nbsp;JaR 135/185
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] [[teljesítmény]]e || 110&nbsp;Le (81&nbsp;kW) || 120&nbsp;Le (88&nbsp;kW)
|- align="center"
| Legnagyobb megengedett [[sebesség]] || colspan="2" | 60&nbsp;km/h
|- align="center"
| Hajtó[[kerék]] [[Kör|átmérő]] || colspan="2" | 920&nbsp;mm
|- align="center"
| Szolgálati [[tömeg]] || colspan="2" | 21,0 t
|- align="center"
| Legnagyobb tengelyterhelés || colspan="2" | 9,0 t
|- align="center"
| Ütközők közötti [[hosszúság|hossz]] || colspan="2" | 12 020&nbsp;mm
|- align="center"
| Erőátvitel || colspan="2" | Mechanikus, négyfokozatú
|- align="center"
| Hajtásrendszer || colspan="2" | Kardánhajtású [[Fogaskerék|kúpkerekes]]
|- align="center"
| Ülőhelyek száma || colspan="2" | 2. osztály: 15<br />3. osztály: 31
|}
|}
== MÁV BCnymot sorozatú motorkocsik ==
<!-- A szöveget egy láthatatlan táblázatba szerveztem, hogy egyben maradjon. Mielőtt kiszednéd, nézd meg az előnézetet!-->
{| width="100%"
|-----
| valign="top" |
A [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] a mellékvonali motorkocsik beszerzését a ''BCnymot 501–508'' pályaszámú motorkocsik beszerzésével és azok [[1937]]. évi üzembehelyezésével fejezte be.
* '''BCnymot 501–508 pályaszámú motorkocsik'''
Ezeket a háromtengelyű motorkocsikat ''Ganz VI JaR 135/185'' típusú dízelmotorral, a motorkocsik homlokfalán elhelyezett hűtővel és hosszabb kocsiszekrénnyel szerelték fel. A motorkocsik belső tere és kocsiszekrénye az előző két- és háromtengelyes motorkocsikétól a következőkben különbözött:
* A poggyásztér a kocsiszekrény közepén, a motor fölött helyezkedett el, elszigetelvén így az utasokat a dízelmotortól.
* A másodosztályú utasteret fülkéssé alakították át, amit egy oldalfolyosón keresztül lehetett megközelíteni.
* A kocsiszekrény közepén még egy ajtót helyeztek el.
[[Fájl:MÁV BCnymot 503.jpg|250px|center|thumb|MÁV BCnymot 503. (gyári állapot)]]
| valign="top" |
{| align="right" {{széptáblázat}} style="background-color:#ffffff;"
|-
|+ '''Műszaki adatok'''
! Adatok
! BCnymot 501–508
|- align="center"
| Gyártási [[év]] || [[1937]]
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] típusa || [[Ganz vállalatok|Ganz]]&nbsp;VI&nbsp;JaR 135/185
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] [[teljesítmény]]e || 120&nbsp;Le (88&nbsp;kW)
|- align="center"
| Legnagyobb megengedett [[sebesség]] || 60&nbsp;km/h
|- align="center"
| Hajtó[[kerék]] [[Kör|átmérő]] || 920&nbsp;mm
|- align="center"
| Szolgálati [[tömeg]] || 23,0 t
|- align="center"
| Legnagyobb tengelyterhelés || 10,0 t
|- align="center"
| Ütközők közötti [[hosszúság|hossz]] || 13 860&nbsp;mm
|- align="center"
| Erőátvitel || Mechanikus, négyfokozatú
|- align="center"
| Hajtásrendszer || Kardánhajtású [[Fogaskerék|kúpkerekes]]
|- align="center"
| Ülőhelyek száma || 2. osztály: 14<br />3. osztály: 26
|}
|}
=== Kísérletek az ABnymot 503 pályaszámú motorkocsival ===
A ''[[Ganz vállalatok|Ganz]]–[[MÁVAG]]'' [[1959]]-ben kísérletképpen új főgépcsoportot épített az '''ABnymot 503''' pályaszámú motorkocsiba, az akkor fejlesztés alatt álló ''Hydro-Ganz'' típusú hidromechanikus hajtóműcsalád próbáihoz. A jármű erőforrása egy 200 LE-s (147&nbsp;kW) ''[[Ganz vállalatok|Ganz]]-[[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár|MVG]] 6 JSHF 13,5/17'' típusú feltöltött, fekvő hengerelrendezésű, 1650 min<sup>−1</sup> fordulatszámú ''Ganz-Jendrassik'' rendszerű dízelmotor (a turbófeltöltő típusa: ''Holset 4-650'') lett. A dízelmotorhoz a ''[[Ganz vállalatok|Ganz]]–[[MÁVAG]]'' ''HM 112-10'' (illetve korábbi jelölés szerint: ''HM 123/47'') típusú, egy hidraulikus és két mechanikus fokozattal rendelkező padló alatti hajtóművét építették be. A dízelmotor hűtését, egy a dízelmotorról hajtott, szintén padló alatt elhelyezett hűtőventilátor segítette. A kísérleti jármű utasforgalomban is közlekedett, majd a próbák végeztével az eredeti kivitelre alakították vissza.
