Bajinci (Srbac) forrásának megtekintése

{{hasonló|[[Bajinci (egyértelműsítő lap)]]}}
{{Település infobox
|név                    = Bajinci
|helyi név              =
|kép                    =
|képméret               =
|képaláírás             =
|címer                  =
|zászló                 =
|címerleírás            =
|zászlóleírás           =
|ország                 = Bosznia-Hercegovina
|közigazgatás1címke     = Entitás
|közigazgatás1link      =
|közigazgatás1          = Szerb Köztársaság
|közigazgatás2címke     =
|közigazgatás2link      =
|közigazgatás2          =
|közigazgatás3címke     = község
|közigazgatás3link      =
|közigazgatás3          = Srbac
|rang                   = falu
|polgármester           =
|irányítószám           =
|körzethívószám         = (+387) 51
|testvértelepülései     =
|terület                = 10,43
|népesség =
|népsűrűség             = 62,2
|népsűrűség forrás      = http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559
|időzóna                = Közép-európai
|eltérés UTC-től = +1
|nyári időzóna = CEST
|eltérés UTC-től nyáron = +2
|szélességi fok         =
|szélességi ívperc      =
|szélességi ívmásodperc =
|szélesség              = N
|hosszúsági fok         =
|hosszúsági ívperc      =
|hosszúsági ívmásodperc =
|hosszúság              = E
|szöveg pozíciója       =
|tengerszint feletti magasság =
|weboldal               =
|wikicommons           = <!-- Wikidatából -->
}}
'''Bajinci''' ({{ny-sr|Бајинци}}), település [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinában]], [[Srbac]] községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
== Fekvése ==
Bosznia-Hercegovina északi részén, [[Banja Luka|Banja Lukától]] légvonalban 41, közúton 45&nbsp;km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 13&nbsp;km-re nyugatra, az Orbász bal partja mentén fekvő síkságon, 90-93 méteres tengerszint feletti magasságban található. Északi határát a Száva, keleti határát az Orbász folyó képezi. Mivel nagy folyók találkozásánál, alacsonyan fekszik, területét gyakran sújtja árvíz.
==Népessége==
{| class="wikitable sortable"
|-
! Nemzetiségi csoport
! Népesség<br>1991<ref name="popis2013">{{cite web| url= http://www.statistika.ba/?show=12&id=20559 |title=Popis 2013 u BiH – Srbac| accessdate=2025-02-14| publisher=statistika.ba| language=bosnyák}}</ref>
! Népesség<br>2013<ref name="popis2013" />
|-
|[[Szerbek|Szerb]]
|align="right"|873
|align="right"|634
|-
|[[Bosnyákok|Bosnyák]]
|align="right"|0
|align="right"|2
|-
|[[Horvátok|Horvát]]
|align="right"|7
|align="right"|8
|-
|Jugoszláv
|align="right"|17
|align="right"|0
|-
|Egyéb
|align="right"|3
|align="right"|5
|-
!Összesen
!align="right"|900
!align="right"|649
|}
== Története ==
A területén talált őskori temető leletei alapján a település területe már a kora vaskotól fogva lakott volt. A római kori népességről tanúskodnak a lelőhely 3. és 4. századi leletei.<ref name = "arhlex">{{cite web|url=https://pdfcoffee.com/arheoloski-leksikon-bih-tom2-pdf-free.html|title=Arheološki leksikon BiH Tom. 2.|publisher=Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo|location=Sarajevo|year=1988|accessdate=2025-02-16}}</ref>
A korabeli források szerint ez a vidék a 10. és 11. században a Horvát Királyág részét képezte, majd a 12. század elején vele együtt a Magyar Királyság része lett. A török hódításokig Orbász megyét a Magyar Királyság részét képező a Szlavón Bánság részeként emlegették. A térség 1535/36-ban került oszmán uralom alá, amikor is Husref bég elfoglalta a közeli Kobaš és Levač várait. Ez a terület a Kobaši kádiluk, a Banja Luka-i vijalet és a Boszniai szandzsák része lett.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbiri járáshoz tartozó településnek 57 háztartása és 282 ortodox és 3 római katolikus lakosa volt.<ref>Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.</ref> 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 63 háztartást és 431 ortodox lakost találtak.<ref>Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 148. o.</ref> A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
== Nevezetességei ==
*Ortodox temploma a temető mellett áll.
*Őskori temető maradványai. A hamvasztásos temetőre véletlenül, szántás közben találtak rá. A temető területén az urnák mellett egy kőtáblát, vas lándzsahegyet, vaskést, orsót, bronz tűt is találtak, mely leletek a kora vaskorból származnak. A lelőhelyen számos római kori lelet is előkerült, bronz gyűrű, üveggyöngyök, üvegtöredékek és kilenc darab császárkori éremlelet a 3. és 4. századból.<ref name = "arhlex"/>
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== További információk ==
* [https://srbac-rs.com Srbac város hivatalos oldala]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||}}
{{Srbac települései}}
[[Kategória:A Banja Luka-i régió települései]]