BMW 003 forrásának megtekintése

{{Repülőgép-hajtómű infobox
 |típusnév = BMW 003
 |kép = BMW 003 jet engine.JPG
 |képaláírás = A Német Légierő Múzeumában kiállított BMW 003 hajtómű
 |fajta = [[gázturbinás sugárhajtómű]]
 |ország = [[Németország]]
 |gyártó = [[BMW]]
 |tervező = [[Hermann Östrich]]
 |első üzemelés = 1940. augusztus
 |alkalmazás = [[He 162]]
 |gyártás =
 |darab = kb. 500
 |változatok =
}}
A '''BMW 003''' a [[második világháború]] alatt [[Németország]]ban kifejlesztett és gyártott [[gázturbinás sugárhajtómű]]. Mintegy 500 darab készült, de mindössze néhány darabot építettek be [[repülőgép]]ekbe. Kifejlesztése korábban kezdődött, mint a [[Junkers]] hasonló, [[Jumo 004]] típusú gázturbinás sugárhajtóműve, de a tervezésnél és a próbáknál felmerült problémák miatt csak később kezdték el a sorozatgyártását. Azokba a repülőgépekbe, amelyekhez a BMW 003-t tervezték használni, a Junkers gázturbinás sugárhajtóművét építették be. Így a Jumo 004 került a [[Me 262]] vadászrepülőgépbe, az [[Ar 234]] bombázóba, valamint a [[Ho 229]] csupaszárny vadászgépbe. A második világháború után a BMW 003 másolatát ''RD–20'' típusjelzéssel gyártották a [[Szovjetunió]]ban. A háború alatt [[Japán]]ban, azt követően pedig [[Franciaország]]ban fejlesztettek ki a BMW 003 alapján gázturbinás sugárhajtóművet.
==Története==
A [[Gázturbina|gázturbinák]] alkalmazásának lehetőségét Németországban először [[Hans von Ohain]], a [[Heinkel Flugzeugwerke|Heinkel]] cég mérnöke mutatta be a [[Birodalmi Légügyi Minisztérium]]nak, amely arra ösztönözte a német repülőgép- és motorgyártó cégeket, hogy indítsanak be saját fejlesztési programot a sugárhajtóművek létrehozására.
A BMW 003 fejlesztése a Brandenburgi Motorgyárban (Bramo – Brandenburgische Motorenwerke) kezdődött [[Hermann Östrich]] vezetésével. A fejlesztési program a Birodalmi Légügyi Minisztériumnál a 109–003 kódot kapta (ahol a 109 a sugárhajtóművekkel foglalkozó fejlesztések kódszáma volt). A Bramo a 003-mal párhuzamosan egy másik sugárhajtómű-programon is dolgozott, ez volt a 109–002. Ennél a gázturbinás sugárhajtóműnél a reakciónyomaték kiküszöbölésére egy bonyolult kialakítású ellenforgó [[kompresszor]] alkalmazását tervezték. Ezt a fejlesztési vonalat azonban feladták, ráadásul a jóval egyszerűbb 003-as hajtóműnél is komoly problémák merültek fel a tervezés során.
[[Fájl:Riedelanlasser.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|A hajtóműhöz használt indítómotor]]
1939-ben a BMW megvásárolta a Bramot, amely ezt követően a BMW Motorenwerke néven működött. A 003-as hajtómű tervezése még 1939-ben elkezdődött, a megépített kísérleti példány pedig 1940-ben már működött. A tervezett 6,3&nbsp;kN helyett azonban a kísérleti példány mindössze 2,5&nbsp;kN tolóerőt teljesített. 1941 közepén elkezdődtek a légi próbák is. A hajtóművet egy átalakított [[Bf 110]] törzse alá függesztették fel. A tolóerő növelésére tett kísérletek eleinte sikertelenek voltak, ugyanakkor az eredeti elképzelések szerint a BMW 003 gázturbinát használó [[Me 262]] ekkorra már kész volt, és a hajtóműre vártak a repülési tesztekhez. A hajtómű késése miatt a Me 262 [[berepülés]]i próbáit a gép orr-részébe szerelt Junkers Jumo 210 hagyományos dugattyús motorral kellett elkezdeni. 1941 őszére elkészült a 003-as gázturbina, és a Me 262 két ilyen hajtóművel végrehajtotta az első repülését, amely azonban sikertelen volt, a repülőgépnek végül a korábban beépített dugattyús motorral kellett visszatérnie a repülőtérre.
A BMW-nél tovább folytatódott a fejlesztőmunka, 1942-re sikerült növelni a tolóerőt és javítani a hajtómű megbízhatóságát. A javított változatot 1943 októberében próbálták ki egy [[Ju 88]] repülőgépen. 1944 augusztusára a BMW készen állt a gázturbina sorozatgyártásával, ekkorra azonban a [[Luftwaffe (Wehrmacht)|Luftwaffe]] sugárhajtású repülőgépeit már a Junkers Jumo 004 gázturbinás sugárhajtóművével szerelték fel. A BMW 003-t a Heinkel [[He 162]]-ben tervezték alkalmazni.