== GYSEV motorkocsik ==
<div style="float:right">
{| class="wikitable" style="background-color:#ffffff; font-size:90%"
|-
|+ '''Műszaki adatok'''
! Adatok
! M11–M12
! M13–M14
! M15–M16
! M11-M16<br />(modernizált)
! M18
|- align="center"
| Gyártási [[év]] || 1926 || 1927 || 1926 || - || 1935
|- align="center"
| Átépítés [[év]]e || – || – || – || 1935-től || –
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] típusa || colspan="3" | [[Ganz vállalatok|Ganz]] VI AmC 130 || colspan="2" | [[Ganz vállalatok|Ganz]]&nbsp;VI&nbsp;JaR 135/185
|- align="center"
| [[Belső égésű motor|Motor]] [[teljesítmény]]e || colspan="3" | 75 Le (55&nbsp;kW) || colspan="2" | 120&nbsp;Le (88&nbsp;kW)
|- align="center"
| Legnagyobb megengedett [[sebesség]] || colspan="3" | 55&nbsp;km/h || colspan="1" | 60&nbsp;km/h || colspan="1" | 70&nbsp;km/h
|- align="center"
| Hajtó[[kerék]] [[Kör|átmérő]] || colspan="4" | 750&nbsp;mm || colspan="1" | 920&nbsp;mm
|- align="center"
| Szolgálati [[tömeg]] || colspan="1" | 16,6 t || colspan="2" | 18,6 t || colspan="1" | 19,4 t || colspan="1" | 18,6 t
|- align="center"
| Legnagyobb tengelyterhelés || colspan="1" | 10,5 t || colspan="2" | 11,0 t || colspan="1" | n.a. || colspan="1" | 11,3 t
|- align="center"
| Kapcsolók közötti [[hosszúság|hossz]] || colspan="3" | 11&nbsp;490&nbsp;mm || colspan="2" | -
|- align="center"
| Ütközők közötti [[hosszúság|hossz]] || – || – || – || 12&nbsp;020&nbsp;mm || 15&nbsp;030&nbsp;mm
|- align="center"
| Erőátvitel || colspan="3" | Mechanikus, háromfokozatú || colspan="2" | Mechanikus, négyfokozatú
|- align="center"
| Hajtásrendszer || colspan="5" | Kardánhajtású [[Fogaskerék|kúpkerekes]]
|- align="center"
| Ülőhelyek száma || 2.&nbsp;osztály:&nbsp;12<br />3.&nbsp;osztály:&nbsp;38 || colspan="2" | 2.&nbsp;osztály:&nbsp;12<br />3.&nbsp;osztály:&nbsp;29 || M11&nbsp;és&nbsp;M14:&nbsp;14/34<ref name="Osztályok">Értelmezés: 2. osztály / 3. osztály</ref><br />M12: 12/31<br />M13: 12/29<br />M15&nbsp;és&nbsp;M16:&nbsp;12/36 || 2.&nbsp;osztály:&nbsp;16<br />3.&nbsp;osztály:&nbsp;39
|}
</div>
A GYSEV összes motorkocsija típustól függetlenül eleinte mind az ''M''-sorozatba tartozott. 1937-ben bevezették ott is a MÁV-hoz hasonló sorozatjelöléseket. Ebből kifolyólag kialakult a ''BCmot'' sorozat is, ami 1956-ban – a harmadosztály megszűnésével – ''ABmot''-ra módosult.
* '''M11–M12 pályaszámú motorkocsik'''
A motorkocsik gyárilag egy lapos, a tetőn elhelyezett hűtővel lettek szerelve (lásd: fénykép). Azonban 1939 és 1941 között a motorkocsik hűtőit az ismertebb és jobban bevált lemezes középhűtőre cserélték.
* '''M13–M14 pályaszámú motorkocsik'''
Az M11–M12 pályaszámú motorkocsikkal szerzett jó tapasztalatok után a újabb két motorkocsit rendelt a Ganz-tól. Ezek a motorkocsik egy hathengeres benzinmotorral és Kürtössy-féle kapcsolókészülékkel voltak ellátva, de a gyárilag felszerelt hűtőberendezés már a korszerűbb lemezes középhűtő volt. Ezek a motorkocsik egy poggyásztérrel is el voltak látva (lásd: jellegrajz), amitől a harmadosztályú helyek száma 38-ról 29-re csökkent. Az M13 (illetve akkor már ABmot 13) pályaszámú motorkocsi 1958-ban járműcserével a MÁV-hoz került, ahol az ABmot 373 pályaszámot kapta.
* '''M15–M16 pályaszámú távvezérelhető motorkocsik'''
Ezek a motorkocsik a MÁV-tól származnak, ahol ''BCmot 371–372'' pályaszámot viseltek. Egy átépítés során ezek a motorkocsik egy poggyásztérrel és a csöves hűtőnél jobban bevált lemezes középhűtővel lettek ellátva.
<gallery>
Kép:GySEV M14.jpg|M14 (gyári kivitel)
</gallery>
* '''A motorkocsik modernizálása'''
[[1935]]-ben elkezdődött a motorkocsik szakaszos modernizálása. Ennek folyamán minden motorkocsiba poggyásztér került, ami a harmadosztályú helyek csökkenését jelentette. Az átépítés során az új ''Ganz VI JaR 135/185'' típusú dízelmotort és négyfokozatú mechanikus váltót szerelték a motorkocsikba. A Kürtössy-féle kapcsolókészülékeket leszerelték. Így a motorkocsik nem csak a saját mellékkocsijaikat, hanem más személykocsit is tudtak továbbítani.<br />
[[1951]]-ben a BCmot 14 utasterét a [[győr]]i [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár|Vagongyár]] korszerűsítette: linóleum padlót, PVC tető- és oldalfalburkolatot, az ülések műbőrbevonatot kaptak és korszerűsítették a WC-fülkét. Módosult a vezetőállás, az ablakosztás és a lemezburkolatot szoknyával egészítették ki. A fényezése világoszöld lett.
Az ABmot 11 pályaszámú motorkocsit [[1958]]-ban a [[győr]]i [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár|Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár]] kísérletképpen egy 6 JsH 13,5/17 típusjelű, 1650 min<sup>−1</sup> fordulatszámú, 150 lóerős, fekvő elrendezésű dízelmotorral korszerűsítette és világoszöld színűre fényezte. Az utastér falai PVC-burkolatot, az ülések műbőrbevonatot kaptak. 1959-ben az ABmot 16 is ugyanilyen típusú motort kapott, ezt azonban később visszaalakították.
* '''M18 pályaszámú motorkocsi'''
1935-ben, a négytengelyes [[GySEV Ma 4–5|Ma 4]] pályaszámú motorkocsival egyidejűleg szerezte be a GYSEV az eredetileg M21, később M18 pályaszámú motorkocsit. A jármű valószínűleg az [[SNCB/NMBS|SNCB]] megrendelésére készült, könnyített szerkezetű motorkocsijainak egy példányaként készült, mely a gyárban tűzeset során megsérült. A belga vasút részére egy új járművet építettek, míg a sérült kocsit a GYSEV igényeinek megfelelően átalakítva (homlokátjárós, hagyományos ütközős, csavarkapcsos, plusz Kürtössy-kapcsolóval is ellátva) adta át a magánvasútnak a gyár. A jármű már szállításakor is dízelmotoros, négyfokozatú sebességváltóval felszerelt, különleges acélból készült, hegesztett, könnyített szerkezetű, homlokhűtős kivitelű volt. A jármű a [[Győr–Sopron-vasútvonal|Győr–Sopron]] és a [[Sopron–Ebenfurt-vasútvonal|Sopron–Ebenfurt–Bécs]] vonalon közlekedett. A második világháborúban bombatámadásban súlyosan megsérült, de helyreállították. 1958-ban járműcsere keretében a MÁV-hoz került, ahol az ABmot 357 pályaszámot kapta. Selejtezésére baleset következtében 1968-ban került sor.