A hajtómű későbbi változatát felszerelték egy kisméretű BMW 109–718 típusú startrakétával, amelyet a gázturbina hátsó részén helyeztek el. Ez a rakéta felszállásnál, valamint rövid idejű gyorsításnál további 9,8&nbsp;kN tolóerőt biztosított a hajtómű tolóereje mellett. A gyorsítórakétával felszerelt változat a BMW 003R típusjelet kapta, és egy [[Me 262]]-n, valamint a [[He 162]]-n próbálták ki.
==Külföldi másolatai és változatai==
[[Fájl:Ishikawajima Ne20 2.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|A BMW 003-on alapuló japán Ne–20]]
A német vezetés a háború során tervezte a BMW 003 exportját Japánba, ám működő hajtómű szállításra nem került sor. A japán mérnökök azonban a BMW 003-ról készült rajzok és fényképek alapján kifejlesztettek egy hasonló gázturbinát, a Ne–20-t, amelyből azonban mindössze öt példány készült.
A második világháborút követően a Szovjet Hadsereg által zsákmányolt BMW 003 hajtóműveket építették be az első szovjet sugárhajtású [[vadászrepülőgép]], a [[MiG–9]] prototípusába. A sorozatban gyártott MiG–9-be a BMW 003 szovjet másolata, az RD–20, majd ennek növelt tolóerejű változata, az RD–21 került. Az RD–20 sorozatgyártását Szergej Koloszov, a kazanyi 16. gépgyár (napjainkban: Kazanyi Motorgyártó Termelési Egyesülés) tervezőirodájának vezetője szervezte meg. Az RD–20-t 1946-tól gyártották Kazanyban, 2911 darabot készítettek belőle.<ref>{{Cite web |title=История // КАЗАНСКОЕ МОТОРОСТРОИТЕЛЬНОЕ ПРОИЗВОДСТВЕННОЕ ОБЪЕДИНЕНИЕ |url=http://www.kmpo.ru/about/history/ |work=www.kmpo.ru |accessdate=2020-12-09}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Владимир Котельников |aut2=Ольга Хробыстова |aut3=Владимир Зрелов |tit=Двигатели боевых самолетов России |ann=2020-07-28 |isbn=978-5-04-271771-0 |url=https://books.google.hu/books?id=DYjzDwAAQBAJ&pg=PA1945-IA66&lpg=PA1945-IA66&dq=%D0%A1.%D0%90.+%D0%9A%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%81%D0%BE%D0%B2+%D0%A0%D0%94-20&source=bl&ots=DKWwLRDmcO&sig=ACfU3U3-feT4qBIjRYAQXF4wzaHVwOLxIw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwjRoJ2IusHtAhXusosKHfa_CcUQ6AEwDHoECAEQAg#v=onepage&q=%D0%A1.%D0%90.%20%D0%9A%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%81%D0%BE%D0%B2%20%D0%A0%D0%94-20&f=false |accd=2020-12-09}}</ref>
A háború végén Östrich, a BMW 003 főkonstruktőre [[Svájc]]ba menekült. Hamarosan azonban ajánlatot kapott a francia kormánytól, mely szerint a SNECMA egyik részlegénél foglalkozhatna gázturbinákkal. Östrich munkája nyomán született meg a BMW 003-n alapuló [[SNECMA Atar|Atar]] gázturbinás sugárhajtómű, amely a háborút követő évtizedekben a francia sugárhajtású harci repülőgépek alapvető hajtóművévé vált.
==Műszaki jellemzői==
*Hossz: 3530&nbsp;mm
*Átmérő: 690&nbsp;mm
*Üres tömeg: 562&nbsp;kg
*Kompresszor: hétfokozatú axiálkompresszor
*Égéstér: gyűrűs
*Turbina: egyfokozatú
*Tolóerő: 7,8&nbsp;kN (9500 fordulat/perc fordulatszámon)
*[[Tolóerő-tömeg arány]]: 1,42
==Irodalom==
{{refbegin}}
* Gunston, Bill. ''World Encyclopedia of Aero Engines''. Cambridge, England. Patrick Stephens Limited, 1989. {{ISBN|1-85260-163-9}}
* ''Jane's Fighting Aircraft of World War II''. London. Studio Editions Ltd, 1989. {{ISBN|0-517-67964-7}}
{{refend}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==További információk==
{{commonskat|BMW 003}}
* [https://web.archive.org/web/20100310151814/http://www.wingweb.co.uk/engines/BMW_003_turbojet.html Wingweb (angol)]
* [https://web.archive.org/web/20080618053404/http://www.clubhyper.com/reference/bmw003tb_1.htm Club HyperScale fényképek kanadai múzeumból]
{{Portál|Hadtudomány|i }}
[[Kategória:Gázturbinás sugárhajtóművek]]