* '''BCmot 17 pályaszámú motorkocsi'''
Igen rövid szállítási határidővel 1940-ben rendelte és kapta meg a GYSEV az eredetileg 1928-as gyártású és BCmot 411 pályaszámot viselt, de akkor a Ganz gyár tulajdonát képező, készleten lévő, dízelmotorral korszerűsített motorkocsit. A jármű 1945-ben a Sopront ért bombatámadások során javíthatatlanul megsérült, 1949-ben leselejtezték.
== BCx és Cx sorozatú mellékkocsik ==
<!-- A szöveget egy láthatatlan táblázatba szerveztem, hogy egyben maradjon. Mielőtt kiszednéd, nézd meg az előnézetet!-->
{| width="100%"
|-----
| valign="top" |
A motorkocsikhoz mind a MÁV, mind a GYSEV rendelt mellékkocsikat is. Ezeknek egy részük egy másod- és egy harmadosztályú szakasszal, a többi pedig csak egy harmadosztályú szakasszal volt ellátva. A kocsik ebből kifolyólag a ''BCx'' és a ''Cx'' sorozatmegjelölést kapták. A kocsik csak két tengellyel készültek, mivel azok alacsony súlya miatt egy harmadik tengelyre nem volt szükség. A kocsik felépítése szinte teljes egészében megegyezett a motorkocsikéval. Az különbségek a következők voltak:
* A mellékkocsin nem volt vezetőállás kialakítva, mivel a motorkocsik távvezérléshez nem voltak kialakítva.
* A mellékkocsi fűtését csak igen körülményesen lehetett volna a motorkocsi hűtővízével megoldani. A kocsikba ezért egy kályhát helyeztek el, amelyet menet közben a kalauz fűtött.
* A mellékkocsi ülőhelyeinek elhelyezkedése a teljes kocsiban keresztirányú volt.
A kocsikat eredetileg szintén Kürtössy-féle kapcsolókészülékkel szerelték fel. Ezeket később szintén csavarkapocsra cserélték. A ''BCx'' sorozatmegjelölés később ''ABx''-re, a ''Cx'' sorozatmegjelölés pedig ''Bx''-re módosult. (lásd: „A sorozatjelek értelmezése és változása” című szakasz.)
Egy motorkocsi kettő, de sík pályán akár négy mellékkocsit is tudott vontatni. A gyakorlatban azonban egy motorkocsi kettőnél több mellékkocsit szinte soha nem vontatott.
| valign="top" |
{| align="right" {{széptáblázat}} style="background-color:#ffffff;"
|-
|+ '''Műszaki adatok'''
! Adatok
! BCx
|- align="center"
| Legnagyobb megengedett [[sebesség]] || 75&nbsp;km/h
|- align="center"
| Hajtó[[kerék]] [[Kör|átmérő]] || 920&nbsp;mm
|- align="center"
| Szolgálati [[tömeg]] || 13,0 t
|- align="center"
| Ütközők&nbsp;közötti&nbsp;[[hosszúság|hossz]] || 12 020&nbsp;mm
|- align="center"
| Legnagyobb magasság || 3 590&nbsp;mm
|- align="center"
| Legnagyobb szélesség || 3 080&nbsp;mm
|- align="center"
| Ülőhelyek száma || 2.&nbsp;osztály:&nbsp;15<br />3.&nbsp;osztály:&nbsp;41
|}
|}<!--Láthatatlan táblázat vége.-->
* '''A MÁV mellékkocsi beszerzései'''
{| align="right" {{széptáblázat}} style="background-color:#ffffff;"
|-
! Év !! A kocsi típusa !! Pályaszám !! Gyártó !! Megjegyzés
|-
| [[1926]] || BCx || 44120 || [[Ganz vállalatok|Ganz]]<ref name="Ganz">Ganz és Társa Danubius Gép–, Waggon– és Hajógyár Rt.</ref> || Átszámozva: BCx 44119
|-
| rowspan="4" | [[1927]] || rowspan="4" | BCx || 44123–44134 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] ||
|-
| 44135–44144 || Schlick-Nicholson<ref name="Schlick">Schlick-Nicholson Gép, Waggon és Hajógyár Rt.</ref> ||
|-
| 44145–44146 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] ||
|-
| 44198, 44199 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] || Később: (Mp) 115 és 116
|-
| [[1928]] || BCx || 44120 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] || Kürtössy-féle kapcsolókészülékkel szerelve
|-
| [[1929]] || BCx || 44010–44016 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] || V.B.G.h.é.v. részére
|-
| [[1931]] || BCx || 44110 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] || [[BCmot 479]] pályaszámú Schlick-Nicholson kocsiból átépítve
|-
| rowspan="2" | [[1932]] || rowspan="2" | BCx || 44226–44234 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] ||
|-
| 44235–44239 || [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár|MWG]]<ref name="MWG">Magyar Waggon– és Gépgyár Rt., Győr</ref> ||
|-
| rowspan="3" | [[1936]] || rowspan="3" | BCx || 44240–44243 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] ||
|-
| 44244, 44245 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] ||
|-
| 44195–44197 || [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár|MWG]] ||
|-
| [[1937]] || Cx || 59101–59110 || [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár|MWG]] ||
|-
| rowspan="5" | [[1938]] || Cx || 59111–59128 || [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár|MWG]] ||
|-
| rowspan="4" | BCx || 44198–44225 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] ||
|-
| 44147–44194 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] ||
|-
| 44121 || Debreceni főműhely || 07308 pályaszámú kocsiból átépítve
|-
| 44122 || Debreceni főműhely || 08104 pályaszámú kocsiból átépítve
|}
* '''A GYSEV mellékkocsi beszerzései'''
{| align="right" {{széptáblázat}} style="background-color:#ffffff;"
|-
! Év !! A kocsi típusa !! Pályaszám !! Gyártó !! Megjegyzés
|-
| rowspan="2" | [[1926]] || BCx || (Mp) 111 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] ||
|-
| Cx || (Mp) 112 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] ||
|-
| rowspan="2" | [[1927]] || Cx || (Mp) 114 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] || Poggyászfülkével
|-
| BCx || (Mp) 113 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] || Poggyászfülkével
|-
| rowspan="2" | [[1928]] || BCx || (Mp) 115 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] || ex MÁV BCx 44198 poggyászfülkével
|-
| Cx || (Mp) 116 || [[Ganz vállalatok|Ganz]] || ex MÁV BCx 44199
|}
== Az utolsó forgalmi évek, átszámozások ==
Tekintettel arra, hogy a kéttengelyes mellékkocsik 1975 után is üzemeltek, így e járművek új típusjelzést és az UIC előírásainak megfelelő 12 jegyű pályaszámokat kaptak. Az '''ABx 44&nbsp;000'''-es pályaszámcsoportú mellékkocsik új sorozatjele '''ABzx''', középszámcsoportuk '''34-28''' lett. A '''Bx 59&nbsp;000''' pályaszámcsoportú járművek a '''Bzx''' sorozatjelet és a '''24-28''' középszámcsoportot kapták. Egy [[1976]]-os rendelkezés értelmében az 1-2. osztályú mellékkocsikat tisztán másodosztályúvá minősítették át, így jelölésük szintén '''Bzx''' sorozatjelűre és '''24-28''' középszámcsoportúra módosult. Így a kéttengelyes mellékkocsik utolsó éveikben az alábbi pályaszámokon futottak:
{| class="wikitable float-left"
|-
!
! eredeti pályaszám
! végső pályaszám
|-
| 1. || colspan="1" style="text-align:center"|BCx 44&nbsp;000 || colspan="1" style="text-align:center"| Bzx 50 55 24-28 400–498
|-
| 2. || colspan="1" style="text-align:center"|Cx 59&nbsp;000 || colspan="1" style="text-align:center"| Bzx 50 55 24-28 100–128
|-
|}
[[Vésztő]]n 1980-as évek elején a ''[[Bzmot]]'' típusú motorkocsik forgalomba állításának nehézségei miatt 4 db '''ABmot''' motorkocsiba az új csehszlovák mellékkocsikkal való közlekedtethetőség (mellékkocsik akkumulátorainak töltése, ajtóinak mozgatása, levegőrendszer ellátása) érdekében 48 V-os generátorokat építettek. E motorkocsik [[1983]]-ban az '''ABzmot''' sorozatjelet kapták az eredeti pályaszám változatlanul hagyásával.
== A motorkocsik ma ==
A motorkocsikat az 1978-84 között beszerzett ''[[Bzmot]]'' sorozatú motorkocsik váltották le, így azok az [[1980-as évek]] végére eltűntek a sínekről. Megjegyzendő, hogy a [[Murony–Békés-vasútvonal]]on egészen [[1986]] augusztusáig közlekedtek - 60 évvel az első példányok üzembeállítása után vonták ki az utolsókat. Két évvel később – [[1988]]-ban – a [[Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút|GYSEV]] is leselejtezte utolsó motorkocsiját, amely az ''ABmot 12''-es pályaszámot viselte. A GYSEV motorkocsijaiként az [[1930-as évek]]ben még menetrend szerint közlekedtek [[Sopron–Ebenfurt-vasútvonal|Sopron–Ebenfurt–Bécs]] útvonalon, az életük nagy részét és egyben utolsó szakaszát mégis a [[Fertővidéki Helyiérdekű Vasút]] magyar és osztrák területeken fekvő vasútvonalán töltötték.
A fennmaradt motorkocsik egy része vasútüzemi járművé lett átalakítva vagy kiállították, egy része pedig helyreállított múzeális járműként járja [[Magyarország]] vasútvonalait. A muzeális járművek honállomása a [[Magyar Vasúttörténeti Park]] ("Füsti") és – a motorkocsik eredeti honállomása – [[Szentes]] lett.
{|class="wikitable"
|-
|+ '''Fennmaradt motorkocsik'''
! Eredeti pályaszám !! Pályaszám változások !! Jelenlegi pályaszám !! Honállomás !! Megjegyzés
|-
| BCmot 353 || ABmot 353 || BCmot 353 || [[Szentes]] || Muzeális jármű
|-
|BCmot 354
|
|BCmot 354
|[[Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre)|Skanzen]]
|A [[Skanzenvasút]] járműve (felújítás alatt)
|-
| BCmot 370 || || ABmot 370 || [[Szentes]] || Kiállítva
|-
| BCmot 371 || GYSEV: M15, BCmot 15, ABmot 15 –> MÁV: A-107 || ABmot 60–10 015 || [[Magyar Vasúttörténeti Park|"Füsti"]] || Muzeális jármű
|-
| BCmot 376 || ABmot 376 || A–165 || [[Tapolca]] || Vasútüzemi jármű
|-
| BCmot 390 || ABmot 390, ABzmot 390 || BCmot 390 || [[Magyar Vasúttörténeti Park|"Füsti"]] || Muzeális jármű
|-
| BCmot 395 || ABmot 395, ABzmot 395 || BCmot 395 || [[Szentes]] || Kiállítva
|-
| BCmot 397 || ABmot 397 || BCmot 397 || [[Magyar Vasúttörténeti Park|"Füsti"]] || Muzeális jármű
|-
| BCmot 400 || || ABmot 400 || [[Nagyatád]] || Kiállítva (ex. A-167)
|-
| BCmot 441 || || ABmot 441 || [[Palotabozsok]]|| Kiállítva (egy BCx mellékkocsival együtt)
|-
| BCymot 463 || || ABymot 463 || [[Istvántelek]] || Elhagyatott jármű
|-
| BCymot 468 || ABymot 468 || BCmot 468 || [[Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre)|Skanzen]]|| A [[Skanzenvasút]] járműve
|-
| BCymot 470 || || ABymot 468 || [[Kalocsa]] || Kiállítva
|-
| BCymot 473 || || ABymot 473 || [[Kaposvár vasútállomás|Kaposvár]] || Kiállítva
|-
| BCymot 474 || ABymot 474 || A–141 || [[Vésztő]] || Vasútüzemi jármű
|-
| BCmot 367 || ABmot 367 || A–109 || [[Skanzenvasút|Skanzen]]|| A [[Skanzenvasút]] járműve (elszállítás alatt)
|-
| BCmot 393 || ABmot 393 || A–132 || [[Kiskunfélegyháza]] || Vasútüzemi jármű
|-
| BCmot 362 || ABmot 362 || A–143 || [[Székesfehérvár]] || Vasútüzemi jármű
<!-- Mot 347 már eredetileg is [[felsővezeték]]mérő motorkocsinak keszült, soha nem volt BCmot vagy BCymot, ezért innen ki. Az infó a későbbiekben értékes lehet, ezért marad comment-ben.
|-
| Mot 347 || || A–147 || [[Kiskunfélegyháza]] || Vasútüzemi jármű (felsővezetékvizsgáló motorkocsi)
-->
|-
| BCymot 478 || ABymot 478 || A–155 || [[Pécs]] || Vasútüzemi jármű (háromtengelyű)
|-
| BCymot 455 || ABymot 455 || A–156 || [[Pécs]] || Vasútüzemi jármű (háromtengelyű)
|-
| BCymot 422 || ABymot 422 –> A–164 (szentesi állomásítás) || BCmot 422 || [[Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre)|Skanzen]]|| A [[Skanzenvasút]] járműve
|-
| BCmot 376 || ABmot 376 || A–165 || [[Kaposvár vasútállomás|Kaposvár]] || Vasútüzemi jármű
|-
| BCmot 374 || ABmot 374 || A–166 || [[Tapolca]] || Vasútüzemi jármű
|-
| BCmot 368 || ABmot 368 || A–172 || [[Zalaegerszeg]] || Vasútüzemi jármű
|-
| BCymot 450|| ABymot 450 || A–178 || [[Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre)|Skanzen]]|| A [[Skanzenvasút]] járműve (felújítás alatt)
|}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{cite book |author= Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontágh Gáspár, Villányi György |title= Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon |publisher= Közlekedési Dokumentációs Vállalat |year= 1984 |isbn= 963-552-161-8}}
* {{cite book |author= Mezei István, Lovas József |title= MÁV Vontatójármű Album 1868-1993 |publisher= KÖZDOK |year= 1994 |isbn= 963-552-289-4}}
* {{cite book |title= Magyar Vasúttörténet: 1915-től 1944-ig (5. kötet) |publisher= Közlekedési Dokumentációs Kft |year= 1997 |id= {{ISBN|963-552-314-9}} (A teljes sorozat: {{ISBN|963-552-311-4}})}}
* {{cite book |author= Gerhard Trost |title= Modellvasút |publisher= Műszaki Könyvkiadó |year= 1972}}
* {{cite book | title= Die GySEV. Geschichte und Fahrpark der Györ-Sopron-Ebenfurter-Eisenbahn (Internationales Archiv für Lokomotivgeschichte, 6. kötet) | language= német | isbn= 070-353-335-5 | author= Sternhart Hans | year= 1966 | publisher= Verlag Slezak}}
* {{cite book | title= Bahn im Bild 40: Die Raab-Oedenburg-Ebenfurther Eisenbahn I | language= német | year= 1984 | publisher= Verlag Pospischil}}
* {{cite book |title= Ganz Közlemények, 14. szám |year= 1934}}
* {{cite book |title= Ganz Közlemények, 15. szám |year= 1934}}
* {{cite book |author= Szécsey István |title= Ganz mellékvonali motorkocsik és pótkocsik |publisher= MÁV Rt. |year= 2001 |isbn= 963-7085-74-2}}
* Könczey Gábor: Experiments with hidromechanical change speed gears system „Hydro-Ganz”
==Irodalom==
* {{cite book | title= [[Mozdonyok]] | edition= 1984 | language= magyar | isbn= 963-11376-3-5 | pages= 64 | author= Mezei István | publisher= Móra Könyvkiadó }}
* [[Indóház Extra]] - Helyi motoros
== További információk ==
{{Commonskat|BCMot}}
* {{cite web |url= http://www.benbe.hu/categories/benbeic.Hungary.Diesel.DMU.BCmot.php |title=Képek mozdonysorozatok szerint: BC mot nosztalgia motorkocsi - www.benbe.hu Prémium fotók |first= |last=Benbe |work=benbe.hu |year=2012 [last update] |accessdate=3 July 2012}}
* {{cite web |url=http://nosztalgiautazasok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=983&Itemid=798 |title=Szentes - BCmot 395 |work=nosztalgiautazasok.hu |year=2012 [last update] |accessdate=3 July 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120430020500/http://nosztalgiautazasok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=983&Itemid=798# |archivedate=2012-04-30 }}
* {{cite web |url= http://skanzen.hu/?fm=6&am=18&dd=36 |title=skanzen.hu Skanzen Közösség - Skanzen Vonat - BCmot 422 |work=skanzen.hu |year=2012 [last update] |accessdate=3 July 2012}}
{{Vasúti vontatójárművek Magyarországon}}
{{Portál|vasút}}
{{kiemelt}}
{{DEFAULTSORT:Bcmot}}
[[Kategória:Magyar dízelmotorvonatok]]
[[Kategória:Ganz motorvonatok]]